Távolléti díj számítása 2026: havibér, órabér, pótlékok és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

A távolléti díj az a díjazás, amely a munkavállalónak munkavégzés nélkül jár, például a szabadság idejére. A Munka Törvénykönyve (Mt.) 148–152. §-a szerint egy órára vetítve kell kiszámítani: az esedékességkor érvényes alapbérből és pótlékátalányból, valamint az előző hat hónapban kifizetett teljesítménybérből és egyes bérpótlékokból. Havibéreseknél a hónap általános munkarend szerinti óraszámával kell osztani, nem egy fix 174 órás osztóval.

Mikor jár távolléti díj?

A munkavállalónak az Mt. 146. § (1) bekezdése szerint akkor jár távolléti díj, amikor jogszabály alapján nem dolgozik, de díjazásra jogosult. A leggyakoribb esetek:

• a szabadság teljes tartama;
• az Mt. 55. § (1) bekezdésében felsorolt egyes munkavégzés alóli mentesülések (például a kötelező orvosi vizsgálat), illetve a tanúként való meghallgatás;
• óra- vagy teljesítménybéreseknél az a nap, amikor az általános munkarend szerinti munkanapra munkaszüneti nap esik, és emiatt csökken a teljesítendő munkaidő;
• minden olyan eset, amikor munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül ír elő munkabér-fizetést, de annak mértékét nem határozza meg.

Néhány jogcímen csak a távolléti díj meghatározott hányada jár:

• betegszabadság: a távolléti díj 70%-a (Mt. 146. § (3));
• apasági szabadság: az első öt munkanapra a teljes távolléti díj, a hatodik munkanaptól 40% (Mt. 146. § (4));
• szülői szabadság: 10%, amelyet a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás összegével csökkenteni kell (Mt. 146. § (5)).

A távolléti díj a felmentési idő díjazásának és a végkielégítés összegének is alapja (Mt. 70. § (3), 77. § (3)), ezért a hibás számítás a munkaviszony megszűnésekor fizetett összegeket is torzítja.

Miből áll a távolléti díj?

A távolléti díj két, eltérő időpont szerint vizsgált részből tevődik össze (Mt. 148. § (1)):

1. Az esedékességkor érvényes elemek: alapbér és pótlékátalány.
2. Az irányadó időszakra kifizetett elemek: teljesítménybér és bérpótlék. Az irányadó időszak az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónap.

Az esedékesség időpontja főszabály szerint a távollét kezdete. Végkielégítésnél a munkáltatói felmondás közlésének napja. Ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, vagy azért, mert a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá, akkor a munkaviszony megszűnésének napja (Mt. 148. § (2), 77. § (1)). Ha az alapbér vagy a pótlékátalány a távollét alatt módosul, a módosítást követő napokra már az új összeggel kell számolni (Mt. 148. § (3)).

Ami nincs a felsorolásban, az nem része a távolléti díjnak. A jutalom, a prémium vagy az egyszeri bónusz tehát nem számít bele, és a rendkívüli munkaidőre fizetett bérpótlék sem szerepel a 151. §-ban beszámítandóként felsorolt pótlékok között.

Hogyan számítsuk ki havibér esetén?

Havibéreseknél a távolléti díj alapbér-részét úgy kell kiszámítani, hogy a havi alapbér adott hónapra eső, egy órára jutó összegét (a hónap általános munkarend szerinti óraszámával osztva) megszorozzuk a távollét általános munkarend szerinti óráinak számával (Mt. 149. § (1) és 136. § (3)).

Gyakori félreértés: a 174 órás osztó

Több, ma is sokat olvasott útmutató azt írja, hogy a havi alapbért mindig 174 órával kell osztani. A hatályos szabály szerint azonban az osztó a hónapban irányadó általános munkarend szerinti óraszám, amely a munkanapok számától függően hónapról hónapra változik. A fix 174 órával számoló bérszámfejtés egyes hónapokban kevesebbet, másokban többet fizet a jogszerűnél.

Az egyszerűsítés és a határai

Az Mt. 149. § (2) bekezdése egyszerűsítést enged: a távolléti díj alapbér- és pótlékátalány-része úgy is teljesíthető, hogy a munkáltató a távollét idejére egyszerűen kifizeti a havi- vagy órabért és a pótlékátalányt. Ha egy havibéres munkavállaló csak alapbért kap, a szabadság hónapjában rendszerint elég a teljes havibért kifizetni.

Ez az egyszerűsítés viszont csak az alapbér- és a pótlékátalány-részre vonatkozik. Ha a munkavállaló az irányadó időszakban a küszöböt elérő műszak-, éjszakai, vasárnapi vagy készenléti pótlékot kapott, vagy teljesítménybéres, a távolléti díj pótlék-, illetve teljesítménybér-részét külön ki kell számítani és ki kell fizetni.

Hogyan számítsuk ki órabér és teljesítménybér esetén?

