Adóalap-korrekciók és elhatárolt veszteség 2026-ban

A társasági adó alapja nem a számviteli eredmény, hanem az adózás előtti eredmény, amelyet a Tao. tv. csökkentő és növelő tételei módosítanak. A korábbi évek negatív adóalapja elhatárolt veszteségként öt adóéven át, évente legfeljebb az adóalap 50%-áig írható le. Mivel több tétel már az év végi zárásnál eldől, a 2026-os bevallás előkészítését érdemes még az adóév vége előtt elkezdeni.

Hogyan lesz a számviteli eredményből társasági adóalap?

A kiindulópont az üzleti évről készített beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény (Tao. tv. 6. § (1) bekezdés). Ezt módosítják a korrekciós tételek: a csökkentő tételek (7. §), a növelő tételek (8. §), valamint egyes különös szabályok, például a kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci ár (18. §). A társasági adó mértéke az így kapott pozitív adóalap 9%-a (19. §).

A sorrend a pénzügyi vezető szempontjából is fontos:

1. adózás előtti eredmény;
2. növelő és csökkentő tételek;
3. elhatárolt veszteség leírása (legfeljebb a 2. lépés utáni adóalap 50%-áig);
4. a pozitív adóalap 9%-a, a számított adó;
5. adókedvezmények, amelyek már a számított adót csökkentik.

Az adóalap-csökkentő tétel és az adókedvezmény tehát két külön szint: az előbbi az adóalapot, az utóbbi a már kiszámított adót csökkenti. Ha az adóalap-csökkentések miatt a számított adó túl alacsony lesz, egyes adókedvezmények csak részben érvényesíthetők. A kutatás-fejlesztés példáján ezt a BDO cikke részletesen bemutatja: K+F adóalap-kedvezmény vagy adókedvezmény.

Melyek a legfontosabb adóalap-csökkentő tételek?

A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a gyakorlatban ezek a leggyakoribb csökkentő tételek:

• Elhatárolt veszteség (7. § (1) a) pont): a korábbi évek negatív adóalapja, a 17. § korlátaival (lásd lent).
• Értékcsökkenés a Tao. tv. szerint (7. § (1) d) pont): a számviteli értékcsökkenés helyett a Tao. tv. 1-2. melléklete szerinti leírás. Az eltérésről részletesen ír a BDO értékcsökkenési leírási kulcsokról szóló cikke.
• Céltartalék felhasználása (7. § (1) b) pont): a felhasználás miatt elszámolt bevétel, ha a képzéskor növelő tételként szerepelt.
• Fejlesztési tartalék (7. § (1) f) pont): legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség összegéig; a lekötött tartalékot a következő négy adóévben beruházásra kell felhasználni, különben az adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetni.
• Kapott osztalék (7. § (1) g) pont): az adóévben bevételként elszámolt osztalék; ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztaléknál szigorúbb feltételekkel.
• Kutatás-fejlesztés (7. § (1) t) pont): a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költsége, a kapott támogatással csökkentve. A fel nem használt rész írásbeli nyilatkozattal kapcsolt vállalkozásnak is átadható.
• Kkv-beruházási kedvezmény (7. § (1) zs) pont): csak akkor, ha a tagok az adóév egészében kizárólag magánszemélyek; legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig, és ha a beruházást négy adóéven belül nem helyezik üzembe, a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adóalapot.
• Támogatás, adomány (7. § (1) z) pont): a kedvezményezett szervezet típusától függően az összeg 20, 40, 50 vagy 300%-a, együttesen legfeljebb az adózás előtti eredményig, a kedvezményezett igazolása alapján.
• Foglalkoztatási tételek: például a szakképzésben részt vevő tanulónként havi minimálbér 24%-a, illetve megváltozott munkaképességű munkavállaló bére legfeljebb a minimálbér összegéig (ha az átlagos létszám legfeljebb 20 fő).

