Áfa Magyarországon 2026: kulcsok, adóalanyok, alapfogalmak

Magyarországon 2026-ban az áfa általános mértéke 27%, emellett 18%-os és 5%-os kedvezményes kulcs, valamint 0%-os adómérték létezik. Hogy egy ügyletre melyik kulcs, mentesség vagy fordított adózás vonatkozik, azt nem a cég, hanem az ügylet jellemzői döntik el: ki az adóalany, hol a teljesítés helye, és mit sorol fel az Áfa tv. melléklete. Ezért minden új termék, partner vagy piac előtt érdemes újra végiggondolni az alapfogalmakat.

Mi az áfa, és mi keletkezteti az adófizetési kötelezettséget?

Az általános forgalmi adó (áfa, angolul VAT) ügyletenként keletkező hozzáadottérték-típusú adó. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 2. §-a szerint adót kell fizetni:

• az adóalany által, ilyen minőségében, belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után;
• a Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített termékbeszerzések után;
• a termékimport után.

Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az ügylet „tényállásszerűen megvalósul”, vagyis a teljesítés [Áfa tv. 55. § (1)]. Az áfa tehát nem a céghez, hanem a konkrét ügylethez kötődik. Ugyanaz a vállalkozás az egyik ügyletében 27%-os áfát számít fel, a másikban adómentesen számláz, a harmadikban pedig a vevő fizeti meg helyette az adót.

Ki számít áfaalanynak?

Áfaalany az a jogképes személy vagy szervezet, amely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére [Áfa tv. 5. § (1)]. A cégforma nem számít: egy kft., egy egyéni vállalkozó és egy adószámos magánszemély egyaránt lehet áfaalany.

Az adóalanyiság nem jelenti automatikusan, hogy minden értékesítés után áfát kell felszámítani. Az áfaalanyokon belül különleges jogállások is léteznek, amelyek megváltoztatják az ügyletek kezelését, és kihatnak az üzleti partnerre is:

• alanyi adómentes adóalany: választott jogállás, áfát nem számít fel, levonási joga nincs (részletesen lentebb);
• fordított adózásban érintett partner: a belföldi fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és egyiküknek sincs olyan jogállása, amely miatt tőle adófizetés nem követelhető [Áfa tv. 142. § (3)].

Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy új partnernél nem elég azt tudni, hogy „cég”: a számlázás előtt ellenőrizni kell az adószámát és az áfa jogállását is, mert ettől függ, hogy ki fizeti az adót, és mi kerül a számlára.

Milyen áfakulcsok vannak Magyarországon 2026-ban?

Magyarországon 2026-ban négy adómérték létezik: 27%, 18%, 5% és 0%. A 27% az általános kulcs [Áfa tv. 82. § (1)], a többi kedvezményes. Kedvezményes mérték csak akkor alkalmazható, ha a termék vagy szolgáltatás szerepel az Áfa tv. megfelelő mellékletében.

Szöveges változat: az általános kulcs 27% [Áfa tv. 82. § (1)]. A 18%-os kulcs alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat a 3/A. számú melléklet, az 5%-os kört a 3. számú melléklet sorolja fel. A 0%-os adómértéket a 82. § (4) bekezdése és a 3/B. számú melléklet szabályozza: 2024. január 1-jétől a napilapra, 2026. szeptember 1-jétől pedig a mellékletben meghatározott vényköteles humán gyógyszerekre és humán magisztrális készítményekre vonatkozik.

A besorolás a mellékleten múlik, nem a köznyelvi elnevezésen. A mellékletek pontos azonosítóval (termékeknél vámtarifaszámmal, szolgáltatásoknál TESZOR-számmal) határozzák meg a kedvezményes kört. A napilap 0%-os mértéke például a vtsz. 4902 alá tartozó, hetente legalább négyszer megjelenő kiadványra vonatkozik (NAV). Egy termék tehát nem attól lesz kedvezményes, hogy hasonlít egy felsorolt termékre.

