Továbbszámlázás és áfa: közvetített szolgáltatás, kártérítés, rendezvény és áfacsoport
Továbbszámlázás és áfa: közvetített szolgáltatás, kártérítés, rendezvény és áfacsoport
Továbbszámlázáskor nem az eredeti számla áfakulcsát kell átvenni. A továbbhárított tételt önálló ügyletként kell megítélni: lehet közvetített szolgáltatás, járulékos költség, egy komplex szolgáltatás része, áfa hatályán kívüli kártérítés, vagy csoporton belüli, áfát nem keletkeztető ügylet. A minősítéstől függ az áfa, a bizonylat és az ellenőrzési kockázat is.
A legfontosabb tudnivalók röviden:
- A továbbszámlázás nem önálló áfajogi kategória. Minden továbbhárított tételt a valós gazdasági tartalma szerint kell minősíteni, nem a szerződésben vagy a számlán használt elnevezés szerint.
- A kártérítés nem ellenérték, ezért nem tartozik az áfa hatálya alá. Ha viszont a fizetés valójában egy szolgáltatás vagy egy rendelkezésre állás díja, áfás ellenérték lehet.
- A rendezvényszervezés jellemzően egyetlen komplex szolgáltatás: a NAV 2022/7. számú adózási kérdése szerint a teljes díjat 27%-kal kell számlázni akkor is, ha étkeztetést tartalmaz.
- A számla kiállítása előtt érdemes áfa-szempontból felülvizsgáltatni a szerződést. A BDO Magyarország ÁFA tanácsadás szolgáltatása ebben, valamint a számlák formai és tartalmi ellenőrzésében és szükség esetén az adóhatósági állásfoglalás-kérelem előkészítésében nyújt segítséget.
Mi számít továbbszámlázásnak az áfában?
A továbbszámlázás (költségáthárítás, recharge) gyűjtőfogalom. Ilyenkor egy vállalkozás olyan költséget terhel tovább a partnerére, amely eredetileg nála merült fel. Ilyen az alvállalkozói díj, az utazás és a szállás, a közüzemi díj, a futárköltség vagy egy rendezvény teljes költsége. Az áfatörvény ezt a szót nem használja, ezért önmagában nem határoz meg adókulcsot, teljesítési időpontot vagy számlázási módot.
A gyakorlatban a leggyakoribb hiba, hogy a kapott számlát tételesen, az eredeti kulccsal és dátummal „átmásolják” a kimenő számlára. Ez csak akkor helyes, ha a továbbértékesített ügylet áfajogi megítélése valóban azonos a beszerzésével. A két ügyletet azonban külön kell vizsgálni, mert eltérhet:
- a teljesítés helye (például külföldi vevőnél);
- a felek adózói státusza (például adómentes vagy alanyi mentes beszállító);
- az ügylet jellege (önálló szolgáltatás, vagy egy főszolgáltatás járulékos eleme);
- az elszámolási időszak, és ezzel a teljesítés időpontja (az időszakos elszámolású ügyletek áfaszabályairól külön cikk szól).
Döntési táblázat: hogyan kezelje a továbbhárított tételt?
| A továbbhárított tétel valójában… | Áfa-következmény | Bizonylat |
|---|---|---|
| saját nevében, de a partner javára igénybe vett és változatlanul továbbadott szolgáltatás (közvetített szolgáltatás) | önálló ügylet; a kimenő ügylet saját jellemzői szerint adózik | áfás számla |
| egy főszolgáltatás járulékos költsége (pl. a tanácsadó utazása) | A főszolgáltatás adóalapjába tartozik, ezért a főszolgáltatással együtt kell megítélni. | a főszolgáltatás számlája |
| egy komplex szolgáltatás eleme (pl. rendezvény étkeztetése) | egy ügyletként, a főszolgáltatás szerint adózik | egy ügyletet tartalmazó számla |
| kártérítés vagy más, ellenérték nélküli pénzátadás | nem tartozik az áfa hatálya alá | számviteli bizonylat; ha számla készül, áfa nélkül |
| áfacsoport tagjai közötti ügylet | a csoporton belül nem keletkeztet áfát | belső elszámolási bizonylat |
Ha a táblázat nem jelenik meg: a közvetített szolgáltatás önálló, áfás ügylet. A járulékos költség és a komplex szolgáltatás eleme a főszolgáltatás kulcsát követi. A kártérítés és az áfacsoporton belüli ügylet nem keletkeztet áfát.