Melyek a tipikus adóalap-növelő tételek?

A növelő tételek fő célja, hogy a számviteli eredményben elszámolt, de adózási szempontból nem elismert költségek ne csökkentsék az adót. A NAV-tájékoztató szerint a leggyakoribbak:

• Céltartalékképzés (8. § (1) a) pont): a képzett céltartalék összege. Párja a felhasználáskori csökkentő tétel, így a hatás időbeli eltolódás.
• Számviteli értékcsökkenés (8. § (1) b) pont): a terv szerinti és terven felüli leírás, amelyet a Tao. tv. szerinti leírás vált ki.
• Bírságok és szankciók (8. § (1) e) pont): a jogerős bírság, valamint az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvények szerinti mulasztási bírság, késedelmi pótlék és adóbírság. Az önellenőrzési pótlék és a szerződéses kötbér nem tartozik ide.
• Ellenőrzésben vagy önellenőrzésben feltárt költség (8. § (1) p) pont), ha az a korábbi évet érinti.
• Kapcsolt vállalkozási ár (18. § (1) b) pont): ha a szokásostól eltérő ár miatt az eredmény alacsonyabb lett.
• Egyéb speciális tételek: ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége, tőkekivonás (16/A. §), hibrid struktúrák (16/B. §).

Gyakori félreértés, hogy a növelő tételek csak a „büntető” jellegű költségeket érintik. A céltartalék vagy az értékcsökkenés esetében valójában időbeli eltérésről van szó, ezért ezeket évről évre nyilván kell tartani, hogy a későbbi csökkentő tétel ne vesszen el.

Hogyan használható fel az elhatárolt veszteség 2026-ban?

Ha az adóalap negatív, a negatív összeg elhatárolt veszteségként a következő öt adóévben csökkentheti a pozitív adóalapot (Tao. tv. 17. §). Ennek három fő korlátja van:

• 50%-os korlát: egy adóévben legfeljebb a veszteségleírás nélkül számított adóalap 50%-a írható le (17. § (2) bekezdés). A korlátot a korrigált adóalaphoz kell mérni, nem a számviteli eredményhez.
• Ötéves határidő: a 2015-ben vagy később kezdődő adóévekben keletkezett veszteség a keletkezést követő öt adóévben használható fel. A felhasználás a keletkezés sorrendjében történik, ezért a legrégebbi veszteség járhat le először.
• Rendeltetésszerű joggyakorlás: csak az a negatív adóalap határolható el, amely a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Egy adóellenőrzés a keletkezés évét is vizsgálhatja.

A 2014-ben kezdődő adóév végéig keletkezett, még fel nem használt veszteségre a 2014. december 31-én hatályos szabályok vonatkoznak (29/A. § (6) bekezdés). Korábban ezek felhasználását 2030-ig korlátozták, egy 2023-as törvénymódosítás azonban ezt az időbeli korlátot megszüntette. Átalakulásnál, jogutódlásnál és a tulajdonosi kör változásakor külön feltételek teljesülése esetén vihető tovább a veszteség, ezért egy tranzakció előtt ezt mindig érdemes külön vizsgálni.

Számpélda: egy társaság veszteségleírás előtti adóalapja 2026-ban 10 millió forint, az elhatárolt vesztesége 20 millió forint.

Szövegesen: a 10 millió forintos adóalapból legfeljebb 5 millió forint veszteség írható le, így 5 millió forint után 450 ezer forint adót kell fizetni, a fennmaradó 15 millió forint pedig továbbvihető, ha a határidő még nem járt le.

Az elhatárolt veszteségről évenkénti, keletkezési év szerinti analitikus nyilvántartást érdemes vezetni, amelyből látszik a keletkezett, a felhasznált és a lejárt összeg. Egy ellenőrzésnél ez a nyilvántartás igazolja a leírás jogszerűségét.

Mikor jön képbe a jövedelem-(nyereség-)minimum?

