Vagyonadó 2027: mit tudunk eddig, mi jöhet még, és mit jelent ez a gyakorlatban?

A tervek szerint 2027. január 1-jén vagyonadó lép hatályba Magyarországon: az 1 milliárd forint feletti vagyont évi 1% terheli, az 500 milliárd forint feletti vagyonokra magasabb kulcs is jöhet. A törvénytervezet még nem nyilvános, így sok részlet csak később dől el. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig biztosan, milyen szabályok várhatók még, és gyakorlati példákon mutatjuk be, mit jelenthet mindez különböző vagyonhelyzetekben.

A legfontosabb tudnivalók:

• Ami biztos: Magyar Péter miniszterelnök 2026. szeptember 26-án jelentette be, hogy a vagyonadó 2027. január 1-jén lép hatályba. Az 1 milliárd forint feletti vagyont évi 1% adó terheli, és az adó a céges részesedésekre, az ingatlanokra, az ingóságokra, valamint a hazai és a külföldi vagyonra egyaránt kiterjed.
• Ami még jöhet: a törvénytervezet a kormány szerint heteken belül társadalmi egyeztetésre kerülhet. Ebben dől el többek között az értékelés módja, a tartozások levonhatósága, a családtagok vagyonának kezelése és az 500 milliárd forint feletti sáv kulcsa.
• A gyakorlatban: az adó egészen mást jelent egy értékhatár közelében lévő, hitellel terhelt ingatlanportfólió tulajdonosának, mint egy családi vállalkozás vagy egy több országra kiterjedő vagyon tulajdonosának. Általános recept nincs.
• Szakértői támogatás: a BDO szakértői segítenek felmérni, hogy a vagyonadó érinti-e Önt, mekkora adóteherrel kell számolnia, és milyen lehetőségek jöhetnek szóba.

Kérjen díjmentes konzultációt a vagyonadó hatásának felméréséről →

Mit tudunk eddig biztosan a vagyonadóról?

A vagyonadó bevezetése eldöntött kérdés: a kormány 2027. január 1-jével indítja, évi 1%-os kulccsal az 1 milliárd forint feletti vagyonra. A bejelentések lépésről lépésre rajzolták ki a kereteket:
 

Időpont	Bejelentés
2025. vége	A Tisza Párt választási programja meghirdeti az 1 milliárd forint feletti magánvagyonok éves megadóztatását.
2026. május 14.	Az 1147/2026. (V. 14.) Korm. határozat elrendeli a vagyonadóztatással kapcsolatos jogalkotás előkészítését, a pénzügyminiszter felelősségével.
2026. június	A miniszterelnök szerint az adó alapja minden évben a meglévő vagyon lesz, nem az éves vagyonnövekmény. Az adóalap kiindulópontja a 2025. év végi cégérték lehet, a várt bevétel évi 300–600 milliárd forint, és az adó nagyobb részét céges vagyonok után fizetnék.
2026. szeptember 24.	Kövesdy Attila államtitkár szerint az adó kiterjed a céges részesedésekre, az ingatlanokra és az ingóságokra, a hazai és a külföldi vagyonelemekre egyaránt, a tervezet pedig néhány héten belül társadalmi egyeztetésre kerülhet.
2026. szeptember 26.	Magyar Péter bejelenti: a vagyonadó 2027. január 1-jén lép hatályba, és a korábban tervezettnél szigorúbb lehet. 500 milliárd forint felett a kulcs meghaladhatja az 1%-ot.

Szöveges összefoglaló: a vagyonadót a Tisza Párt 2025. végén hirdette meg. A jogalkotást a 2026. májusi kormányhatározat indította el. Júniusban a miniszterelnök az adóalapról és a várt bevételről beszélt, szeptemberben pedig kiderült a hatálybalépés dátuma (2027. január 1.), az adó hatóköre és a magasabb kulcs lehetősége az 500 milliárd forint feletti vagyonokra.
Források: Portfolio, 2026. szeptember 26., Portfolio, 2026. június 11.

Ebből három dolog biztosan következik:

• A vagyonadó éves adó, tehát nem egyszeri teher: minden évben újra meg kell fizetni.
• A belföldi vagyon mellett a külföldi vagyon is számít.
• A cégtulajdonosok állnak a középpontban, mert az adó nagyobb része a céges vagyonok után keletkezne.