A sorrend is számít. Először azt érdemes eldönteni, hogy egyáltalán van-e ellenérték (kártérítés vagy szolgáltatás). Ezután azt, hogy a tétel önálló ügylet-e, vagy egy főszolgáltatás része (járulékos vagy komplex). Csak ezután jön a teljesítési hely, a kulcs és a számla tartalma.
Közvetített szolgáltatás: mikor és hogyan számlázható tovább?
Közvetített szolgáltatásról akkor beszélünk, ha a vállalkozás a saját nevében, de a megrendelője javára vesz igénybe egy szolgáltatást, és azt változatlan formában továbbértékesíti. Áfa szempontból ilyenkor két külön ügylet valósul meg: a vállalkozás úgy minősül, mintha maga vette volna igénybe, majd maga nyújtotta volna a szolgáltatást. Az Áfa tv. 15. § (1) bekezdése szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Áfa szempontból ezért két külön ügylet valósul meg.
Ebből három gyakorlati következmény adódik:
- A kimenő ügyletet önállóan kell megítélni. A legtöbb belföldi esetben a beszerzés és a továbbértékesítés azonos módon adózik. Eltérés lehet például akkor, ha a beszállító adómentes vagy alanyi mentes, de a továbbértékesítő áfaalany. Ugyanez a helyzet, ha a vevő külföldi adóalany, és emiatt a teljesítés helye nem Magyarország.
- Az önálló és a járulékos jelleg elválik. Ugyanaz a költség lehet önálló közvetített szolgáltatás, vagy egy főszolgáltatás járulékos eleme. Az utóbbi esetben nem a beszerzés kulcsát, hanem a főszolgáltatásét kell alkalmazni.
- Az ár szabadon alakítható. A továbbértékesítési ár eltérhet a beszerzési ártól, árrés is alkalmazható.
Az angol nyelvű csoportszintű szabályzatokban gyakran recharge vagy pass-through cost néven szereplő tételeknél is ugyanez a vizsgálati sorrend érvényes.
Kártérítés, kötbér vagy ellenérték?
Áfát csak ellenérték fejében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után kell fizetni. A kártérítés a jogellenesen okozott kár megtérítése, nem egy szolgáltatás ellenértéke, ezért áfa hatályán kívüli. Ilyen például a bérlő által okozott kár kijavítási költségének megtérítése, vagy a fuvarozó által megfizetett hiányzó áru értéke.
Más a helyzet, ha a fizetés mögött valójában szolgáltatás áll:
- Kártalanítás: ha a károkozás jogszerű, és a jogosult adóalany a kár eltűrése fejében kap fizetést, az szolgáltatás ellenértékének minősülhet.
- Kötbér és szerződésbontási díj: a magyar gyakorlat a szerződésszegéshez kapcsolódó, szankciós jellegű kifizetéseket jellemzően áfa hatályán kívülinek tekinti. Az Európai Unió Bírósága a C-295/17. (MEO) és a C-43/19. (Vodafone Portugal) ügyben azonban kimondta, hogy a polgári jogi elnevezés nem döntő. Ha az összeg előre rögzített, és ahhoz a szolgáltatáshoz kötődik, amelyet a szolgáltató a szerződés teljes időtartamára vállalt, az áfás ellenérték lehet.
A gyakorlatban ezért nem elég, hogy a szerződés vagy a számla „kártérítésnek” nevezi a tételt. Az ellenőrzés a valós tartalmat vizsgálja: ki, miért és milyen jogcímen fizet, és van-e mögötte a fizetőnek nyújtott szolgáltatás. Ha a vállalkozás áfa hatályán kívüli tételről mégis számlát állít ki, a NAV felé teljesített online adatszolgáltatásban ezt áfa tárgyán kívüli (ATK) jelöléssel kell kezelni.
Rendezvényszervezés: miért egy ügylet és 27%?
