Osztalék és osztalékelőleg: feltételek, könyvelés, osztalékfizetési korlát

Egy kft. akkor fizethet osztalékot, ha a taggyűlés az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönt róla, és a kifizetés után a saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá. Év közben osztalékelőleg is fizethető, de csak közbenső mérleg alapján. Magánszemély tagnál az osztalék után 2026-ban 15% személyi jövedelemadót (szja) és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni, a szochót legfeljebb 7 747 200 Ft-os jövedelemig.

Az adóterhek és plafonok évente változhatnak, a leírás a készítéskori szabályokon alapul.

Mi az osztalék, és ki dönt a kifizetéséről?

Az osztalék a vállalkozás által felosztható saját tőkéből a taggyűlés által jóváhagyott kifizetés, amelynek fedezetét a számviteli törvény szerinti osztalékfizetési korlát alapján kell megállapítani. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:185. §-a szerint a kft. tagját a társaságnak a tagok javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből, a törzsbetétek arányában meghatározott összeg illeti meg.

Három szabályt érdemes ebből kiemelni:

• A döntés ideje kötött. A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. A kifizetésről tehát nem lehet a beszámolótól függetlenül, év közben dönteni. Erre az osztalékelőleg szolgál.
• A jogosult a döntéskori tag. Osztalékra az a tag jogosult, aki a döntés időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. Ez tulajdonosváltásnál különösen fontos.
• Az arány a teljesített vagyoni hozzájárulás. A tag a már ténylegesen befizetett vagyoni hozzájárulása arányában jogosult osztalékra.

Mikor fizethető osztalék? A feltételek egy helyen

Osztalék akkor fizethető, ha egyszerre teljesül a társasági jogi döntés, a számviteli fedezet és a tőkevédelem. A gyakorlatban ez négy ellenőrzési pontot jelent:

1. Elfogadott éves beszámoló, amely kimutatja a felosztható eredményt.
2. Taggyűlési határozat az osztalékról, a beszámoló elfogadásával egy időben.
3. Osztalékfizetési korlát (a számviteli törvény szerint): a kifizethető összeg nem haladhatja meg a szabad eredménytartalékot, és a tőkevédelmi feltételnek is teljesülnie kell.
4. Likviditás: a korlát azt mutatja meg, mennyit lehet kifizetni jogszerűen, azt nem, hogy a cégnek van-e rá pénze. Érdemes előre ellenőrizni, hogy a kifizetés után is marad-e elég forrás a működésre és a kötelezettségek teljesítésére.

Osztalékfizetési korlát: így számolható

Az osztalékfizetési korlát két feltételből áll. A szabad eredménytartalék, az előző év adózott eredményével együtt, csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a saját tőke a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentve a kifizetés után sem csökken a jegyzett tőke alá. A korlátba a tárgyévben a mérlegkészítésig elszámolt kapott (járó) osztalék is beszámítható.

A példából az is látszik, hogy a korábbi évek negatív eredménytartaléka csökkenti az idei nyereségből kifizethető összeget. Egy pozitív adózott eredmény önmagában még nem jelenti, hogy a teljes összeg kivehető.

Osztalék vagy osztalékelőleg? A különbség röviden

Az osztalék a lezárt üzleti év eredményéből, a beszámoló elfogadásakor jár. Az osztalékelőleg év közben fizethető, de feltételes: ha a következő beszámoló szerint nincs fedezet, vissza kell fizetni.

Szöveges összefoglaló a táblázathoz: az osztalékról a taggyűlés a beszámoló elfogadásával egy időben, az éves beszámoló alapján dönt, és a kifizetés végleges. Az osztalékelőleg két beszámoló között, közbenső mérleg alapján fizethető. Az ügyvezető javasolja, felügyelőbizottság esetén annak jóváhagyásával, és visszafizetési kötelezettséggel jár, ha a következő beszámoló szerint nincs fedezet. Szochót az osztaléknál a kifizetéskor, az előlegnél az osztalékká váláskor kell fizetni. A 08-as bevallásban az előleget kétszer kell szerepeltetni.