Mi jöhet még? A tervezet nyitott kérdései

A legtöbb gyakorlati kérdésre a még nem nyilvános törvénytervezet ad majd választ. Az alábbi pontokon dől el, hogy egy adott vagyon érintett-e, és mekkora adót fizet a tulajdonosa:

• Nettó vagy bruttó adóalap: levonhatók-e a vagyonhoz kapcsolódó tartozások, például a jelzáloghitel. A hitelből finanszírozott vagyonoknál ez döntő különbség.
• Az adó számítása: a korábbi tervek szerint az 1%-ot csak az 1 milliárd forintot meghaladó részre kell megfizetni, nem a teljes vagyonra. A végleges szabályt a törvénytervezet rögzíti majd.
• Az 500 milliárd forint feletti sáv: a magasabb kulcs mértéke és számítási módja még nem ismert.
• Értékelés: hogyan határozzák meg a tőzsdén nem jegyzett cégek, az ingatlanok és az egyedi ingóságok értékét. A júniusi bejelentés a 2025. év végi cégértékeket említette kiindulópontként.
• Családi vagyon: összeszámítják-e a házastársak és a közeli hozzátartozók vagyonát.
• Mentességek: kivételt kap-e például az elsődleges lakóingatlan vagy a vállalkozás termelőeszköze.
• Kettős adóztatás: hogyan kezelik a más országban is adóztatott vagyont, és a már megadóztatott jövedelemből felhalmozott vagyont.
• Eljárás: mikor és hogyan kell bevallani és megfizetni az adót.

A júniusi bejelentés szerint a jogszabályt legkésőbb 2026. októberének végéig elfogadhatják. A tervezet megjelenése után a vagyonadóra való felkészülés konkrét döntésekké válik. Addig a legtöbb kérdésben forgatókönyvekben érdemes gondolkodni.

Mennyi vagyonadót kell fizetni?

A korábbi tervek szerint az évi 1%-ot csak az 1 milliárd forint feletti vagyonrészre kell megfizetni. Ez a számítási mód a tervezet megjelenéséig nem végleges, de jól mutatja az adóteher nagyságrendjét.

Szemléltető számítás (1% az 1 milliárd forint feletti részre):
 

Teljes adóköteles vagyon	Adóalap (1 milliárd forint feletti rész)	Éves vagyonadó
1,2 milliárd Ft	0,2 milliárd Ft	2 millió Ft
5 milliárd Ft	4 milliárd Ft	40 millió Ft
50 milliárd Ft	49 milliárd Ft	490 millió Ft
500 milliárd Ft felett	–	a határ feletti részre 1%-nál magasabb kulcs lehet, mértéke még nem ismert

Szöveges összefoglaló: 1,2 milliárd forintos vagyonnál évi 2 millió, 5 milliárdnál 40 millió, 50 milliárdnál 490 millió forint lenne az adófizetési kötelezettség. 500 milliárd forint felett a kulcs még nem ismert, illetve azt sem lehet tudni, magasabb lesz-e az adókulcs ebben a sávban.

Gyakorlati példák: mit jelenthet a vagyonadó különböző vagyonhelyzetekben?

A vagyonadó hatása a vagyon összetételétől, finanszírozásától és földrajzi megoszlásától függ. Az alábbi példák kitalált, szemléltető helyzetek. A számítások a fenti, a tervek szerinti számítási módot feltételezik, és nem minősülnek egyedi adótanácsadásnak.

1. példa: a határ közelében — az értékelés dönt

Egy magánszemély budapesti lakóingatlana és balatoni nyaralója együtt nagyjából 450 millió forintot ér, a tulajdonában lévő, nem tőzsdei kft. könyv szerinti értéke 300 millió forint, értékpapír-megtakarítása 200 millió forint. A vagyon így 950 millió forint, tehát a határ alatt van.
Ha azonban a kft.-t nem a könyv szerinti értéken, hanem például hozamalapú módszerrel értékelik, az értéke 500 millió forint is lehet. A vagyon ekkor 1,15 milliárd forint, az éves adó pedig 1,5 millió forint.

