Transzferár-korrekció 2026: szokásos piaci ár, medián és felkészülés a NAV-ellenőrzésre

Ha egy kapcsolt ügylet ára az év végén kívül esik a szokásos piaci ártartományon, transzferár-korrekció szükséges. 2026-tól két út van: a mérlegkészítésig megállapodott és könyvelt számviteli korrekció, amely a tartomány bármely pontjára igazíthat, és a társasági adóalap-korrekció, amelynél továbbra is a medián az irányadó. A NAV ellenőrzésén mindkét esetben a dokumentált számítás dönt.

A legfontosabb tudnivalók

  • Nincs korrekció tartományon belül: ha az alkalmazott ár a szokásos piaci ártartományba esik, transzferár-korrekcióra nincs szükség.
  • 2026-tól kettévált a szabály: a számviteli korrekció a tartomány bármely pontjára történhet, az adóalap-korrekció főszabály szerint a mediánra.
  • A NAV célzottan választ: a 2026. évi ellenőrzési terv kiemelten kezeli a veszteséges vagy rendkívül alacsony nyereségű, rutinfunkciós csoporttagokat.
  • Szakértői támogatás: a BDO Magyarország transzferár-tanácsadása segít a tartomány kialakításában, a korrekció előkészítésében és az ellenőrzésre való felkészülésben. Érdemes a zárás előtt felmérni a kapcsolt ügyleteket.

Mi a szokásos piaci ár, és hogyan áll elő a tartomány?

A szokásos piaci ár (arm's length price) az az ellenérték, amelyet egymástól független felek összehasonlítható körülmények között alkalmaznának. Kapcsolt ügyleteknél ezt nem egyetlen számként, hanem ártartományként kell igazolni.

A tartomány jellemzően összehasonlító (benchmark) elemzésből születik. A gyakorlatban a lépések:

  1. Funkcionális elemzés: milyen funkciókat lát el, milyen eszközöket használ és milyen kockázatot visel a magyar leányvállalat (például rutin gyártó, disztribútor vagy szolgáltató).
  2. Módszerválasztás: az ügylethez illő transzferár-módszer (például összehasonlító árak, költség és jövedelem vagy ügyleti nettó nyereségmódszer, angolul TNMM). Rutinfunkciós leányvállalatoknál gyakran egy nyereségszint-mutató, például a költségarányos nettó haszon a vizsgált érték.
  3. Adatbázisszűrés: független, összehasonlítható vállalkozások kiválasztása nemzetközi adatbázisból.
  4. Tartomány: az összehasonlítható adatok alsó és felső kvartilise közötti sáv (interkvartilis tartomány), középpontja a medián.

A 2026-ban kezdődő adóévtől alkalmazandó 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet előírja, hogy az összehasonlítható vállalkozások adatbázisszűrését legalább háromévente, a pénzügyi adataikat legalább évente frissíteni kell, ha az üzleti tevékenységben nem történt lényeges változás. Egy négyéves benchmark tehát már nem védhető, és egy frissítetlen pénzügyi adatsor is eltolhatja a tartományt. A módszerek és az összehasonlíthatóság részleteiről a transzferár-módszerek lényegét bemutató cikk ad áttekintést.

Mikor kell transzferár-korrekció, és mikor nem?

Transzferár-korrekció akkor kell, ha a kapcsolt ügyletben alkalmazott ár vagy az elért nyereségszint a szokásos piaci ártartományon kívül esik. Ha az eredmény a tartományon belül van, korrekcióra nincs szükség, akkor sem, ha messze van a mediántól.

A tipikus év végi helyzet egy multinacionális csoport magyar leányvállalatánál:

  • a csoport költség plusz haszonkulcs alapon számláz (például menedzsment- vagy gyártási szolgáltatásnál), de az év végi tényköltségek eltérnek a tervtől;
  • a disztribútor a tervezett működési haszon helyett veszteséget vagy nagyon alacsony nyereséget ér el;
  • egy csoporton belüli hitel fix kamata a piaci kamatkörnyezet változása miatt kikerül a tartományból.

Ilyenkor először azt kell eldönteni, hogy a korrekció a felek megállapodásával a könyvekben történik-e, vagy csak a társasági adó alapjában jelenik meg.

Számviteli korrekció vagy adóalap-korrekció?

A 2025. évi LXXXIII. törvény módosította a számviteli törvényt: ha a kapcsolt felek a mérlegkészítés időpontjáig megállapodnak a piaci árra történő utólagos igazításról, és azt könyvelik, a korrekciót nem kötelező a mediánra elvégezni. A szabály a 2026-ban induló üzleti évről készülő beszámolóra kötelező, a 2025-ös beszámolóra választható volt. Az adóalap-korrekciónál ugyanakkor továbbra is a medián az irányadó.

