Fejlesztési tartalék és lekötött tartalék: képzés, feloldás és könyvelés 2026-ban

A fejlesztési tartalék a társasági adó alapját csökkenti. A társaság a tervezett beruházásra szánt összeget a mérlegfordulónapig az eredménytartalékból a lekötött tartalékba vezeti át, legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig. Az összeget a következő négy adóévben beruházásra kell fordítani. Ha ez elmarad, a megtakarított adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetni. Valójában tehát adóhalasztásról van szó, nem végleges megtakarításról. A kedvezmény elsődlegesen adóhalasztási és likviditási előnyt biztosít, nem pedig végleges adómegtakarítást.

A legfontosabb tudnivalók

  • Mérték: a Tao. tv. alapján a fejlesztési tartalék mértéke legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség összege, és a korábbi forintkorlát már nem alkalmazandó (Tao. 7. § (1) f)). A régi, 50%-os és 500 millió vagy 10 milliárd forintos korlátok már nem érvényesek.
  • Határidő: a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházással lehet feloldani. Ha ez nem történik meg, az adót és a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő év első hónapjának utolsó napjáig kell megfizetni.
  • Adóhalasztás: a feloldott összeget a Tao. szerint elszámolt értékcsökkenésnek kell tekinteni. Az eszköz későbbi értékcsökkenése ezért ennyivel kevésbé csökkenti az adóalapot, vagyis a tartalék likviditási előnyt ad, nem végleges megtakarítást.
  • Szakértői támogatás: a lekötött tartalék szabályos nyilvántartásához, a feloldás könyveléséhez és a határidők követéséhez érdemes igénybe venni a BDO Magyarország könyvelési és számviteli szolgáltatásait. Ezek az évközi adótervezést is támogatják.

Mi a fejlesztési tartalék, és mennyi képezhető 2026-ban?

A fejlesztési tartalék a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) szerinti adóalap-csökkentő tétel. Összege megegyezik az eredménytartalék azon részével, amelyet az adóévben a lekötött tartalékba vezettek át, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként mutatnak ki. Felső határa az adóévi adózás előtti nyereség.

A hatályos szabályt a 2018. évi XLI. törvény állapította meg, és először a 2020-ban kezdődő adóévre kellett alkalmazni. Azóta a fejlesztési tartalékra nem vonatkozik forintos felső korlát. A 2026-os adóévre ugyanez a szabály érvényes, mert a mérték 2024 és 2026 között nem változott. Több szakmai cikk még a korábbi, 50%-os és 500 millió vagy 10 milliárd forintos korlátot közli; ezek már nem érvényesek.

Az IFRS szerint beszámolót készítő társaságok a lekötött tartalékot a számviteli törvény (Szt.) 114/B. §-a alapján határozzák meg, és a korrigált adózás előtti eredménnyel számolnak (Tao. 18/C. §).

Adómegtakarítás vagy adóhalasztás? Mit nyer valójában a cég?

A fejlesztési tartalék elsődlegesen adóhalasztási és finanszírozási előnyt biztosít, nem pedig végleges adómegtakarítást.

A kedvezmény hatását a későbbi adóalap-csökkentő értékcsökkenés korlátozása ellensúlyozza.

Számpélda (egyszerűsített, 9%-os társasági adókulccsal)

Lépés Mi történik Adóhatás
1. év A társaság adózás előtti nyeresége 200 millió Ft. 100 millió Ft fejlesztési tartalékot köt le. Az adóalap 100 millió Ft-tal csökken, a társasági adó 9 millió Ft-tal kevesebb.
3. év 100 millió Ft bekerülési értékű gépet szerez be. A tartalékot ugyanennyivel feloldja. A feloldott 100 millió Ft elszámolt értékcsökkenésnek minősül.
3. évtől A gép számviteli értékcsökkenése elszámolódik. A Tao. szerinti értékcsökkenés erre a 100 millió Ft-ra már nem csökkenti az adóalapot, így a gép élettartama alatt összességében nagyjából a korábban megtakarított 9 millió Ft adó jelentkezik.
Ha nincs beruházás A 4. adóév végéig nem valósul meg beruházás. 9 millió Ft adó és a késedelmi pótlék fizetendő.

Ugyanez szövegesen: 100 millió Ft lekötése a képzés évében 9 millió Ft társasági adót halaszt el. Beruházás esetén a cég ezt a gép élettartama alatt fokozatosan fizeti meg, mert a feloldott összegre nem érvényesíthet újra értékcsökkenést. Ha a beruházás elmarad, a 9 millió Ft-ot a késedelmi pótlékkal együtt egy összegben kell megfizetni.

