Tévesen kifizetett munkabér és bértúlfizetés 2026: visszakövetelés és bérszámfejtési korrekció

A tévesen kifizetett munkabért a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül követelheti vissza. Ezen túl csak akkor, ha a munkavállalónak a hibát fel kellett ismernie, vagy ő maga okozta. A visszakövetelés főszabály szerint a nettó összegre vonatkozik. A levont adót és járulékot a munkáltató a bevallás önellenőrzésével rendezi, a bérből pedig csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhat le.

Mi számít jogalap nélkül kifizetett munkabérnek?

Jogalap nélküli munkabér minden olyan összeg, amelyet a munkáltató munkabér címén fizetett ki, de a munkavállalót nem illette meg. A túlfizetés lehet teljes, például ha a bért kétszer utalták el, vagy részleges, például ha hibás túlóra-, teljesítmény- vagy távollétadatból számfejtettek.

Tipikus okok például:

• a munkavállaló részére tévedésből kétszer átutalt munkabér;
• a kilépő munkavállaló teljes havi bérét fizetik ki a hónap közepén megszűnt munkaviszony után;
• utólag rögzített fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét vagy keresőképtelenség;
• hibás pótlék-, prémium- vagy munkaidőkeret-elszámolás;
• a bérszámfejtő rendszerben rosszul beállított alapbér vagy juttatás.

Ettől meg kell különböztetni azt az esetet, amikor a munkáltató a munkabért tévesen egy másik személy bankszámlájára utalja. A téves kedvezményezettel szembeni visszakövetelés nem az Mt. 164. §-a szerinti munkabér-visszakövetelés, hanem a körülményektől függően polgári jogi igényérvényesítés tárgya lehet.

A költségtérítés nem munkabér, ezért a visszakövetelésére nem a 60 napos szabály vonatkozik, hanem az általános hároméves elévülés.

Meddig követelhető vissza a túlfizetett bér?

A munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért a kifizetéstől számított 60 napon belül feltétel nélkül visszakövetelheti. Ilyenkor csak azt kell bizonyítania, hogy a kifizetésnek nem volt jogalapja. 60 napon túl a követelés csak akkor érvényesíthető, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ekkor a hároméves általános elévülési idő irányadó (Mt. 286. §), és a feltétel fennállását is a munkáltatónak kell bizonyítania.

Szöveges összefoglaló: 60 napon belül a túlfizetés mindig visszakövetelhető. 60 napon túl csak akkor, ha a munkavállaló felismerhette a hibát vagy maga okozta; ilyenkor három év áll rendelkezésre. Ha a hiba nem volt felismerhető, a 60. nap után a követelés nem érvényesíthető.

A 60 napos határidő miatt a hiba feltárásának napja kulcskérdés. Ha a munkáltató ennél később ébred, a visszakövetelés esélye jelentősen romlik.

Hogyan dönthető el, hogy a munkavállalónak fel kellett-e ismernie a hibát?

A törvény nem a munkavállaló jó- vagy rosszhiszeműségét vizsgálja, hanem objektív mércét alkalmaz. A kérdés az, hogy átlagos figyelem mellett fel kellett volna-e ismernie, hogy nem jár neki az összeg. Az nem számít, hogy ténylegesen észrevette-e.

A felismerhetőség mellett szólhat:

• a kifizetett összeg jelentősen eltér a megszokott havi nettótól (például dupla bér);
• a munkavállaló tudta, hogy fizetés nélküli szabadságon volt, vagy hogy a munkaviszonya már megszűnt;
• a munkavállaló maga közölt valótlan adatot, például a jelenléti íven.

Ellene szólhat, ha az eltérés kicsi, ha a bérjegyzék nem részletezi kellően az elszámolást, vagy ha a bér havonta változó elemekből (túlóra, jutalék) áll. Érdemes ezért az eltérés mértékét, a bérjegyzék tartalmát és a munkavállaló ismereteit írásban dokumentálni.

Levonhatja-e a munkáltató a következő havi bérből?

