Szociális hozzájárulási adó: mérték, alap, plafon és kedvezmények

A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2026-ban 13%, és munkaviszonyban az alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. A munkáltatónál a szochónak nincs felső határa: a 7 747 200 forintos plafon a magánszemély tőkejövedelmeire vonatkozik. Az adóteher csökkentésének a munkáltatónál ezért a kedvezmények rendszeres érvényesítése a leghatékonyabb módja.

Mi a szociális hozzájárulási adó, és ki fizeti?

A szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatáshoz és bizonyos jövedelmekhez kapcsolódó, a társadalombiztosítási rendszert finanszírozó adó. Szabályait a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) tartalmazza. A gyakorlatban két nagy körben kell vele számolni:

• a kifizető, jellemzően a munkáltató fizeti a munkavállalóknak kifizetett bér, valamint a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások után;
• a magánszemély maga fizeti bizonyos jövedelmei, például az osztalék, az árfolyamnyereség, a vállalkozásból kivont jövedelem vagy a kamat után.

A munkáltató által fizetett szocho nem csökkenti a munkavállaló nettó bérét. A bruttó bérből a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadót és a tb-járulékot vonják le, a szocho a bruttó bér fölött a munkáltató költsége. Ezért munkáltatói közteher, és ezért jelenik meg a bérköltség-tervezésben külön tételként.

A HR- és bérvezetők számára a szocho három kérdés miatt fontos:

• mennyibe kerül egy munkavállaló a bruttó bérén felül;
• mennyibe kerül egy juttatás, amelyet nem bérként adnak;
• milyen kedvezmény csökkentheti ezt a terhet.

Az alábbi szakaszok ebben a sorrendben haladnak.

Mennyi a szocho mértéke 2026-ban?

A Szocho tv. szerint az adó mértéke az adóalap 13 százaléka. Ez a kulcs 2022 óta változatlan, és 2026-ban is ez vonatkozik minden adóalapra, a béren túl az egyes meghatározott juttatásokra és a kamatkedvezményre is. A NAV 2026. január 16-án közzétett 49. számú információs füzete (NAV) is ezt a mértéket tartalmazza.

A 13% egységes, de az, hogy mire kell alkalmazni, jövedelemtípusonként eltér. Egy 600 000 forintos bruttó bér után a munkáltató havonta 78 000 forint szochót fizet. Egy 32 280 forintos ajándék után viszont nem 13%-ot, hanem annak 1,18-szorosát, mert ott az adóalap is magasabb.

Szöveges változat: A munkabér után a munkáltató a tb-járulék alapja, vagyis a bruttó bér után fizet 13% szochót. Béren kívüli juttatásnál a juttatás értéke, egyes meghatározott juttatásnál az értékének 1,18-szorosa az alap, a mérték mindkét esetben 13%, és a kifizető fizeti. Az osztalék, az árfolyamnyereség és a vállalkozásból kivont jövedelem után a magánszemély fizet 13%-ot, a felső határ eléréséig. A kamat és a tartós befektetésből származó jövedelem után a teljes jövedelem adóalap, felső határ nélkül.

Mi a szocho alapja munkaviszonyban?

A NAV tájékoztatása szerint munkaviszonyban az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. A gyakorlatban ez a bruttó bért és a bérnek minősülő egyéb munkaviszonyból származó jövedelmeket jelenti, például a prémiumot, a jutalmat, a túlórapótlékot és a bérként adózó költségtérítést.

Kivétel a felszolgálási díj: munkaviszonyban ez nem része a szocho-alapnak. Ha egy jövedelem a tb-járulék alapjába nem tartozik bele, általában a munkáltatói szocho alapjába sem. Ezért a bérszámfejtésben a két alapot együtt érdemes kezelni.

A szocho-alap tehát a munkaszerződésben rögzített bérnél tágabb. Néhány tipikus eset:

• Év végi jutalom: bérnek minősül, ezért teljes összege után 13% szocho jár.
• Bérként kifizetett költségtérítés: ha egy költségtérítés nem felel meg az adómentesség feltételeinek, a teljes összeg bérként adózik, és a szocho-alapba is bekerül.
• Végkielégítés: munkaviszonyból származó jövedelem, ezért a munkáltató szochót fizet utána.