Osztalékelőleg: feltételek, közbenső mérleg, visszafizetés

Osztalékelőleget a kft. taggyűlése a Ptk. 3:186. §-a szerint akkor fizethet, ha három feltétel egyszerre teljesül:

• közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
• a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét;
• a társaság helyesbített saját tőkéje a kifizetés miatt nem csökken a törzstőke összege alá.

Az osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, a javaslathoz annak jóváhagyása szükséges.

Mit jelent a közbenső mérleg a gyakorlatban? A közbenső mérleg nem egyszerű főkönyvi kivonat. A számviteli törvény szerint a beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, a vállalkozó által választott fordulónapra, leltár alapján, eredménykimutatással alátámasztva. Az év végi értékelési korrekciókat is el kell végezni, például a terven felüli értékcsökkenést, az értékvesztést, a céltartalékot és az időbeli elhatárolásokat. Ha a cégnél a könyvvizsgálat kötelező, a közbenső mérleget is könyvvizsgálónak kell ellenőriznie. A közbenső mérleg a fordulónapját követő hat hónapig használható fel a saját tőke alátámasztására.

Mi történik, ha nincs fedezet? Ha az osztalékelőleg kifizetése után elkészülő éves beszámolóból az derül ki, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, a tagok kötelesek visszafizetni az előleget. Az előleg tehát akkor is kockázatos lehet, ha a közbenső mérleg még fedezetet mutatott: egy év végi értékvesztés vagy céltartalék elviheti a fedezetet.

Hogyan adózik a cégből kivett osztalék 2026-ban?

Az adóterhek és plafonok évente változhatnak, a leírás a készítéskori szabályokon alapul.

Magánszemély tag esetén az osztalék után 2026-ban 15% szja és 13% szocho fizetendő. A szochót csak egy felső határig kell megfizetni. Ez a határ 2026-ban a minimálbér (322 800 Ft) huszonnégyszerese, azaz 7 747 200 Ft. A felső határba a tag más, az adóévben szochóköteles jövedelmei is beszámítanak. Ha a tag például munkabért is kap, a plafon hamarabb telik be.

Az osztalékelőleg után a szochót nem a kifizetéskor, hanem az előleg osztalékká válásakor kell megfizetni.

Ha a tag nem magánszemély, például egy anyavállalat, vagy ha a társaság kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozik, eltérő szabályok érvényesek. Ezeket a kifizetés előtt külön érdemes megvizsgálni.

Hogyan kell könyvelni az osztalékot és az osztalékelőleget?

Osztalék jóváhagyása T413-K479; Osztalék kifizetése T479-K384; Osztalékelőleg kifizetése T368-K384.

A könyvelés logikája azt követi, hogy a jogi döntés mikor válik véglegessé:

1. Osztalékelőleg kifizetésekor a társaság még nem használja fel az eredménytartalékot, mert az osztalékról csak a beszámoló elfogadásakor lehet dönteni. Az előleg ezért követelésként jelenik meg a taggal szemben, a levont adóval együtt.
2. A beszámoló elfogadásakor a jóváhagyott osztalék az eredménytartalékot csökkenti, és kötelezettség keletkezik a taggal szemben.
3. Beszámítás: a korábban kifizetett előleg a jóváhagyott osztalékkal szemben elszámolható. Ha a jóváhagyott osztalék nagyobb, a különbözetet kell még kifizetni.
4. Kifizetéskor a taggal szembeni kötelezettség megszűnik, a levont közterhek pedig adókötelezettségként jelennek meg.

A pontos főkönyvi tételeket a társaság számlatükre és a tag jogállása (magánszemély, belföldi vagy külföldi társaság) határozza meg. Hibás elszámolásnál a beszámoló és a bevallás is hibás lesz, ezért a tételsort érdemes könyvelővel egyeztetni.