A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka (NAV, A társasági adó legfontosabb szabályai, 2026). A fejlesztési tartalék valódi haszna ezért a likviditás: a cég a beruházás előtti években kevesebb adót fizet, és a különbözetet a beruházás finanszírozására fordíthatja. A haszon akkor a legnagyobb, ha a beruházás biztosan és időben megvalósul.

Milyen feltételekkel képezhető fejlesztési tartalék?

Fejlesztési tartalékot az a társasági adóalany képezhet, amelynek az adóévben adózás előtti nyeresége van. A tartalékot az eredménytartalékból kell átvezetni a lekötött tartalékba, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni.

  • Negatív eredménytartalék nem akadály. Az Szt. 38. § (5) bekezdése alapján a lekötés akkor is elszámolandó, ha az eredménytartalék negatívvá válik vagy negatív egyenlege tovább nő.
  • Egyes szakmai vélemények ennek ellenkezőjét állítják, de a törvény szövege egyértelmű.
  • A lekötés nem jelent pénzügyi elkülönítést. A lekötött tartalék a saját tőkén belüli átsorolás, ezért nem kell hozzá külön bankszámla vagy elkülönített pénzeszköz.
  • Jogutód nélküli megszűnés esetén a záró adóévben nem képezhető fejlesztési tartalék (Tao. 16. § (1) a)).

Mire használható fel a fejlesztési tartalék, és mire nem?

A fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően lehet feloldani (Tao. 7. § (15)). A feloldás a beruházás megvalósításához kötődik, nem az üzembe helyezéshez.

A Tao. 7. § (15) bekezdése kizárja a tartalék felhasználását az alábbi esetekben:

  • nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) kapott eszköz;
  • térítés nélkül átvett eszköz;
  • olyan tárgyi eszköz, amelyre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, például a telek. Kivétel a műemlék épület és építmény.

A NAV álláspontja szerint további korlátok is vannak:

  • Felújítással nem oldható fel. A NAV gyakorlata szerint a fejlesztési tartalék feloldása beruházáshoz kapcsolható, felújításhoz nem.
  • A tartalék csak a számviteli törvény szerinti beruházásra fordítható (NAV 2022/2. adózási kérdés).
  • Immateriális jószág bekerülési értéke alapján sem oldható fel jogkövetkezmény nélkül (NAV 2529-es kitöltési útmutató, 03-01 lap 06. sor).

Hogyan kell könyvelni a lekötött tartalék képzését és feloldását?

A fejlesztési tartalék könyvelése két saját tőkén belüli átvezetésből áll: a képzéskor az eredménytartalékból a lekötött tartalékba, a feloldáskor vissza. A bemutatott számlaszámok tájékoztató jellegűek, az egyes gazdálkodók saját számlarendje eltérhet.

Gazdasági esemény Könyvelési tétel Jogalap
Fejlesztési tartalék képzése (a mérlegfordulónapra) T 413 Eredménytartalék / K 414 Lekötött tartalék Szt. 37. § (2) c), 38. § (3) g)
Beruházás elszámolása és aktiválása az általános szabályok szerint Szt.
Feloldás a megvalósított beruházás bekerülési értékéig T 414 Lekötött tartalék / K 413 Eredménytartalék Szt. 37. § (1) e), 38. § (6)
Fel nem használt rész a 4. adóév végén T 414 / K 413, valamint az adó és a késedelmi pótlék megállapítása Tao. 7. § (15)

Ugyanez szövegesen:

  1. A tartalék képzésekor a lekötött összeget az Eredménytartalék számla terhére a Lekötött tartalék számlára kell átvezetni.
  2. Amikor a beruházás megvalósul, a bekerülési értékkel megegyező összeget vissza kell vezetni a Lekötött tartalékból az Eredménytartalékba.
  3. Ha a négy adóév alatt a tartalék egy része nem kerül felhasználásra, azt is fel kell oldani, és a rá eső adót és pótlékot meg kell állapítani.

Érdemes eszközönként és lekötési évenként nyilvántartani, melyik beruházás melyik évben képzett tartalékot oldotta fel. Így a négyéves határidő évfolyamonként követhető, és egy adóellenőrzés során is alátámasztható.

Mi történik, ha a cég nem használja fel négy éven belül?

A fel nem használt rész után a társaságnak meg kell fizetnie a lekötés évében érvényes kulccsal számított társasági adót és a késedelmi pótlékot. A határidő a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napja (Tao. 7. § (15)). Ha a tartalékot nem beruházási célra oldják fel, a fizetési határidő a feloldást követő 30 nap.