A HR szempontjából ennek az a következménye, hogy egy bértárgyalás vagy egy jutalmazási döntés teljes költségét mindig a 13%-kal növelt összeggel kell számolni. Egy 1 millió forintos jutalom a munkáltatónak 1 130 000 forintba kerül, a kedvezmények figyelembevétele nélkül.

Mikor kell bevallani és megfizetni?

A munkáltató a bér utáni szochót havonta, a munkavállalók adataival együtt a 08-as bevallásban vallja be. A bevallás és a befizetés határideje a tárgyhónapot követő hónap 12. napja. A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások közterheit 2024. január 1-je óta főszabály szerint negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell teljesíteni [Szja tv. 69. § (5) a)].

Hogyan adózik a juttatás: béren kívüli és egyes meghatározott juttatás

A HR- és bérvezetők a szochóval leggyakrabban a juttatásoknál találkoznak. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 69. §-a szerint a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után az adó a kifizetőt terheli. Az adóalap a két körben eltér, és ez a szocho alapját is meghatározza.

• Béren kívüli juttatás (például a SZÉP-kártya egyes alszámláira adott támogatás a törvényi keretig): az szja és a szocho alapja is a juttatás értéke. A teljes teher 15% szja + 13% szocho = 28%.
• Egyes meghatározott juttatás (például a csekély értékű ajándék): az szja és a szocho alapja is a juttatás értékének 1,18-szorosa. A teljes teher 1,18 × (15% + 13%) = 33,04%.

Egy számpélda a 2026-os csekély értékű ajándékra. Ennek a felső határa a minimálbér 10%-a, azaz 32 280 forint:

• adóalap: 32 280 × 1,18 = 38 090 Ft;
• szja: 38 090 × 15% = 5 714 Ft;
• szocho: 38 090 × 13% = 4 952 Ft;
• összes közteher: 10 666 Ft, vagyis a juttatás értékének kb. 33%-a.

Ugyanez a juttatás bérként kifizetve a munkáltatónak a 13% szochót, a munkavállalónak a 15% szja-t és a 18,5% tb-járulékot jelentené. A juttatás formája tehát a szocho összegét is befolyásolja. Azt, hogy egy adott kifizetés melyik kategóriába tartozik, nem az elnevezése, hanem a törvényi feltételek döntik el.

Néhány egyes meghatározott juttatás után nem kell szochót fizetni. Ilyen 2026. február 1-jétől az étteremben vagy cukrászdában helyben nyújtott, a törvényi keretet nem meghaladó reprezentációs vendéglátás, amely szja- és szocho-mentes. Ennek a szabályai 2026 májusától a Szocho tv. 5. § (7) bekezdésébe kerültek (NAV). A juttatások részletes adózásáról külön összefoglaló szól.

Mi a szocho felső határa (plafon), és kire vonatkozik?

A szocho felső határa a leggyakrabban félreértett szabály. Sok munkáltató úgy gondolja, hogy egy magas bérű munkavállaló után egy bizonyos összeg fölött már nem kell szochót fizetni. Ez nem így van.

A NAV megfogalmazásában a törvény a természetes személy adófizetési kötelezettségének szab felső határt. A plafon tehát azt korlátozza, hogy a magánszemély mennyi szochót fizessen bizonyos saját jövedelmei után. A munkáltató a munkavállaló bére után a bér teljes összegére, felső határ nélkül fizeti a 13%-os szochót.

Mely jövedelmekre vonatkozik a plafon?

A felső határ a következő jövedelmekre vonatkozik:

• vállalkozásból kivont jövedelem;
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;
• osztalék és vállalkozói osztalékalap;
• árfolyamnyereség;
• a külföldi előadóművész Szja tv. 1/B. § szerinti jövedelme.

Ezek után a magánszemélynek addig kell szochót fizetnie, amíg az adóévben megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelmei (például a bére) és a fenti jövedelmei együttes összege el nem éri a minimálbér 24-szeresét. A minimálbér 2026-ban 322 800 forint, így a felső határ 2026-ban 7 747 200 forint.

