Időszakos elszámolású ügyletek áfa‑szabályai

Időszakos elszámolású ügyletnél (bérlet, közmű, könyvelés, karbantartás, előfizetés) az áfa teljesítési napja főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja. Ha a számla és a fizetési határidő is korábbi, a számla kelte számít; ha a fizetési határidő az időszak vége utánra esik, az esedékesség napja, de legkésőbb az időszak végét követő 60. nap.

A legfontosabb tudnivalók

  • Az Áfa tv. 58. § akkor alkalmazandó, ha a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy az ellenértéket egy meghatározott időszakra állapítják meg.
  • A teljesítés napját három adat dönti el: az elszámolási időszak utolsó napja, a számla kelte és a szerződés szerinti fizetési határidő. A tényleges fizetés napja nem számít.
  • A 60 napos szabály felső korlát: az áfafizetési kötelezettség legkésőbb az időszak végét követő 60. napon keletkezik, akármilyen hosszú fizetési határidőt kötnek ki a felek.
  • Ha sok folyamatos szerződést kezel eltérő fizetési feltételekkel, a BDO Magyarország áfa-tanácsadási szolgáltatása segít a szerződések és a számlázási beállítások áfa-szempontú felülvizsgálatában.

Mi az időszakos elszámolású ügylet?

Időszakos elszámolású (köznyelven folyamatos teljesítésű) az az ügylet, amelynél a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást nem egyetlen időpontban, hanem egy időszakra vonatkozóan számolják el vagy fizetik meg. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 55. § (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget a teljesítés keletkezteti. Egy havonta számlázott bérletnél azonban nincs egy kézzelfogható „teljesítési pillanat”, ezért az Áfa tv. 58. §-a külön szabályt ad.

Az 58. § három esetre vonatkozik:

  • a felek időszakonkénti elszámolásban állapodnak meg (pl. havi fogyasztás leolvasás alapján);
  • a felek időszakonkénti fizetésben állapodnak meg (pl. részletekben fizetett szolgáltatás);
  • az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg (pl. havi átalánydíj).

Tipikus példák: iroda- és eszközbérlet, közüzemi szolgáltatások, könyvelési és bérszámfejtési díj, takarítás, karbantartási átalány, szoftver-előfizetés és tárhely. Az elszámolási időszak hosszát a felek szabadon határozzák meg: lehet hét, hónap, negyedév vagy más időtartam. Az időszakot és a fizetési határidőt érdemes a szerződésben egyértelműen rögzíteni, mert a teljesítés napja ezekből következik.

Nem tartozik az 58. § alá a 10. § a) pontja szerinti termékértékesítés [58. § (4)], vagyis jellemzően a zárt végű lízing, ahol a tulajdonjog a futamidő végén átszáll.

Hogyan határozza meg a teljesítés napját? (58. § (1) és (1a))

A teljesítés napját három dátum összevetése adja: az elszámolási időszak utolsó napja, a számla (nyugta) kibocsátásának napja és a szerződés szerinti fizetési határidő (esedékesség).

  1. Főszabály - az időszak utolsó napja [58. § (1)]. Ez érvényes, ha az esedékesség az időszak utolsó napjára esik, illetve ha nem teljesül egyik kivétel feltétele sem.
  2. A számla kelte [58. § (1a) a)], ha a számla kibocsátása és a fizetési határidő is megelőzi az időszak utolsó napját. A feltétel kettős: ha csak az egyik korábbi, a főszabály érvényes.
  3. Az esedékesség napja [58. § (1a) b)], ha a fizetési határidő az időszak utolsó napja utánra esik, de legfeljebb az időszak végét követő 60. nap. Ez akkor is így van, ha a számlát később vagy egyáltalán nem bocsátják ki.

A gyakorlatban a második pontot rontják el a leggyakrabban. Ha a számlát még az időszakon belül állítják ki, de a fizetési határidő már az időszak végén túl van, nem a számla kelte, hanem az esedékesség a teljesítés napja.