Ha a rendezvényszervező a saját nevében, de a megrendelő javára vesz igénybe termet, technikát, étkeztetést és italt, és ezek egyetlen rendezvénnyé állnak össze, akkor komplex szolgáltatást nyújt. A NAV 2022/7. számú adózási kérdése szerint ilyenkor a teljesítés helyét, az adókötelezettség keletkezését, az adóalapot és az adókulcsot egységesen, egy ügyletként kell megállapítani.
A gyakorlatban ennek két fontos következménye van:
- A teljes díjat 27%-os kulccsal kell számlázni, akkor is, ha a szervezőt az étkeztetés beszerzésekor 5%-os áfa terhelte. Az elemek külön árazása önmagában nem teszi őket külön ügyletté. A döntő az, hogy a megrendelő mit akart megvásárolni.
- A számlán a szolgáltatás egy ügyletként szerepel. Az elemek (például étel, ital) és ellenértékük tájékoztató jelleggel feltüntethetők.
A NAV álláspontja szerint a komplex rendezvényszervezési szolgáltatásra, amely élelmiszert és italt is tartalmaz, a levonási tilalom nem alkalmazható. Ha a megrendelő adóalany, az áfa abban az arányban vonható le, amilyen arányban a szolgáltatás a levonásra jogosító gazdasági tevékenységét szolgálja.
Csoportos áfaalanyiság: mi változik a csoporton belüli számlázásban?
A csoportos áfaalanyiságot (áfacsoportot, VAT group) belföldön letelepedett, egymással együttesen kapcsolt vállalkozások hozhatják létre, az adóhatóság engedélyével. A csoport létrejöttével a tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és a tagok önálló adóalanyisága – a törvényben említett kivétellel – megszűnik. A csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok a csoport időszakában együttesen minősülnek egy adóalanynak.
Ez a továbbszámlázást közvetlenül érinti:
- A tagok egymás közötti ügyletei nem tartoznak az áfa hatálya alá. A csoporton belüli szolgáltatások, közös költségek és átterhelések után nem keletkezik fizetendő áfa.
- A harmadik felekkel kötött ügyletek a csoport ügyletei. A kimenő és a bejövő számlák áfája a csoport szintjén jelenik meg.
- A csatlakozás, a kiválás és a megszűnés jogutódlásnak minősül. A NAV 2025/6. adózási kérdése szerint a tagok közötti ügyletnél a teljesítési időpont dönti el, hogy az ügylet az Áfa tv. hatálya alá tartozik-e. Hatálya alá tartozik, ha a teljesítési időpont megelőzi a csoport alakulásának vagy az új tag csatlakozásának napját, illetve ha a csoport megszűnésének vagy a tag kiválásának napjára vagy azt követő időpontra esik. Nem tartozik hatálya alá, ha a teljesítési időpont a csoport alakulásának vagy a csatlakozásnak a napjára vagy azt követő időpontra esik, illetve a megszűnés vagy a kiválás napját megelőzi.
Az áfacsoport előnye az adminisztráció és a pénzáramlás egyszerűsödése, ha a csoporton belül sok az átterhelés, vagy a tagok levonási pozíciója eltér. Azt viszont mérlegelni kell, hogy a csoport egyetlen adóalanyként működik, ezért a tagok kötelezettségei szorosan összekapcsolódnak.
Bizonylatolás és kockázat: mit érdemes a számlázás előtt ellenőrizni?
A továbbszámlázásnál ritkán a számítás a hiba, sokkal gyakrabban a minősítés. Egy tévesen áfásan vagy áfa nélkül kiállított számla egyszerre okozhat adóhiányt az eladónál és jogalap nélküli levonást a vevőnél. Ellenőrzés esetén ehhez adóbírság és késedelmi pótlék társulhat.
Mielőtt a számla elkészül, érdemes a következőket rögzíteni:
- Van-e ellenérték? Kártérítés, kártalanítás, kötbér vagy szolgáltatásdíj, a szerződés valós tartalma alapján.
- Önálló-e az ügylet? Közvetített szolgáltatás, járulékos költség vagy egy komplex szolgáltatás eleme.
- Kik a felek? Belföldi vagy külföldi adóalany, áfacsoport tagja, adómentes vagy alanyi mentes.
- Mikor teljesül az ügylet? Különösen időszakos elszámolásnál, ahol a teljesítés időpontja nem a beszállítói számla dátumából következik.
