Értékcsökkenési leírási kulcsok 2026: számviteli törvény és társasági adó

Az értékcsökkenési leírási kulcs azt mutatja meg, hogy egy tárgyi eszköz vagy immateriális jószág bekerülési értékének hány százaléka számolható el évente. A számviteli törvény nem ír elő kulcsot: a leírást a hasznos élettartam alapján kell megtervezni. A társasági adótörvény viszont rögzített kulcsokat ad (2–50 százalék), ezért a két érték rendszerint eltér, és ez adóalap-korrekciót igényel.

A legfontosabb tudnivalók:

  • Számviteli értékcsökkenés: a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket a várható használat éveire kell felosztani, lineáris, degresszív, teljesítményarányos vagy abszolút összegű módszerrel (Szt. 52. §).
  • Társasági adó: a számviteli értékcsökkenést hozzá kell adni az adózás előtti eredményhez, a Tao. 1–2. számú melléklete szerinti összeget pedig le lehet vonni. Gépekre általában 14,5 százalék, egyes járművekre 20, a vámtarifaszám szerint felsorolt eszközökre 33, új eszközre és szellemi termékre választhatóan 50 százalék alkalmazható.
  • Választási jog: ha egy eszközre több kulcs vonatkozik, az adózó választ. Alacsonyabb kulcs is választható, de az nem lehet kevesebb a számviteli értékcsökkenésnél (Tao. 1. számú melléklet 1. és 5/a. pont).
  • A BDO Magyarország teljes körű számviteli szolgáltatásai között szerepel a tárgyi eszközök analitikájának vezetése és a társasági adóbevallás elkészítése. Érdemes az év végi zárás előtt egyeztetni a kulcsválasztást.

Mi a különbség a számviteli és az adózási értékcsökkenés között?

A számviteli értékcsökkenés az eszköz tényleges elhasználódását tükrözi, az adózási értékcsökkenés pedig a társasági adóalap megállapítására szolgál. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogják (Szt. 52. § (1)). A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) ehelyett rögzített kulcsokat határoz meg.

A társasági adóalapban ezért két lépés történik:

  1. az adózás előtti eredményt növeli a számviteli terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés, ideértve az egy összegben elszámolt leírást is (Tao. 8. § (1) b));
  2. az adózás előtti eredményt csökkenti az 1. és 2. számú melléklet szerint megállapított értékcsökkenés (Tao. 7. § (1) d)).

A Tao. szerinti leírás feltétele, hogy az eszköz értékcsökkenését a vállalkozás a számviteli törvény szerint is az eredmény terhére számolja el. Ha az eszköz nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja, az értékcsökkenését hozzá kell adni az adóalaphoz (Tao. 8. § (1) d)).

Hogyan tervezzük meg a számviteli értékcsökkenést?

A számviteli értékcsökkenést eszközönként, a hasznos élettartam, a maradványérték és a választott módszer alapján kell megtervezni, és az üzembe helyezéstől kell alkalmazni (Szt. 52. § (2)).

  • Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az eszközt a vállalkozás a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, valamint a jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével használni fogja. Teljesítményarányos leírásnál a megtermelhető darabszám vagy elvégezhető teljesítmény is lehet az alap (Szt. 3. § (4) 5.).
  • Maradványérték: az eszköz hasznos élettartama végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet, ha valószínűsíthetően nem jelentős (Szt. 3. § (4) 6.).
  • Módszer: a leírás vetíthető a bruttó értékre (lineáris), a nettó értékre (degresszív), a teljesítményre, vagy meghatározható évenkénti abszolút összegben (Szt. 52. § (2)).
  • Különös esetek: a befejezett kísérleti fejlesztést 5 év vagy rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket 5–10 év alatt kell leírni, ha hasznos élettartamuk nem becsülhető (Szt. 52. § (4)).
  • Egy összegben: a 200 ezer forint egyedi érték alatti vagyoni értékű jog, szellemi termék és tárgyi eszköz a vállalkozó döntése szerint a használatbavételkor egy összegben leírható (Szt. 80. § (2)).

Ha a tervezéskor figyelembe vett körülmények lényegesen változnak, a terv módosítható. Az eredményre gyakorolt hatást a kiegészítő mellékletben be kell mutatni (Szt. 53. § (5)). A kiegészítő mellékletben azt is be kell mutatni, mekkora leírást számoltak el lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan vagy egyéb módszerrel (Szt. 92. § (2)).

Milyen leírási kulcsokat ír elő a társasági adótörvény?