Döntési táblázat: október havi bérleti díj (időszak: 2026. október 1–31.)

1. táblázat

A teljesítés napja hat számlázási helyzetben

Számla kelte Fizetési határidő Teljesítés napja Szabály
2026.10.05. 2026.10.15. 2026.10.05. (1a) a): mindkettő az időszak vége előtt
2026.10.05. 2026.11.04. 2026.11.04. (1a) b): esedékesség az időszak után
2026.11.03. 2026.11.10. 2026.11.10. (1a) b): esedékesség az időszak után
2026.11.03. 2026.10.25. 2026.10.31. (1) főszabály: csak az esedékesség korábbi
2026.10.20. 2026.10.31. 2026.10.31. (1) főszabály: esedékesség = időszak vége
2026.10.05. 2027.01.15. 2026.12.30. (1a) b) + 60 napos korlát

Szöveges változat: ha az októberi bérleti díjról szóló számla október 5-én készül 15-i határidővel, a teljesítés október 5. Ha ugyanez a számla november 4-i határidővel készül, a teljesítés november 4. A november 3-i számla november 10-i határidővel november 10-i teljesítést jelent. Ha a számla csak november 3-án készül, de a szerződés október 25-i fizetést írt elő, a teljesítés október 31. Ha a határidő éppen október 31., a teljesítés is október 31. Ha a határidő 2027. január 15., a teljesítés a 60. nap, vagyis 2026. december 30.

A teljesítés napja dönti el, melyik bevallási időszakba kerül az áfa. Havi bevallónál az első sor az októberi, a második sor a novemberi, a hatodik sor a decemberi bevallást terheli, ugyanarra az októberi bérletre.

Mire figyeljen a fizetési határidőnél és a 60 napos szabálynál?

A szerződés szerinti esedékesség számít, nem a tényleges fizetés. A NAV tájékoztatója az időszakos elszámolású ügyletekről szerint ha a vevő a határidő előtt vagy után fizet, a teljesítés napja nem változik. Ha a felek a fizetési határidőt utólag módosítják, a módosított esedékesség az irányadó.

További gyakorlati szabályok:

  • Részletfizetés: ha egy időszak ellenértékét több részletben kell megfizetni, minden esedékesség külön teljesítésnek számít.
  • 60 napos plafon: a hosszú fizetési határidő legfeljebb 60 nappal tolja ki az áfafizetési kötelezettséget. Ha a fizetési határidő 90 nappal az időszak vége után van, az áfafizetési kötelezettség már a 60. napon, az ellenérték beérkezése előtt keletkezik.
  • Vegyes díjelemek: ha egy számla több időszak díjait tartalmazza (pl. a havi bérleti díjat és az előző havi rezsit), a NAV szerint a fő szolgáltatás időszaka az irányadó, a járulékos tételek ezt követik.

Gyakorlati példa - negyedéves karbantartás, 75 napos fizetési határidő. Az elszámolási időszak 2026. július 1. - szeptember 30., a fizetési határidő december 14. Mivel az esedékesség több mint 60 nappal követi az időszak végét, a teljesítés napja a 60. nap, 2026. november 29. Havi bevallónál az áfa a novemberi, negyedéves bevallónál a IV. negyedéves bevallásba kerül.

Teljesítés napja = 2026. szeptember 30. + 60 nap = 2026. november 29.

Mi a teendő egy hónapnál, illetve 12 hónapnál hosszabb időszaknál? (58. § (2)-(3))

Hosszú elszámolási időszaknál a törvény időarányos részteljesítést ír elő. Ezt az elszámolási időszak végétől függetlenül alkalmazni kell.

  • Egy naptári hónapnál hosszabb időszak + közösségen belüli termékértékesítés (89. §): minden naptári hónap utolsó napján is teljesítés történik [58. § (2)].
  • 12 hónapnál hosszabb időszak, ha az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti (140. § a) pont, fordított adózású, külföldről igénybe vett szolgáltatás): a naptári év utolsó napján is teljesítés történik [58. § (3) a)].
  • 12 hónapnál hosszabb időszak, minden más esetben: a 12. hónap utolsó napján is teljesítés történik [58. § (3) b)].