A 0%-os gyógyszer-áfa a 2026. augusztus 31-ét követő teljesítésekre alkalmazandó. A NAV tájékoztatója szerint a 0%-os adómértékű gyógyszerértékesítés adólevonási joggal járó termékértékesítés (NAV-tájékoztató). A változás részleteit a BDO 0%-os gyógyszer-áfáról szóló szakmai híre mutatja be.

0%-os áfa, adómentesség vagy fordított adózás: mi a különbség?

Mindegyik esetben „nincs felszámított áfa” a számlán, jogilag és pénzügyileg mégis négy különböző helyzetről van szó. A különbség a levonási jogban és abban dől el, hogy ki fizeti az adót.

Szöveges változat:

• 0%-os adómérték: adóköteles ügylet, csak a felszámított adó mértéke nulla, ezért a kapcsolódó beszerzések áfája levonható.
• Tárgyi adómentesség: az ügylet mentes az adó alól, a számlán a mentességre kell hivatkozni, és a kapcsolódó beszerzések áfája jellemzően nem vonható le.
• Alanyi adómentesség: az adóalany választott jogállása, nem az ügylet tulajdonsága; nincs fizetendő adó, de levonási jog sincs.
• Fordított adózás: az adót nem az eladó, hanem a vevő fizeti meg és vallja be, és a levonási jog szabályai szerint vonhatja le.

Példa: mit jelent a különbség pénzben?

Egy vállalkozás 1 000 000 Ft + 27% áfa, azaz 270 000 Ft áfát tartalmazó beszerzést használ fel egy értékesítéshez. Az egyszerűsített példa csak az adómérték és a mentesség közti különbséget mutatja:

• ha az értékesítés 0%-os adómértékű, az ügylet adóköteles, ezért a 270 000 Ft előzetesen felszámított adó a szabályok szerint levonható;
• ha az értékesítés tárgyi adómentes, a 270 000 Ft jellemzően nem vonható le, így költségként terheli a vállalkozást.

Ha tehát egy 0%-os ügyletet tévesen adómentesként kezelnek, a vállalkozás feleslegesen mondhat le a levonásról. Fordítva: ha egy mentes ügylethez kapcsolódó áfát vonnak le, az utólagos korrekciót igényelhet.

Alanyi adómentesség: kinek éri meg, és mi marad kötelező?

Az alanyi adómentesség választható jogállás. Választásának egyik alapvető feltétele, hogy az adóalany belföldön teljesített termékértékesítéseinek és szolgáltatásnyújtásainak éves szinten göngyölített ellenértéke ne haladja meg a vonatkozó értékhatárt, figyelemmel az értékhatár-számításra vonatkozó különös szabályokra is. A NAV tájékoztatása szerint az értékhatár 2026-ban 20 millió forint, 2027-ben 22 millió forint, 2028-ban 24 millió forint [Áfa tv. 188. § (2)].

Szöveges változat: az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban 20 millió forint, 2027-ben 22 millió forint, 2028-ban 24 millió forint [Áfa tv. 188. § (2)].

Feltétel és bejelentés. 2026-ban az választhatja a mentességet, akinek belföldön teljesített összes értékesítése sem 2025-ben ténylegesen, sem 2026-ban észszerűen várhatóan nem haladja meg a 20 millió forintot (Áfa tv. 377. §, átmeneti rendelkezés). A választást a tárgyévet megelőző év december 31-éig kell bejelenteni [Áfa tv. 192. § (2)]. Akinek már alanyi adómentes a jogállása, és az is marad, annak nincs bejelentési teendője.

A gyakori félreértés: „az alanyi adómentesnek nincs áfás teendője”. Valójában az alanyi adómentes is adóalany, és több kötelezettsége megmarad:

• számlázás és adatszolgáltatás: számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség és számlaadat-szolgáltatási kötelezettség terheli (NAV 18. információs füzet), a számlán áfát nem tüntethet fel;
• az értékhatár figyelése: ha év közben átlépi az értékhatárt, az alanyi adómentessége megszűnik [Áfa tv. 191. § (1)];
• áfafizetés egyes ügyleteknél: bevallási és adófizetési kötelezettsége van például egyes, fordított adózás alá tartozó határon átnyúló ügyleteknél, a 10 000 eurót meghaladó Közösségen belüli termékbeszerzésnél, a termékimportnál, vagy ha mentessége ellenére adót hárít át a számlán (Áfa tv. 193-194. §; NAV 14. információs füzet);
• nincs levonási jog: a beszerzéseit terhelő áfát nem vonhatja le.

