KIVA vagy TAO: melyik adózási forma kedvezőbb a vállalkozásnak?
KIVA vagy TAO: melyik adózási forma kedvezőbb a vállalkozásnak?
A kisvállalati adó (KIVA) azoknak a vállalkozásoknak lehet kedvezőbb a társasági adónál (TAO), ahol a költségek nagy része bér, és a nyereséget inkább a cégben hagyják. Ha viszont a bérhányad alacsony és a nyereséget rendszeresen osztalékként kiveszik, a különbség elolvad. A 2027. január 1-jei áttéréshez a döntést december 31-éig kell bejelenteni.
A legfontosabb tudnivalók:
- A KIVA mértéke az adóalap 10%-a, és egyszerre váltja ki a 9%-os társasági adót és a 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho).
- A KIVA alapja nem a nyereség, hanem a személyi jellegű kifizetések, növelve többek között a jóváhagyott osztalékkal és a tőkekivonással.
- A KIVA-t 2025. december 1-je óta legfeljebb 100 fős, legfeljebb 6 milliárd forint bevételű és mérlegfőösszegű vállalkozás választhatja.
- A döntés előtt érdemes több évre előre kiszámolni mindkét adózási formát: a BDO Magyarország adótanácsadási szolgáltatása ebben a modellezésben nyújt segítséget.
Mit vált ki a KIVA, és miben különbözik a TAO-tól?
A KIVA egy egyszerűsített adónem, amely két adót vált ki: a társasági adót és a munkáltatói szociális hozzájárulási adót. A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerint mértéke az adóalap 10%-a. A TAO-alanyú cég ezzel szemben a pozitív adóalapja után 9% társasági adót fizet, és emellett a bérek után 13% szochót.
| Szempont | KIVA | TAO |
|---|---|---|
| Adókulcs | 10% | 9% társasági adó + 13% szocho a bérek után |
| Adóalap | személyi jellegű kifizetések ± tőke- és osztalékműveletek | a nyereségből (adózás előtti eredmény) korrekciókkal számított adóalap |
| Visszatartott nyereség | nem adózik, amíg nem kerül kifizetésre; a pénztárban felhalmozott rész a mentesített értéket meghaladva növeli a KIVA-alapot | 9% társasági adó terheli |
| Jóváhagyott osztalék | növeli a KIVA-alapot | nem növeli a társasági adó alapját |
| Helyi iparűzési adó | választható egyszerűsített alap: KIVA-alap + 20% | általános szabályok szerint |
| Éves bevallás | adóévet követő május 31. | általános TAO-határidő |
Szövegesen: a KIVA a bértömeget és a cégből kivett jövedelmet adóztatja egységesen 10%-kal, a TAO a nyereséget 9%-kal, a béreket pedig külön 13%-os szochóval. A KIVA-alanyok a helyi iparűzési adó alapját a KIVA-alap 20%-kal növelt összegében is megállapíthatják (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/B. §).
Mi kerül a KIVA alapjába?
A KIVA alapja a személyi jellegű kifizetések és a tőke- és osztalékműveletek egyenlegének összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (Katv. 20. § (1)). Személyi jellegű kifizetés főként a járulékalapot képező bér, valamint egyes béren kívüli juttatások. A társas vállalkozó tagnál, ha a rá jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, legalább a minimálbér 100%-ával kell számolni (Katv. 20. § (2)).
Az alapot növeli (Katv. 20. § (3)):
- a tőkekivonás, például a jegyzett tőke leszállítása;
- az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék;
- a pénztár értékének növekménye a mentesített értéket meghaladó részben (a mentesített érték a tárgyévi összes bevétel 5%-a, de legalább 1 millió forint, vagy az első KIVA-év nyitó mérlegében kimutatott pénztár);
- a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, a megfizetett bírságok és pótlékok, valamint a behajthatatlannak minősülő követelés elengedése a törvényben meghatározott kivételekkel.