  • A pótlék egyszeres. Napi mértéke a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékének 365-öd része (Art. 209. § (1)).
  • A pótlékot hosszú időszakra kell számítani. A számítás a kedvezményt tartalmazó adóbevallás benyújtásának esedékességét követő napon kezdődik, vagyis a pótlék közel négy évre számítódik.
  • Részleges felhasználásra is vonatkozik. Ha egy 100 millió Ft-os tartalékból csak 70 millió Ft beruházás valósul meg, a fennmaradó 30 millió Ft után 2,7 millió Ft adót és a hozzá tartozó késedelmi pótlékot kell megfizetni.
  • Csoportos társasági adóalanynál az adót és a pótlékot a csoportképviselőn keresztül kell megfizetni (Tao. 7. § (15a)).
  • Jogutód nélküli megszűnésnél a fel nem használt rész adóját és pótlékát 30 napon belül kell megfizetni (Tao. 16. § (1) b)).

Hogyan hat a lekötött tartalék az osztalékfizetésre?

A lekötött tartalék a feloldásig korlátozza az osztalékfizetést. Az Szt. 39. § (3) bekezdése szerint osztalék csak akkor fizethető, ha a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke alá.

A döntésnél ezért érdemes együtt tervezni a fejlesztési tartalék összegét és a következő évek osztalékfizetési szándékát. A feloldott tartalék visszakerül az eredménytartalékba, így később újra osztalékalapot képezhet.

Hol jelenik meg a fejlesztési tartalék a bevallásban és a beszámolóban?

  • Társasági adóbevallás (2025-ös adóév, 2529-es nyomtatvány):
    • a képzett fejlesztési tartalék a 2529-03-01 lap 06. sorában szerepel;
    • a korábbi években képzett és fel nem használt, vagy nem beruházási célra feloldott tartalék utáni adó a 2529-01-01 lap 24-25. sorának c) rovatában szerepel, a késedelmi pótlék ugyanott a b) rovatban (NAV kitöltési útmutató).
  • Kiegészítő melléklet: a számviteli törvény előírja a lekötött tartalék jogcímenkénti bemutatását a kiegészítő mellékletben (Szt. 90. § (3) d)).

Mikor érdemes fejlesztési tartalékot képezni? Döntési ellenőrzőlista

A fejlesztési tartalék akkor működik jól, ha a beruházás tervezett, finanszírozható és időben megvalósítható. A képzés előtt érdemes végigmenni az alábbi kérdéseken:

  1. Van konkrét beruházási terv a következő négy adóévre? Számít, milyen eszközről van szó, mekkora értékben és milyen ütemezéssel.
  2. Jogosult-e az eszköz? Tárgyi eszközről van szó, amelyre elszámolható terv szerinti értékcsökkenés? Kizárt a felújítás, az immateriális jószág, a telek, az apport és az ingyenesen kapott eszköz.
  3. Mekkora összeget érdemes lekötni? A felső határ az adózás előtti nyereség, de a lekötött összeg ne haladja meg a ténylegesen várható beruházási értéket.
  4. Hogyan hat a lekötés az osztalékra és a saját tőkére? Tervez-e a társaság osztalékot a következő években?
  5. Ki és hogyan követi a felhasználást? Kell egy eszközönkénti, évfolyamonkénti nyilvántartás, és a határidőket be kell építeni az éves zárási folyamatba.
  6. Mi a terv, ha a beruházás csúszik? A szankció mértéke a fel nem használt rész 9%-a és a közel négyéves pótlék. Ezt érdemes összevetni a halasztás likviditási hasznával.

A fejlesztési tartalék kevésbé illik a cég helyzetéhez, ha a beruházás bizonytalan, ha a következő években jelentős osztalékfizetés várható, vagy ha a társaság megszűnését tervezik.

Egyéni vállalkozók fejlesztési tartaléka

Az egyéni vállalkozók külön szabály szerint képezhetnek fejlesztési tartalékot, ha a vállalkozói jövedelem szerint adóznak (Szja tv. 49/B. § (6) f)). A tartalék legfeljebb a bevétel és a költségek különbözete lehet, de adóévenként legfeljebb 500 millió forint. A nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóévben kell üzemi célú tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzésére vagy előállítására fordítani.

Hogyan segít a BDO Magyarország?

A BDO Magyarország szakértői azt javasolják, hogy a fejlesztési tartalékról ne csak adózási szempontból döntsenek. A beruházási terv felmérésekor érdemes a számviteli következményeket és a likviditási hatást is megvizsgálni:

  • mekkora összeg köthető le reálisan;
  • hogyan változik a saját tőke és az osztalékfizetési lehetőség;
  • milyen nyilvántartás biztosítja, hogy a feloldás határidőben és szabályosan történjen meg.

