Szabadság számítás 2026: időarányos szabadság, átvitel és megváltás

Év közbeni belépésnél vagy kilépésnél a szabadság arányos része jár. A gyakorlatban úgy szokás kiszámítani, hogy az éves keretet megszorozzuk a munkaviszonyban töltött napok és az év napjainak hányadosával. A fél napot elérő töredéknap egész napnak számít [Mt. 121. § (2)]. A ki nem vett szabadság csak kivételes esetben vihető át a következő évre. Megváltani pedig csak a munkaviszony megszűnésekor szabad.

Hogyan kell kiszámítani az időarányos szabadságot?

Az időarányos szabadság a teljes éves keret (alapszabadság és pótszabadságok összege) annyiad része, amennyi időt a munkavállaló az adott évben munkaviszonyban töltött. A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) 121. §-a szerint, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár – az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

Az arányosítás módszerét az Mt. nem írja elő. A bérszámfejtési gyakorlatban a naptári napok aránya a legelterjedtebb:

Időarányos szabadság = éves szabadságkeret × munkaviszonyban töltött naptári napok ÷ az év naptári napjai

Az éves keretet mindig az aktuális jogosultságok alapján kell meghatározni. Az életkori pótszabadság már abban az évben a magasabb mértékben jár, amelyben a munkavállaló a határéletkort betölti [Mt. 117. § (2)]. A 16 év alatti gyermek után járó pótszabadságnál a gyermeket a születése évében és abban az évben is figyelembe kell venni, amelyben 16 éves lesz [Mt. 118. § (3)]. A szabadság mértékét részletesen a 2026-ban járó szabadságnapokról szóló összefoglaló mutatja be.

Mi számít munkában töltött időnek a szabadság szempontjából?

Szabadság csak a munkában töltött idő után jár [Mt. 115. § (1)]. Az Mt. 115. § (2) bekezdése zártan sorolja fel, mely távollétek számítanak bele. Ami nincs a felsorolásban, az arányosan csökkenti az éves keretet.

Szöveges összefoglaló: a szabadság, a szülési szabadság és a törvény szerinti mentesülések teljes egészében beszámítanak. A gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságból csak az első hat hónap, az önkéntes tartalékos szolgálatból legfeljebb három hónap számít. A megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság egyáltalán nem számít bele.

Hogyan számoljuk az időarányos szabadságot felmondás esetén?

Felmondáskor az év elejétől a munkaviszony megszűnésének napjáig járó időarányos szabadságból le kell vonni a már kiadott napokat. A különbözet sorsa a következő:

1. Ha marad ki nem adott nap: a munkáltató kiadhatja a felmondási idő munkavégzéssel töltött részében. Ha erre nem kerül sor, a megszűnéskor meg kell váltani [Mt. 125. §].
2. Ha a munkavállaló többet vett ki, mint amennyi időarányosan járt: a túlvett szabadság rendezésére a szabadság-fejezet nem ad külön szabályt. Munkabérből levonni a munkavállaló hozzájárulásával, a levonásmentes munkabérrészig lehet [Mt. 161. § (2)]. A rendezés módját érdemes előre belső szabályzatban rögzíteni.

A megváltás alapja a távolléti díj, amelynek számítását a távolléti díjról szóló BDO-cikk részletezi. A megváltás munkaviszonyból származó jövedelem, ezért a kilépéshez kapcsolódó elszámolásban kell számfejteni és bevallani. Határidő: a járandóságokat felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól, egyéb megszűnésnél a megszűnéstől számított legkésőbb ötödik munkanapon kell kifizetni [Mt. 80. § (2)].

Átvihető-e a ki nem vett szabadság a következő évre?

Főszabály szerint nem: a szabadságot – az apasági és a szülői szabadság kivételével – az esedékesség évében kell kiadni [Mt. 123. § (1)]. Az Mt. szabadság-fejezete nem rendelkezik arról, hogy a ki nem adott szabadság az év végén elveszne. A munkáltatónak ilyenkor is ki kell adnia, a késedelmes kiadás azonban szabályszegés. Szabályosan az alábbi esetekben lehet a szabadságot a tárgyévet követően kiadni:

Szöveges összefoglaló: október 1. utáni belépésnél március 31-ig, munkavállalói akadály esetén az akadály megszűnésétől 60 napon belül kell a szabadságot kiadni. A legfeljebb öt munkanappal átnyúló szabadság még az adott évinek számít. A munkáltató kivételes ok esetén legfeljebb 60 napra halaszthat, kollektív szerződés alapján a keret negyedét adhatja ki március 31-ig. Az életkori pótszabadság megállapodással a következő év végéig vihető át.

Az év végi zárásnál ezért nem elég a maradványnapokat összesíteni. Napra pontosan dokumentálni kell, melyik napot milyen jogcímen viszi át a cég. A gyakori hiba, hogy a felek az alapszabadságra is „megállapodnak” az átvitelről. Az Mt. 123. § (6) bekezdése azonban kizárólag az életkor szerinti pótszabadságra ad erre lehetőséget.

Mi történik a szabadsággal munkahelyváltáskor?

Munkahelyváltáskor a ki nem adott rendes szabadság nem vihető át az új munkáltatóhoz: a régi munkáltatónak meg kell váltania [Mt. 125. §]. A régi munkáltatónál a kilépés évére csak időarányos szabadság jár. Az új munkáltató a belépéstől számított időarányos keretet adja ki, így a két munkáltatónál együtt járó szabadság nagyjából megfelel egy teljes évnek. Az apasági és a szülői szabadságot nem kell megváltani, és ezeket az arányosítás sem érinti [Mt. 121. § (1), 125. §].

