Távolléti díj számítása 2026
Távolléti díj számítása 2026
A távolléti díj az a díjazás, amely a munkavállalónak akkor jár, amikor nem dolgozik, de az Mt. szerint díjazás illeti meg. Ilyen például a szabadság, a felmentési idő, a végkielégítés és a betegszabadság. Az Mt. 148–152. §-a szerint a távolléti díj két részből áll: az esedékességkor érvényes alapbérből és az előző hat hónap teljesítménybérének, illetve bérpótlékainak átlagából.
A legfontosabb tudnivalók:
- Összetevők: az esedékességkor (a távollét kezdetén) érvényes alapbér és pótlékátalány, valamint az irányadó időszakra (az utolsó hat hónapra) kifizetett teljesítménybér és bérpótlékok.
- Feltételes pótlékok: a vasárnapi, a műszak-, az éjszakai, az ügyeleti és a készenléti pótlék csak meghatározott gyakoriság mellett számít bele.
- Betegszabadság: a betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár. A hibás pótlékátlag ezért a betegszabadság díját is elrontja.
- Kiszervezés: a BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása támogatja a távolléti díj, a szabadság- és a betegszabadság-díjazás szabályos számfejtését. Pótlékos, változó munkarendnél érdemes átnézetni a számítási logikát.
Mi a távolléti díj, és mikor jár?
A távolléti díj az Mt.-ben meghatározott, egységes számítási módszer arra az esetre, amikor a munkavállaló nem dolgozik, mégis díjazás illeti meg. A leggyakoribb esetek:
- a fizetett szabadság;
- a munkáltatói felmondásnál a felmentési idő, amelyre a munkavállaló egyébként nem kapna munkabért;
- a végkielégítés, amelynek összegét a távolléti díj alapján kell megállapítani;
- a kötelező orvosi vizsgálatok;
- a bírósági vagy hatósági tanúként való megjelenés;
- a betegszabadság, amelyre a távolléti díj 70%-a jár (Mt. 146. §).
A számítás ezért nem egyszeri feladat: a bérszámfejtés szinte minden hónapban több jogcímen is alkalmazza.
Miből áll a távolléti díj?
A távolléti díj két részből áll.
1. Alapbér és pótlékátalány. Az esedékesség időpontjában, vagyis a távollét kezdetén érvényes összeget kell figyelembe venni. Ha az alapbér vagy a pótlékátalány a távollét alatt megváltozik, a távollét hátralévő részére az új összeg az irányadó, emelés és csökkenés esetén egyaránt.
Havibéres munkavállalónál az egy órára járó alapbért az általános munkarend szerinti munkaidő alapján kell kiszámítani. Az Mt. azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató a távolléti díj alapbér- és pótlékátalány-részét egyszerűen a havi alapbér kifizetésével teljesítse, külön számítás nélkül.
2. Teljesítménybér és bérpótlékok. Ide az irányadó időszakra kifizetett teljesítménybér és bérpótlékok tartoznak. A teljesítménybéres munkavállalónál az alapbért nem kell figyelembe venni. Az egy órára járó összeg úgy adódik, hogy az irányadó időszak rendes munkaidejére járó teljesítménybért elosztják az erre teljesített órák számával. A rendkívüli munkaidőre járó teljesítménybér nem számít bele.
A bérpótlékoknál az irányadó időszakra kifizetett pótlékot kell elosztani az ebben az időszakban teljesített, beosztás szerinti munkaórák számával. Az így kapott óránkénti összeget kell szorozni a távollét óráival.
Mely bérpótlékokat kell figyelembe venni?
Három pótléktípus csak meghatározott gyakoriság esetén számít bele a távolléti díjba (Mt. 151. §):
| Pótlék | Mikor számít bele? |
|---|---|
| Vasárnapi pótlék | ha a munkavállaló az irányadó időszakban a vasárnapok legalább egyharmadában beosztás szerint dolgozott |
| Műszak- és éjszakai pótlék | ha a beosztás szerinti munkaidő legalább 30%-ában pótlékra jogosító időszakban dolgozott |
| Ügyeleti és készenléti pótlék | ha a munkáltató az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra ügyeletet vagy készenlétet rendelt el |
Szöveges összefoglaló: a vasárnapi pótlék a vasárnapok legalább egyharmadában végzett munka, a műszak- és éjszakai pótlék a beosztás szerinti munkaidő legalább 30%-a, az ügyeleti és készenléti pótlék átlagosan legalább havi 96 óra elrendelése esetén számít bele a távolléti díjba.
Ha a feltétel nem teljesül, az adott pótlék kimarad a távolléti díjból, akkor is, ha a munkavállaló kapott ilyen pótlékot. Ez az egyik leggyakoribb számítási hiba: a bérprogramban a pótléknemek egy része feltétel nélkül, „mindig beszámít” beállítással fut.