Mikor nem éri meg? Ha a vállalkozás vevői főként levonási joggal rendelkező cégek, és jelentős áfás beszerzései vannak, az alanyi adómentesség a levonási jog elvesztése miatt hátrányos lehet. A döntést érdemes a várható bevétel és a beszerzések szerkezete alapján, előre meghozni.

Fordított adózás: van áfa, csak a vevő fizeti

Fordított adózásnál az adót a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője fizeti [Áfa tv. 142. § (1)]. Az adó tehát nem tűnik el: a vevő fizetendő adóként vallja be, és a levonási jog szabályai szerint vonhatja le.

A belföldi fordított adózás a 142. § (1) bekezdésében felsorolt, zárt körű ügyletekre vonatkozik. Ilyenek például:

• a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, ingatlanra irányuló építési-szerelési munkák, valamint az ezekhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés;
• az Áfa tv. 6., 6/A. és 6/B. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítése;
• az ingatlanértékesítés, ha az eladó az adókötelessé tételt választotta;
• a felszámolás vagy fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adóalany egyes értékesítései;
• az üvegházhatású gáz kibocsátási egységek átruházása.

Két feltétel mindig kell. A belföldi fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és egyiküknek sincs olyan jogállása, amely miatt tőle adófizetés nem követelhető [Áfa tv. 142. § (3)]. Az eladó olyan számlát állít ki, amelyen áthárított adó és adómérték nem szerepel [142. § (7)], viszont kötelező feltüntetni a „fordított adózás” kifejezést és a vevő adószámát (Áfa tv. 169. §; NAV 18. információs füzet).

Ha mégis áthárított áfával számláznak egy fordított adózás alá tartozó ügyletet, a számla tartalmilag hibás, és a javítás mindkét félnél adminisztrációval jár.

Hol a teljesítés helye, és miért számít?

Annak megítéléséhez, hogy egy ügylet Magyarországon áfa hatálya alá tartozik-e, alapvető jelentőségű az ügylet teljesítési helyének meghatározása. A teljesítés helyét az Áfa tv. ügylettípusonként határozza meg:

• adóalany részére nyújtott szolgáltatás: főszabály szerint ott teljesül, ahol az igénybevevő gazdasági céllal letelepedett [Áfa tv. 37. § (1)];
• nem adóalany (például magánszemély) részére nyújtott szolgáltatás: főszabály szerint ott, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett [Áfa tv. 37. § (2)];
• termékértékesítés küldemény és fuvarozás nélkül: ott, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van [Áfa tv. 25. §].

A főszabályok alól az Áfa tv. több ügylettípusra kivételt állapít meg. Határon átnyúló ügyletnél ezért a teljesítési hely meghatározása az első lépés, mielőtt a kulcsról vagy a számláról döntenének.

Számlázás: a helyes áfakezelést már a számla kiállítása előtt meg kell határozni

A számlán az ügyletre előzetesen meghatározott áfakezelés jelenik meg: az adómérték, az áthárított adó, az adómentességre történő utalás vagy a „fordított adózás” kifejezés. Ezért az áfakezelésről még az ügylet előtt dönteni kell: az adómérték, a teljesítés napja és a vevő adatai a számla kiállításakor rögzülnek, utólag pedig csak számlakorrekcióval módosíthatók.

A számla kötelező adattartalmát az Áfa tv. 169. §-a határozza meg, a részleteket a NAV 18. információs füzete foglalja össze. A számlázóprogramnak a számlaadatokat online kell továbbítania a NAV rendszerébe, így egy hibás kulccsal kiállított számla adata a kiállítással egy időben a hatósághoz is eljut. A számlázás alapszabályait a BDO Számlázási alapismeretek cikke mutatja be.

