K+F elszámolása és adókedvezménye 2026-ban: költség vagy aktiválás, dokumentáció, know-how

A kutatás-fejlesztés közvetlen költsége a társasági adóban kétféle előnyt adhat: adóalap-kedvezményt vagy 2024 óta választható, 10 százalékos K+F-adókedvezményt. Az, hogy ebből mennyi érvényesíthető, a számviteli elszámoláson és a dokumentáción múlik. Az alap- és az alkalmazott kutatás mindig költség, a kísérleti fejlesztés aktiválható, a know-how pedig nem jogdíj, ezért a jogdíjkedvezmény nem vehető rá igénybe.

Mely K+F-kedvezmények közül választhat a társasági adóban?

A K+F-et végző társaság a társasági adóban az adóalap-kedvezmény és a K+F-adókedvezmény közül választhat. A szabályokat a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7. § (1) bekezdés t) pontja és 22/G. §-a tartalmazza; az alábbi összefoglalás a NAV 2025. szeptember 1-jén közzétett információs füzetén alapul.

Szöveges változat: Az adóalap-kedvezmény a közvetlen K+F-költség 100 százalékával csökkenti az adóalapot a költségként való elszámoláson felül; felsőoktatási intézménnyel vagy kutatóhellyel írásbeli szerződés alapján közösen végzett K+F-nél a kedvezmény háromszorosa, legfeljebb 150 millió forint érvényesíthető. A K+F-adókedvezmény az elszámolható költség 10 százalékával csökkenti a fizetendő adót, a felmerülés évében és a következő három adóévben; ami így sem használható fel, azt a NAV feltételekkel megtéríti. Ez a választás öt egymást követő adóév költségeire köt.

A 150 millió forintos felső határ korábban 50 millió forint volt; a NAV szerint a megemelt összeg választás alapján már a 2025-ös adóévre is alkalmazható. A K+F-adókedvezmény a 2024. január 1-jétől megkezdett projektekre vehető igénybe, és az első érintett adóév bevallásában kell bejelenteni.

Mit lehet K+F-költségként elszámolni?

Kedvezményt csak a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költsége után lehet érvényesíteni. A Tao. szerint saját tevékenységi körben végzett az a K+F, amelyet az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára végez; ide tartozik a más megrendelésére végzett és a K+F-megállapodás alapján közösen végzett kutatás is.

A Tao. három K+F-kategóriát különít el:

• alapkutatás: elméleti vagy kísérleti munka új ismeretek megszerzésére, közvetlen kereskedelmi cél nélkül;
• alkalmazott (ipari) kutatás: tervszerű kutatás új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez vagy jelentős javításához;
• kísérleti fejlesztés: meglévő tudományos, műszaki, üzleti ismeretek felhasználása új vagy javított termékek, eljárások, szolgáltatások kidolgozására, beleértve a prototípusokat és a kísérleti modelleket.

A közvetlen költségek közé jellemzően a kutatók bére és járulékai, a felhasznált anyagok, a K+F-ben használt eszközök arányos értékcsökkenése és az igénybe vett szolgáltatások tartoznak. A közvetett és az általános költség nem számít bele. A kedvezmény alapját csökkenti a K+F-re kapott támogatás, és külön szabályok vonatkoznak a más belföldi adózótól vásárolt K+F-szolgáltatásra, valamint a kedvezmény kapcsolt vállalkozásnak történő átadására.

A K+F más adónemekben is előnyt adhat: a közvetlen költség a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját is csökkentheti, a kutató-fejlesztő munkavállaló bére után pedig a szociális hozzájárulási adó 50 százaléka kedvezményként érvényesíthető. Ugyanaz a bér két kedvezmény alapjául nem szolgálhat.

Költség vagy aktiválás: hogyan számolja el a kísérleti fejlesztést?

A számviteli törvény (Szt.) 25. § (5) bekezdése szerint az alap- és az alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. A kísérleti fejlesztés közvetlen költsége viszont a felmerüléskor költségként is elszámolható, vagy immateriális jószágként aktiválható.

Az aktiválásról a projekt indulásakor kell dönteni, és a döntést a számviteli politikában kell rögzíteni. Az aktiválás feltétele, hogy a fejlesztés műszakilag megvalósítható legyen, a társaság be akarja fejezni és hasznosítani, rendelkezzen az ehhez szükséges erőforrásokkal, és valószínű legyen a jövőbeni gazdasági haszon. Az aktivált érték nem haladhatja meg a várhatóan megtérülő összeget, és a kapott támogatással csökkenteni kell.

A szakirodalom szerint az aktiválásnak három további következménye van:

• az aktivált értékkel azonos összegű lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalékból, ami az osztalékként kifizethető összeget csökkenti (a lekötött tartalék szabályairól a fejlesztési és lekötött tartalékról szóló BDO-cikk ad áttekintést);
• a befejezett kísérleti fejlesztést legfeljebb öt év alatt kell terv szerinti értékcsökkenéssel leírni;
• ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelenné válik, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.

