Az osztalék adózása 2026: szja, szocho és a KIVA-s cégek osztaléka

A magánszemély tag által kapott osztalék után 2026-ban 15% személyi jövedelemadót (szja) és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni, a szochót azonban csak egy éves felső határig. A teljes teher ezért attól függ, mennyi bért és más jövedelmet kap még a tag az adott évben. KIVA-s cégnél a jóváhagyott osztalék a cég adóalapját is növelheti.

A legfontosabb tudnivalók:

  • Az osztalék szja-ja 15%, a kifizető cég a kifizetéskor vonja le, és ez a felső határtól függetlenül a teljes összeget terheli.
  • A 13%-os szocho 2026-ban legfeljebb 7 747 200 forint jövedelemig jár, és ebbe a bér is beleszámít, így magas fizetés mellett az osztalék szocho nélkül, 15%-os teherrel vehető fel.
  • KIVA-s cégnél az osztaléknak két szintje van: a jóváhagyott osztalék növeli a cég KIVA-alapját, amelyre 10% adó vonatkozik, a tagnál pedig emellett szja és szocho is terheli, kivéve a KIVA előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére jóváhagyott osztalékot, amely a cégnél nem növeli az alapot.
  • A kifizetés előtt érdemes kiszámolni a teljes terhet és az időzítést: a BDO Magyarország adótanácsadási szolgáltatása ebben a tervezésben nyújt segítséget.

Milyen adók terhelik az osztalékot 2026-ban?

A magánszemély osztalékból és osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem, amelyet szja és szocho terhel. Mindkettőt a kifizető cég vonja le és fizeti meg a tag helyett.

Adó Mérték Mire jár? Jogszabály
Személyi jövedelemadó (szja) 15% a teljes osztalékra Szja tv. 8. § (1), 66. §
Szociális hozzájárulási adó (szocho) 13% a felső határ eléréséig Szocho tv. 1. § (5) c), 2. §
KIVA (csak KIVA-s cégnél, cégszinten) 10% a jóváhagyott osztalékra, a KIVA-alap részeként Katv. 20. § (3) b), 21. §

Szöveges változat: a tagnál az osztalékot 15% szja terheli a teljes összegre, és 13% szocho a felső határ eléréséig. Ha a kifizető cég KIVA-alany, a jóváhagyott osztalék a cég KIVA-alapját is növeli, amelyet 10% KIVA terhel.

TAO-alanyú cégnél az osztalék nem jár újabb céges adóval, mert a nyereség már a társasági adó után maradt meg. Az szja-t a kifizető a kifizetéskor állapítja meg és vonja le. Az osztalékelőleget és adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot és a levont adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban kell bevallani, az osztalékelőlegből levont adót levont adóként figyelembe véve (Szja tv. 66. § (3)).

Hogyan működik a szocho felső határa?

A szochót addig kell fizetni, amíg a magánszemély adott évi, felső határba beszámító jövedelme el nem éri a minimálbér huszonnégyszeresét (Szocho tv. 2. § (2)). 2026-ban a minimálbér 322 800 forint, így a felső határ 7 747 200 forint, a szocho legfeljebb 1 007 136 forint.

A felső határba beszámít:

  • a bér és a többi, összevont adóalapba tartozó, szochoköteles jövedelem;
  • az osztalék, a vállalkozásból kivont jövedelem, az árfolyamnyereség és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem.

A kamatjövedelem nem számít bele a felső határba, és teljes összege után szochót kell fizetni (NAV 49. információs füzet).

A kifizető addig vonja le a szochót, amíg a tag nem nyilatkozik neki arról, hogy elérte a felső határt. A nyilatkozat előre is megtehető, ha a jövedelem várhatóan eléri a határt. Ha mégsem éri el, a tag a hiányzó szochót 6%-kal növelten, az éves szja-bevallásában fizeti meg (Szocho tv. 29. §). A felső határ minden naptári évben újraindul.

Számpélda: mennyi marad 20 millió forint osztalékból?

Egy kft. tagja 2026-ban 20 millió forint osztalékot kap. A teher attól függ, mennyi bért kapott ugyanabban az évben (forintban):

Tag éves bére Szja (15%) Szocho (13%) Összes teher Nettó osztalék
nincs bére 3 000 000 7 747 200 × 13% = 1 007 136 4 007 136 (20,0%) 15 992 864
6 000 000 3 000 000 1 747 200 × 13% = 227 136 3 227 136 (16,1%) 16 772 864
10 000 000 3 000 000 0 (a bér elérte a felső határt) 3 000 000 (15,0%) 17 000 000

Szöveges változat: bér nélkül a 20 millió forint osztalékból szja-val és a felső határig fizetendő szochóval 4 007 136 forint az adó. Évi 6 millió forint bér mellett csak a felső határig hátralévő 1 747 200 forint után jár szocho, így a teher 3 227 136 forint. Ha a bér eléri a felső határt, az osztalékot csak a 15% szja terheli.

