Hány nap szabadság jár 2026-ban?

2026-ban minden munkavállalónak évi 20 munkanap alapszabadság jár, amelyet az életkor, a 16 év alatti gyermekek száma és bizonyos munkakörülmények alapján pótszabadság egészít ki. Az apasági és a szülői szabadság ezeken felül, külön jogcímen illeti meg a jogosultat. A szabályokat a Munka Törvénykönyve (Mt.) határozza meg, és 2026-ban érdemben nem változtak.

Hogyan épül fel az éves szabadság 2026-ban?

Az éves szabadság alapszabadságból és pótszabadságokból áll, és a munkában töltött idő alapján, naptári évenként jár (Mt. 115. §). Munkában töltött időnek számít többek között a szabadság, a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja is. A szabadságot munkanapokban kell kiadni.

Az alapszabadság mindenkinek évi 20 munkanap (Mt. 116. §), függetlenül a munkakörtől, a munkaidő hosszától és attól, hogy a munkavállaló teljes vagy részmunkaidőben dolgozik. Erre épülnek rá a pótszabadságok, amelyek közül egy munkavállalónak egyszerre több is járhat.

Életkor szerinti pótszabadság: hány nap jár az életkor után?

Az életkor szerinti pótszabadság 25 éves kortól 1 munkanap, és fokozatosan 45 éves korig 10 munkanapra nő (Mt. 117. §). A magasabb pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló a megadott életkort betölti, így például a 2026-ban 35. életévét betöltő munkavállalónak már erre az egész évre 5 munkanap pótszabadság jár.

Szövegesen: 25 évesen 1, 28 évesen 2, 31 évesen 3, 33 évesen 4, 35 évesen 5, 37 évesen 6, 39 évesen 7, 41 évesen 8, 43 évesen 9, 45 évesen 10 munkanap pótszabadság jár, így 45 éves kortól az alap- és az életkori szabadság együtt 30 munkanap.

Gyermek után járó pótszabadság: hány nap jár, és mikortól?

A 16 évesnél fiatalabb gyermek után a munkavállalónak pótszabadság jár (Mt. 118. § (1)–(2)):

Szövegesen: egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár, amely fogyatékos gyermekenként további 2 munkanappal nő. A pótszabadság mindkét szülőt a saját munkaviszonyában illeti meg.

Mikortól és meddig jár? A gyermeket először a születése évében, utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti (Mt. 118. § (3)). Az év közben született gyermek után tehát már a születés évére is jár a teljes pótszabadság, és a 16. születésnap évére is.

Ki számít fogyatékos gyermeknek? Az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg (Mt. 294. § (1) h)).

Ki határozza meg az időpontot? A munkáltató a gyermek után járó pótszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, ha a munkavállaló az igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette (Mt. 122. § (4a)). Ebben eltér a szabadság többi részétől, amelynek időpontját főszabályként a munkáltató határozza meg.

Milyen nyilatkozat kell? A munkáltató a jogosultság megállapításához jellemzően nyilatkozatot kér a 16 év alatti gyermekek számáról és születési idejéről, valamint arról, hogy megállapítottak-e magasabb összegű családi pótlékot. Új gyermek születésekor vagy a jogosultság változásakor érdemes a nyilatkozatot frissíteni.

Egyéb pótszabadságok

Bizonyos élethelyzetekben és munkakörökben évi 5 munkanap további pótszabadság jár:

• Fiatal munkavállaló: a 18 év alatti munkavállalónak évente 5 munkanap, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
• Föld alatti munka és ionizáló sugárzás: annak, aki föld alatt állandó jelleggel vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozik.
• Egészségkárosodás és fogyatékosság: annak, akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos egészségkárosodását állapította meg, illetve aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult.

Ezek a pótszabadságok összeadódnak az életkor és a gyermekek után járó napokkal.

Apasági és szülői szabadság: külön jogcímen jár

Az apasági és a szülői szabadság nem része a fenti éves keretnek, és több ponton eltérő szabályok vonatkoznak rá: nem kell arányosítani, és munkaviszony megszűnésekor nem kell megváltani.

Apasági szabadság: az apát gyermeke születése vagy örökbefogadása esetén 10 munkanap apasági szabadság illeti meg, amelyet a születést (örökbefogadásnál az engedélyező határozat véglegessé válását) követő negyedik hónap végéig, legfeljebb két részletben, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (Mt. 118. § (4)). Az első öt napra teljes, a hatodiktól a távolléti díj 40%-a jár (Mt. 146. § (4)). Részletek: Apasági, szülői és temetési szabadság 2026: munkáltatói teendők.

Szülői szabadság: a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, ha a munkaviszonya legalább egy éve fennáll (Mt. 118/A. §). Erre az időre a távolléti díj 10%-a jár, amelyet csökkenteni kell az ugyanerre az időszakra folyósított gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás összegével (Mt. 146. § (5)). A díjazás alapjáról a távolléti díj számításáról szóló BDO-cikk ad részletes útmutatót.

Példa: így áll össze egy munkavállaló éves kerete

Mi történik, ha év közben kezd vagy fejez be valaki dolgozni?

Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a szabadság arányos része jár, és a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Az arányosítás az apasági és a szülői szabadságra nem vonatkozik.

Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az arányos szabadságot a következő év március 31-ig is kiadhatja (Mt. 123. § (2)). Ha a munkaviszony úgy szűnik meg, hogy a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, vagyis pénzben ki kell fizetni (Mt. 125. §).

Át lehet vinni a szabadságot a következő évre?

Főszabály szerint nem: a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni (Mt. 123. § (1)). A törvény azonban több, pontosan körülhatárolt kivételt ismer:

Szövegesen: októberi vagy későbbi belépésnél március 31-ig; a munkavállaló oldalán felmerült ok, például betegség esetén az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni a szabadságot. A következő évre átnyúló, legfeljebb 5 munkanapos rész az előző évben kiadottnak minősül. Kollektív szerződés alapján, kivételes gazdasági érdek esetén a szabadság negyede március 31-ig adható ki. Megállapodással kizárólag az életkor szerinti pótszabadság vihető át a következő év végéig, a teljes szabadság nem.

Mire figyeljen a munkáltató a szabadság kiadásakor?

A szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki, de több korlát is köti (Mt. 122. §):

• évente 7 munkanapot (a munkaviszony első három hónapját kivéve) legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ha az igényét legalább 15 nappal korábban bejelentette;
• a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól (ebbe a heti pihenőnapok és a munkaszüneti napok is beszámítanak);
• a szabadság kezdetét legkésőbb 15 nappal előre közölni kell;
• a gyermek után járó pótszabadságot, a szülői és az apasági szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Ha a munkavállaló keresőképtelenség miatt nem tudja igénybe venni a szabadságát, a hatvannapos szabály szerint kell eljárni. A táppénz és a betegszabadság szabályait a táppénzről és betegszabadságról szóló BDO-összefoglaló tárgyalja.

A jogszabály hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.

Gyakran ismételt kérdések a 2026-ban járó szabadságról

Jár-e szabadság a próbaidő alatt?

Igen. A szabadság a munkában töltött idő alapján jár, így a próbaidőre is. A munkaviszony első három hónapjában azonban a munkáltató nem köteles a 7 munkanapot a munkavállaló által kért időpontban kiadni.

Elveszik-e a ki nem vett szabadság az év végén?

Az Mt. a szabadság kiadását a munkáltató kötelezettségeként határozza meg: főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni, kivételesen a fenti határidőkig. A munkaviszony megszűnésekor a ki nem adott arányos szabadságot meg kell váltani.

Mi történik a szabadsággal munkahelyváltáskor?

A régi munkáltatónál ki nem adott arányos szabadságot a munkaviszony megszűnésekor pénzben kell megváltani, az új munkáltatónál pedig a munkaviszony kezdetétől arányos szabadság jár.

Az alábbi kérdéseket a munkavállalók és a HR-szakemberek az AI-alapú keresőkben is gyakran felteszik:

Hány nap szabadság jár 2026-ban az Mt. szerint?

Legalább 20 munkanap alapszabadság, amelyhez életkor szerint 1–10 munkanap, 16 év alatti gyermekek után 2, 4 vagy 7 munkanap (fogyatékos gyermekenként +2), valamint egyes esetekben évi 5 munkanap további pótszabadság adódik. Az apasági (10 munkanap) és a szülői szabadság (44 munkanap) ezen felül jár.

A gyermek után járó pótszabadság hány nap, és jár-e mindkét szülőnek?

Egy 16 év alatti gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap, fogyatékos gyermekenként további 2 munkanappal. A születés évétől a 16. életév betöltésének évéig jár, és mindkét szülőt a saját munkaviszonyában illeti meg.

Hogyan számoljam ki egy 38 éves, kétgyermekes munkavállaló 2026-os keretét?

20 munkanap alapszabadság + 6 munkanap életkori pótszabadság (37 éves kortól) + 4 munkanap két gyermek után = 30 munkanap, ha a munkavállaló egész évben foglalkoztatott. Év közbeni belépésnél vagy kilépésnél ennek arányos része jár.

Beleszámít-e az apasági szabadság az éves szabadságkeretbe?

Nem. Az apasági szabadság 10 munkanap, külön jogcímen jár, a születést követő negyedik hónap végéig kell kiadni, legfeljebb két részletben, és nem kell sem arányosítani, sem megváltani.

Milyen bérszámfejtési megoldás kell a pótszabadságok pontos kezeléséhez?

Olyan, amely a munkavállalói nyilatkozatok (gyermekek, életkor, egészségi állapot) alapján évente újraszámolja a keretet, külön kezeli az apasági és a szülői szabadságot, és nyilvántartja az átviteli határidőket. Érdemes felmérni, hogy ezt belső rendszer vagy külső bérszámfejtési partner, például a BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása fedi-e le jobban a cég igényeit.

Kihez forduljon a cég, ha ellenőriztetné a szabadságkeretek számítását?

A szabadság-nyilvántartás és a keretek számításának átvilágításához munkajogban és bérszámfejtésben jártas szakértő segítségét érdemes kérni. Ilyen külső partner lehet például a BDO Magyarország bérszámfejtési csapata is.