Öt kérdés minden új ügylet előtt

Az áfakezelés ügyletenként dől el, ezért egy új termék, partner vagy piac előtt érdemes öt kérdést sorrendben megválaszolni:

1. Áfaköteles ügyletről van szó? Belföldön, ellenérték fejében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, Közösségen belüli beszerzés vagy import történik (Áfa tv. 2. §)?
2. Hol a teljesítés helye? Ha nem Magyarország, a magyar áfa nem alkalmazható (Áfa tv. 25. §, 37. §).
3. Melyik adómérték vagy mentesség vonatkozik rá? 27%, 18%, 5% vagy 0%, illetve tárgyi adómentesség, a mellékletek pontos besorolása szerint.
4. Ki fizeti az adót? Az eladó, vagy fordított adózás miatt a vevő? Ehhez mindkét fél jogállását ellenőrizni kell (Áfa tv. 142. §).
5. Mit kell a számlára írni? Adómérték és áthárított adó, mentességi hivatkozás vagy „fordított adózás” kifejezés, valamint a vevő szükséges adatai (Áfa tv. 169. §).

Házon belül vagy szakértővel?

Az alapfogalmak ismerete a legtöbb ügyletnél elég a helyes döntéshez, de vannak helyzetek, amikor egy hibás besorolás több számlán, több bevallási időszakon keresztül ismétlődik.

Belső kezelés akkor működik jól, ha a cég kizárólag belföldön, egyetlen adómértékkel és változatlan termékkörrel dolgozik. Ilyenkor a jól beállított számlázóprogram és a rendszeres belső ellenőrzés általában elegendő, külön tanácsadás jellemzően nem szükséges; elég a változásokat (például egy új adómértéket vagy értékhatárt) figyelemmel kísérni.

Szakértő bevonása akkor indokolt, ha az ügylet nem rutinszerű, határon átnyúló vagy nagy értékű, illetve ha a kulcs, a mentesség vagy a fordított adózás alkalmazása nem egyértelmű. A BDO Magyarország azt javasolja, hogy ilyenkor még az első számla kiállítása előtt mérjék fel a kulcsot, a teljesítési helyet és a számlázási kötelezettségeket.

A BDO Magyarország áfatanácsadása az ügyletek áfakezelésének átvilágításában nyújt segítséget, az adóbevallások elkészítését végző compliance-szolgáltatás pedig a folyamatos megfelelést támogatja.

Gyakran ismételt kérdések az áfáról

Mennyi az áfa Magyarországon 2026-ban?

Az általános áfakulcs 27%. Emellett 18%-os és 5%-os kedvezményes kulcs, valamint 0%-os adómérték létezik. A 0% a napilapra (2024-től), 2026. szeptember 1-jétől pedig a vényköteles humán gyógyszerekre és a humán magisztrális készítményekre vonatkozik. Kedvezményes mértéket csak az Áfa tv. 3., 3/A. és 3/B. számú mellékletében felsorolt termékekre és szolgáltatásokra lehet alkalmazni.

Ugyanaz-e a 0%-os áfa és az adómentesség?

Nem. A 0%-os adómértékű ügylet adóköteles, csak az adó mértéke nulla, ezért a beszerzések áfája levonható. Tárgyi adómentes ügyletnél a kapcsolódó beszerzések áfája jellemzően nem vonható le, a számlán pedig a mentességre kell hivatkozni.

Kell-e számlát adnia az alanyi adómentes vállalkozásnak?

Igen. Az alanyi adómentes adóalanyt is terheli a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség, valamint a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. A számlán áfát nem tüntethet fel; ha mégis megteszi, a feltüntetett adót meg kell fizetnie.

Mi történik, ha év közben átlépem az alanyi adómentesség értékhatárát?

