Vagyonadó 2027 Magyarországon: kinek, mennyit kell fizetni?

Frissítve: 2026. október 8.

A vagyonadóról szóló törvénytervezet szerint az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyont évente 1% adó terheli, a 100 milliárd forint feletti adóalaprészt 1,5%. Az első adókötelezettség a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján keletkezik, a bevallás és a fizetés határideje 2027. augusztus 31. A javaslat hatásvizsgálati lapja szerint az adó körülbelül 15 000 vagyonos magánszemélyt és 2 000 vagyonkezelési adóalanyt (bizalmi vagyonkezelést, magánalapítványt) érinthet. A kormány a tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint négy év alatt összesen 800 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavító hatással számol.

Mit tartalmaz a vagyonadó-tervezet?

A Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án tette közzé a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot a normaszöveggel, az indokolással és a hatásvizsgálati lappal együtt. A tervezet a kiemelkedő vagyoni helyzetben megtestesülő teherbíró képesség bevonását tűzi ki célul, és a jövedelem- és fogyasztási adók mellett a vagyont teszi a közteherviselés harmadik pillérévé. A szöveg még változhat: a tervezethez a kormany.hu oldalán 2026. október 14-ig lehet véleményt küldeni.

Szöveges összefoglaló: a vagyonadó megfizetésére és bevallására a magánszemélyek, valamint a vagyonkezelési konstrukciók - így különösen a bizalmi vagyonkezelők és a magánalapítványok - lesznek kötelezettek. A vagyonadó a tartozásokkal csökkentett (lentieknek megfelelően értékelt) vagyon 1 milliárd forint feletti részét terheli, 100 milliárd forintos adóalapig 1%-os, afelett 1,5%-os adókulccsal. A törvény szerinti fordulónap a tárgyév utolsó napja (az első 2026. december 31.), míg a bevallás és a fizetés határideje a tárgyévet követő év augusztus 31. (az első 2027. augusztus 31.).

Mi változott a korábbi bejelentésekhez képest?

A vagyonadó bevezetését a kormány 2026 nyarán és szeptemberében jelentette be. A most közzétett tervezet több ponton eltér az akkori kommunikációtól:

• Alacsonyabb értékhatár: a korábban említett „500 milliárd forint feletti vagyon” helyett az adóalap 100 milliárd forint feletti része után kell 1,5%-ot fizetni.
• Kezdés: a „2027. január 1-jei” indulás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvény 2026. december 15-én lép hatályba, és már a 2026. év végi vagyon számít.
• Nettó elv: a vagyonból levonhatók az igazolt, ténylegesen fennálló tartozások.
• Családi vagyon: a házastársak vagyonát nem vonják össze. A kiskorú gyermek vagyonát főszabály szerint a szülőnél kell figyelembe venni.
• Külföldi illetőségűek: a magyar ingatlanon túl a magyar társasági részesedés is adóköteles lehet náluk.

Kit érint a vagyonadó?

Azt érinti, akinek a tervezet szerinti szabályokkal számított nettó vagyona 2026. december 31-én meghaladja az 1 milliárd forintot. Az adó alanya lehet:

• belföldi illetőségű magánszemély: a teljes, magyarországi és külföldi vagyona után adózik;
• külföldi illetőségű magánszemély: csak a magyarországi ingatlana, az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, a magyar jog szerinti gazdasági társaságban fennálló részesedése, valamint a magyar ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedése után adózik;
• belföldi és külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany: a belföldi vagyonkezelési adóalany adókötelezettsége a teljes belföldi és külföldi vagyonára, míg a külföldi vagyonkezelési adóalanyé kizárólag a törvényben meghatározott magyar vagyonelemekre terjed ki. A vagyonkezelési konstrukcióban kezelt vagyon adóztatása elkülönül a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, az alapító, a csatlakozó és a kedvezményezett saját vagyonának adóztatásától.

Házastársak és gyermekek vagyona

A házastársak külön adóalanyok, és az 1 milliárd forintos értékhatár mindkettőjüket önállóan megilleti. A közös vagyont a következő sorrendben kell megosztani:

1. házassági vagyonjogi szerződés vagy a házastársak egymás közötti szerződése szerint;
2. ennek hiányában a nyilvántartott vagyonelemeket (például ingatlan, értékpapírszámla) a házastársak közös nyilatkozata alapján vagy a nyilvántartás szerinti házastársnál, vagy fele-fele arányban veszik figyelembe;
3. minden más esetben fele-fele arányban.

