Jogosulatlan KIVA-választás következményei

A KIVA-választás jogszabályi kerete

• a társasági adó,
• a szociális hozzájárulási adó és
• a szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése alól (a szakképzési hozzájárulás 2022. január 1-től megszűnt). Mindezek mellett a KIVA-szerint adózó társaságok egy kedvező szabály szerint teljesíthetik a helyi iparűzési adó kötelezettségüket, amely jellemzően alacsonyabb iparűzési adófizetési kötelezettséget eredményez.

A Katv. szabályozza, hogy egy adózó milyen esetben rendezheti az adókötelezettségeit a KIVA szabályai szerint. Ezen feltételek között találunk egyszerűbb, egyértelműbb eseteket (pl. üzleti év mérlegfordulónapja december 31. kell legyen), illetve vannak olyan feltételek is, amelyek mélyebb vizsgálatot igényelnek az adózók részéről a KIVA-ra való jogosultság ellenőrzése körében. A leglényegesebb feltételek e körben az alábbiak:

• az előző adóévben az átlagos statisztikai létszám nem haladhatja meg az 50 főt,

• az előző adóévben az árbevétel nem haladhatja meg a 3 milliárd forintot (időarányosan),

A fenti két feltétel tekintetében azonban egy nagyon fontos kitételt is tartalmaz a jogszabály: nevezetesen, hogy a kapcsolt vállalkozások adatait is figyelembe kell venni a létszám- és árbevételi korlátok számításakor (Katv. 16. § (3) bekezdés).

A KIVA alkalmazása az adózó döntése (bejelentése) nyomán jön létre. A bejelentés megtételére két lehetőség van: az újonnan alakuló adózók esetén a KIVA választásáról nem kell külön bejelentést tenni, az adóhatósághoz történő bejelentkezésükkor egyúttal nyilatkozhatnak a kisvállalati adó választásáról vagy bármikor a működésük során is bejelenthetik ezt, az adóalanyiság ekkor a választást követő hónap első napjától jön létre.

Fontos szempont, hogy a KIVA-alanyiság nem az adóhatóság engedélyéhez kötött, az adóhatóság ugyanis a fenti bejelentések iktatása során nem ellenőrzi a feltételek megvalósulását, az adózó felelőssége, hogy azoknak megfelel-e.

Tekintettel arra, hogy az átlagos statisztikai állományi létszámra, és a bevételre vonatkozó feltételek informatikai úton nem vizsgálhatóak, az adózó KIVA alanyiság választásának bejelentését egyúttal az arra irányuló nyilatkozatának is kell tekinteni, hogy ezen feltételeknek megfelel. A KIVA-alanyiság választása tehát olyan adózói döntés, melynek során elsősorban az adózó felelőssége annak vizsgálata, hogy a választás feltételei fennállnak-e. A létszámra, bevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó adatok adóhatóság általi vizsgálatára a bejelentéskor nincs is mód, így az adózó bejelentését veszi alapul az adóhatóság.

Mindezek alapján az adózónak a KIVA adóalanyiság választásakor kell megvizsgálnia, hogy van-e kapcsolt vállalkozása. Amennyiben nincs kapcsolt vállalkozása, akkor csak a „saját” adóévet megelőző adóév adatai alapján kell megállapítania, hogy megfelel-e a bevételi és létszámkövetelmények. Ha azonban a kisvállalati adó választásakor rendelkezik kapcsolt vállalkozással, akkor a kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai szerinti átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét is figyelembe kell vennie.

Amennyiben a bejelentés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az adózó nem felel meg a feltételeknek, mert a kapcsolt vállalkozásaival összesítetten meghaladja a bevételi és létszámadatokat, úgy a KIVA-alanyiságra vonatkozó bejelentése nem volt jogszerű és jogalap nélkül teljesíti az adókötelezettségeit a KIVA szerint.

Esettanulmány

Egy magyar társaság, amelyet eredetileg magánszemélyek alapítottak, a cégbejegyzést követően rövid időn belül egy nemzetközi vállalatcsoport többségi tulajdonába került. A társaság ezt követően döntése szerint áttért a Katv. hatálya alá (szabályszerűen bejelentette az adóhatóság részére, hogy a KIVA szerint kíván adózni). Mindezek után a társaság éveken keresztül a KIVA szerint adózott.
A társaság a KIVA-választás időpontjában már egy nemzetközi cégcsoport tagja volt, azonban a kapcsolt vállalkozások létszám- és árbevételi adatait nem vette figyelembe a bejelentéskor. Az adóhatóság álláspontja szerint ebben az esetben a társaság KIVA-alanyisága egyáltalán létre sem jött, a következmény: a társaság KIVA-alanyiságát visszamenőlegesen meg kell szüntetni.