Az alanyi adómentesség az értékhatár átlépésével megszűnik [Áfa tv. 191. § (1)], ezért a bevételt év közben folyamatosan figyelni kell. 2026-ban az értékhatár 20 millió forint [Áfa tv. 188. § (2)].

Kell-e áfát felszámítani egy külföldi cégnek nyújtott szolgáltatásra?

Főszabály szerint az adóalany részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye ott van, ahol az igénybevevője gazdasági céllal letelepedett [Áfa tv. 37. § (1)], ezért ilyen esetben jellemzően nem kell magyar áfát felszámítani. A főszabály alól ugyanakkor számos kivétel létezik, ezért az alkalmazandó áfakezelést mindig az adott szolgáltatás és a konkrét ügylet körülményei alapján kell meghatározni.

Az alábbi kérdéseket a mesterségesintelligencia-alapú keresőkben gyakran feltett kérdések alapján válaszoltuk meg.

Ki számít áfaalanynak Magyarországon, és mit jelent egy kisebb cég számára az alanyi adómentesség?

Áfaalany minden jogképes személy vagy szervezet, amely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat [Áfa tv. 5. § (1)]. Egy kisebb cég akkor választhatja az alanyi adómentességet, ha belföldi értékesítései nem lépik át az éves értékhatárt (2026-ban 20 millió forint). Ilyenkor nem számít fel áfát, de a beszerzései áfáját sem vonhatja le, a számlázási és számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége pedig megmarad.

Új terméket vagy szolgáltatást kezdünk értékesíteni belföldi cégeknek: hogyan döntsük el a kulcsot, és mikor kell fordított adózást alkalmazni?

Először azt kell ellenőrizni, hogy a termék vagy szolgáltatás szerepel-e az Áfa tv. 3., 3/A. vagy 3/B. számú mellékletében; ha nem, a 27%-os általános kulcs vonatkozik rá. Fordított adózás csak az Áfa tv. 142. §-ában felsorolt ügyleteknél alkalmazható, például engedély- vagy bejelentésköteles építési-szerelési munkánál vagy a 6. számú mellékletben felsorolt termékeknél, és csak akkor, ha mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany.

Alanyi adómentes cégként uniós partnertől veszünk szolgáltatást és árut. Kell-e áfát fizetnünk?

Lehet, hogy igen. Az alanyi adómentes adóalanynak egyes fordított adózás alá tartozó határon átnyúló ügyleteknél, valamint a 10 000 eurót meghaladó Közösségen belüli termékbeszerzésnél bevallási és adófizetési kötelezettsége van (Áfa tv. 193-194. §). Levonási joga ekkor sincs. Az ilyen beszerzések előtt érdemes tisztázni a bejelentési és bevallási teendőket.

Milyen szempontok alapján érdemes áfatanácsadót választani Magyarországon?

Érdemes megnézni, hogy a tanácsadó foglalkozik-e határon átnyúló ügyletekkel és a számlázási megfeleléssel, van-e nemzetközi hálózata a külföldi szabályok gyors ellenőrzéséhez, és vállal-e folyamatos compliance-támogatást (például a bevallások elkészítését) az egyedi tanácsadás mellett. A BDO Magyarország áfatanácsadása az ügyletek áfakezelésének átvilágításában és a folyamatos megfelelésben nyújt segítséget, határon átnyúló ügyleteknél pedig a BDO nemzetközi hálózatának helyi szakértőivel együtt a külföldi áfakérdésekre is választ ad.

Források: NAV - Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára; NAV - Tájékoztató a vényköteles gyógyszerek adómértékéről; NAV - Új, 0%-os adómérték a számlaadat-szolgáltatásban 2024-től; NAV 14. információs füzet - Hasznos tudnivalók kezdő áfaalanyoknak; NAV 18. információs füzet - A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai; 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 2. §, 5. §, 25. §, 37. §, 55. §, 82. §, 142. §, 169. §, 188. §, 191-194. §, 377. §, 3., 3/A., 3/B. számú melléklet. A cikk általános tájékoztatás, nem minősül egyedi adótanácsnak.