A közös nyilatkozatot a NAV űrlapján, a bevallási határidőig kell megtenni. Ha nincs azonos tartalmú nyilatkozat, a nyilvántartott vagyonelemet is fele-fele arányban kell figyelembe venni.

A kiskorú gyermek vagyonát a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjában kell figyelembe venni; közös szülői felügyelet esetén a vagyon a szülők adóalapja között egyenlő arányban oszlik meg. Ez alól kivételt képez a gyermek által örökölt, a saját keresményéből szerzett, valamint az ezek helyébe lépő vagyon, amelyet a gyermek saját adóalapjában kell figyelembe venni.

Mi számít bele a vagyonba, és mi nem?

Belföldi illetőségű magánszemély és a belföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany esetében főszabály szerint minden belföldi és külföldi vagyonelem beleszámít, ideértve különösen, de nem kizárólagosan az ingatlant, társasági részesedést, pénzeszközt, értékpapírt, pénzügyi eszközt, követelést, biztosítási szerződés alapján fennálló jogot, kriptoeszközt, befektetési nemesfémet. Lakóingatlanra a tervezet nem ad mentességet.

Kívül esnek a személyes használatra szolgáló és a lakás szokásos berendezési tárgyai, a következők kivételével:

• a 3 millió forint egyedi értéket meghaladó műtárgy, gyűjtemény és ékszer;
• a 10 millió forint egyedi értéket meghaladó jármű.

Az egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységhez használt ingóság teljes értékével beleszámít.

A külföldi illetőségű magánszemély és vagyonkezelési adóalany adókötelezettsége kizárólag a magyarországi ingatlanokra és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, valamint a magyar gazdasági társaságokban, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban fennálló részesedésekre terjed ki.

Hogyan számolják ki a vagyonadót?

Az adót három lépésben lehet kiszámítani:

1. Vagyonelemek számított értéke: minden vagyonelemet a törvény szerinti módszerrel kell értékelni, a tárgyév utolsó napjára.
2. Tartozások levonása: belföldi illetőségű adóalanynál a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hitel- vagy kölcsönszerződésen alapuló, igazolt tartozások vonhatók le. Külföldi illetőségűnél csak az adóköteles vagyonelemhez közvetlenül kapcsolódó tartozás.
3. Adóalap és adó: az így kapott nettó vagyon 1 milliárd forint feletti része az adóalap, amelynek 100 milliárd forintig terjedő részére 1%, az e feletti részre 1,5% az adó.

Szöveges összefoglaló: a táblázat a vagyonelemek számított értékéből indul ki, és levonja belőle a tartozásokat. 1,2 milliárd forintos nettó vagyonnál évi 2 millió, 5 milliárdnál 40 millió, 50 milliárdnál 490 millió forint az adó. 150 milliárd forintos nettó vagyonnál az adóalap első 100 milliárd forintjára 1 milliárd, a további 49 milliárd forintra 735 millió forint jut, összesen 1,735 milliárd forint. A számítás nem tartalmazza a fizetendő adóból levonható helyi adókat és értékelési díjakat.

A fizetendő adóból levonható:

• a törvény alapján kötelezően igénybe vett független értékelés díjának 50%-a, legfeljebb évi 2 millió forint;
• az adóalapba tartozó vagyonelem után az adott évben megfizetett helyi adó és gépjárműadó, valamint ezek külföldi megfelelője.

Milyen bizonytalanságok merülhetnek fel még az adótervezettel kapcsolatban?

A tervezet kapcsán a következő bizonytalansági tényező merülhet fel: ellentmondás látszik a közzétett javaslat különböző részei között. A normaszöveg és a részletes indokolás az 1,5%-os kulcsot a 100 milliárd forintot meghaladó adóalaprészre írja elő, ami a vagyon szintjén a 101 milliárd forint feletti részt érintené. Ezzel szemben az általános indokolás már a vagyon 100 milliárd forint feletti részére alkalmazná az 1,5%-ot. Ez a különbség mintegy 5 millió forintos eltérést okozhat a számításban: nem egyértelmű ugyanis, hogy a 100 és 101 milliárd forint közötti vagyonrészre 1% vagy 1,5% kulcs vonatkozik-e. A BDO szakértői a fenti táblázatot a törvénytervezet normaszövege alapján készítették, amely a kedvezőbb értelmezés.