08-as bevallás: a hiba, amire a NAV külön figyelmeztet

Osztalékelőleg fizetésekor a kifizető cégnek kétszer kell adatot közölnie a 08-as bevallásban: először az előleg kifizetésekor, másodszor az előleg osztalékká válásakor. A NAV tájékoztatása szerint:

• az osztalékelőleget a 08-as bevallás M lapjának 397-398. soraiban kell feltüntetni, a kifizetés időpontjára eső havi bevallásban;
• a ténylegesen osztalékká vált összeget az erről szóló döntés hónapjának 08-as bevallásában, az M lap 364. sorában kell szerepeltetni, levont adó nélkül.

A NAV ellenőrzési tapasztalata szerint a kifizetők egy része a második adatközlést kihagyta. Emiatt a magánszemélyek szja-bevallásában nem valós visszaigénylés jelent meg. A részletek a NAV tájékoztatójában olvashatók. A bevallások elkészítésében a BDO adóbevallás-készítési szolgáltatása is segítséget nyújt.

Döntési sorrend: így érdemes előkészíteni az osztalékfizetést

Az osztalékfizetés előkészítése jól követhető sorrendben halad:

1. Fedezet: mekkora a szabad eredménytartalék, és mennyit enged a tőkevédelmi korlát?
2. Likviditás: van-e elég pénz a kifizetésre úgy, hogy a működés és a kötelezettségek teljesítése ne kerüljön veszélybe?
3. Időzítés: osztalék a beszámoló elfogadásakor, vagy osztalékelőleg év közben, közbenső mérleggel és szükség esetén könyvvizsgálattal?
4. Adó: mennyi szja és szocho terheli a kifizetést, és hol tart a tag a szocho-plafonhoz képest?
5. Dokumentálás: taggyűlési határozat, előlegnél ügyvezetői javaslat és felügyelőbizottsági jóváhagyás.
6. Könyvelés és bevallás: a tételek rögzítése és a 08-as bevallás, előlegnél mindkét időpontban.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?

Szakértő bevonása akkor különösen indokolt, ha a cég év közben osztalékelőleget fizetne, ha az eredménytartalék negatív vagy csak kevéssel pozitív, vagy ha a tagok között nem magánszemély vagy külföldi tulajdonos is van. Ilyenkor a korlát kiszámítása, a közbenső mérleg és a könyvelés szorosan összefügg, és egyetlen hiba a visszafizetési kötelezettségtől a hibás bevallásig vezethet.

A BDO Magyarország könyvelési és bérszámfejtési szakértői a teljes folyamatban támogatják a cégvezetőket, a számviteli nyilvántartástól a beszámolón át a bevallásokig. Ez a cikk általános tájékoztatás, és nem helyettesíti az adott cég helyzetére szabott szakmai tanácsot.

Gyakran ismételt kérdések az osztalékról és az osztalékelőlegről

Fizethet-e osztalékot a cég, ha a tárgyév veszteséges?

Igen, ha a korábbi évek eredménytartaléka a lezárt év veszteségével csökkentve is pozitív, és a kifizetés után a saját tőke, a lekötött és a pozitív értékelési tartalék nélkül számolva, nem csökken a jegyzett tőke alá. A veszteség a szabad eredménytartalékot és a saját tőkét is csökkenti, ezért ilyenkor mindkét feltételt különösen gondosan kell ellenőrizni.

Kinek jár az osztalék, ha év közben eladták az üzletrészt?

Annak, aki az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult (Ptk. 3:185. §). Az üzletrész-átruházási szerződésben ezért érdemes külön rendezni a már megtermelt eredmény sorsát.

Meddig használható fel a közbenső mérleg?

A számviteli törvény szerint a közbenső mérleg a fordulónapját követő hat hónapig vehető figyelembe a saját tőke alátámasztására. Ha ennél később fizetnének előleget, új közbenső mérleg kell.

Kell-e szochót fizetni az osztalékelőleg után?

Az előleg kifizetésekor nem. A szochót akkor kell megfizetni, amikor az előleg a beszámoló elfogadásával osztalékká válik.