Mi az irányadó időszak?
Az irányadó időszak az esedékességet megelőző utolsó hat naptári hónap (Mt. 152. §). Rövidebb munkaviszonynál két külön szabály van:
- ha a munkaviszony hat hónapnál rövidebb, a munkaviszony teljes naptári hónapjai számítanak;
- ha még egy teljes naptári hónap sincs, az alapbért, illetve a havi átalányt kell figyelembe venni.
Ha az irányadó időszakban nem fizettek bért, szintén az alapbér az irányadó.
Számítási példa
A példa szemléltető, kerekített adatokkal készült.
Egy műszakpótlékra jogosult havibéres munkavállaló egy órára járó alapbére 2 400 Ft. Az elmúlt hat hónapban beosztás szerint 1 000 órát dolgozott, és ebből 400 órát (40%) műszakpótlékra jogosító időszakban. A műszakpótlék tehát beszámít, mert eléri a 30%-ot. A hat hónapra kifizetett műszakpótlék 120 000 Ft, így az óránkénti pótlékátlag 120 Ft.
- Távolléti díj óránként: 2 400 + 120 = 2 520 Ft.
- Egy 8 órás szabadságnapra: 20 160 Ft.
- Egy betegszabadság-napra (70%): 14 112 Ft.
Ha ugyanez a munkavállaló csak 25%-ban dolgozott volna pótlékos időszakban, a távolléti díj óránként 2 400 Ft lenne. Szabadságnapra ekkor 19 200 Ft, betegszabadság-napra 13 440 Ft járna.
A leggyakoribb hibák a bérszámfejtésben
- Rossz irányadó időszak: az esedékesség nem a kifizetés napja, hanem a távollét kezdete.
- Feltétel nélkül beszámított pótlékok: a vasárnapi, a műszak-, az éjszakai, az ügyeleti és a készenléti pótlék csak a fenti arányok mellett számít bele.
- Rendkívüli munkaidő teljesítménybére: nem vehető figyelembe.
- Változó alapbér a távollét alatt: a változás napjától az új alapbérrel kell számolni.
- Rövid munkaviszony: hat hónap alatt a teljes naptári hónapok számítanak, egy hónap alatt az alapbér.
Mivel a távolléti díj a szabadság, a betegszabadság, a felmentési idő és a végkielégítés alapja is, egy rossz paraméter egyszerre több jogcímen okoz eltérést. A betegszabadság és a táppénz kapcsolatáról a betegszabadság és táppénz elszámolásáról szóló cikk ír részletesen. A havi óraszámokhoz a 2026-os munkaidő-naptár nyújt segítséget.
Mikor érdemes külső szakértőt bevonni?
Pótlékos, több műszakos vagy ügyeleti-készenléti rendben dolgozó csapatoknál a távolléti díj számítása paraméterezési kérdés. Ha a bérprogram beállításai hibásak, a hiba hónapokon át észrevétlenül ismétlődik. A BDO Magyarország bérszámfejtési csapata támogatja a távolléti díj számítási logikájának felülvizsgálatát és a folyamatos, szabályos számfejtést. Egyszerű, pótlék nélküli bérstruktúránál, ahol a munkáltató az alapbér kifizetésével teljesíti a távolléti díjat, a belső számfejtés is jól kezelhető.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség az alapbér és a távolléti díj között?
Az alapbér a munkaszerződésben rögzített bér. A távolléti díj ennél több lehet, mert tartalmazza az előző hat hónap teljesítménybérének és feltételekhez kötött bérpótlékainak átlagát is.
Havibéreseknél külön kell számolni a szabadság díját?
Az alapbér-részt nem feltétlenül: a munkáltató azt a havi alapbér kifizetésével is teljesítheti. A beszámítandó pótlékok átlagát azonban külön kell elszámolni.
Mennyi a betegszabadság díja?
A távolléti díj 70%-a minden betegszabadságként elszámolt munkanapra.
A túlóra beleszámít a távolléti díjba?
A rendkívüli munkaidőre járó teljesítménybér nem számít bele a távolléti díjba.
Az alábbi kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresőkben gyakran feltett kérdésekre válaszolnak.
Hogyan kell kiszámítani a betegszabadság idejére járó fizetést?
Először a távolléti díjat kell megállapítani: az esedékességkor érvényes alapbért, valamint az utolsó hat hónap teljesítménybérének és feltételekhez kötött bérpótlékainak óránkénti átlagát. Ennek 70%-a jár a betegszabadság munkanapjaira.
Hogyan számoljuk a távolléti díjat, ha a munkavállaló év közben, néhány hónapja lépett be?
Hat hónapnál rövidebb munkaviszonynál a munkaviszony teljes naptári hónapjai alkotják az irányadó időszakot. Ha még egy teljes hónap sincs, az alapbér, illetve a havi átalány az irányadó.