Táppénz és betegszabadság Magyarországon – Részletes összefoglaló 2026
Táppénz és betegszabadság Magyarországon – Részletes összefoglaló 2026
2026-ban a betegszabadság és a táppénz szabályai alapjaiban nem változtak, azonban a minimálbér-emelkedés hatására több ellátás összege – köztük a táppénzé – is nőtt. Emellett 2026-ra teljesen átállt a rendszer az elektronikus TB‑nyilvántartásra (e‑TB), amelyben minden biztosítási adat és keresőképtelenséggel kapcsolatos információ megjelenik.
Az alábbi cikk áttekinti, milyen ellátások járnak betegség esetén, milyen összegekre számíthatnak a munkavállalók, és milyen szabályok vonatkoznak különböző foglalkoztatási formákra.
A betegszabadság a keresőképtelenség első szakaszát fedi le. A munkavállalót évente legfeljebb 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amely kizárólag saját betegség esetén vehető igénybe. A munkáltató erre az időszakra a munkavállaló távolléti díjának 70%-át fizeti. A juttatás adóköteles, SZJA és a TB-járulék vonatkozik rá.
– munkaviszonyban álló munkavállalók
– közalkalmazottak és köztisztviselők
– szakképzési munkaszerződéssel rendelkezők
– egyéni vállalkozók
– társas vállalkozók biztosítotti jogviszony nélkül
A 2026-os minimálbér-emelkedés következtében nőtt a táppénz napi maximum összege, amely a minimálbér kétszeresének harmincadrésze, napi 21 520 Ft.
– legfeljebb 1 év egy biztosítási jogviszony alatt
– üzemi baleset esetén további 1 év hosszabbítás kérhető
– rövid biztosítási múlt esetén a keret időarányosan rövidebb
2026-ra megszűnt a papír alapú TB-kiskönyv. Az e‑TB elektronikus rendszer tartalmazza a biztosított minden jogviszonyát, a keresőképtelenség és az ellátások teljes dokumentációját. Az orvosok keresőképtelenségi igazolásai is elektronikus úton kerülnek rögzítésre, gyorsítva és átláthatóbbá téve a folyamatot.
Egyéni vállalkozóknál és megbízási jogviszonyban dolgozóknál betegszabadság nem áll fenn; számukra a biztosítotti jogviszony fennállása esetén már az első naptól táppénz jár.
Az alábbi cikk áttekinti, milyen ellátások járnak betegség esetén, milyen összegekre számíthatnak a munkavállalók, és milyen szabályok vonatkoznak különböző foglalkoztatási formákra.
Betegszabadság
A betegszabadság a keresőképtelenség első szakaszát fedi le. A munkavállalót évente legfeljebb 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amely kizárólag saját betegség esetén vehető igénybe. A munkáltató erre az időszakra a munkavállaló távolléti díjának 70%-át fizeti. A juttatás adóköteles, SZJA és a TB-járulék vonatkozik rá.
Jogosultság:
– munkaviszonyban álló munkavállalók– közalkalmazottak és köztisztviselők
– szakképzési munkaszerződéssel rendelkezők
Nem jogosultak betegszabadságra:
– egyéni vállalkozók– társas vállalkozók biztosítotti jogviszony nélkül
Táppénz
A táppénz a betegszabadság lejártát követően jár, naptári napokra számolva. Az ellátást az egészségbiztosítás finanszírozza. A táppénz mértéke a kereset nagyságától függően a napi átlagkereset 50 vagy 60%-a.A 2026-os minimálbér-emelkedés következtében nőtt a táppénz napi maximum összege, amely a minimálbér kétszeresének harmincadrésze, napi 21 520 Ft.
Időtartam:
– legfeljebb 1 év egy biztosítási jogviszony alatt– üzemi baleset esetén további 1 év hosszabbítás kérhető
– rövid biztosítási múlt esetén a keret időarányosan rövidebb