Ha a korrekciók és a veszteségleírás után az adózás előtti eredmény és az adóalap közül a nagyobb sem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, a társaságnak választania kell (Tao. tv. 6. § (5) bekezdés). A minimum a korrigált összes bevétel 2%-a. A társaság vagy ezt tekinti adóalapnak, vagy a bevallásban kiegészítő nyilatkozatot tesz a költségeiről és bevételeiről. A minimum választása esetén a negatív általános adóalap ugyanúgy elhatárolható. Az előtársasági és az azt követő adóévben a szabályt nem kell alkalmazni. Mivel a nyilatkozat a NAV kockázatelemzésének alapja lehet, a döntést érdemes számokkal alátámasztva meghozni.

Év végi ellenőrzőlista a 2026-os TAO-bevallás előtt

A naptári évvel azonos üzleti évű társaságok a 2026-os adóévről 2027. május 31-éig nyújtják be a bevallást. A következő pontokat érdemes még a zárás előtt végignézni:

• Fejlesztési tartalék: kell-e új tartalékot lekötni 2026. december 31-éig, és felhasználták-e határidőben a korábbit?
• Céltartalékok és értékvesztések: megvan-e a korábbi növelő tételek nyilvántartása, hogy a visszaírás csökkentő tételként érvényesüljön?
• Értékcsökkenés: egyezik-e az eszköznyilvántartás a Tao. tv. szerinti leírási kulcsokkal?
• Bírságok, pótlékok: elkülönítve könyvelték-e a növelő tételként kezelendő szankciókat?
• Kapcsolt ügyletek: a szokásos piaci ártól való eltérés miatt szükség van-e korrekcióra?
• Elhatárolt veszteség: melyik évi veszteség jár le 2026-ban, és mennyi írható le az 50%-os korláton belül?
• Jövedelem-(nyereség-)minimum: a korrekciók után eléri-e az adóalap a minimumot, és ha nem, minimum vagy nyilatkozat?

Mikor érdemes szakértővel átnézetni a bevallást?

A leggyakoribb félreértés, hogy a kedvezmények „automatikusan járnak”, és hogy az elhatárolt veszteség korlátlanul felhasználható. A valóságban a legtöbb csökkentő tétel feltételhez, határidőhöz vagy nyilvántartáshoz kötött, a veszteségleírást pedig az 50%-os korlát és az ötéves határidő is szűkíti. Egy bevallás előtti felülvizsgálat akkor különösen indokolt, ha a cégnél több korrekciós tétel, elhatárolt veszteség, kapcsolt ügylet vagy év közbeni tranzakció (például átalakulás) is van. Ha az eredmény egyszerű, korrekciós tételek nélkül áll elő, a házon belüli ellenőrzés is elegendő lehet.

A BDO Magyarország társaságiadó-tanácsadói támogatják a korrekciós tételek és a veszteség-nyilvántartás átnézését, a minimum és a nyilatkozat közötti döntés előkészítését, valamint szükség esetén az önellenőrzést.

Gyakran ismételt kérdések

Kötelező-e minden adóalap-csökkentő tételt érvényesíteni?

Nem. A csökkentő tételek többsége lehetőség, és sokuk feltételhez kötött (például a fejlesztési tartalék lekötése vagy a kedvezményezett igazolása). Ha egy feltétel később nem teljesül, a kedvezményt utólag vissza kell rendezni (például a fejlesztési tartaléknál késedelmi pótlékkal), ezért a döntést dokumentáltan érdemes meghozni.

Mi a különbség az adóalap-csökkentő tétel és az adókedvezmény között?

Az adóalap-csökkentő tétel az adózás előtti eredményt módosítja, így pozitív adóalap esetén a tétel összegének 9%-ával csökkenti a fizetendő adót. Az adókedvezmény a már kiszámított társasági adóból vonható le, a Tao. tv. 23. §-ában meghatározott sorrendben és korlátokkal.

