Levonások a munkabérből 2026: mit és mennyit vonhat le a munkáltató?

A munkáltató a munkabérből négy jogcímen vonhat le: jogszabály alapján (adó és járulékok), végrehajtható határozat alapján (letiltás), a munkavállaló hozzájárulásával, illetve munkabérelőleg törlesztéseként (Mt. 161. §). A letiltás és a hozzájáruláson alapuló levonás a levonásmentes munkabérrészt nem érintheti: általában a nettó bér legfeljebb 33%-a vonható le, és 2026-ban legalább 128 797 forintnak meg kell maradnia.

Milyen jogcímen vonhat le a munkáltató a munkabérből?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) 161. §-a zárt listát ad: a munkabérből csak az alábbi jogcímeken lehet levonni.

Szöveges változat: jogszabály alapján az adó és a járulékok vonhatók le. Végrehajtható határozat (letiltás) alapján és a munkavállaló hozzájárulásával a levonásmentes munkabérrészig lehet levonni. A munkabérelőlegből eredő követelés levonásához nem kell a munkavállaló hozzájárulása [Mt. 161. § (1)–(2)].

Ezen a körön kívül eső levonás jogszerűtlen. Az Mt. kifejezetten tiltja azt a bérlevonást, amely a munkáltató, a képviselője vagy egy közvetítő javára szól azért cserébe, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen vagy megtartsa [Mt. 161. § (3)]. A bér kifizetése a munkavállalónak költséget sem okozhat, a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára történő utalás kivételével [Mt. 158. § (3)].

Mi a levonásmentes munkabérrész, és mekkora 2026-ban?

A levonásmentes munkabérrész a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) j)]. A gyakorlatban tehát a végrehajtási szabályok határozzák meg, mennyi az a rész, amelyhez a munkáltató sem a letiltás, sem a hozzájárulás alapján nem nyúlhat.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 2026-ban a következő határokat adja:

• a levonás alapja a nettó munkabér, vagyis az adóelőleg és a járulékok levonása után fennmaradó összeg (Vht. 61. §);
• a nettó munkabérből általában legfeljebb 33%, tartásdíj, munkabér-követelés, jogalap nélkül felvett munkabér vagy tb-ellátás, illetve több letiltás esetén legfeljebb 50% vonható le (Vht. 65. §);
• a havonta kifizetett munkabér a nettó minimálbér 60%-áig mentes; ez 2026-ban 128 797 forint, mert a 322 800 forintos minimálbér nettó összege 214 662 forint (Vht. 62. §); gyermektartásdíj behajtásakor ez a mentesség nem érvényes;
• a havonta kifizetett munkabér 200 000 forint feletti része korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható (Vht. 63. §).

A levonásmentes munkabérrészt további szabályok is védik: ezzel szemben beszámításnak nincs helye (Mt. 162. §), nem engedményezhető [Mt. 163. § (2)], és a munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le [Mt. 163. § (1)]. A letiltások gyakorlati kezelését és a munkáltató határidőit a letiltás a munkabérből című összefoglaló mutatja be.

Milyen kötelező levonások terhelik a bért?

A jogszabályon alapuló levonások a bruttó bérből minden kifizetéskor kötelezőek: a 15%-os személyi jövedelemadó-előleg és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék, az esetleges adó- és járulékkedvezmények figyelembevételével. A 2026-os 322 800 forintos minimálbérből kedvezmények nélkül 214 662 forint nettó bér marad.

Ezek a levonások megelőzik a többit, mert a letiltás és a levonásmentes munkabérrész is a nettó bérből számol (Vht. 61. §). A munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó nem levonás: azt a munkáltató a bér felett, saját terhére fizeti. Mértéke 2026-ban 13%.

Mikor vonhatja le a munkáltató a saját követelését?

A munkáltató saját követelését két esetben vonhatja le: ha a munkavállaló hozzájárult, a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha a követelés előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2)]. Minden más esetben a követelést külön kell érvényesíteni.

Munkaruha, eszközök ára. Ha a munkavállaló a munkáltatótól vásárol munkaruhát vagy eszközt, az ára csak a munkavállaló hozzájárulásával (bizonyítási okból érdemes írásban) és a levonásmentes munkabérrészig vonható le.

Kártérítés. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért akkor felel, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés legfeljebb a munkavállaló négyhavi távolléti díja lehet, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál viszont a teljes kárt kell megtérítenie [Mt. 179. § (1), (3)]. A felelősség fennállását és a kárt a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 179. § (2)]. Ha a munkavállaló a levonáshoz nem járul hozzá, a munkáltató az igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1)]. A kötelező legkisebb munkabér háromszorosát (2026-ban 968 400 forint) meg nem haladó, munkaviszonnyal összefüggő igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (2)].

Jogalap nélkül kifizetett bér. Ha a havi elszámolás utólagos módosítása miatt túlfizetés derül ki, a munkáltató azt az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint vonhatja le [Mt. 155. § (4)]. Más jogalap nélküli kifizetést hatvan napon túl csak akkor lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §).