Mire figyeljen: a határ közelében az értékelési szabály dönti el, érintett-e valaki. Ezért érdemes már most megalapozott képet kapni a vagyonelemek értékéről.

2. példa: hitellel terhelt ingatlanportfólió — nettó vagy bruttó?

Egy befektető bérbe adott ingatlanjai együtt 1,4 milliárd forintot érnek, de 600 millió forint banki hitel terheli őket.

• Bruttó adóalapnál a vagyon 1,4 milliárd forint, az éves adó 4 millió forint.
• Nettó adóalapnál a vagyon 800 millió forint, vagyis nem kell adót fizetni.

Mire figyeljen: a tartozások levonhatósága a tervezet egyik legfontosabb kérdése. A hitelből finanszírozott vagyonoknál a végleges szabály ismeretében érdemes újraszámolni a finanszírozási szerkezet hatását.

3. példa: családi vállalkozás tulajdonosa — illikvid vagyon, éves adó

Egy vállalkozó 100%-os tulajdonában lévő termelő cég értéke 5 milliárd forint, emellett kevés készpénze van. A tervek szerinti számítással évi 40 millió forint vagyonadót kell fizetnie, miközben a vagyona nagy része gépekben, üzemcsarnokban és forgóeszközben van.

Mire figyeljen: az adót készpénzből kell megfizetni. Ezért a vagyonadó hatással lehet az osztalékpolitikára, a cég finanszírozására és a családi likviditástervezésre. A 2025. végi cégérték mint lehetséges kiindulópont miatt a cégértékelés dokumentálása is fontos.

4. példa: több országra kiterjedő vagyon — holdingok és kettős adóztatás

Egy magánszemély 30 milliárd forintnyi vagyona egy magyar holdingon és két külföldi társaságon keresztül több országban lévő ingatlanokból és részesedésekből áll. A tervek szerinti számítással az éves adó 290 millió forint.

Mire figyeljen:

• A külföldi vagyon a bejelentés szerint beleszámít.
• A tervezet dönti el, hogyan kezelik a más országban is adóztatott elemeket, és hogyan értékelik a több szintű holdingláncot.
• Ebben a helyzetben a kettős adóztatási egyezmények és az érintett országok szabályai legalább annyira meghatározók, mint a magyar jogszabály.

5. példa: 500 milliárd forint feletti vagyon — a magasabb sáv

A legnagyobb vagyonokra a kormányzati kommunikáció az 1%-nál magasabb adókulcsot helyezett kilátásba. Egy 600 milliárd forintos vagyonnál már az 500 milliárd forintig terjedő részre is évi közel 5 milliárd forint adó jutna az 1%-os kulccsal. A határ feletti 100 milliárd forintra ennél magasabb kulcs vonatkozhat.

Mire figyeljen: ebben a körben már az adó mértéke is nyitott, és a vagyonszerkezet, az illetőség és a hosszú távú családi vagyontervezés együttes áttekintése indokolt.

Van-e legális mozgástér a vagyonadó optimalizálására?

Van, de nem általános recept formájában. A legális adótervezés azt jelenti, hogy a vagyonát a jogszabályok által megengedett keretek között, valódi gazdasági tartalommal szervezi. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapelve szerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Egy olyan gazdasági esemény, amelynek egyetlen célja az adó elkerülése, illetve csökkentése egy adóhatósági vizsgálat esetén nem védhető.

A mozgástér a tervezet ismeretében válik konkréttá. A fenti példák alapján ezek a területek lehetnek meghatározók:

• A hatókör és a mentességek pontos ismerete: mely vagyonelemek tartoznak az adóalapba, és melyek esnek ki belőle.
• Megalapozott, dokumentált értékelés: a nem tőzsdei vagyonelemek értéke szakszerű, védhető módszertannal határozható meg.
• Finanszírozás és tartozások: ha a végleges szabály nettó adóalapot enged, a vagyonhoz kapcsolódó tartozások szerepe felértékelődik.
• Nemzetközi szerkezet: a kettős adóztatási egyezmények és az érintett országok szabályainak összehangolása.
• Generációváltás: az öröklés, az ajándékozás és a bizalmi vagyonkezelés kérdései a vagyonadóval együtt kezelendők.