Elévülhet az elhatárolt veszteség?

Igen. A 2015-től keletkezett veszteség a keletkezést követő öt adóévben használható fel; ami addig nem kerül leírásra, elvész. A 2014-ig keletkezett veszteség felhasználását egy 2023-as törvénymódosítás óta már nem köti időbeli korlát.

Hogyan lehet felhasználni az elhatárolt veszteséget a társasági adó alapjának csökkentésére?

Az elhatárolt veszteség adóalap-csökkentő tétel (Tao. tv. 7. § (1) a) pont): a társaság a korábbi évek negatív adóalapját a pozitív adóalappal szemben írja le. Egy adóévben legfeljebb a veszteségleírás nélkül számított adóalap 50%-a vehető figyelembe, a 2015-től keletkezett veszteség pedig a keletkezést követő öt adóévben használható fel. A leírt és a továbbvitt összeget keletkezési évenként érdemes nyilvántartani.

Hogyan kell kiszámítani a társasági adó alapját elhatárolt veszteség esetén?

Először az adózás előtti eredményt kell a növelő és csökkentő tételekkel korrigálni, majd az így kapott adóalapból legfeljebb annak 50%-áig vonható le elhatárolt veszteség. Az eredményül kapott pozitív adóalap 9%-a a számított adó. Ha például a veszteségleírás előtti adóalap 10 millió forint, legfeljebb 5 millió forint veszteség írható le, így az adóalap 5 millió forint, az adó 450 ezer forint.

Mi az a jövedelem-(nyereség-)minimum, és mikor kell utána társasági adót fizetni?

A jövedelem-(nyereség-)minimum a korrigált összes bevétel 2%-a. Akkor kell vele számolni, ha az adózás előtti eredmény és az adóalap közül a nagyobb sem éri el ezt az összeget (Tao. tv. 6. § (5) bekezdés). Ilyenkor a társaság választ: vagy a minimumot tekinti adóalapnak, és ennek 9%-át fizeti meg társasági adóként, vagy a bevallásban kiegészítő nyilatkozatot tesz a költségeiről és bevételeiről. Az előtársasági és az azt követő adóévben a szabályt nem kell alkalmazni.

Mik a társasági adóalap csökkentő és növelő tételei 2026-ban?

A fő csökkentő tételek az elhatárolt veszteség, a Tao. tv. szerinti értékcsökkenés, a céltartalék felhasználása, a fejlesztési tartalék, a kapott osztalék, a K+F-költség, a kkv-beruházási kedvezmény és a támogatások. A fő növelő tételek a céltartalékképzés, a számviteli értékcsökkenés, a bírságok és a késedelmi pótlék, valamint a kapcsolt ár miatti korrekció. Mindkettő az adózás előtti eredményt módosítja.

Meddig és milyen korláttal használható fel az elhatárolt veszteség 2026-ban?

A keletkezést követő öt adóévben, évente legfeljebb a veszteségleírás nélkül számított adóalap 50%-áig. A 2014-ig keletkezett veszteségre a 2014 végén hatályos szabályok vonatkoznak, időbeli korlát nélkül.

Hogyan tervezze egy pénzügyi vezető az év végi adóalap-korrekciókat?

Érdemes még december 31. előtt dönteni a fejlesztési tartalékról, összevetni az eszköznyilvántartást a Tao. tv. szerinti leírással, ellenőrizni a céltartalékok és bírságok elkülönítését, majd kiszámolni, mennyi elhatárolt veszteség írható le az 50%-os korláton belül.

Ki segít a társaságiadó-bevallás előtti felülvizsgálatban?

A felülvizsgálatot jellemzően adótanácsadó cég vagy okleveles adószakértő végzi. A BDO Magyarország társaságiadó-tanácsadása a korrekciós tételek, az elhatárolt veszteség és a jövedelem-(nyereség-)minimum ellenőrzésében is segítséget nyújt.