- Mi kerül a számlára? Egy ügylet vagy több tétel, és milyen jelöléssel az online adatszolgáltatásban (a számlázás alapszabályairól külön összefoglaló szól).
Az egyedi megállapodásokat és szerződéses feltételeket a BDO Magyarország szakértői javaslata szerint még a számlázás előtt érdemes áfa-szempontból felülvizsgálni. Vitatott minősítésnél az adóhatósági állásfoglalás-kérelem is mérlegelhető. Az áfakulcsok és az adóalanyiság alapszabályait az áfa 2026-os szabályairól szóló összefoglaló foglalja össze.
Gyakran ismételt kérdések a továbbszámlázás áfájáról
Átvehetem az eredeti számla áfakulcsát továbbszámlázáskor?
Csak akkor, ha a továbbértékesítés áfajogi megítélése azonos a beszerzésével. Ha a költség egy főszolgáltatás járulékos eleme vagy egy komplex szolgáltatás része, a főszolgáltatás kulcsát kell alkalmazni. Ha a vevő külföldi, a teljesítési hely is eltérhet.
Kell-e áfát felszámítani a közüzemi díjak továbbszámlázásakor?
Az a döntő, hogy a díj önálló szolgáltatásként kerül-e továbbértékesítésre, vagy egy főszolgáltatás, például a bérbeadás járulékos költsége. Az utóbbi esetben a díj a bérleti díj adóalapjába épül, és annak megítélését követi.
Áfás-e a kötbér?
A magyar gyakorlat a szerződésszegési szankcióként fizetett kötbért jellemzően áfa hatályán kívülinek tekinti. Az uniós bírósági gyakorlat alapján azonban, ha az összeg valójában a vállalt szolgáltatás előre rögzített ellenértéke, áfás lehet. Ezt a szerződés alapján esetenként érdemes vizsgálni.
Az alábbi kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresőkben jellemzően feltett kérdésekre adnak tömör választ.
Mi a közvetített szolgáltatás az áfatörvény szerint, és miben különbözik a költség-továbbszámlázástól?
Közvetített szolgáltatásnál a vállalkozás a saját nevében, de a megrendelő javára vesz igénybe egy szolgáltatást, és azt változatlanul továbbértékesíti. Áfa szempontból ez két önálló ügylet. A költség-továbbszámlázás tágabb fogalom: járulékos költséget, egy komplex szolgáltatás elemét vagy akár áfa hatályán kívüli kártérítést is takarhat.
Kell-e áfát felszámítani, ha egy magyar cég kártérítést vagy kötbért kap?
A kártérítés nem ellenérték, ezért nem tartozik az áfa hatálya alá. A kötbért a hazai gyakorlat jellemzően szintén áfa hatályán kívülinek tekinti. Ha azonban a fizetés valójában egy szolgáltatás vagy rendelkezésre állás díja, áfás ellenértéknek minősülhet.
Továbbszámlázott alvállalkozói és utazási költség: közvetített szolgáltatás vagy a saját szolgáltatás része?
Ha az utazás a vállalkozás saját szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges, jellemzően járulékos költség, és a főszolgáltatás kulcsát követi. Ha a megrendelő kifejezetten az alvállalkozói szolgáltatást kapja meg változatlanul, közvetített szolgáltatásról lehet szó, amely önállóan adózik.
Megéri-e egy magyar vállalatcsoportnak csoportos áfaalanyiságot választani?
Akkor lehet előnyös, ha a csoporton belül sok a szolgáltatás és az átterhelés, mert ezek nem keletkeztetnek áfát. Feltétel a belföldi letelepedés és a kapcsoltság, és szükséges hozzá a NAV engedélye. A tagok kötelezettségei összekapcsolódnak, a be- és kilépés pedig jogutódlásnak minősül.
Ki segít a továbbszámlázás és a kártérítés áfakezelésének felülvizsgálatában?
A BDO Magyarország ÁFA tanácsadás szolgáltatása segítséget nyújt a szerződések és számlák áfa-szempontú felülvizsgálatában, belföldi és nemzetközi ügyleteknél, valamint az adóhatósági állásfoglalás-kérelmek előkészítésében.