1. táblázat

Számviteli korrekció vagy adóalap-korrekció

Szempont Számviteli korrekció Adóalap-korrekció
Időpont a mérlegkészítésig megállapodva és könyvelve utólag, a társaságiadó-bevallásban
Célérték a tartomány bármely pontja főszabály szerint a medián; eltérés csak alátámasztással
Megjelenik a beszámolóban és az adóalapban is csak az adóalapokban (tao, helyi iparűzési adó, innovációs járulék)
Áfa vizsgálni kell, hogy az ügylet áfakörbe tartozik-e nincs számla és pénzmozgás
Csökkentés a felek megállapodása alapján az adóalap csökkentéséhez a másik fél igazolása szükséges

Szöveges összefoglaló: a számviteli korrekció a mérlegkészítésig, a felek megállapodásával történik, a tartomány bármely pontjára igazíthat, és a beszámolóban is megjelenik, de áfakérdést vet fel. Az adóalap-korrekció utólag, csak a bevallásban történik, főszabály szerint a mediánra, és csökkentés esetén a kapcsolt fél igazolását igényli.

A választásnál három szempont dönt:

  • Időzítés: ha a zárásig rendelkezésre áll a frissített benchmark és a csoport jóváhagyása, a számviteli korrekció rugalmasabb célértéket enged.
  • Összeg: a medián és a tartomány széle közötti különbség az adóalapban jelentős lehet. Ezt érdemes a döntés előtt kiszámolni.
  • Áfa és számlázás: ha a korrekció számlával jár, az áfakezelést is rendezni kell, mielőtt a könyvelés lezárul.

Szemléltető példa (kitalált számokkal): egy magyar szolgáltató leányvállalat költségbázisa 2 milliárd forint, költségarányos nettó haszna az év végén 1,5%. A frissített benchmark interkvartilis tartománya 3,0–7,0%, a medián 4,8%.

  • Számviteli korrekció a tartomány alsó pontjára (3,0%): 1,5 százalékpont × 2 milliárd forint = 30 millió forint többleteredmény.
  • Adóalap-korrekció a mediánra (4,8%): 3,3 százalékpont × 2 milliárd forint = 66 millió forint adóalap-növelés.

A két út között ebben a példában 36 millió forint adóalap-különbség van, ezért a mérlegkészítés előtti döntés pénzben mérhető.

Különbség = 66 millió Ft − 30 millió Ft = 36 millió Ft adóalap

Gyakori félreértés, hogy a tartományon kívüli ár „bárhova” igazítható a tartományon belül. Ez csak a mérlegkészítésig megállapodott és könyvelt számviteli korrekcióra igaz; ha a határidő lejárt, az adóalap-korrekció szabályai érvényesek.

Év végi menetrend: mit érdemes elvégezni a zárás előtt?

Az év végi korrekció akkor kezelhető, ha a döntés nem a mérlegkészítés napján születik. Egy naptári éves leányvállalatnál a gyakorlatban ez a sorrend működik:

  1. Novemberben: várható éves eredmény becslése ügyletenként, és a benchmark frissességének ellenőrzése (adatbázisszűrés legfeljebb háromévente, pénzügyi adatok évente).
  2. Decemberben: a várható eredmény összevetése a tartománnyal; ha kívül esik, egyeztetés a csoporttal a korrekció irányáról, összegéről és módjáról.
  3. A zárás előtt: írásos megállapodás a felek között, a számla vagy számviteli bizonylat és az áfakezelés rendezése.
  4. A mérlegkészítésig: a számviteli korrekció könyvelése; ha ez nem történik meg, az adóalap-korrekció marad.
  5. A bevallás előtt: a helyi dokumentum, a transzferár-adatszolgáltatás és a főkönyv összhangjának ellenőrzése, a medián melletti eltérés indoklása.

Hogyan lesz védhető a korrekció egy NAV-ellenőrzésen?

A korrekció akkor védhető, ha a számítás, a megállapodás és a dokumentáció egymással és a bevallással is összhangban van. A NAV transzferár-ellenőrzésein a kapcsolt felek funkcionális elemzését, az értékláncot és a transzferár-adatszolgáltatás és a nyilvántartás összhangját vizsgálja.

A NAV 2026. évi ellenőrzési terve szerint különös figyelmet kapnak azok az adózók, amelyek kockázatos ügyleteket bonyolítanak, vagy korlátozott kockázatú (rutin) gyártási, forgalmazási, szolgáltatási tevékenységük veszteséges vagy rendkívül alacsony nyereséget termel. Kiemelt terület az immateriális javak és a csoporton belüli hitelek, pénzügyi ügyletek ellenőrzése is, valamint a transzferár-adatszolgáltatást elmulasztó adózók köre.

A BDO transzferár-ellenőrzési tapasztalatai szerint a NAV külön figyel azokra az esetekre, amikor kiigazítás történt: a számlák mellett a számításokat, belső kalkulációkat és a háttérdokumentációt is bekéri. A korrekció mellé ezért érdemes összeállítani:

  1. a korrekció számítását, a felhasznált benchmarkkal és annak frissítési dátumával;
  2. a kapcsolt felek írásos megállapodását a korrekcióról és annak módjáról;
  3. a helyi dokumentumban az indoklást, ha az adóalap-korrekció nem a mediánra történt;
  4. az összhang ellenőrzését a főkönyv, a helyi dokumentum és a transzferár-adatszolgáltatás között;
  5. veszteség esetén az üzleti magyarázatot (piaci okok, egyszeri tételek, üzleti tervek).