Az alapot csökkenti (Katv. 20. § (4)): a tőkebevonás, például a jegyzett tőke emelése, a kapott osztalék és a pénztár értékének csökkenése. Kapcsolt vállalkozással kötött ügyletnél a szokásos piaci árhoz kell igazítani az alapot (Katv. 20. § (5)).
Miért nem lehet a 10%-ot és a 9%-ot közvetlenül összevetni?
A két kulcs más adóalapra vonatkozik, ezért önmagukban nem mondanak semmit arról, melyik forma olcsóbb. Gyakori félreértés, hogy a KIVA „drágább”, mert a 10% több, mint 9%, vagy éppen „mindig olcsóbb”, mert egy adó kettőt vált ki. Mindkét állítás téves: a válasz a bér és a nyereség arányán, valamint az osztalékpolitikán múlik.
A különbség egyszerű összefüggésből adódik. Minden 100 forint bér után a TAO-alanyú cég 13 forint szochót fizet, a KIVA-alany 10 forint KIVA-t: ez 3 forint előny. Minden 100 forint kifizetett nyereség után a TAO 9 forintot, a KIVA 10 forintot von el: ez 1 forint hátrány. A cégben hagyott nyereség a KIVA-ban addig nem adózik, amíg ki nem fizetik. Egyszerűsítve tehát: amíg az évente kifizetett nyereség nem éri el a bértömeg háromszorosát, a KIVA terhe alacsonyabb.
Szemléltető számítás négy cégprofilra (évente, millió forintban; helyi iparűzési adó, kedvezmények és adóalap-korrekciók nélkül):
| Cégprofil | Szocho + TAO | KIVA | Eredmény |
|---|---|---|---|
| A) bér 100, nyereség 30, a nyereség a cégben marad | 13 + 2,7 = 15,7 | 10% × 100 = 10,0 | KIVA 5,7-del kevesebb |
| B) bér 100, nyereség 30, teljes nyereség osztalékként | 13 + 2,7 = 15,7 | 10% × 130 = 13,0 | KIVA 2,7-del kevesebb |
| C) bér 20, nyereség 60, teljes nyereség osztalékként | 2,6 + 5,4 = 8,0 | 10% × 80 = 8,0 | azonos |
| D) bér 10, nyereség 80, teljes nyereség osztalékként | 1,3 + 7,2 = 8,5 | 10% × 90 = 9,0 | TAO 0,5-del kevesebb |
Szövegesen: a bérintenzív, nyereségét visszaforgató cégnél (A) a KIVA terhe jóval alacsonyabb, osztalékfizetésnél (B) az előny csökken, a fordulópont ott van, ahol a kifizetett nyereség a bértömeg háromszorosa (C), efölött pedig a TAO kerül előnybe (D). A tagoknál az osztalék után fizetendő személyi adók mindkét formában terhelik a kifizetést, így a döntést nem billentik el.
A valós számításban ennél jóval több tétel szerepel: a helyi iparűzési adó, a TAO-ban igénybe vett kedvezmények, a beruházások és a jövőbeli osztalékok időzítése. Ezért egyéves pillanatkép helyett érdemes 3-5 éves tervvel számolni.
Mikor lehet kedvezőbb a KIVA, és mikor a TAO?
A KIVA jellemzően ott előnyös, ahol a költségek nagy része bér, és a nyereség a cégben marad; a TAO ott, ahol kevés a bér, sok a kifizetett nyereség, vagy a cég nagy értékű TAO-kedvezményekre épít.
A KIVA felé billenthet:
- Magas bérhányad: a 13%-os szocho helyett a bérek után 10% KIVA terheli a céget.
- Visszaforgatott nyereség: amíg a nyereség nem kerül osztalékként kifizetésre, és nem pénztárban halmozódik a mentesített érték felett, nem növeli a KIVA-alapot.
- Tőkeemelés, növekedési szakasz: a tőkebevonás (például jegyzett tőke emelése) csökkenti a KIVA-alapot (Katv. 20. § (4)).
- Beruházás veszteséggel: az elhatárolt veszteség és a tárgyévi negatív egyenleg a beruházási kifizetések erejéig a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóalapot (Katv. 20. § (7)).