A kamatjövedelem és a tartós befektetésből származó jövedelem a NAV szerint nem számít bele a felső határba, és a teljes összege szocho-alapot képez. A kamatjövedelem utáni szocho változásairól a BDO kamatjövedelem-szochóról szóló híre ad áttekintést.

Számpélda: tulajdonos bérrel és osztalékkal

Egy kft. tulajdonos-ügyvezetője 2026-ban 5 000 000 forint bért kap, és 10 000 000 forint osztalékot vesz fel.

• A bér után a cég, mint munkáltató 13% szochót fizet: 650 000 Ft. Erre a plafon nem vonatkozik.
• Az osztalék után a tulajdonos csak a felső határ eléréséig fizet szochót. A bére 5 000 000 forint, így a plafonig 7 747 200 − 5 000 000 = 2 747 200 forint van hátra. Az osztalék után fizetendő szocho: 2 747 200 × 13% = 357 136 Ft.
• Ha a bére elérné a 7 747 200 forintot, az osztaléka után már nem kellene szochót fizetnie. A cég ettől függetlenül a teljes bére után fizetné a szochót.

A plafon tehát a tulajdonosi jövedelemtervezésben fontos, a munkáltatói bérköltségben nem. A bér és az osztalék arányának megválasztása több adónemet érint, ezért ezt a döntést célszerű egyedileg számolni.

Milyen szocho-kedvezmények vannak 2026-ban?

A Szocho tv. a kedvezményeket a munkavállaló jellemzőihez vagy a munkakörhöz köti. A kedvezmény jellemzően a munkavállalónak kifizetett bruttó munkabér után jár, havonta, de összegében korlátozva: többnyire legfeljebb a minimálbér 13%-áig vagy annak felééig. A munkáltató a kedvezményt a fizetendő szochóból vonja le, és a 08-as bevallásban érvényesíti.

A 2026-ban érvényesíthető fő kedvezmények a NAV 49. információs füzete alapján:

Szöveges változat: A szakképzettséget nem igénylő és a mezőgazdasági munkakörökben (Szocho tv. 10. §) a kedvezmény havonta legfeljebb a minimálbér 6,5%-a, 2026-ban 20 982 forint. A munkaerőpiacra lépők után (11. §) 18 hónapig jár kedvezmény: az első 12 hónapban legfeljebb 41 964, a további 6 hónapban legfeljebb 20 982 forint havonta. A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után (12. §) 5 évig: az első 3 évben legfeljebb 41 964, a 4-5. évben legfeljebb 20 982 forint. Kedvezmény jár továbbá a megváltozott munkaképességű munkavállalók (13. §), a közfoglalkoztatottak (14. §), a kutatók (15. §, legfeljebb 645 600 forintos alapig, azaz havi 83 928 forint kedvezményig), a K+F tevékenységben foglalkoztatottak (16. §, a bérköltség utáni adó fele), a szakirányú oktatás és duális képzés (17/A. §), valamint a védett korban elbocsátott köztisztviselők után (2018. évi LXXXII. tv. 250. §).

A három leggyakoribb kedvezmény részletesebben

Szakképzettséget nem igénylő munkakörök. A kedvezmény a FEOR szerinti, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben, valamint a mezőgazdasági munkakörökben foglalkoztatottak után jár. Mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után számított adó 50%-a. Sok közép- és nagyvállalatnál, például logisztikában, takarításban, gyártásban vagy betanított munkakörökben, a munkavállalók jelentős része ide tartozhat. A kedvezmény addig érvényesíthető, amíg a munkavállaló ilyen munkakörben dolgozik, ezért a FEOR-besorolás pontossága itt közvetlenül pénzben mérhető.

Munkaerőpiacra lépők. A munkaerőpiacra lépő fogalmát a Szocho tv. konkrét feltételekhez köti. A 2025. január 1-jétől kezdődő munkaviszonynál főszabály szerint azt kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő hónapját megelőző 365 napban a munkavállaló legfeljebb 92 napig rendelkezett-e munkaviszonnyal, illetve egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal; emellett a törvényi személyi feltételeket is vizsgálni kell. A pontos feltételeket a Szocho tv. 11. §-a határozza meg. A kedvezmény 18 hónapig tart: az első 12 hónapban legfeljebb a minimálbér 13%-a, a további 6 hónapban legfeljebb 6,5%-a. Új belépők toborzásakor ezt a kedvezményt a legkönnyebb elmulasztani, mert a jogosultság a munkavállaló korábbi életútjától függ, és ezt a felvételi folyamat nem mindig rögzíti.