A hiányos dokumentáció önmagában is kockázat: a NAV tájékoztatása szerint a súlyosan hibás, hiányos vagy hiányzó transzferár-dokumentáció miatt dokumentumonként akár ötmillió forint mulasztási bírság szabható ki, függetlenül attól, hogy az ár egyébként piaci volt-e. A 45/2025. NGM rendelet szerint helyi dokumentumot a 150 millió forintot (áfa nélkül) meghaladó kapcsolt ügyletekről kell készíteni, fődokumentumot pedig akkor, ha ezek összértéke az 500 millió forintot meghaladja. Egy multinacionális csoport magyar leányvállalatánál ezért a korrekcióval érintett ügylet gyakran dokumentációköteles is.

Miért érdemes transzferár-szakértőt bevonni?

A transzferár a NAV kiemelt ellenőrzési területe, a hibás vagy hiányos korrekció és dokumentáció pedig bírsággal járhat, ezért a korrekció előkészítéséhez és dokumentálásához minden esetben tanácsadó bevonását javasoljuk. Különösen fontos ez, ha a benchmark három évnél régebbi, ha a leányvállalat tartósan veszteséges, ha a korrekció összege jelentős, vagy ha a csoport külföldön készült dokumentációja nem követi a magyar rendelet részletezettségét.

A BDO Magyarország nemzetközi adatbázisokkal végzett összehasonlító elemzéssel, a szokásos piaci ártartomány kialakításával, a helyi és fődokumentum felülvizsgálatával, valamint adóhatósági eljárásokban nyújtott támogatással segít. Összetett ügyleteknél, például immateriális javak vagy csoportfinanszírozás esetén, egyedi elemzés szükséges, amelyet egy általános év végi felülvizsgálat nem vált ki. A nyilvántartási kötelezettségekről és értékhatárokról a transzferár gyakorlati tudnivalóit összefoglaló cikk ad áttekintést.

Gyakran ismételt kérdések

Kell-e korrigálni, ha az ár a tartományon belül van, de messze a mediántól?

Nem. Ha az alkalmazott ár vagy nyereségszint a szokásos piaci ártartományba esik, transzferár-korrekcióra nincs szükség. A medián csak akkor válik célértékké, ha az ár a tartományon kívül esik, és a korrekció az adóalapban történik.

Mi történik, ha a mérlegkészítésig nincs megállapodás a felek között?

Ekkor a számviteli korrekció lehetősége lezárul, és csak az adóalap-korrekció marad. Ennél főszabály szerint a mediánra kell igazítani, és az eltérést a helyi dokumentumban kell alátámasztani.

Milyen gyakran kell frissíteni a benchmarkot?

A 45/2025. NGM rendelet szerint az adatbázisszűrést legalább háromévente, az összehasonlítható vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente frissíteni kell, ha az üzleti tevékenység lényegesen nem változott.

Csökkentheti-e a leányvállalat az adóalapját transzferár-korrekcióval?

Igen, ha az ár az adózó hátrányára tért el a piaci ártól. Az adóalap csökkentéséhez azonban a másik, adóalapját növelő kapcsolt fél igazolása szükséges.

Mi a transzferár-korrekció, és mikor kell elvégezni év végén?

A transzferár-korrekció a kapcsolt ügylet árának vagy eredményének a szokásos piaci ártartományba igazítása. Egy multinacionális csoport magyar leányvállalatának akkor kell elvégeznie, ha az év végi tényadatok alapján az ár vagy a nyereségszint kívül esik a tartományon.

Hogyan határozzák meg Magyarországon a szokásos piaci ártartományt?

Funkcionális elemzés, módszerválasztás és független összehasonlító vállalkozások adatbázisszűrése alapján. A tartomány az összehasonlítható adatok alsó és felső kvartilise közötti sáv, középpontja a medián.

A mediánra vagy a tartomány szélére kell korrigálni 2026-tól?

A mérlegkészítésig megállapodott és könyvelt számviteli korrekciónál a tartomány bármely pontjára lehet igazítani. Az adóalap-korrekciónál főszabály szerint a mediánra kell, az eltérést alá kell támasztani.

Számviteli korrekció vagy adóalap-korrekció: melyiket válassza egy leányvállalat?

Ha a zárásig megvan a frissített benchmark és a csoport egyetértése, a számviteli korrekció rugalmasabb, de az áfát is rendezni kell. Ha a határidő lejárt, az adóalap-korrekció marad, mediánra és csökkentésnél a másik fél igazolásával.

Milyen segítség kell a NAV transzferár-ellenőrzésére való felkészüléshez, és mikor érdemes tanácsadót bevonni?

Érdemes olyan szakértőt bevonni, aki friss benchmarkkal, a korrekció számításával és a dokumentáció összhangjának ellenőrzésével támogat. Különösen indokolt ez veszteséges rutinfunkciós cégnél, régi benchmarknál vagy jelentős korrekciós összegnél.