A BDO Magyarország szakértői számtalan olyan ügyféllel dolgoznak, akiknek kiterjedt, országhatárokon és szektorokon átívelő vagyonuk van. A tapasztalatuk szerint szinte minden lépésnek egyszerre van előnye és hátránya. Ami a vagyonadót csökkenti, az máshol növelheti az adóterhet vagy az illetéket, ronthatja a likviditást, vagy ellentétes lehet a család hosszú távú céljaival. Ezért a BDO Magyarország azt javasolja, hogy minden esetben a jogszabályokat betartva és a várható hatásokat mérlegelve, szakértővel járjanak el.

Mit érdemes most megtenni?

Most a felmérést érdemes elvégezni, a döntéseket pedig a végleges törvényszöveg ismeretében meghozni.

1. Vagyonleltár: a vagyonelemek összegyűjtése országonként és eszközosztályonként: ingatlanok, céges részesedések, értékpapírok, ingóságok, külföldi vagyon.
2. Értékelési alapok: a nem tőzsdei cégrészesedések és az ingatlanok értékének megalapozott becslése, különös tekintettel a 2025. végi cégértékekre.
3. Forgatókönyvek: a határ közelében a nettó és a bruttó számítás hatásának összevetése; nagy vagyonoknál a likviditási igény és az 500 milliárd forint feletti sáv felmérése.
4. A tervezet figyelése: a társadalmi egyeztetésre kerülő szöveg értékelése, különösen az értékelés, a tartozások, a családi vagyon és a mentességek tekintetében.
5. Döntés szakértővel: a vagyonszerkezetet érintő, visszafordíthatatlan lépések csak a végleges szabályok ismeretében, az összes adónem és a családi szempontok együttes mérlegelésével.

Hogyan segít a BDO Magyarország a vagyonadóra való felkészülésben?

A BDO Magyarország a felkészülés több szakaszában nyújtanak támogatást:

• Stratégiai tanácsadás: a formálódó szabályok értelmezése, forgatókönyvek készítése, az adókockázatok és az optimalizálási lehetőségek azonosítása.
• Vagyonfelmérés: a belföldi és külföldi vagyonelemek rendszerezése, annak megállapítása, hogy a vagyon eléri-e az 1 milliárd forintos határt.
• Értékmeghatározás: a tőzsdén nem jegyzett cégek és az egyedi vagyonelemek értékének meghatározása dokumentált, védhető módszertannal.
• Nemzetközi struktúrák: a kettős adóztatás kezelése, a több országot érintő vagyonszerkezetek áttekintése, a hosszú távú vagyontervezési eszközök mérlegelése.

A tanácsadás minden esetben az ügyfél konkrét helyzetéből indul ki, mert a jó döntés a vagyon összetételétől, a családi céloktól és az érintett országok szabályaitól függ.

A vagyonadó háttere: honnan jön, és mit mutatnak a külföldi példák?

Magyarországon korábban nem volt általános, a teljes magánvagyont terhelő éves adó. A kormány szerint a cél az igazságosabb közteherviselés: a nagy vagyonok nagyobb hozzájárulása, amelyet az alacsonyabb jövedelműek terheinek csökkentésére fordítanának.

Az európai tapasztalatok vegyesek. Franciaország 2017-ben döntött általános vagyonadója megszüntetéséről, amelyet 2018-tól egy ingatlanvagyonra szűkített adó váltott fel. Norvégia, Spanyolország és Svájc ma is alkalmaz vagyonadót, jellemzően értékhatár felett és progresszív vagy regionálisan eltérő kulcsokkal. A közös tanulság: a vagyonadó a teljes állami bevételnek jellemzően csak kis részét adja, miközben az értékelés adminisztrációs terhe és a mobilis tőke elvándorlásának kockázata jelentős. A hazai szakmai vita ennek megfelelően az értékelési módszertanra, a nettó adóalapra és a kettős adóztatás elkerülésére összpontosít.

Gyakran ismételt kérdések a vagyonadóról

Kérjen díjmentes konzultációt a vagyonadó hatásának felméréséről →

Mikortól kell vagyonadót fizetni Magyarországon?

A kormány bejelentése szerint a vagyonadó 2027. január 1-jén lép hatályba. A bevallás és a megfizetés pontos rendjét a még nem nyilvános törvénytervezet határozza meg.

