Hírek:

Adózás előtti eredményt nem érintő támogatási forma a társasági adóban

21 április 2015

A társasági adó alanyai a korábbi években különböző támogatások alapján a fizetendő adójukból adókedvezményt vehettek igénybe. A kedvezményezett területek az előadó-művészeti élet, a filmalkotások világa és a látvány-csapatsportok. Az adókedvezményt a társaságok a meghatározott szervezet által kiállított támogatási igazolás alapján érvényesíthették, a nyújtott támogatást pedig a ráfordításaik között kellett elszámolniuk. A jogalkotó évről évre csökkentette a támogatással elérhető tényleges megtakarítás mértékét az úgynevezett kiegészítő támogatás bevezetésével. A kiegészítő támogatás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak és így növeli a társasági adó alapját. Emiatt, a lehetőségek teljes körű kihasználása esetén az elérhető megtakarítás mértéke a nyújtott alaptámogatás 2,25%-a, illetve 4,75%-a volt, a társasági adó alapjának összegétől függően.

 

A törvényhozó a korábbi években már megszokott támogatási szerződésen alapuló támogatás és adókedvezmény mellett 2015. január 1-től bevezetett egy adófelajánlási rendszert, amely nevében hasonlít a személyi jövedelemadó 1%-nak felajánlására, azonban a társasági adó esetében adómegtakarítás is kötődik hozzá, ami általános esetben meghaladja a korábbi időszakban a támogatási szerződésekkel elérhető megtakarítás mértékét. Előnye még a megtakarítási többleten túlmenően, hogy a befizetett adó, illetve adóelőleg, adófeltöltés terhére az adóhatóság utalja át a felajánlást a támogatott szervezetnek, így a felajánlás ráfordításként nem jelenik meg a felajánló könyveiben. Ezáltal nem is rontja az adózás előtti eredményt, szemben az előző években már megszokott támogatással, amelyet a ráfordítások között kellett kimutatni. A könyvelési lépés miatt számos cég döntött úgy, hogy nem él a támogatás lehetőségével, mert az rosszabb adózás előtti eredmény / nettó árbevétel hányadot eredményezett volna.

 

A társasági adó rendszerébe újonnan, 2015. január 1-től bevezetett adófelajánlás (rendelkezés az adóról) rendszere egy új konstrukció, ugyanakkor ugyanazokat a célokat támogatja, mint az eddigi megszokott támogatási szerződésen keresztüli adókedvezmény (látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások készítése). Az új rendszer lényege, hogy a társasági adó alanyai az adóelőlegük, adófeltöltési kötelezettségük (adóelőleg kiegészítés) és a tényleges társasági adójuk meghatározott százalékáról felajánlást tehetnek, amelyet az adóhatóság teljesít a kedvezményezett szervezet felé, a felajánló társasági adóalanyt pedig jóváírás illeti meg a teljesített felajánlás után, amennyiben az adófelajánlás alkalmazásával szemben támasztott előfeltételek teljesülnek. Az egyik ilyen előfeltétel például, hogy a felajánló adóalany rendelkezzen egy, a támogatási igazoláshoz hasonló igazolással, és annak egy példányát előzetesen megküldje az adóhatóságnak. A Tao. törvény részletesen szabályozza, hogy az igazolást mely szervezetnek kell kiállítania.

 

Az adófelajánlás bevezetésével a támogatási szerződéses adókedvezmény sem szűnt meg, a két rendszer párhuzamosan fut egymás mellett, azonban figyelembe véve, hogy az eddigi rendszer adókedvezményre jogosít, míg az új konstrukció alapján jóváírásban részesül a felajánló adóalany, ezért a két formát ugyanabban az évben együtt nem lehet alkalmazni, tehát a társaságnak döntenie kell:

  • vagy az eddigi támogatási formát alkalmazza 2015-ben is, és adókedvezményt vesz igénybe,
  • vagy az új adófelajánlás rendszerének keretén belül rendelkezik az adója meghatározott százalékának kedvezményezett szervezet részére történő felajánlásáról.

 

Figyelembe véve, hogy az adóelőlegekhez nem kapcsolódik külön bevallási kötelezettség, hanem azok a korábbi adóévek társasági adóbevallásai alapján könyvelődnek fel, ezért az adóelőleg terhére történő adófelajánlásról a külön erre rendszeresített 15RENDNY nyomtatványon kell nyilatkozni az adóhatóság felé.

 

Az adóelőlegek terhére a havi, negyedéves adóelőleg kötelezettség legfeljebb 50 százaléka ajánlható fel kedvezményezett célra. Ezen belül azonban az adózó szabadon dönthet, azaz nem kötelező a teljes 50 százalékos keretet kimeríteni és szintén nem kötelező minden havi vagy negyedéves adóelőleg terhére felajánlást tenni. Az adóelőlegek terhére tett adófelajánlás nyilatkozatát évente legfeljebb 5 alkalommal lehet módosítani a soron következő adóelőlegek tekintetében.

 

Az adóelőlegek mellett az adófeltöltési kötelezettség majd a tényleges adó meghatározott százalékára is tehető felajánlás, azonban ezt nem a külön nyilatkozatban lehet megtenni, hanem a feltöltés illetőleg a társasági adó bevallásában (1501 illetve 1529 bevallás).

 

Mind a feltöltési kötelezettség terhére tett felajánlás, mind az adó terhére tett felajánlás esetén irányadó, hogy az adóelőlegek terhére tett felajánlásokkal együtt számítva (a tényleges adó terhére tett felajánlás esetén az adóelőlegek és a feltöltési kötelezettség terhére tett felajánlással együtt számítva) maximum a feltöltési kötelezettség esetén a várható adó 80%-ig, míg adófizetési kötelezettségnél a tényleges adó 80%-ig tehető meg a felajánlás.

 

A felajánló társaságot a kedvezményezett részére az adóhatóság által átutalt felajánlás után jóváírás illeti meg. A jóváírás összege az adóelőleg és az adóelőleg kiegészítés terhére tett és az adóhatóság által átutalt felajánlás 7,5%-a, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5%-a; az éves adó terhére tett és az adóhatóság által átutalt felajánlás 2,5%-a, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5%.  A jóváírást az adófolyószámlára a következő év július 1-vel könyveli fel az adóhatóság. 

 

A fentiek alapján célszerű tehát előzetesen megvizsgálni, hogy a támogatással vagy az adófelajánlással lehetséges nagyobb mértékű megtakarítást elérni és ezt is figyelembe véve meghozni a végső döntést. Örömmel állunk a rendelkezésükre, amennyiben érdeklődnek az adófelajánlási rendszer további részletszabályai felől.