Bér vagy osztalék: melyik marad nagyobb a tagnál?

Ugyanakkora céges forrásból osztalékként jellemzően több marad a tagnál, mint bérként, a bér viszont társadalombiztosítási jogosultságot is ad. Az alábbi egyszerűsített összevetés TAO-alanyú cégnél, 1 millió forint céges ráfordításra vagy adózás előtti nyereségre számol (helyi iparűzési adó és kedvezmények nélkül, forintban):

Kifizetés módja Céges adó Tagi levonások Nettó a tagnál
Bér 13% szocho: 115 044 18,5% tb-járulék + 15% szja: 296 460 588 496 (58,8%)
Osztalék, felső határ alatt 9% társasági adó: 90 000 15% szja + 13% szocho: 254 800 655 200 (65,5%)
Osztalék, felső határ felett 9% társasági adó: 90 000 15% szja: 136 500 773 500 (77,4%)

Szöveges változat: bérként az 1 millió forintos ráfordításból 884 956 forint bruttó bér lesz, amelyből levonások után 588 496 forint marad. Osztalékként a 9% társasági adó után 910 000 forint osztható ki, ebből a felső határ alatt 655 200, felette 773 500 forint marad. A bér a tag nyugdíj- és egészségbiztosítási jogosultságát is megalapozza, ezt a döntésnél érdemes figyelembe venni.

A szochót a kifizető vonja le, és a juttatást követő hónap 12-éig fizeti meg és vallja be (NAV 49. információs füzet).

Kik mentesülnek, és kire vonatkoznak külön szabályok?

A szocho alól mentes az Európai Gazdasági Térség szabályozott tőzsdéjére bevezetett értékpapír osztalékának minősülő hozama (Szocho tv. 5. § (3)); ezt csak az szja terheli. Kft. üzletrészére ez a mentesség nem vonatkozik.

A saját jogú nyugdíjas tag is fizet szochót az osztalék után. A nyugdíjasokra vonatkozó mentesség a munkaviszonyból és más biztosítási jogviszonyból származó jövedelmekre szól, az osztalékra nem (Szocho tv. 5. § (1) j)).

Az osztalékelőleg az Szja tv. szerint osztaléknak minősül (66. § (1) b)), így az adóját a kifizető már az előleg kifizetésekor levonja. Az előleg feltételeiről és könyveléséről osztalék-útmutatónk ír részletesen.

Hogyan adózik a KIVA-s cég osztaléka?

KIVA-s cégnél az osztaléknak két szintű adóterhe van. A cégnél az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék növeli a KIVA-alapot, amelyet 10% KIVA terhel (Katv. 20. § (3) b), 21. § (1)). A tagnál ettől függetlenül ugyanúgy levonják a 15% szja-t és a felső határig a 13% szochót.

Két szabály dönti el, mennyi lesz a cégszintű teher:

  • A forrás: a KIVA előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a KIVA időszakában jóváhagyott osztalék nem növeli a KIVA-alapot. Ez a társasági adó alatt már adózott nyereség.
  • A jóváhagyás éve: a KIVA-alapot az adóévben jóváhagyott osztalék növeli, ezért az számít, melyik évben dönt róla a taggyűlés.

Példa: ha egy KIVA-s kft. a KIVA időszakában keletkezett nyereségből 10 millió forint osztalékot hagy jóvá, a cégnél 1 millió forint KIVA keletkezik, a tagnál pedig a fenti szja és szocho. Ha ugyanezt az összeget a KIVA előtti eredménytartalékból hagyják jóvá, a cégszintű KIVA elmarad.

A KIVA és a társasági adó összevetéséről KIVA vagy TAO cikkünk ír részletesen.

Hogyan érdemes időzíteni az osztalékot?

Mivel a szocho felső határa évente újraindul, a kifizetések évek közötti elosztása megváltoztatja a teljes terhet. Bér és más beszámító jövedelem nélkül:

  • 20 millió forint egy évben: a szocho 1 007 136 forint, mert csak a felső határig jár;
  • 2 × 10 millió forint két évben: a szocho 2 × 1 007 136 = 2 014 272 forint, mert mindkét évben a felső határig kell fizetni.

Ha a tag bére már eléri a felső határt, az elosztásnak szochoszempontból nincs jelentősége, csak az szja marad.

KIVA-s cégnél az időzítés másik kérdése a jóváhagyás éve és a forrás. Érdemes előre megtervezni, hogy a KIVA előtti eredménytartalék milyen ütemben kerüljön kifizetésre. A szochoszabályok további részleteiről szochocikkünkben olvashat.

Mit javasol a BDO?