A Tao. 2. számú melléklete eszközcsoportonként határozza meg a kulcsokat, az 1. számú melléklet pedig kedvezőbb vagy speciális kulcsokat enged.

Épületek (a szerkezet élettartama szerint):

  • hosszú élettartamú szerkezet: 2 százalék;
  • közepes élettartamú szerkezet: 3 százalék;
  • rövid élettartamú szerkezet: 6 százalék.

Építmények (válogatás):

  • ipari építmény, vízi építmény, minden egyéb építmény: 2 százalék;
  • mezőgazdasági építmény: 3 százalék;
  • híd, közforgalmi vasút: 4 százalék;
  • idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás: 6 százalék;
  • elektromos és távközlési vezeték: 8 százalék.

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek:

  • 33 százalék: a 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontjában vámtarifaszám (HR vtsz.) szerint felsorolt tárgyi eszközök. Ilyenek például a megjelölt vámtarifaszámok alá tartozó programvezérlésű és számvezérlésű gépek, irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, ipari robotok, különleges mérő- és vizsgálóberendezések, valamint egyes környezetvédelmi és orvosi laboratóriumi eszközök. A kulcs csak akkor alkalmazható, ha az eszköz vámtarifaszáma szerepel a felsorolásban;
  • 20 százalék: a felsorolt vámtarifaszámok alá tartozó járművek;
  • 14,5 százalék: minden egyéb, a többi pontban (33, 20, 10 és 7 százalék) fel nem sorolt tárgyi eszköz;
  • 10 százalék: a hulladék ágazat tevékenységét közvetlenül szolgáló gépek;
  • 7 százalék: víziközmű-gépek.

Kedvezőbb kulcsok az 1. számú melléklet szerint:

  • 30 százalék: 1995 után üzembe helyezett, más által korábban használatba nem vett, felsorolt vámtarifaszámú gépek és villamos berendezések (6. pont);
  • 50 százalék: a vámtarifaszám szerint felsorolt általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések (8. pont), valamint a 2003-tól beszerzett, korábban használatba nem vett, 33 vagy 14,5 százalékos körbe tartozó tárgyi eszközök, továbbá a 2003-tól vásárolt vagy előállított szellemi termékek és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke (9. pont);
  • 5 és 30 százalék bérbe adott eszközöknél (7. pont), 3 százalék a szálláshely-szolgáltatást szolgáló épületnél (7/a. pont).

A számvitel szerinti értékcsökkenés is érvényesíthető az immateriális javaknál (az üzleti vagy cégérték kivételével), az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál, a legfeljebb kétszázezer forintos és a 33 százalékos körbe tartozó tárgyi eszközöknél, valamint néhány további felsorolt esetben (Tao. 1. számú melléklet 5. pont). Az üzleti vagy cégértékre évi 10 százalék érvényesíthető, nyilatkozattal (5/b. pont).

Számpélda: ugyanaz a gép, kétféle értékcsökkenés

Az alábbi egyszerűsített, szemléltető példa mutatja, miért kell kétféle nyilvántartási értéket vezetni. A szereplő összegek kitaláltak, nem valós ügyfélhelyzetből származnak.

Egy vállalkozás január 1-jén helyez üzembe egy új, korábban használatba nem vett gépet 10 000 000 forint bekerülési értéken. A gép vámtarifaszáma nem szerepel a 2. számú melléklet 33 és 20 százalékos felsorolásában, ezért a 14,5 százalékos körbe tartozik. A számviteli politika szerint 5 év a hasznos élettartam, maradványértéket nem állapítanak meg, a leírás lineáris.

  • Számviteli értékcsökkenés: évi 2 000 000 forint (10 000 000 / 5 év).
  • Tao. szerint, 14,5 százalékkal: évi 1 450 000 forint. Az első évben az adóalap 550 000 forinttal nő (+2 000 000, −1 450 000).
  • Tao. szerint, 50 százalékkal (9. pont): az első évben 5 000 000 forint, a második évben a maradék 5 000 000 forint. Az első évben az adóalap 3 000 000 forinttal csökken (+2 000 000, −5 000 000).

A teljes leírható összeg mindhárom esetben 10 000 000 forint, csak az ütemezés különbözik. Az adóalapnál elszámolt leírás nem haladhatja meg a bekerülési értéket (Tao. 1. számú melléklet 3. pont). Ha évközi az üzembe helyezés, az adózási leírást napi arányosítással kell számolni (2. pont).

Mikor lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni?

Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értékét, vagy ha az eszköz feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiányzik (Szt. 53. § (1)). Ugyanez a teendő, ha egy vagyoni értékű jog szerződésmódosítás miatt nem érvényesíthető, vagy ha a befejezett kísérleti fejlesztés eredménytelen.