Nem, a túlfizetést a munkáltató egyoldalúan nem vonhatja le a következő havi munkabérből. A munkabérből levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján, illetve a munkavállaló hozzájárulásával van helye, a levonásmentes munkabérrész tiszteletben tartásával (Mt. 161. §). A levonásmentes munkabérrésszel szemben beszámításnak nincs helye (Mt. 162. §). A beszámítás törvényi tilalma tehát nem általában a teljes munkabérre, hanem annak levonásmentes részére vonatkozik.

Ha a munkavállaló vállalja a visszafizetést, a levonás egy konkrét követelésre adott, írásbeli hozzájárulással jogszerű. Az előzetes, általános hozzájárulás (például a munkaszerződésben „bármely követelés levonására”) nem elegendő. A visszafizetési megállapodásban érdemes rögzíteni:

• a túlfizetés okát, időszakát és nettó összegét;
• a visszafizetés módját: egy összegben, átutalással, részletekben vagy bérből levonással;
• a részletek összegét és ütemezését, a levonásmentes rész figyelembevételével;
• a munkaviszony megszűnése esetén a fennmaradó tartozás esedékességét.

A munkabérelőlegre külön szabály vonatkozik: az előlegből eredő követelés a munkavállaló hozzájárulása nélkül is levonható. A részletekről a munkabérből történő levonásokról szóló cikkünk és a munkabérelőleg 2026-os szabályairól szóló összefoglalónk ad bővebb tájékoztatást.

Milyen úton érvényesíthető a követelés?

Ha a munkavállaló önként nem fizet, a munkáltató az összeg nagyságától függően fizetési felszólítással vagy bírósági úton léphet.

Szöveges összefoglaló: 968 400 forintig (a 2026-os 322 800 forintos minimálbér háromszorosáig) a munkáltató írásbeli fizetési felszólítást küldhet. Ha a munkavállaló 30 napon belül nem támadja meg keresettel, a felszólítás végrehajthatóvá tehető. E felett fizetési meghagyás vagy per jöhet szóba. Mindhárom előtt érdemes az önkéntes rendezést megkísérelni.

Nettó vagy bruttó összeget kell visszafizetni?

Főszabály szerint a nettó összeget, vagyis amit a munkavállaló ténylegesen megkapott. Ha a munkáltató megállapította és levonta az adót és a járulékokat, azokat nem a munkavállalótól, hanem a bevallás korrekciójával kapja vissza. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó sem követelhető a munkavállalótól.

Hogyan kell javítani az adó- és járulékbevallást?

A jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó az eredeti állapot helyreállítását követően, vagyis a nettó visszafizetése után, az önellenőrzésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha a helyreállítás még az adókötelezettség teljesítési határideje előtt megtörtént, a bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik (Szja tv. 1. § (7)).

Szöveges összefoglaló: ha a munkavállaló még a 08-as bevallás határideje előtt visszafizeti a nettót, adókötelezettség nem keletkezik, és a bevallás a helyes adatokkal készül. Ha a bevallást már benyújtották, a túlfizetés hónapjára vonatkozó 08-as bevallást kell önellenőrizni. Amíg a pénz nem érkezik vissza, adókorrekció sem végezhető.

Egy önellenőrzés egy bevallási időszakot javít, ezért több hónapot érintő túlfizetésnél minden érintett hónapot külön kell önellenőrizni. Mivel a korrekció az adózó javára mutatkozó eltérést eredményez, önellenőrzési pótlékot ilyenkor nem kell fizetni. A következő havi bérszámfejtésben a visszafizetés nem csökkenti a tárgyhavi adóalapot: a korrekció a hibás hónap bevallásában történik, a bérjegyzéken pedig csak a megállapodás szerinti levonás jelenik meg.

Belső protokoll: hogyan kezelhető gyorsan a túlfizetés?

A 60 napos határidő miatt a legfontosabb a gyors felismerés és a dokumentált kommunikáció. Egy jól működő belső protokoll jellemzően a következő lépésekből áll:

1. Ellenőrzés kifizetés előtt: a bérfeladás és a bankfájl egyeztetése, kiemelten a be- és kilépőknél, valamint a távolléteknél.
2. Hibajelzés és rögzítés: a feltárás napjának, a hiba okának és a nettó összegnek a dokumentálása.
3. Azonnali, írásbeli tájékoztatás a munkavállalónak, a számítás bemutatásával.
4. Visszafizetési megállapodás írásban, konkrét összeggel és ütemezéssel.
5. Bevallási korrekció a visszafizetés beérkezése után, az érintett hónapokra.
6. Utókövetés: ha nincs megállapodás, a 60 napos határidőn belül fizetési felszólítás vagy jogi lépés.