Az osztalék adóterhét a teljes éves jövedelemképpel együtt érdemes kiszámolni, nem csak az osztalék összegéből. A kifizetés előtt ezeket a kérdéseket érdemes végiggondolni:

  1. mennyi bért és más, felső határba beszámító jövedelmet kap a tag az adott évben;
  2. kell-e nyilatkozni a kifizetőnek a felső határ eléréséről;
  3. egy évben vagy több évre elosztva éri meg kifizetni az osztalékot;
  4. KIVA-s cégnél: milyen forrásból és melyik évben hagyják jóvá az osztalékot;
  5. teljesülnek-e a kifizetés társasági jogi feltételei és az osztalékfizetési korlát.

Egyszeri, a felső határ alatti, bér nélküli kifizetésnél a számítás egyszerű, a könyvelő rutinja jellemzően elég. Szakértő bevonása akkor indokolt, ha több tag, több év, bér és osztalék együtt vagy KIVA-s eredménytartalék is szerepel a döntésben. A BDO Magyarország SZJA-tanácsadása és adótanácsadói csapata ilyen tervezésben nyújt segítséget.

Gyakori kérdések

Mennyi az osztalék adója 2026-ban?

15% szja a teljes összegre és 13% szocho a felső határ eléréséig. A felső határ 2026-ban 7 747 200 forint, amelybe a bér is beleszámít.

Kell-e szochót fizetni az osztalék után, ha a bérem eléri a felső határt?

Nem. Ha a bér és a többi beszámító jövedelem eléri a 7 747 200 forintot, az osztalékot csak a 15% szja terheli. Ehhez a kifizetőnek nyilatkozni kell a felső határ eléréséről.

Fizet-e szochót a nyugdíjas az osztalék után?

Igen. A nyugdíjasok szochomentessége a munkajövedelmekre vonatkozik, az osztalékra nem.

Mi történik, ha nyilatkoztam a felső határról, de mégsem értem el?

A hiányzó szochót 6%-kal növelten, az éves szja-bevallásban kell megfizetni.

Hogyan adózik az osztalék, és hogyan tér el ez KIVA-s cégeknél?

A magánszemély tag osztalékát 15% szja és a felső határ eléréséig 13% szocho terheli, mindkettőt a kifizető cég vonja le. TAO-s cégnél ezen felül nincs céges adó, KIVA-s cégnél viszont a jóváhagyott osztalék a cég KIVA-alapját is növeli, amelyet 10% KIVA terhel. Kivétel a KIVA előtti eredménytartalékból jóváhagyott osztalék, amely nem növeli a KIVA-alapot.

Kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni az osztalék után?

Igen, 13% szochót kell fizetni, de csak addig, amíg a tag adott évi bére és más beszámító jövedelme az osztalékkal együtt el nem éri a felső határt, amely 2026-ban 7 747 200 forint. A szocho alól mentes az EGT szabályozott tőzsdéjére bevezetett értékpapír osztaléka, a nyugdíjas tag viszont az osztalék után is fizet szochót.

Hogyan adózik 2026-ban a kft. által a magánszemély tagnak kifizetett osztalék?

A kifizető cég levonja a 15% szja-t és a felső határig a 13% szochót. TAO-s cégnél céges adó nem jár rá, KIVA-s cégnél a jóváhagyott osztalék a KIVA-alapot is növeli.

Mennyi a szocho felső határa 2026-ban, és hogyan számít bele az osztalék?

A minimálbér huszonnégyszerese, 7 747 200 forint. Az osztalék a bérrel, a vállalkozásból kivont jövedelemmel és az árfolyamnyereséggel együtt számít bele, a kamat nem.

5 millió forint bér mellett 20 millió forint osztalékot veszek ki: mennyi az adó?

Az szja 3 000 000 forint. A felső határig 2 747 200 forint van hátra, ennek 13%-a, 357 136 forint a szocho. Az összes teher 3 357 136 forint.

KIVA-s cégnél hogyan adózik az osztalék, és érdemes-e a KIVA előtti eredménytartalékból fizetni?

A tagnál ugyanúgy szja és szocho jár, a cégnél pedig a jóváhagyott osztalék növeli a KIVA-alapot, amelyet 10% KIVA terhel. A KIVA előtti eredménytartalékból jóváhagyott osztalék nem növeli a KIVA-alapot, ezért ez a forrás cégszinten kedvezőbb.

Ki segít az osztalékfizetés adótervezésében, és mit kell előkészíteni?

Adótanácsadó vagy a cég könyvelője. Elő kell készíteni a tagok éves bér- és egyéb jövedelmeit, a tervezett osztalék összegét és ütemezését, KIVA-s cégnél az eredménytartalék forrását. A BDO Magyarország adótanácsadói ilyen tervezésben nyújtanak segítséget.