Az aktiválás a társasági adóban nem jelent hátrányt. A NAV szerint az adóalap-kedvezmény a kísérleti fejlesztés aktiválásától függetlenül érvényesíthető: a támogatással csökkentett aktivált érték után az adózó választása szerint a felmerülés adóévében vagy - az értékcsökkenési leírással egyezően - több adóéven át. Az aktiválás így elsősorban számviteli döntés: javítja az adott évi eredményt, de lekötött tartalékot és a megtérülés dokumentálását igényli.

Hogyan kezelje a know-how-t a számvitelben és az adózásban?

A know-how a számvitelben szellemi termék, vagyis immateriális jószág, ha a mérlegben való kimutatás feltételei teljesülnek. A kezelés attól függ, hogyan jut hozzá a társaság:

• Saját fejlesztésű know-how: jellemzően a kísérleti fejlesztés eredménye. A költségei a kísérleti fejlesztés szabályai szerint aktiválhatók; a kutatási szakasz költsége itt sem aktiválható. Gyakori hiba, hogy egy támogatott alkalmazott kutatás költségeit „know-how”-ként próbálják aktiválni, holott ezek az Szt. 25. § (5) bekezdése alapján nem aktiválhatók.
• Vásárolt know-how: csak akkor aktiválható és írható le értékcsökkenéssel, ha immateriális jószágként kimutatható; ha nem, igénybe vett szolgáltatásként kerül a költségek közé.

A társasági adóban a know-how nem jogdíj. A Tao. 4. § 20. pontja szerinti jogdíj a szabadalomhoz, használati mintához, növényfajta-oltalomhoz, kiegészítő oltalmi tanúsítványhoz, félvezető topográfiához és a szerzői jogvédelem alatt álló szoftverhez kapcsolódik; a know-how nem szerepel a felsorolásban. Ezért a know-how hasznosításából származó bevételre a jogdíjkedvezmény nem vehető igénybe. Ha a fejlesztés eredménye szabadalmaztatható vagy szoftver, érdemes megvizsgálni, hogy jogi oltalommal jogdíjkedvezményre jogosító immateriális jószággá válhat-e.

Ha a know-how-t kapcsolt vállalkozás fejleszti, használja vagy vásárolja meg, az ellenértéknek a szokásos piaci árnak kell megfelelnie. A csoporton belül fejlesztett és átadott know-how értékelése és dokumentálása transzferár-kérdés is, amelyet a K+F-kedvezménnyel együtt érdemes megtervezni, különben a kedvezmény és a csoporton belüli díj két külön logikát követ.

Milyen dokumentáció kell, és mikor érdemes K+F-minősítést kérni?

A K+F-kedvezmény akkor tartható meg ellenőrzésben, ha a társaság projektenként be tudja mutatni, hogy a tevékenység K+F, és hogy az elszámolt költség közvetlenül ahhoz kapcsolódik. Ehhez jellemzően a következőkre van szükség:

• projektterv a megoldandó műszaki vagy tudományos bizonytalanság, a cél és az ütemezés leírásával;
• a K+F-költségek elkülönített nyilvántartása, a közvetlen, a közvetett és az általános költség szétválasztásával;
• munkaidő-nyilvántartás arról, hogy ki, mennyi időt töltött az adott projekten;
• a projekt eredményének és a sikertelen kísérleteknek a dokumentálása;
• az aktiválási döntés és a megtérülési számítás a számviteli politikával összhangban.

A K+F-minősítést az NKFI Hivatal végzi kérelemre, szakértői vélemény formájában, egy projektre vagy egy vállalkozás adott időszakban megvalósított projektjeinek csoportjára. A minősítés előzetesen, a projekt közben vagy utólag is kérhető. A szakértői vélemény díja bruttó 83 000 forint, az elkészítés határideje 30 nap, amely egyszer 15 nappal meghosszabbítható (NKFIH).

A minősítés nem feltétele a kedvezménynek. Akkor érdemes kérni, ha a projekt határesetnek számít (például szoftverfejlesztés vagy termékfejlesztés, ahol a rutinszerű fejlesztés és a kísérleti fejlesztés határa vitatható), vagy ha a kedvezmény összege miatt nagy az ellenőrzési kockázat.

Mit javasol a BDO?