Milyen feltételekkel fizethet osztalékot egy magyar kft., és ki dönt róla?

A kft. taggyűlése dönt, a beszámoló elfogadásával egyidejűleg. A kifizetés feltétele, hogy legyen elegendő szabad eredménytartalék, és a saját tőke a kifizetés után ne csökkenjen a jegyzett tőke alá. Az osztalék a döntéskori tagot illeti meg, a teljesített vagyoni hozzájárulása arányában.

Mi az osztalékelőleg, és miért kell hozzá közbenső mérleg?

Az osztalékelőleg két beszámoló között, év közben fizetett osztalék. Közbenső mérleg azért kell hozzá, mert csak ez igazolja, hogy a cégnek a kifizetés időpontjában van fedezete: a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék a felső határ.

Hogyan számolható ki az osztalékfizetési korlát, ha az eredménytartalék negatív, de az idei adózott eredmény pozitív?

A negatív eredménytartalékot össze kell vonni az adózott eredménnyel. Csak a pozitív egyenleg fizethető ki, és csak annyi, hogy a saját tőke, a lekötött és a pozitív értékelési tartalék nélkül számolva, a kifizetés után is elérje a jegyzett tőkét. Ha például 2 millió forint a korábbi veszteség és 10 millió forint az adózott eredmény, akkor legfeljebb 8 millió forint fizethető ki, feltéve hogy a tőkevédelmi feltétel is teljesül.

Osztalékot vagy osztalékelőleget érdemes kivenni 2026-ban?

Az adóterhet nem a forma dönti el: az osztalék és az osztalékelőleg után is 15% szja és 13% szocho fizetendő, a szocho a 7 747 200 Ft-os plafonig. A különbség a kockázatban és az adminisztrációban van. Az előleg korábban jut el a taghoz, de közbenső mérleg kell hozzá, és vissza kell fizetni, ha az éves beszámoló szerint nincs fedezet. Ha a kifizetés nem sürgős, az éves osztalék egyszerűbb.

Kell-e könyvelőt vagy könyvvizsgálót bevonni az osztalékelőleghez?

Könyvvizsgáló akkor kell, ha a cégnél a könyvvizsgálat egyébként is kötelező: ilyenkor a közbenső mérleget is auditálni kell. A közbenső mérleget a beszámolóra vonatkozó szabályok szerint, leltár alapján kell elkészíteni, ezért könyvelő bevonása a gyakorlatban szinte mindig szükséges.

Milyen szolgáltató segít az osztalékfizetés jogszerű előkészítésében?

Olyan számviteli szolgáltató, amely a könyvelést, a beszámolót és a közbenső mérleget egy kézben tudja tartani, és az adóbevallásokat is elkészíti. A választásnál érdemes megnézni, hogy a szolgáltató a könyvvizsgálati folyamatban is tud-e közreműködni. A BDO Magyarország teljes körű számviteli szolgáltatása a könyvelésben, az éves beszámoló és az adóbevallások elkészítésében, valamint a könyvvizsgálat lebonyolításában nyújt segítséget.

Hogyan adózik a cégből kivett osztalék 2026-ban?

Magánszemélynél 15% szja és 13% szocho terheli. A szocho felső határa 2026-ban 7 747 200 Ft, amelybe a tag más szochóköteles jövedelmei is beszámítanak. Az osztalékelőleg után a szocho az osztalékká váláskor esedékes.

Hogyan kell könyvelni az osztalékot és az osztalékelőleget?

Osztalék jóváhagyása T413-K479; Osztalék kifizetése T479-K384; Osztalékelőleg kifizetése T368-K384.

Az előleg kifizetésekor a cég követelést mutat ki a taggal szemben. A beszámoló elfogadásakor a jóváhagyott osztalék csökkenti az eredménytartalékot, és kötelezettséget keletkeztet, amellyel szemben az előleg elszámolható. A 08-as bevallásban az előleget a kifizetéskor és az osztalékká váláskor is szerepeltetni kell.