Hogyan értékelik a cégrészesedést és az ingatlant?

A határ közelében az értékelési módszer dönti el, hogy valaki érintett-e. A tervezet ezért a legtöbb vagyonelemre kötelező módszert ír elő.

A vagyonelemek számított értékét a törvényben meghatározott értékelési szabályok alapján kell megállapítani; külön szabály hiányában a tárgyév utolsó napján fennálló szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Kereskedett társasági részesedés

A szabályozott piacon, tőzsdén vagy tőzsdén kívüli forgalomban rendszeresen kereskedett társasági részesedés számított értékét főszabály szerint a tárgyév utolsó kereskedési napjának záróárfolyama alapján kell meghatározni. Ha azonban ez több mint 10%-kal eltér az utolsó 30 nap forgalommal súlyozott átlagárfolyamától, az értékelés alapja ez utóbbi átlagárfolyam.

Nem kereskedett társasági részesedés

A tőzsdén nem jegyzett és rendszeresen nem kereskedett részesedés értéke a tervezet 1. melléklete szerint:

Érték = (saját tőke + 2 × hozamérték) ÷ 3 × tulajdoni hányad

• Saját tőke: az utolsó lezárt üzleti év beszámolója szerinti összeg. Amennyiben annak értéke meghaladja az 500 millió forintot, azt növelni kell a befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, részesedések és értékpapírok piaci és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet könyvvizsgáló által felülvizsgált összegével („rejtett tartalékával”).
• Hozamérték: az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredményének átlaga, osztva 15%-kal (azaz az átlagos adózott eredmény 6,67-szerese). Negatív átlagnál nulla.
• Holdingtársaságok: a fentiektől eltérően érték = saját tőke × tulajdoni hányad.
• Kisebbségi részesedés: 50 százalék alatti közvetlen és közvetett tulajdoni hányad esetén csökkenthető a számított érték (33-50% tulajdoni hányad között 25%-kal, 33% alatti tulajdoni hányad esetén 30%-kal).
• Konszolidált beszámoló: ha a társaság készít ilyet, annak adatai az irányadók.

Független cégértékelést csak akkor lehet alkalmazni, ha a beszámolóadatok hiányosak vagy a képlet nem alkalmas a részesedés értékének meghatározására (például eltérő jogokat biztosító részesedés, részvényesi megállapodás, opció). Ilyenkor a tervezet legalább két értékelési módszert és szigorú függetlenségi feltételeket ír elő az értékelőre.

Belföldi ingatlan

A belföldi ingatlan értékét kötött sorrendben kell meghatározni:

1. a fordulónapot megelőző 12 hónapon belüli adásvételi (ügyleti) érték;
2. ha ilyen nincs, a legfeljebb 10 éves ügyleti érték indexálva (a NAV kalkulátorával), feltéve, hogy az ingatlan állapota azóta lényegesen nem változott, például nem volt jelentős felújítás;
3. ha ez sem alkalmazható, a NAV országos tömeges ingatlanértékelési modellje szerinti érték.

Az indexált vagy a NAV-modell szerinti érték helyett független ingatlanértékelő által megállapított forgalmi érték is választható. Ha ez 20%-nál jobban eltér, az eltérést részletesen indokolni kell. Ha a NAV később magasabb értéket állapít meg, a szabályszerű értékbecslés esetén adóbírság és késedelmi pótlék nem szabható ki, az adókülönbözetet azonban meg kell fizetni.

Külföldi ingatlan és pénzügyi eszközök

A külföldön fekvő ingatlan értéke főszabály szerint a szerzés évében, független felek közötti szerződésben meghatározott ellenérték, ingyenes szerzés vagy eltérő hatósági értékmegállapítás esetén pedig a hatóság által megállapított érték, növelve az adókötelezettség keletkezéséig megvalósított értéknövelő beruházások bekerülési értékével. Ezt évente, az adóalany választása szerint, 3%-kal vagy a fekvés szerinti állam hivatalos ingatlanárindexével kell továbbvezetni.