Három vagy több gyermeket nevelő nők. A munkaerőpiacra lépő, három vagy több gyermeket nevelő nők után a kedvezmény 5 évig érvényesíthető: az első 3 évben legfeljebb a minimálbér 13%-a, a 4. és 5. évben legfeljebb 6,5%-a havonta.

Számpélda: mennyit jelent egy kedvezmény?

Egy cég 2026 januárjában 20 munkaerőpiacra lépő munkavállalót vesz fel, egyenként 450 000 forint bruttó bérrel.

• Szocho kedvezmény nélkül: 450 000 × 13% = 58 500 Ft/fő/hó.
• Kedvezmény az első 12 hónapban: legfeljebb 41 964 Ft/fő/hó.
• Éves megtakarítás 20 főre az első évben: 41 964 × 12 × 20 = 10 071 360 Ft.

Ha a jogosultságot nem rögzítik a belépéskor, ez az összeg a cégnél marad befizetett adóként. Az elmulasztott kedvezmény önellenőrzéssel utólag is érvényesíthető, az elévülési időn belül. Ehhez viszont vissza kell keresni a jogosultságot igazoló adatokat.

Van-e kedvezmény a 25 év alattiak vagy az 55 év felettiek után?

2026-ban nincs ilyen szocho-kedvezmény. A NAV 2026-os füzete nem tartalmaz életkorhoz (25 év alatti vagy 55 év feletti munkavállaló) vagy a gyermekgondozásról visszatérő munkavállalóhoz kötött szocho-kedvezményt. Ilyen kedvezmények korábban, a munkahelyvédelmi akció keretében léteztek, 2026-ban azonban már nem érvényesíthetők. A 25 év alatti fiatalok 2022 óta szja-mentességet kapnak, ez azonban a munkavállaló személyi jövedelemadóját érinti, és nem csökkenti a munkáltató szochóját. Ha egy belső szabályzat vagy bérkalkulátor még ezekkel a kedvezményekkel számol, azt érdemes felülvizsgálni.

Miért maradnak kihasználatlanul a kedvezmények?

A kedvezmények feltételei a törvényben egyértelműek, mégis gyakran maradnak érvényesítés nélkül. A tipikus okok szervezetiek, nem jogértelmezésiek:

• A belépéskor nem gyűjtik az adatot. A munkaerőpiacra lépői jogosultsághoz a korábbi biztosítási időszakokat kell ismerni. Ha a felvételi adatlap erre nem kérdez rá, a bérszámfejtés nem tudja érvényesíteni a kedvezményt.
• A FEOR-besorolás pontatlan vagy elavult. Ha egy munkakört magasabb besorolással rögzítenek, mint amit a tényleges tevékenység indokol, a szakképzettséget nem igénylő munkakörök kedvezménye elveszhet. Fordított esetben a túlzott kedvezmény-érvényesítés adóhiányt okoz.
• A jogosultság változását nem követik. Ha egy munkavállaló munkakört vált, vagy lejár a kedvezményes időszak, a kedvezményt meg kell szüntetni vagy át kell állítani.
• A K+F- és kutatói kedvezményt nem kapcsolják össze a bérrel. Ehhez a K+F projektek és a bérköltség munkavállalónkénti összerendelése szükséges, amely gyakran nem a bérosztály feladata.

Ezek a hibák nem egyszeri döntésekből, hanem a folyamatok közötti résekből adódnak. Ezért egyetlen ellenőrzés nem elegendő: a jogosultságot rendszeresen, legalább évente érdemes újra áttekinteni.

Mit javasol a BDO? Éves állomány-átvilágítás

Közép- és nagyvállalatnál a szocho-kedvezmények kihasználtsága akkor lehet tartósan jó, ha a cég évente átvilágítja az állományát a kedvezményre jogosító szempontok szerint. Az év végi időszak erre különösen alkalmas, mert ekkor készül a következő évi bérköltség-terv.