- Magas helyi iparűzési adó: az egyszerűsített iparűzésiadó-alap kedvezőbb lehet.
A TAO felé billenthet:
- Alacsony bérhányad és rendszeres osztalék: a kifizetett nyereséget a KIVA 10%-kal terheli, a bérek utáni megtakarítás pedig kicsi.
- Tőkekivonás: a jegyzett tőke leszállítása növeli a KIVA-alapot (Katv. 20. § (3)).
- Jelentős TAO-kedvezmények: ha a cég fejlesztési tartalékot, fejlesztési adókedvezményt vagy más TAO-kedvezményt vesz igénybe, áttérés előtt külön meg kell vizsgálni, mi lesz ezek sorsa a KIVA-ban.
Ki választhatja a KIVA-t 2027-től?
A belépési feltételek 2025. december 1-je óta megduplázódtak: a KIVA-t az a cég választhatja, amelynek az adóévet megelőző évben várhatóan
- átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb 100 fő,
- bevétele legfeljebb 6 milliárd forint,
- mérlegfőösszege legfeljebb 6 milliárd forint (Katv. 16. § (2)).
A létszámot és a bevételt a kapcsolt vállalkozásokkal együtt, az utolsó lezárt üzleti év adatai alapján kell vizsgálni. Feltétel még a december 31-i mérlegfordulónap. Nem jogszerű a bejelentés, ha a cégnek a bejelentés napján 1 millió forintot meghaladó végrehajtható nettó adótartozása van (Katv. 19. § (4)).
A KIVA-alanyiság megszűnik, ha a bevétel meghaladja a 12 milliárd forintot (a negyedév első napján történő meghaladás esetén a túllépést megelőző nappal), ha a létszám meghaladja a 200 főt (a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával), vagy ha a végrehajtható nettó adótartozás az év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot (Katv. 19. § (5)). A tényleges jogosultság vizsgálata nem formaság: a jogosulatlan választás következményeiről külön cikkünkben írtunk. A hivatalos tájékoztatót a NAV kisvállalati adó oldalán találja.
Meddig kell dönteni a 2027-es átállásról?
A KIVA-alanyiság a bejelentést követő hónap első napján jön létre, ezért a 2027. január 1-jei kezdéshez december 31-éig kell bejelenteni a választást (Katv. 19. § (1)). A bejelentés 30 napon belül visszavonható (Katv. 19. § (3)).
Az áttérés buktatói:
- Év közbeni belépés: választható, de a belépés napjával új üzleti év kezdődik, és az előtte lezárt időszakról beszámolót kell készíteni.
- Kilépés: a KIVA-ból az adóév december 1. és 20. között bejelentve, az adóév végével lehet visszatérni a TAO-hoz (Katv. 19. § (2)).
- 24 hónapos tilalom: a KIVA-alanyiság megszűnésétől számított 24 hónapig nem lehet újra választani, kivéve a könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás esetét.
- Korábbi eredménytartalék: a KIVA előtti évek eredménytartaléka terhére jóváhagyott osztalék nem növeli a KIVA-alapot (Katv. 20. § (3) b)). Az osztalékfizetés feltételeiről osztalék-útmutatónkban olvashat.
- Elhatárolt veszteség: a TAO-alanyiság alatt keletkezett, fel nem használt negatív adóalap a KIVA-ban elhatárolt veszteségként figyelembe vehető (Katv. 20. § (6a)).
Hogyan érdemes előkészíteni a döntést?
A döntés alapja egy többéves összehasonlító számítás, amely mindkét adózási formát ugyanazokkal a tervszámokkal modellezi. Ehhez a következő adatokra van szükség:
- a bérköltség és a személyi jellegű kifizetések terve, a tagok díjazásával együtt;
- a várható eredmény és a tervezett osztalékok évenként;
- a tervezett beruházások, tőkeemelés vagy tőkekivonás;
- a kapcsolt vállalkozások létszáma, bevétele és mérlegfőösszege;
- a jelenleg igénybe vett TAO-kedvezmények és az elhatárolt veszteség;
- a helyi iparűzési adó alapja mindkét módszerrel.