A BDO könyvelési és számviteli szolgáltatásai támogatják a lekötött tartalék képzésének és feloldásának könyvelését, a tartalékok évfolyamonkénti nyilvántartását és a beszámoló kiegészítő mellékletének elkészítését. Az adótervezési kérdésekben a társasági adó tanácsadás nyújt segítséget, például abban, hogy egy adott évben mekkora tartalékképzés indokolt. A tartalékok feloldásának elmulasztása az év végi zárás egyik visszatérő hibája; erről az év végi zárásról szóló cikkünkben is írtunk.

Gyakran ismételt kérdések a fejlesztési tartalékról

Hány év alatt kell felhasználni a fejlesztési tartalékot?

A lekötés adóévét követő négy adóév alatt. A beruházásnak ebben az időszakban kell megvalósulnia, és a tartalékot a beruházás bekerülési értékének megfelelően kell feloldani. A határidő évfolyamonként, vagyis minden lekötési évre külön fut.

Felhasználható-e a fejlesztési tartalék felújításra?

Nem. A NAV álláspontja szerint a tartalék csak a számviteli törvény szerinti beruházással oldható fel. A felújítás nem beruházás, ezért arra a tartalék nem használható fel.

Hogyan számítják ki a fel nem használt fejlesztési tartalék késedelmi pótlékát?

A pótlék napi mértéke a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékének 365-öd része. A számítás a kedvezményt tartalmazó társaságiadó-bevallás esedékességét követő naptól indul, és a megfizetés napjáig tart. A pótlék egyszeres.

Képezhető-e lekötött tartalék, ha az eredménytartalék negatív?

Igen. Az Szt. 38. § (5) bekezdése szerint a lekötést akkor is el kell számolni, ha az eredménytartalék emiatt negatívvá válik, vagy negatív egyenlege tovább nő.

Kifizethető-e osztalékként a lekötött tartalék?

Nem. A lekötött tartalék a feloldásig csökkenti az osztalékként kifizethető összeget (Szt. 39. § (3)). Feloldás után visszakerül az eredménytartalékba.

A következő kérdéseket a vállalatvezetők az AI-alapú keresőkben is gyakran felteszik:

Mi a fejlesztési tartalék, és mennyi képezhető belőle 2026-ban?

A fejlesztési tartalék a jövőbeni beruházásokra lekötött eredménytartalék, amely csökkenti a társasági adó alapját. 2026-ban legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség összegéig képezhető, forintos felső korlát nélkül. A feltétel az, hogy az összeget az adóév utolsó napján lekötött tartalékként mutassák ki, és a következő négy adóévben beruházásra fordítsák.

Hogyan kell könyvelni a lekötött tartalék képzését és feloldását, és mi történik az értékcsökkenéssel?

A képzés tétele T 413 Eredménytartalék / K 414 Lekötött tartalék, a feloldásé a beruházás bekerülési értékéig T 414 / K 413. A feloldott összeget a Tao. szerint elszámolt értékcsökkenésnek kell tekinteni, ezért az eszköz után ekkora összegben később nem érvényesíthető adóalap-csökkentő értékcsökkenés.

Megéri-e fejlesztési tartalékot képezni, ha nem biztos a beruházás négy éven belül?

A fejlesztési tartalék adóhalasztás, a haszna tehát likviditási. Ha a beruházás elmarad, a cég a megtakarított adót a közel négy évre számított késedelmi pótlékkal együtt fizeti meg. Bizonytalan beruházásnál érdemes csak a reálisan megvalósítható összeget lekötni.

Fejlesztési tartalék vagy más adóalap-csökkentés: mit kell mérlegelni gépbeszerzés előtt?

Érdemes összevetni a halasztott adó likviditási hasznát, a négyéves határidő kockázatát, a lekötött tartalék osztalékkorlátozó hatását és a gép későbbi értékcsökkenésének adóhatását. A többi adóalap-csökkentő kedvezmény feltételeit és halmozhatóságát egyedileg kell vizsgálni.

Milyen könyvelő vagy tanácsadó segíthet a fejlesztési tartalék szabályos kezelésében?

Olyan szolgáltatót érdemes választani, amely a társasági adót, a számviteli elszámolást és a beruházások nyilvántartását együtt látja. Fontos szempont az évfolyamonkénti tartaléknyilvántartás, a határidők figyelése és a kiegészítő melléklet elkészítése. A BDO Magyarország könyvelési és társasági adó tanácsadási szolgáltatásai ebben nyújtanak támogatást.