Egy állomány-átvilágítás jellemzően a következő lépésekből áll:

1. Adatgyűjtés: a munkavállalók FEOR-kódja, belépési dátuma, korábbi biztosítási jogviszonyának adatai, a gyermekek száma (ha releváns), a megváltozott munkaképesség és a K+F tevékenységben való részvétel.
2. Jogosultsági vizsgálat: a kedvezmények feltételeinek összevetése a munkavállalói adatokkal.
3. Elmaradt kedvezmények felmérése: az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető összegek meghatározása.
4. Folyamatjavítás: a felvételi adatlap, a FEOR-besorolás és a kedvezményes időszakok nyomon követésének rendezése, hogy a következő évben ne keletkezzen újabb lemaradás.

Az átvilágítás eredménye általában két részből áll: egy egyszeri, visszamenőleges megtakarításból és egy folyamatos, jövőbeli megtakarításból. A második miatt érdemes a vizsgálatot a bérszámfejtési folyamatba is beépíteni. A BDO bérszámfejtési szolgáltatása a folyamatos érvényesítésben, a BDO SZJA tanácsadása pedig a jogosultsági kérdések megítélésében és az önellenőrzés előkészítésében tud segíteni.

Mikor nem szükséges külön átvilágítás?

Nem minden cégnek érdemes külön vizsgálatot indítania. Ha a cég kis létszámú, kevés a belépő, és a munkakörök egységesek, a bérszámfejtő rendszer és a könyvelő jellemzően a kedvezményeket rutinszerűen kezeli. Ilyenkor elég a belépési adatlapot úgy kialakítani, hogy a munkaerőpiacra lépői jogosultságra rákérdezzen.

Külön átvilágítás akkor indokolt, ha az alábbiak közül legalább egy igaz:

• a cég évente sok új munkavállalót vesz fel;
• jelentős a szakképzettséget nem igénylő vagy mezőgazdasági munkakörök aránya;
• a cég K+F tevékenységet folytat, vagy kutatókat foglalkoztat;
• több telephelyen vagy több bérszámfejtő rendszerrel dolgozik;
• az elmúlt években átszervezés, cégösszevonás vagy bérszámfejtő-váltás történt.

Ellenőrzőlista HR- és bérvezetőknek az év végi tervezéshez

• Mérték és alap: a bérköltség-tervben 13% szochóval számol-e a teljes bruttó bér, jutalom és bérként adózó költségtérítés után?
• Juttatások: a cafeteria- és ajándékkeretben elkülönül-e a béren kívüli (28%) és az egyes meghatározott juttatások (33,04%) terhe?
• Plafon: a tulajdonos-vezetők bér-osztalék tervezésénél a 7 747 200 forintos felső határt a magánszemély szintjén alkalmazzák-e, és nem a munkáltatói szochónál?
• Kedvezmények: rögzíti-e a felvételi folyamat a munkaerőpiacra lépői jogosultságot, és naprakész-e a FEOR-besorolás?
• Elmaradt kedvezmények: készült-e felmérés az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető összegekről?
• Elavult kedvezmények: számol-e még bármely kalkulátor vagy szabályzat a 2026-ban már nem létező életkori vagy gyermekgondozás utáni kedvezménnyel?

Gyakori kérdések

Mennyi a szocho 2026-ban?

A szociális hozzájárulási adó mértéke 2026-ban az adóalap 13%-a. Ez a mérték vonatkozik a bérre, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokra, valamint a magánszemélyt terhelő szocho-köteles jövedelmekre is.

Mi a szocho alapja munkaviszonyban?

Munkaviszonyban a szocho alapja megegyezik a tb-járulék alapjával, vagyis jellemzően a bruttó bérrel és a bérnek minősülő egyéb jövedelmekkel. A felszolgálási díj nem része az alapnak.

Mennyi a szocho plafon 2026-ban?

A felső határ a minimálbér 24-szerese, 2026-ban 7 747 200 forint. A magánszemélyre vonatkozik: osztalék, árfolyamnyereség és vállalkozásból kivont jövedelem után addig kell szochót fizetnie, amíg ezek és az összevont adóalapba tartozó jövedelmei együtt el nem érik ezt az összeget.