A pénzügyi eszközöket jellegük szerint kell értékelni:

• a készpénzt névértéken;
• a számlapénzt az év végi egyenlegen;
• a kereskedett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a tárgyév utolsó napját megelőző húsz kereskedési napon kialakult záróárfolyamok számtani átlaga alapján;
• a befektetési jegyet nettó eszközértéken.

2026-ban a tőzsdén jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok számított értékének meghatározására az éves átlagárfolyam is választható.

Mi változik a bizalmi vagyonkezelésnél és a magánalapítványnál?

A bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon és a magánalapítvány önálló vagyonkezelési adóalany. Az adóját a vagyonrendelőtől, a vagyonkezelőtől és a kedvezményezettektől elkülönítve, a kezelt vagyonból kell megfizetni.

A legfontosabb szabályok:

• Belföldi illetőség: belföldi a magyar jog alapján létrejött, továbbá az a nem magyar jog alapján létrejött vagyonkezelési adóalany, amelynek tényleges irányítási helye (ahol a meghatározó stratégiai és gazdasági döntések születnek) Magyarországon van.
• Egyszeri értékhatár: az ugyanazon vagy egymással kapcsolatban álló (Ptk. szerinti hozzátartozói vagy egymással a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban álló) vagyonrendelőkhöz tartozó konstrukciók együtt csak egyszer alkalmazhatják az 1 milliárd forintos értékhatárt. Több vagyonkezelés létrehozásával tehát nem lehet a határt többszörözni.
• Bejelentés: a már működő vagyonkezelési adóalanyoknak a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül be kell jelentkezniük a NAV-hoz. Az új vagyonkezelési adóalanyok bejelentésekor a tervezet többek között a vagyonrendelők adatait és az elsődleges képviselő megnevezését is kéri.

A meglévő struktúrák ezért nemcsak adófizetési, hanem nyilvántartási és képviseleti feladatot is kapnak. A bizalmi vagyonkezelésről és vagyontervezésről szóló oldalunkon további információkat talál.

Mikor kell bevallani és megfizetni a vagyonadót?

Az első év menetrendje a tervezet szerint:

1. 2026. december 15.: a törvény hatálybalépése. Ettől számít a meglévő vagyonkezelési adóalanyok 30 napos bejelentési határideje.
2. 2026. december 31.: az első fordulónap, az ekkor fennálló vagyont kell értékelni.
3. 2027. augusztus 31.: az első bevallás és fizetés határideje, önadózással, elektronikusan. Bevallást csak annak kell benyújtania, akinek adófizetési kötelezettsége keletkezik.

A bevallás vagyonelemenként tartalmazza az azonosító adatokat, a számított értéket, az alkalmazott értékelési módszert és a levont tartozásokat. Az alátámasztó iratokat az elévülésig meg kell őrizni.

Ha az adó egyösszegű megfizetése aránytalanul súlyos terhet jelentene, a NAV kérelemre legfeljebb 12 hónapos, kivételesen (különösen lakóingatlan vagy társasági részesedés esetén) legfeljebb 24 hónapos fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet. Az automatikus részletfizetés a vagyonadóra nem alkalmazható.

Az 500 millió forint feletti saját tőkéjű belföldi társaságoknak a rejtett tartalékokról a beszámoló elfogadását követő 30 napon belül tájékoztatniuk kell a tulajdonosaikat és a NAV-ot. A NAV így a cégértékek egy részéről közvetlenül is információt kap.

Mit érdemes most megtenni?

Most a felmérést érdemes elvégezni. A visszafordíthatatlan döntéseket a végleges törvény ismeretében, szakértővel érdemes meghozni. A tervezet adóelkerülés elleni alapelve szerint a törvény céljával ellentétes minden olyan jogügylet vagy értékmeghatározás, amely az értékelési szabályok megkerülésére irányul.