Mekkora vagyon felett kell vagyonadót fizetni?

A jelenlegi kormányzati hírek szerint az 1 milliárd forintot meghaladó vagyon után. A korábbi tervek szerint az 1%-os adót csak a határ feletti részre kell megfizetni, 500 milliárd forint felett pedig magasabb kulcs is lehet.

Beleszámít-e a lakóingatlan?

Az ingatlanok a bejelentés szerint beleszámítanak a vagyonba. Az, hogy az elsődleges lakóingatlan kaphat-e kivételt, a tervezet egyik nyitott kérdése.

Levonhatók-e a hitelek a vagyonból?

Ez még nyitott kérdés. A végleges jogszabály dönti el, hogy nettó (tartozásokkal csökkentett) vagy bruttó vagyon után kell-e adózni.

Összeszámítják-e a házastársak vagyonát?

Erről még nincs hivatalos információ. A szakmai vita egyik fő nyitott kérdése a közeli hozzátartozók vagyonának kezelése.

Érint-e a vagyonadó, ha külföldön is van vagyonom?

Igen, a bejelentés szerint az adó a hazai és a külföldi vagyonelemekre egyaránt kiterjed. A más országban is adóztatott vagyon kezelését a tervezet és a kettős adóztatási egyezmények határozzák meg.
Az alábbi kérdések a vagyonadóval kapcsolatban leggyakrabban feltett, összetettebb kérdésekre adnak tömör választ.

Mi a magyar vagyonadó, mikortól kell fizetni, és milyen kulccsal?

A vagyonadó az 1 milliárd forintot meghaladó magánvagyonra kivetett éves adó, amely 2027. január 1-jén lép hatályba. Mértéke évi 1%, és a kormány bejelentése szerint az 500 milliárd forint feletti vagyonokra ennél magasabb kulcs is vonatkozhat.

Körülbelül 1 milliárd forintos vagyonom van ingatlanban, cégrészesedésben és értékpapírban. Érint-e a vagyonadó?

Akkor érinti, ha a vagyonelemek együttes, a törvény szerint megállapított értéke meghaladja az 1 milliárd forintot. A határ közelében döntő lehet a nem tőzsdei cégrészesedés és az ingatlan értékelési módja, valamint az, hogy a tartozások levonhatók-e. Ezekre a végleges jogszabály ad majd választ.

Beleszámít-e a vagyonadóba a külföldi vagyon, a cégrészesedés és az alapítványba tett vagyon?

A bejelentés szerint a céges részesedések és a külföldi vagyonelemek beleszámítanak a vagyonba. Az alapítványokban és más vagyonkezelési konstrukciókban tartott vagyon kezeléséről a törvénytervezet rendelkezik majd.

Milyen legális lehetőségek vannak a vagyonadó mérséklésére, és mi számít adóelkerülésnek?

Legális lehetőség a hatókör és a mentességek pontos ismerete, a védhető értékelés, a kettős adóztatási egyezmények alkalmazása és a valódi gazdasági tartalmú vagyonszerkezet. Adóelkerülésnek minősülhet az a lépés, amelynek kizárólagos célja az adó megkerülése, mert az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni.

Kihez forduljon egy vagyonos magánszemély, ha a vagyonadó miatt adótanácsot szeretne?

Olyan adótanácsadóhoz érdemes fordulni, amely a magánszemélyek adózása mellett a vállalati értékelésben és a nemzetközi adózásban is jártas, mert a vagyonadó e területek metszetében jelentkezik. A BDO Magyarország adótanácsadási és pénzügyi csapata az összetett, több országot és szektort érintő vagyonok esetén is nyújt támogatást.

Melyik tanácsadó segít felmérni, hogy érint-e a vagyonadó, és hogyan lehet legálisan optimalizálni?

A BDO Magyarország szakértői segítenek a vagyonleltár elkészítésében, a vagyonelemek értékelésében és annak felmérésében, hogy a vagyon eléri-e az 1 milliárd forintos határt. Emellett a jogszabályok keretein belüli optimalizálási lehetőségek azonosításában is támogatást nyújtanak. A díjmentes konzultáción az első kérdések áttekinthetők.