Vonatkozik-e a plafon a munkáltatóra?

Nem. A munkáltató a munkavállaló bére után a teljes összegre fizeti a 13%-os szochót, felső határ nélkül.

Kell-e szochót fizetni az osztalék után?

Igen, 13%-ot, de csak a felső határ eléréséig. Ha a magánszemély bére és más összevont adóalapba tartozó jövedelme már eléri a 7 747 200 forintot, az osztaléka után nem kell szochót fizetnie.

A következő kérdések konkrét vállalati döntési helyzetekből származnak:

Mennyi a szociális hozzájárulási adó mértéke 2026-ban Magyarországon, és mi az alapja munkaviszony esetén?

A mérték 13%, az alap munkaviszonyban a tb-járulék alapja, azaz jellemzően a bruttó bér. Egyes meghatározott juttatásnál az alap a juttatás értékének 1,18-szorosa, béren kívüli juttatásnál az értéke.

Mi a szocho felső határa 2026-ban, kire vonatkozik, és mely jövedelmek számítanak bele?

A felső határ 7 747 200 forint, és a természetes személyre vonatkozik. Beleszámít az összevont adóalapba tartozó jövedelem (például a bér), valamint a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereség és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem. A kamat és a tartós befektetés jövedelme nem számít bele, ezek teljes összege után kell szochót fizetni.

Milyen szocho-kedvezményeket vehet igénybe egy munkáltató 2026-ban, és hogyan döntsük el, melyik munkavállaló után jár?

A fő kedvezmények: szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörök, munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő nők, megváltozott munkaképességűek, közfoglalkoztatottak, kutatók, K+F tevékenység és duális képzés. A jogosultságot munkavállalónként kell vizsgálni a munkakör (FEOR), a korábbi biztosítási jogviszony és a személyes körülmények alapján. Ehhez az adatokat a belépéskor érdemes rögzíteni.

Megéri-e egy közepes méretű cégnek évente átvilágítani, hogy kihasználja-e a szocho-kedvezményeket?

Akkor éri meg, ha a cég sok új munkavállalót vesz fel, jelentős a szakképzettséget nem igénylő munkakörök aránya, vagy K+F tevékenységet folytat. Egyetlen munkaerőpiacra lépő munkavállaló után az első évben akár 500 000 forintnál is több kedvezmény járhat. Kis létszámú, egységes munkakörű cégnél a bérszámfejtő rendszer jellemzően rutinszerűen kezeli a kedvezményeket.

Mikor érdemes adótanácsadót bevonni a szocho helyes megállapításához?

Akkor, ha a kedvezményekre való jogosultság nem egyértelmű, ha elmaradt kedvezményt önellenőrzéssel szeretne érvényesíteni, ha átszervezés vagy bérszámfejtő-váltás történt, vagy ha a tulajdonosi bér és osztalék arányát tervezi. Rutinszerű, egységes bérszámfejtésnél a könyvelő vagy a bérszámfejtő általában elegendő.

Mely tanácsadó cégek segítenek Magyarországon a szocho és a bérköltségek optimalizálásában?

Szocho- és bérköltség-kérdésekben jellemzően a nagy könyvvizsgáló és adótanácsadó hálózatok, valamint specializált bérszámfejtő és adótanácsadó cégek nyújtanak segítséget. Érdemes olyan tanácsadót választani, amely az adótanácsadás mellett a bérszámfejtési folyamatot is ismeri, így a jogosultsági vizsgálat eredménye a napi működésbe is beépíthető. A BDO Magyarország SZJA tanácsadása és bérszámfejtési szolgáltatása ezt a kettőt együtt kínálja.

Források

• 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho tv.)
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)
• NAV: 49. számú információs füzet - A szociális hozzájárulási adó (2026. 01. 16.): nav.gov.hu
• NAV: Kérdések és válaszok az adómentes éttermi, cukrászdai reprezentációs juttatásról: nav.gov.hu
• A 2026. évi kötelező legkisebb munkabérről és garantált bérminimumról szóló kormányrendelet