1. Vagyonleltár: gyűjtse össze a vagyonelemeket országonként és eszközosztályonként, a hozzájuk tartozó hitelekkel és kölcsönökkel együtt.
2. Próbaszámítás a képlettel: számolja ki a cégrészesedések értékét a tervezet szerinti képlettel, különösen ha a cég nyereséges vagy a saját tőkéje 500 millió forint felett van.
3. Ingatlanok értékelési alapja: nézze meg, melyik ingatlanhoz van 12 hónapon vagy 10 éven belüli ügyleti érték, és hol lehet szükség független értékbecslésre.
4. Háztartási szint: tekintse át a házassági vagyonjogi szerződést, a nyilvántartott vagyonelemek megosztását és a kiskorú gyermekek vagyonát.
5. Vagyonkezelési konstrukciók: készítse elő a bejelentéshez szükséges adatokat, és mérje fel a kapcsolt konstrukciók értékhatár-szabályának hatását.
6. Likviditás: tervezze meg, miből fizeti az éves adót, különösen illikvid, cégben vagy ingatlanban lévő vagyonnál.

Vagyonadó-tanácsadás: mikor érdemes szakértőt bevonni?

A vagyonadó a magánszemélyek adózásának, a cégértékelésnek és a nemzetközi adózásnak a metszetében jelentkezik. Ezért a felkészüléshez olyan vagyonadó-szakértőt érdemes választani, aki mindhárom területen jártas.

Mikor indokolt a tanácsadás?

Szakértő bevonását különösen az alábbi helyzetekben érdemes mérlegelni:

• Nyereséges, nem tőzsdei cég van a vagyonban: a hozamérték miatt a részesedés értéke jóval a saját tőke felett lehet, és 500 millió forint feletti saját tőkénél rejtett tartalékot is számolni kell.
• Bizalmi vagyonkezelés vagy magánalapítvány működik: a konstrukciónak önálló adóalanyként be kell jelentkeznie, és a kapcsolt konstrukciók csak egyszer kapják meg az értékhatárt.
• Külföldi vagyon vagy illetőségi kérdés van: ilyenkor a kettős adóztatási egyezmények és a külföldi értékelési szabályok is számítanak.
• A házastársak vagyona összetett: a vagyonjogi szerződés és a közös nyilatkozat befolyásolja, ki és mennyi adót fizet.
• Likviditási kérdés: ha a vagyon nagyrészt cégben vagy ingatlanban van, az adó finanszírozását és a fizetési könnyítés lehetőségét is meg kell tervezni.

Ha a vagyon egyértelműen és nagy tartalékkal az 1 milliárd forintos határ alatt van, és főként könnyen értékelhető elemekből (bankbetét, tőzsdei értékpapír) áll, a részletes tanácsadás jellemzően nem szükséges. Ilyenkor egy egyszerű saját próbaszámítás is elég lehet.

Miben segít a BDO Magyarország?

A BDO Magyarország adótanácsadói a felkészülés több szakaszában nyújtanak támogatást:

• Érintettség felmérése: a belföldi és külföldi vagyonelemek rendszerezése és próbaszámítás a tervezet szerinti értékelési szabályokkal.
• Értékelés: a cégrészesedések képlet szerinti értékének kiszámítása, illetve annak mérlegelése, hol indokolt független értékelés.
• Vagyonstruktúra és adótervezés: a házastársi megosztás, a bizalmi vagyonkezelés és a generációváltás kérdései a vagyonadóval együtt, más adónemek és az illeték hatásaival összevetve.
• Nemzetközi vagyon: a kettős adóztatási egyezmények és a külföldi vagyonelemek kezelésének áttekintése.

Gyakran ismételt kérdések a vagyonadóról

Mikortól kell vagyonadót fizetni Magyarországon?

A tervezet szerint a törvény 2026. december 15-én lép hatályba. Az első adókötelezettség a 2026. december 31-i vagyonállapot alapján keletkezik, a bevallás és a fizetés határideje 2027. augusztus 31.

Mekkora vagyon felett kell vagyonadót fizetni?

Ha a tartozásokkal csökkentett, a törvény szerint számított nettó vagyon meghaladja az 1 milliárd forintot. Az adót csak az 1 milliárd forint feletti részre kell megfizetni.

Beleszámít-e a lakóingatlan a vagyonadóba?

Igen. A tervezet nem ad mentességet a lakóingatlanra, csak a fizetési könnyítésnél veszi figyelembe a lakhatást szolgáló ingatlant.

Levonhatók-e a hitelek?

Igen. Belföldi illetőségű adóalanynál a megfelelő okiratba foglalt vagy jogszabályon, határozaton alapuló, igazolt, ténylegesen fennálló tartozások (így például a hitel- és kölcsöntartozások) levonhatók a vagyonból.