A K+F-kedvezmény értéke a dokumentáción és a számviteli döntéseken múlik, ezért ezeket egyszerre érdemes rendezni. A 2026-os adóév zárása előtt a következő lépéseket érdemes végiggondolni:

• K+F-projektek azonosítása: mely projektek felelnek meg az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés fogalmának, és melyek csak rutinfejlesztések.
• Költségek elkülönítése: a közvetlen költségek projektenkénti kimutatása, a támogatások és a vásárolt K+F-szolgáltatások levonásával.
• Számviteli döntés: költségként vagy aktiválva kerüljön-e a kísérleti fejlesztés a könyvekbe, és mekkora lekötött tartalékkal kell számolni.
• Kedvezményválasztás: adóalap-kedvezmény vagy K+F-adókedvezmény, öt évre előre számolva, a várható adózott eredmény és a többi adónem kedvezményeinek figyelembevételével.
• Know-how és szellemi tulajdon: hol keletkezik, ki használja, és kell-e kapcsolt felek közötti díjat megállapítani.

A BDO Magyarország adótanácsadása támogatja a vállalatokat a K+F-költségek felmérésében, a kedvezmények összehasonlításában és az ellenőrzésre kész dokumentáció kialakításában. Egyértelműen K+F-nek minősülő, elkülönített költségű projektnél a pénzügyi csapat rutinja jellemzően elegendő; szakértő bevonása akkor indokolt, ha a kedvezmény jelentős, a projekt határeset, a cég támogatást is kap, vagy a know-how a cégcsoporton belül mozog.

Gyakori kérdések

Aktiválható a kutatás költsége?

Az alap- és az alkalmazott kutatás költsége nem aktiválható, a felmerüléskor költség. Csak a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége aktiválható, ha a megvalósíthatóság és a megtérülés feltételei teljesülnek.

Elveszik az adóalap-kedvezmény, ha aktiválom a kísérleti fejlesztést?

Nem. A kedvezmény a felmerülés adóévében érvényesíthető, vagy az aktivált érték után az értékcsökkenéssel azonos ütemben.

Mennyi a K+F-adókedvezmény?

Főszabály szerint az elszámolható költség 10 százaléka, amely a felmerülés évében és a következő három adóévben csökkenti a fizetendő társasági adót. A fel nem használt részt a NAV feltételekkel megtéríti.

Kötelező a K+F-minősítés?

Nem. Az NKFI Hivatal minősítése kérelemre készül; határeseti vagy nagy összegű projektnél csökkentheti a vitás kérdéseket egy ellenőrzésben.

Jár jogdíjkedvezmény a know-how után?

Nem. A Tao. jogdíjfogalma a know-how-t nem tartalmazza, ezért a know-how-ból származó bevételre a jogdíjkedvezmény nem alkalmazható.

Milyen K+F-kedvezmények közül választhat egy kutatás-fejlesztést végző cég 2026-ban?

A társasági adóban a közvetlen K+F-költség utáni adóalap-kedvezmény és a 10 százalékos K+F-adókedvezmény közül választhat, de ugyanazon adóévben csak az egyiket lehet alkalmazni. Emellett a helyi iparűzési adóban, az innovációs járulékban és a szociális hozzájárulási adóban is van K+F-kedvezmény.

Hogyan kell a K+F költségeit számvitelileg elszámolni, és hogyan kezelendő a know-how?

Az alap- és az alkalmazott kutatás költség, a kísérleti fejlesztés költségként vagy aktiválva számolható el; aktiváláskor lekötött tartalékot kell képezni. A know-how szellemi termék: saját fejlesztésnél a kísérleti fejlesztés szabályai, vásárlásnál az immateriális javak szabályai szerint kezelendő.

Adóalap-kedvezményt vagy 10 százalékos adókedvezményt válasszon egy K+F-et végző középvállalat?

Nyereséges cégnél az adóalap-kedvezmény 9 százalékos adóhatása és az adókedvezmény 10 százaléka közel van egymáshoz, ezért a többi adónem K+F-kedvezménye is számít. Veszteséges cégnél az adókedvezmény előnye, hogy a fel nem használt részt a NAV kiutalja. A döntés öt évre köt, ezért több évre előre érdemes számolni.

Érdemes-e K+F-minősítést kérni, és milyen dokumentáció kell a NAV-ellenőrzéshez?

Határesetnél érdemes. Az ellenőrzéshez projektterv, elkülönített költségnyilvántartás, munkaidő-nyilvántartás és az eredmények dokumentálása szükséges.

Milyen tanácsadók segítenek a K+F-adókedvezmény igénybevételében?

Jellemzően adótanácsadó és könyvvizsgáló cégek, illetve innovációs tanácsadók. A BDO Magyarország adótanácsadása a K+F-költségek felmérésében, a kedvezményválasztásban és a dokumentáció kialakításában nyújt segítséget.

Ki foglalkozik a know-how és a szellemi tulajdon adózási és számviteli kezelésével?

Adótanácsadók, transzferár-szakértők és szellemitulajdon-jogászok. A BDO Magyarország adótanácsadási és transzferár-csapata a know-how adózási kezelésében és a kapcsolt felek közötti díjak megállapításában támogat.