A KIVA akkor nem jó választás, ha az előnye csak az első évben jelentkezik, a későbbi osztalékok vagy tőkekivonás pedig felemésztik. A BDO Magyarország társaságiadó-tanácsadással és többéves modellszámítással segíti a döntés előkészítését.
Gyakran ismételt kérdések a KIVA és a TAO választásáról
Melyik adózási forma éri meg jobban egy vállalkozásnak: a KIVA vagy a TAO?
Nincs általánosan jobb forma: a KIVA ott kedvezőbb, ahol a költségek nagy része bér, és a nyereség a cégben marad, a TAO ott, ahol kevés a bér, és a nyereséget rendszeresen kifizetik. Egyszerűsítve: amíg az évente kifizetett nyereség nem éri el a bértömeg háromszorosát, a KIVA terhe alacsonyabb. A döntéshez érdemes több évre előre kiszámolni mindkét adózási formát.
Választható a KIVA év közben is?
Igen. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napján jön létre, de ezzel új üzleti év kezdődik, és az azt megelőző időszakról beszámolót kell készíteni. Ezért a január 1-jei áttérés a legegyszerűbb.
Vissza lehet térni a TAO-hoz, ha a KIVA nem válik be?
Igen, az adóév december 1. és 20. között bejelentve, az adóév végével. Ezt követően azonban 24 hónapig nem lehet újra a KIVA-t választani. Ez alól kivétel az egyesülés vagy szétválás miatti megszűnés.
Hogyan adózik az osztalék KIVA alatt?
A KIVA-alanyiságot megelőző évek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére jóváhagyott osztalék nem növeli a KIVA-alapot, a KIVA-alanyiság alatti adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék növeli a KIVA-alapot. A tagnál fizetendő személyi adók ettől függetlenül terhelik az osztalékot.
Mi a különbség a KIVA és a TAO között egy kft. számára 2026-ban?
A TAO a nyereséget adóztatja 9%-kal, mellette a bérek után 13% szocho jár. A KIVA egyetlen 10%-os adó, amelynek alapja a személyi jellegű kifizetések és a cégből kivett jövedelem (osztalék, tőkekivonás), és kiváltja a társasági adót és a szochót.
Mely vállalkozások választhatják a KIVA-t 2027. január 1-jétől?
Azok a cégek (például kft., zrt., bt., kkt.), amelyeknek az előző évi átlagos létszáma legfeljebb 100 fő és bevétele legfeljebb 6 milliárd forint (ezeket a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell számítani), mérlegfőösszege pedig legfeljebb 6 milliárd forint, és amelyeknek nincs 1 millió forintot meghaladó végrehajtható adótartozása.
Megéri KIVA-ra áttérni egy 40 fős, magas bérköltségű szolgáltató kft.-nek?
Gyakran igen, mert a bérek utáni 13% szocho helyett 10% KIVA terheli a céget, a visszatartott nyereség pedig nem adózik. Az előny csökken, ha a cég a nyereségét rendszeresen osztalékként kifizeti, ezért érdemes több évre számolni.
Rendszeres osztalék és nagy beruházás mellett a KIVA vagy a TAO a kedvezőbb?
Nincs általános válasz. Az osztalék növeli a KIVA-alapot, a beruházás viszont a Katv. 20. § (7) szerint csökkentheti, ha a cégnek elhatárolt vesztesége vagy negatív egyenlege van. A TAO-ban igénybe vett kedvezmények sorsát is érdemes előre megvizsgálni.
Ki segít kiszámolni, hogy a KIVA vagy a TAO kedvezőbb, és mit kell előkészíteni?
Adótanácsadó vagy a cég könyvelője, aki mindkét formát ugyanazokkal a tervszámokkal modellezi. Elő kell készíteni a bér-, eredmény- és osztaléktervet, a beruházásokat, a kapcsolt vállalkozások adatait, a TAO-kedvezményeket és az iparűzési adó alapját. A BDO Magyarország adótanácsadói ilyen összehasonlító számításban nyújtanak segítséget.