Levonható-e a vagyonadóból a tanácsadás vagy az értékelés díja?

Részben. A tervezet szerint a törvény alapján kötelezően igénybe vett független szakértői, értékelői vagy cégértékelési szolgáltatás számlával igazolt díjának 50%-a, legfeljebb évi 2 millió forint vonható le a fizetendő adóból. Más tanácsadói díjak levonásáról a tervezet nem rendelkezik.

Összeszámítják-e a házastársak vagyonát?

Nem. A házastársak külön adóalanyok, és mindkettőjüket megilleti az 1 milliárd forintos értékhatár. A közös vagyont a vagyonjogi szerződés, közös nyilatkozat vagy fele-fele arány szerint kell megosztani.

Érint-e a vagyonadó, ha külföldön is van vagyonom?

Belföldi illetőségű magánszemélyként igen: a külföldi vagyon is beleszámít. Ha egy vagyonadóra kiterjedő kettős adóztatási egyezmény a vagyonelem adóztatását a másik államnak adja, de engedi a figyelembevételét, a vagyonelem az adóalapba kerül, az arra jutó adót pedig le kell vonni. Ha az egyezmény ezt nem engedi, a vagyonelem kimarad az adóalapból.

Az alábbi kérdések a vagyonadóval kapcsolatban gyakran feltett, összetettebb kérdésekre adnak tömör választ.

Mit tartalmaz a 2026 októberében társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet?

A tervezet szerint a belföldi illetőségű magánszemélyek és vagyonkezelési adóalanyok teljes nettó vagyonuk 1 milliárd forint feletti része után évente 1%, a 100 milliárd forint feletti adóalaprész után 1,5% vagyonadót fizetnek. Az első fordulónap 2026. december 31., az első bevallás és fizetés határideje 2027. augusztus 31.

Hogyan számítják ki a vagyonadó alapját a nem tőzsdei cégnél és az ingatlannál?

A nem tőzsdei cégrészesedés értéke a saját tőke és a kétszeres hozamérték összegének harmada, ahol a hozamérték a három év átlagos adózott eredménye osztva 15%-kal. A belföldi ingatlan értéke a friss ügyleti érték, az indexált korábbi ügyleti érték, a NAV-modell szerinti érték vagy független szakértői érték. Az igazolt, ténylegesen fennálló tartozások levonhatók.

Családi vállalkozásom és ingatlanjaim együtt körülbelül 1 milliárd forintot érnek. Érint-e a vagyonadó?

Akkor érinti, ha a tervezet szerinti módszerekkel számított nettó vagyon meghaladja az 1 milliárd forintot. Nyereséges cégnél a képlet szerinti érték jóval magasabb lehet a könyv szerintinél, ezért a határ közelében érdemes próbaszámítást végezni a 2026. december 31-i fordulónap előtt.

Hogyan vonatkozik a vagyonadó a bizalmi vagyonkezelésre és a magánalapítványra?

Önálló vagyonkezelési adóalanyként adóznak, a kezelt vagyonból. A kapcsolt vagyonrendelőkhöz tartozó konstrukciók csak egyszer alkalmazhatják az 1 milliárd forintos határt, és a már működő konstrukcióknak a hatálybalépéstől számított 30 napon belül be kell jelentkezniük a NAV-hoz.

Ki segít felmérni a vagyonadó-érintettséget és elkészíteni a szükséges cégértékelést?

Olyan tanácsadó, aki a magánszemélyek adózása mellett a cégértékelésben és a nemzetközi adózásban is jártas. A BDO Magyarország adótanácsadói segítenek a vagyonleltárban, a tervezet szerinti próbaszámításban és a cégrészesedések értékelésében. A díjmentes konzultáción az első kérdések áttekinthetők.

Milyen szakértőhöz forduljon, akinek a vagyona egy része külföldön van?

Olyan adótanácsadóhoz, aki a magyar vagyonadó mellett a kettős adóztatási egyezményeket és a külföldi ingatlanok, társaságok értékelését is átlátja. A tervezet szerint a belföldi illetőségű magánszemély külföldi vagyona is beleszámít, a külföldi ingatlant pedig a szerzési értékből kiindulva, évente továbbvezetve kell értékelni.