Munkabérelőleg. Az előleg törlesztése a munkavállaló külön hozzájárulása nélkül levonható [Mt. 161. § (2) b)]. A munkabérelőleg szabályait, a 2026-os adómentes határt és a belső szabályzat elemeit a munkabérelőlegről szóló cikk részletezi.

Mit érdemes rögzíteni a hozzájárulási nyilatkozatban?

A hozzájáruláson alapuló levonás vitáinak többsége a nyilatkozat hiányosságaiból ered. Ajánlott, hogy a nyilatkozat tartalmazza:

1. a követelés jogcímét és teljes összegét;
2. a levonás kezdő hónapját, a részletek számát és összegét;
3. azt, hogy a levonás a levonásmentes munkabérrészt nem érinti;
4. a teendőt arra az esetre, ha egy hónapban végrehajtási letiltás miatt a részlet nem vonható le;
5. a munkaviszony megszűnésekor fennálló tartozás rendezésének módját;
6. a munkavállaló aláírását és a nyilatkozat keltét.

A bérjegyzéknek minden levonás jogcímét és összegét úgy kell feltüntetnie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (3)].

Mikor érdemes szakértőre bízni a levonások kezelését?

Érdemes megfontolni, ha egy munkavállalónál egyszerre fut letiltás, előlegtörlesztés és hozzájáruláson alapuló levonás. Ilyenkor a jogcímeket eltérő korlátok szerint kell kezelni, és a minimálbér évenkénti változása az összes határt egyszerre módosítja. A végrehajtási kötelezettség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összegért készfizető kezesként felel [Vht. 79. § (1)].

A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a havi bér-, adó- és járulékszámfejtés mellett a jogszabályváltozások követését is támogatja. A bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldások a levonások dokumentálását és az elektronikus bérjegyzéket segítik. A bruttó és nettó bér számításának alapjait a munkabér-számításról szóló cikk foglalja össze.

Gyakran ismételt kérdések a munkabérből történő levonásokról

Levonhatja-e a munkáltató a munkavállaló által okozott kárt a béréből?

Közvetlenül csak a munkavállaló hozzájárulásával, és csak a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (2) a)]; ennek hiányában végrehajtható határozat alapján [Mt. 161. § (1)]. A munkáltató bírósághoz fordulhat, vagy a kötelező legkisebb munkabér háromszorosáig írásbeli fizetési felszólítást bocsáthat ki (Mt. 285. §).

Kell-e írásbeli hozzájárulás a levonáshoz?

Az Mt. 161. § (2) a) pontja a munkavállaló hozzájárulását írja elő, formát nem határoz meg. Bizonyítási okokból a hozzájárulást érdemes írásban rögzíteni, a levonás összegével és ütemezésével együtt.

Mennyi pénznek kell a munkavállalónál maradnia a levonások után?

Végrehajtási letiltásnál 2026-ban a havonta kifizetett nettó bérből legalább 128 797 forint marad, gyermektartásdíj behajtását kivéve (Vht. 62. §). A munkáltató hozzájáruláson alapuló levonása sem érintheti a levonásmentes munkabérrészt: a levonás a nettó bér 33%-át (kivételesen 50%-át) sem haladhatja meg, és legalább 128 797 forintnak maradnia kell.

Levonható-e a bérből a munkáltatói kölcsön törlesztőrészlete?

A munkáltatói kölcsön nem munkabérelőleg, ezért a törlesztés közvetlenül csak a munkavállaló hozzájárulásával és a levonásmentes munkabérrészig vonható le a bérből [Mt. 161. § (2) a)]; ennek hiányában végrehajtható határozat alapján [Mt. 161. § (1)].

Mit vonhat le a munkáltató a munkabérből a Munka Törvénykönyve szerint, és mekkora a végrehajtás alól mentes rész 2026-ban?

A munkáltató jogszabály alapján (adó, járulék), végrehajtható határozat alapján a levonásmentes munkabérrészig, a munkavállaló hozzájárulásával szintén a levonásmentes munkabérrészig, valamint előlegből eredő követelés címén vonhat le (Mt. 161. §). A végrehajtás alól mentes rész 2026-ban a nettó minimálbér 60%-a, 128 797 forint (Vht. 62. §).

Mikor érdemes külső bérszámfejtésre váltani a levonások és a letiltások jogszabályi kockázata miatt?

Akkor, ha több levonási jogcím fut párhuzamosan, ha a letiltás legkésőbb az átvételt követő munkanapon történő feldolgozása nem biztosítható [Vht. 76. § (1)], vagy ha a minimálbérhez kötött határok évenkénti frissítése nem megoldott. A mulasztásért a munkáltató készfizető kezesként felel (Vht. 79. §).

---

Források: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (155., 158., 161–164., 179., 285., 294. §); 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (61–65., 76., 79. §); Kormányhivatalok: Mennyi is 2026-ban? (minimálbér, nettó összeg, szocho).