A megállapodás akkor is ajánlott, ha a munkavállaló szóban vállalja a visszafizetést: így később nem vitatható az összeg és a levonás jogalapja.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?

Szakértő bevonása különösen akkor indokolt, ha a túlfizetés több hónapot vagy több munkavállalót érint, ha a 60 napos határidő már lejárt, ha a munkaviszony közben megszűnt, vagy ha évhatáron átnyúló korrekcióra van szükség. A BDO Magyarország bérszámfejtési csapata segítséget nyújt a hiba okának feltárásában, a visszafizetési megállapodás előkészítésében, valamint a 08-as bevallások önellenőrzésében. Egyedi munkajogi vita esetén jogi szakértő bevonása is javasolt.

Gyakran ismételt kérdések a bértúlfizetésről

Mi a teendő, ha a már kilépett munkavállaló kapott túl sok bért?

A 60 napos szabály és a felismerhetőség ugyanúgy irányadó. Bérből levonásra nincs lehetőség, ezért a rendezés önkéntes visszafizetéssel, írásbeli megállapodással vagy bírósági úton történhet. A fizetési felszólítás alkalmazhatóságát érdemes előzetesen jogászzal ellenőriztetni.

Ugyanígy visszakövetelhető-e a tévesen kifizetett költségtérítés?

Nem a 60 napos szabály szerint. A költségtérítés nem munkabér, ezért a visszakövetelésére az általános hároméves elévülési idő vonatkozik.

Kell-e önellenőrzési pótlékot fizetni a túlfizetés miatti korrekciónál?

Nem, ha a korrekció az adózó javára mutatkozó eltérést eredményez. A túlfizetés visszafizetése miatti önellenőrzés jellemzően ilyen.

Az alábbi kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresőkben leggyakrabban felmerülő megfogalmazásokat követik.

Meddig követelheti vissza a munkáltató a tévesen kifizetett munkabért?

A kifizetéstől számított 60 napon belül feltétel nélkül. 60 napon túl csak akkor, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). Ekkor a hároméves elévülési időn belül érvényesíthető.

Levonhatja-e a munkáltató a túlfizetett bért a munkavállaló hozzájárulása nélkül?

Nem. A túlfizetés csak a munkavállaló konkrét követelésre adott, írásbeli hozzájárulásával, vagy végrehajtható határozat alapján vonható le, a levonásmentes munkabérrész figyelembevételével. Kivétel a munkabérelőlegből eredő követelés.

Bruttó vagy nettó összeget kell visszafizetnie a munkavállalónak?

Főszabály szerint a nettót. A levont szja-előleget és járulékokat, valamint a szociális hozzájárulási adót a munkáltató a 08-as bevallás önellenőrzésével igényli vissza, miután a nettó összeg visszaérkezett.

Hogyan dönthető el, hogy a munkavállalónak fel kellett-e ismernie a túlfizetést?

Objektív mérce szerint: az számít, hogy átlagos figyelemmel fel kellett volna-e ismernie. Mellette szól a jelentős eltérés a megszokott bértől, vagy ha tudott a távollétéről. Ellene szól a csekély eltérés és a hiányos bérjegyzék.

Hogyan kell helyesbíteni a 08-as bevallást, ha a munkavállaló visszafizeti a túlfizetést?

Ha a visszafizetés a bevallási határidő előtt megtörténik, adókötelezettség nem keletkezik. Ha a bevallást már benyújtották, az eredeti hónap 08-as bevallását kell önellenőrizni, a csökkent adó- és járulékadatokkal.

Milyen szakértői segítséget érdemes igénybe venni bértúlfizetés rendezéséhez?

Bérszámfejtési szakértőt a korrekcióhoz és a bevallások önellenőrzéséhez, vitás esetben munkajogászt. A BDO Magyarország bérszámfejtési csapata segítséget nyújt a visszafizetési megállapodás előkészítésében és a NAV-bevallások helyesbítésében.