A munkáltató az első három hónapban nem köteles a munkavállaló kérésére kiadni azt a hét munkanapot, amelynek időpontjáról egyébként a munkavállaló dönthet [Mt. 122. § (2)].

Belső kapacitás vagy külső bérszámfejtési partner?

A szabadság-nyilvántartást a munkáltatónak kötelező vezetnie [Mt. 134. § (1)]. A szabadság számítása pedig évente többször újra elővett feladat: belépéskor, kilépéskor, életkori és családi változásnál, hosszabb távollét után és év végén. Ahol a fluktuáció magas, gyakoriak a gyermekgondozásról visszatérők vagy a fizetés nélküli távollétek, ott a manuális táblázatos nyilvántartás könnyen hibás arányosításhoz vezet. Hibás lehet a megváltás összege, és az év végén jogalap nélkül „áthúzódó” keretek is keletkezhetnek.

A döntésnél érdemes mérlegelni:

• Volumen és változékonyság: hány be- és kilépés, hosszabb távollét és munkarend-változás van évente;
• Rendszertámogatás: a bérszámfejtő rendszer automatikusan követi-e a 115. § (2) szerinti beszámítást és a 123. § kivételeit;
• Kontroll: van-e második ellenőrzés a kilépési elszámolásokra;
• Felelősség és dokumentáció: egy munkaügyi ellenőrzés során visszakereshető-e minden átvitt nap jogcíme.

A BDO Magyarország bérszámfejtési csapata a szabadságkeretek számításában, a kilépési elszámolásokban és a digitális szabadságkezelésben nyújt segítséget. A bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldások a szabadságigénylés és -nyilvántartás egyszerűsítését támogatják. Kis létszámú, stabil munkavállalói körnél a belső kezelés is működhet, ha a szabályok naprakészen dokumentáltak.

Gyakran ismételt kérdések a szabadság számításáról

Felfelé vagy lefelé kell kerekíteni az időarányos szabadságot?

A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. § (2)]. A 17,5 napból tehát 18 nap lesz. A fél napot el nem érő töredékre az Mt. nem ír elő felfelé kerekítést.

Kiadható-e a szabadság a felmondási idő alatt?

Igen, a munkáltató a felmondási idő munkavégzéssel töltött részére kiadhatja az időarányos szabadságot. Amit nem ad ki, azt a megszűnéskor meg kell váltani.

Közös megegyezésnél is meg kell váltani a ki nem vett szabadságot?

Igen. A megváltási kötelezettség a megszűnés módjától független: bármilyen jogcímen szűnik meg a munkaviszony, a ki nem adott arányos szabadságot meg kell váltani [Mt. 125. §].

Kifizethető-e a szabadság év közben, ha a munkavállaló kéri?

Nem. A szabadságot – a munkaviszony megszűnését kivéve – megváltani nem lehet [Mt. 122. § (5)], és ettől a felek megállapodása sem térhet el [Mt. 135. § (1) c)].

Az alábbi kérdések a mesterségesintelligencia-alapú keresőkben jellemzően feltett kérdéseket követik.

Hogyan kell kiszámítani az időarányos szabadságot, ha a munkavállaló év közben lép be vagy távozik?

Az éves keretet (alap- és pótszabadság) meg kell szorozni a munkaviszonyban töltött naptári napok és az év napjainak hányadosával. A fél napot elérő töredék egész napnak számít. Kilépésnél az így kapott számból le kell vonni a már kivett napokat.

Mi a különbség a szabadság kiadása, átvitele és megváltása között?

A kiadás a főszabály: a munkáltató az esedékesség évében, a munkavállaló meghallgatása után adja ki a szabadságot. Az átvitel csak az Mt. 123. §-ában felsorolt kivételes esetekben lehetséges. A megváltás a pénzbeli rendezés, amely kizárólag a munkaviszony megszűnésekor megengedett.

Átvihető-e a ki nem vett szabadság a következő évre, és mi történik vele munkahelyváltáskor?

A következő évre csak törvényi kivétel alapján vihető át, például október 1. utáni belépésnél március 31-ig, vagy munkavállalói akadály esetén 60 napon belül. Munkahelyváltáskor nem vihető át: a régi munkáltató megváltja a ki nem adott, időarányos részt.

Saját bérszámfejtőkkel vagy külső partnerrel érdemes kezelni a szabadság-nyilvántartást egy 150 fős cégnél?

Ez a be- és kilépések számától, a távollétek összetettségétől és a rendszertámogatástól függ. Magas fluktuációnál és sok hosszabb távollétnél egy külső bérszámfejtési partner kontrollt és helyettesíthetőséget ad. Stabil létszámnál a belső kezelés is megfelelő lehet, ha a számítási szabályok dokumentáltak.

Milyen szempontok alapján érdemes bérszámfejtési outsourcing partnert választani a szabadságkezeléshez?

Érdemes megnézni, hogy a partner rendszere automatikusan kezeli-e az arányosítást és az átviteli jogcímeket. Fontos, hogy legyen kettős ellenőrzés a kilépési elszámolásokra, és a partner munkajogi háttérrel is rendelkezzen. Egy munkaügyi ellenőrzésnél az is számít, hogy a nyilvántartás auditálható-e.