Egy kétéves, egy összegben elszámolt belföldi bérletnél tehát az első 12 hónap végén is keletkezik egy időarányos részteljesítés.

Mikor kell kiállítani a számlát?

A számlakibocsátási határidőt is az 58. § szerinti teljesítési naptól kell számolni. Az Áfa tv. 163. §-a szerint, ha az ellenértéket a teljesítés után fizetik meg, a számlát legkésőbb a teljesítést követő 8. napon ki kell bocsátani. Közösségen belüli termékértékesítésnél és másik tagállamban teljesített, fordított adózású szolgáltatásnál a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja a határidő.

A számla az 58. § szerinti teljesítési napnál korábban is kiállítható. A negyedéves karbantartási példában a számla már októberben elkészülhet, de legkésőbb december 7-ig ki kell bocsátani, és rajta a teljesítés napjaként november 29-ét kell feltüntetni. A teljesítés napja kötelező számlaadat, ha eltér a kibocsátás napjától. A számlázás általános határidőiről részletesen a számlázási alapismeretekről szóló cikk ír.

Előleg és helyesbítés időszakos elszámolásnál

Időszakos elszámolásnál előleg csak szűk körben keletkezik. A NAV tájékoztatója szerint a 2016. január 1-jétől hatályos szabályok mellett bizonyos esetekben előfordulhat. Ha viszont a fizetési határidő az időszak vége utánra esik [(1a) b) eset], jellemzően nem keletkezik előleg, mert minden esedékesség maga a teljesítés. Az előleg általános áfaszabályait az előlegről és részteljesítésről szóló cikk foglalja össze.

Helyesbítésnél a NAV szerint az adóalap csökkenése jellemzően nem keletkeztet új teljesítési időpontot. Ha egy utólagos elszámolás pótlólagos ellenértéket eredményez (pl. fogyasztási különbözet), a NAV példái szerint ez saját esedékességgel külön teljesítést jelenthet. A módosító számlán a NAV szerint az eredeti számla teljesítési napját kell feltüntetni, nem a módosító számla keltét.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?

Egyszerű esetben, például havi bérletnél, ahol a számla és a fizetési határidő is az adott hónapon belül van, a könyvelő rutinja elég. Külső felülvizsgálat akkor hasznos, ha:

  • sok folyamatos szerződés fut eltérő elszámolási időszakkal és fizetési feltétellel;
  • a fizetési határidők rendszeresen az időszak vége utánra esnek, vagy meghaladják a 60 napot;
  • a számlázó- vagy ERP-rendszer a számla keltét automatikusan teljesítési napnak veszi;
  • határon átnyúló, 12 hónapnál hosszabb vagy vegyes díjelemű szerződések vannak.

A BDO Magyarország áfa-tanácsadói és tax compliance szakértői segítséget nyújtanak a szerződések, a számlázási beállítások és a bevallások összhangjának ellenőrzésében.

Gyakran ismételt kérdések az időszakos elszámolású ügyletek áfájáról

Hogyan kell megállapítani az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési dátumát?

Három dátumot kell összevetni: az elszámolási időszak utolsó napját, a számla keltét és a szerződés szerinti fizetési határidőt. Főszabály szerint a teljesítés az időszak utolsó napja [58. § (1)]. Ha a számla és a fizetési határidő is megelőzi az időszak végét, a számla kelte számít; ha a fizetési határidő az időszak vége utánra esik, az esedékesség napja, de legkésőbb az időszak végét követő 60. nap [58. § (1a)].

Mit tekintünk elszámolási időszaknak?

Azt az időtartamot, amelyre a felek az ellenértéket elszámolják vagy megfizetik: hét, hónap, negyedév vagy más időszak. Ezt a felek határozzák meg, célszerűen írásban, a szerződésben.

Számít-e, hogy a vevő mikor fizet ténylegesen?