Következmények

A jogosulatlan KIVA-választás esetén az alábbi szempontok szerint kell az adózónak eljárnia:

• Tájékoztatás az adóhatóság felé: az adózónak az illetékes NAV igazgatóság adóalany-nyilvántartási szakterülete felé kell - az e-Papír szolgáltatáson keresztül - jeleznie, hogy a KIVA alanyiság nem jöhetett volna létre, amely alapján az adóhatóság határozatot hoz arról, hogy az adózó KIVA alanyisága visszaható hatállyal megszűnik, azaz az alanyiság létre sem jött.

• KIVA: Tekintettel arra, hogy az adózó KIVA alanyisága nem jött létre, ezért a tévesen beküldött kisvállalati adóelőleg bevallásokat, a kisvállalati adó elszámoló bevallásokat, illetve a 2171. számú bevallást az adózó e-Papíron előterjesztett kérelmére az adóhatóság hibernálni fogja.

• Társasági adó: Az adózónak a Tao tv. rendelkezéseit kell visszamenőleg alkalmaznia. A KIVA nem válthatta volna ki a Tao-t, így az érintett évekre visszamenőlegesen Tao-bevallásokat kell benyújtani (ez nem önellenőrzés lesz, ugyanis bevallás egyáltalán be sem lett nyújtva). Következmény, hogy a társaságnak adóhiánya keletkezett társasági adó adónemben, amelyre tekintettel az adóhatóság automatikusan késedelmi pótlékot fog előírni.

• Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás: Az adózónak a Szocho tv. és a Szakho tv. rendelkezéseit kell visszamenőlegesen alkalmaznia. Önellenőriznie szükséges a kisvállalati adóra vonatkozó szabályok szerint beküldött havi adó- és járulékbevallásokat (úgynevezett 08-as bevallások). Mivel ezen adónemeket a KIVA szintén kiváltja, így ezekre is adóhiány keletkezett, így az adóhatóság itt is késedelmi pótlékot fog előírni.

• Helyi iparűzési adó: Amennyiben a társaság a KIVA-szerint teljesítette a helyi iparűzési adófizetési kötelezettségeit, úgy az iparűzési adó bevallásait is önellenőriznie kell.

A késedelmi pótlék, esetleges mulasztási bírság mérséklése, elengedése kapcsán érdemes mérséklést, elengedést kérni az adóhatóságtól fizetési mérséklés formájában. Az adóhatóság dönt róla, hogy ezen kérelemnek helyt ad-e.

Tanulságok és javaslatok

Ez az eset jól példázza, hogy a KIVA választása előtt elengedhetetlen a kapcsolt vállalkozások körének és adatainak alapos vizsgálata. A legfontosabb tanulságok:

1. Kapcsolt vállalkozások vizsgálata: A Tao tv. szerinti kapcsoltsági viszonyokat a KIVA-ra való áttérés időpontjában kell figyelembe venni.

2. Dokumentáció és előzetes elemzés: Célszerű előzetes szakértői véleményt kérni, különösen nemzetközi cégcsoportok esetén.

3. Adóhatósággal való együttműködés: A jogkövető magatartás és az önkéntes korrekció csökkentheti a szankciók mértékét.

4. Szankciók mérséklése: Az adóhatóság méltányossági alapon csökkentheti vagy elengedheti a pótlékokat és bírságokat, ha az adózó együttműködő és jóhiszemű.

Összegzés

A KIVA választása komoly előnyökkel járhat, de csak akkor, ha az adózó valóban megfelel a törvényi feltételeknek. A bemutatott eset rávilágít arra, hogy a nem megfelelően előkészített áttérés súlyos következményekkel járhat, és hosszadalmas korrekciós folyamatot vonhat maga után, amely jelentős idő- és erőforrás-ráfordítást igényel az adózók, valamint az őket segítő könyvelők és adótanácsadók részéről. Az ilyen helyzetek megelőzése érdekében elengedhetetlen a gondos előkészítés és a megfelelő szakértői támogatás időben történő bevonása.