A társasági adóban a terven felüli értékcsökkenés főszabály szerint hozzáadandó tétel. Az adóalapnál csak az alábbi esetekben érvényesíthető (Tao. 1. számú melléklet 10. pont):

  • vagyoni értékű jog, ha szerződésmódosítás miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
  • kísérleti fejlesztés aktivált értéke, ha a tevékenységet korlátozzák, megszüntetik vagy eredménytelen;
  • olyan eszköz (a beruházás kivételével), amelyre terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el;
  • szellemi termék és tárgyi eszköz, ha a megrongálódás elháríthatatlan külső ok miatt következett be.

Ha az adózó ezt az összeget a tárgyévben nem érvényesíti, a következő négy adóévben egyenlő részletekben is megteheti (10/a. pont).

Mit érdemes rögzíteni a számviteli politikában?

A számviteli politikában érdemes eszközcsoportonként rögzíteni a hasznos élettartamot, a leírási módszert, a maradványérték megállapításának szempontjait és azt, hogy a vállalkozás él-e a 200 ezer forint alatti eszközök egy összegű leírásával (Szt. 14. § (4)). A társasági adó szerinti kulcsválasztás nem a számviteli politika része, de érdemes eszközönként dokumentálni, mert évekig kihat az adóalapra.

A BDO Magyarország szakmai álláspontja szerint a tárgyi eszközök és immateriális javak kezelése nem csupán adminisztratív feladat, hanem aktív adó- és vagyontervezési eszköz. A kulcsválasztással az adóalap időben ütemezhető, ezért érdemes a beruházási tervvel együtt mérlegelni. A meglévő szabályzatok megfelelőségének vizsgálatában a számviteli szabályzatok véleményezése szolgáltatás nyújt támogatást. Az év végi adóbevallás összefüggéseiről az év végi zárásról és a társasági adóbevallásról szóló cikk ad áttekintést.

A kulcsok hatályos szövege: a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. és 2. számú melléklete, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

Gyakran ismételt kérdések az értékcsökkenési leírási kulcsokról

Mekkora a leírási kulcs egy szoftvernél?

A szoftvertermék szellemi termék. A társasági adóban a számviteli értékcsökkenés is érvényesíthető, de a 2003-tól vásárolt vagy előállított szellemi termékre 50 százalék is választható. A számviteli leírást a várható használati idő alapján kell megtervezni.

Mekkora a leírási kulcs egy személygépkocsinál?

A Tao. 2. számú melléklete szerint a felsorolt vámtarifaszámok alá tartozó járművekre 20 százalék a kulcs. A számviteli leírást a hasznos élettartam és a maradványérték alapján kell megtervezni. Ha a jármű nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja, az értékcsökkenés adóalap-növelő tétel.

Választható-e a Tao.-ban alacsonyabb kulcs?

Igen. Az adózó a mellékletben szereplőnél alacsonyabb kulcsot is választhat, de az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb a számviteli terv szerinti értékcsökkenésnél (Tao. 1. számú melléklet 5/a. pont).

Mi történik, ha az eszközt eladják vagy selejtezik?

A kivezetéskor az adózás előtti eredményt növeli az eszköz könyv szerinti értéke, és csökkenti a Tao. szerinti számított nyilvántartási értéke, azaz a bekerülési érték és az adóalapnál már érvényesített leírás különbözete (Tao. 8. § (1) b), 7. § (1) d), 4. § 31/a.).

Rövid, önállóan is érthető válaszok további kérdésekre:

Miért tér el a számviteli és a társasági adó szerinti értékcsökkenés egy kft.-nél?

Mert a számviteli törvény a hasznos élettartamhoz igazítja a leírást, a Tao. pedig rögzített kulcsokat ad. Az adóalapban a számviteli értékcsökkenést hozzá kell adni, a Tao. szerinti értékcsökkenést le lehet vonni, így a két összeg különbözete évről évre módosítja a társasági adó alapját.

Milyen társasági adó szerinti értékcsökkenési kulcsot érdemes választani egy új gépsornál és egy saját fejlesztésű szoftvernél?

Gépsornál a vámtarifaszámtól függően általában 14,5, 30 vagy 33 százalék a kulcs. Korábban használatba nem vett eszköznél 50 százalék is választható. Saját fejlesztésű szoftvernél a számviteli értékcsökkenés vagy 50 százalék érvényesíthető. A választás az adóalap ütemezését befolyásolja, a teljes leírható összeget nem.