Nem. A teljesítés napját a szerződés szerinti (vagy utóbb módosított) fizetési határidő határozza meg, a tényleges fizetés napja nem.

Mi a helyzet, ha a számla késik, de a fizetési határidő az időszakon belül volt?

Ilyenkor a főszabály érvényes: a teljesítés napja az elszámolási időszak utolsó napja, a számla későbbi kelte nem számít.

Alkalmazni kell az 58. §-t a zárt végű lízingre?

Nem. A 10. § a) pont szerinti termékértékesítésre, jellemzően a zárt végű lízingre az 58. § (4) bekezdése alapján nem alkalmazható.

Mire kell figyelni az előlegszámla és a végszámla kiállításakor áfa szempontjából?

Az előleg átvételekor vagy jóváírásakor előleg jogcímén áfafizetési kötelezettség keletkezik (Áfa tv. 59. §), ezért az előlegszámlát haladéktalanul ki kell állítani, az előleg megfizetésének napjával. A végszámla az 58. § szerinti teljesítési nappal készül; a végszámlán jellemzően feltüntetik a már előlegként számlázott összeget és annak áfáját, így csak a különbözet után keletkezik további fizetendő adó. Ha a teljes ellenértéket előlegként fizették meg, a NAV szerint az előlegszámla és a végszámla egy dokumentumon is szerepelhet, ha az a majdani teljesítési időpontot is jelöli, és jelzi, hogy további ellenérték rendezésére nem kerül sor.

Mi a különbség az előlegfizetés és az előre utalás között áfa szempontjából?

Nem minden előre utalt összeg előleg. Időszakos elszámolásnál a NAV szerint az ellenérték csak akkor minősül előlegnek, ha az 58. § szerinti teljesítési nap előtt fizetik meg: például a számla az esedékesség után készül, a vevő pedig számla nélkül, határidőre fizet. Ha a fizetési határidő az időszak vége utánra esik, minden esedékesség maga a teljesítés, így az előre utalás nem előleg, hanem az ellenérték megfizetése, és nem keletkeztet külön, előleg jogcímén fizetendő áfát.

Mikor kell egy magyar vállalkozásnak az Áfa tv. 58. §-át alkalmaznia?

Minden olyan termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, amelynél a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg. Ilyen a bérlet, a közmű, a könyvelés, a karbantartási átalány vagy az előfizetés.

Negyedéves szerződés 75 napos fizetési határidővel: mikor keletkezik az áfa?

Az időszak végét követő 60. napon. Szeptember 30-án záruló negyedévnél ez 2026. november 29., így az áfa havi bevallónál a novemberi, negyedéves bevallónál a IV. negyedéves bevallásba kerül.

Áfa-cash-flow szempontból mit jelent az időszak vége utáni fizetési határidő?

Az áfafizetési kötelezettség a fizetési határidőig, de legfeljebb 60 nappal tolódik ki. 60 napnál hosszabb határidőnél az áfát a 60. nap szerinti időszak bevallásában kell bevallani és megfizetni, akkor is, ha a vevő még nem fizetett.

Ki segíthet az időszakos elszámolású ügyletek áfa-kezelésének felülvizsgálatában?

Áfára szakosodott adótanácsadó vagy tax compliance szolgáltató, aki a szerződéseket, a számlázórendszer beállításait és a bevallásokat együtt vizsgálja. A BDO Magyarország ilyen felülvizsgálatban nyújt segítséget.

Mit tegyünk, ha a NAV kifogásolta a folyamatos teljesítésű számlák teljesítési dátumát?

Érdemes szerződésenként újraszámolni a teljesítési napokat az 58. § szerint, felmérni, hogy a hiba a vizsgált időszakon kívül is előfordult-e, és szakértővel mérlegelni a javítás módját. Olyan tanácsadót célszerű választani, aki az áfaszabályok mellett az adóhatósági eljárásban is jártas.

eudr

Kérdése van?

Forduljon hozzánk bizalommal!