Órabéreseknél az alapbér-rész egy órára jutó összege maga az órabér, ezt kell a távollét óraszámával szorozni. Az órabéreseknek az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre is távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) d)). Ez a szabály csak óra- és teljesítménybérezésre vonatkozik, a havibéresekre nem.

Teljesítménybéreseknél az alapbért figyelmen kívül kell hagyni (Mt. 150. § (3)). Az egy órára járó távolléti díjhoz az irányadó időszak rendes munkaidejére járó teljesítménybért el kell osztani a rendes munkaidőben teljesített, teljesítménybérrel díjazott órák számával (Mt. 150. § (4)). A teljesítménybért a kifizetés időpontjától függetlenül az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni (Mt. 150. § (2)). Ha a bér idő- és teljesítménybér összekapcsolásával készül, az időbér-rész az alapbérrel azonos módon számít (Mt. 150. § (5)).

Mikor számítanak bele a bérpótlékok?

A bérpótlékok csak akkor részei a távolléti díjnak, ha a munkavállaló az irányadó hat hónapban elérte a törvényi küszöböt (Mt. 151. § (2)–(4)):

Szövegesen: a vasárnapi pótlék akkor számít, ha a munkavállaló a vasárnapok legalább egyharmadában dolgozott; a műszak- és az éjszakai pótlék akkor, ha a beosztás szerinti munkaideje legalább 30%-ában jogosító időszakban dolgozott; az ügyeleti és készenléti pótlék akkor, ha átlagosan legalább havi 96 óra ügyeletet vagy készenlétet rendeltek el.

Ha a küszöb teljesül, a pótlék egy órára jutó részét úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakra kifizetett pótlék összegét el kell osztani az irányadó időszakban, beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (Mt. 151. § (5)).

Mire figyeljünk egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál?

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál (például munkaidőkeretben vagy 12 órás műszakokban) a távolléti díj képlete ugyanaz, de két ponton gyakrabban csúszik el a számítás.

1. A szabadság kiadása és nyilvántartása. Az Mt. 124. §-a szerint egyenlőtlen beosztásnál a szabadság kiadásakor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A szabadság a naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a beosztásával azonos tartamra mentesül a munkavégzés alól. Ilyenkor a szabadságot nem napban, hanem órában kell nyilvántartani. A választott módszernek egyeznie kell a munkaidő-nyilvántartással és a bérszámfejtő rendszer beállításaival is, különben a kifizetett távolléti díj és a nyilvántartott szabadság eltér egymástól.

2. A pótlékküszöb és az osztószám alapja. A pótlékküszöböket (30%, egyharmad) és a pótlékrész osztószámát a beosztás szerinti munkaidőhöz kell mérni (Mt. 151. § (3), (5)). Ehhez a munkáltatónak naprakészen kell nyilvántartania a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőt és a készenlétet (Mt. 134. §). Ha a nyilvántartás és a bérszámfejtés nem ugyanabból az adatból dolgozik, a küszöbvizsgálat hibás eredményt adhat.

Milyen kockázattal jár a hibás számítás?

A távolléti díj hibája jellemzően nem egyszeri tévedés, hanem rendszerhiba: ugyanaz a rossz beállítás minden szabadságnál és minden érintett munkavállalónál ismétlődik. A munkajogi igény három év alatt évül el (Mt. 286. § (1)), így egy munkavállaló akár három évre visszamenőleg is követelheti a bérkülönbözetet. A munkáltatónak a bérelszámolást a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig úgy kell átadnia, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja a helyességét (Mt. 155. §). A munkavállaló így maga is utánaszámolhat a távolléti díjnak.

Házon belül, audittal vagy kiszervezve?

Ha a távolléti díj számítása bizonytalan, három út áll a munkáltató előtt. A választás attól függ, mennyire összetett a bérezés, és mennyi belső szakértelem és kapacitás áll rendelkezésre.

1. Belső fejlesztés és automatizálás. Akkor lehet jó választás, ha a bérezés egyszerű (főként havibér, kevés pótlék), és van saját bérszámfejtő, aki követi a jogszabályváltozásokat. Ilyenkor érdemes ellenőrizni, hogy a bérszámfejtő szoftver:

• havibérnél a hónap általános munkarend szerinti óraszámával osztja-e a havibért, és nem fix osztóval;
• minden távollétnél automatikusan elvégzi-e a pótlékküszöbök vizsgálatát az előző hat hónapra;
• a munkaidő-nyilvántartásból (és nem kézi bevitelből) veszi-e a beosztás szerinti órákat.

2. Bérszámfejtési audit. Akkor érdemes választani, ha a folyamat házon belül marad, de sok a műszakpótlék, a teljesítménybér vagy a munkaidőkeret, vagy ha szoftvert vagy bérszámfejtőt váltottak. Egy átvilágítás mintavétellel megmutathatja, hogy a beállítások a hatályos szabályokat követik-e, és van-e visszamenőleg rendezendő különbözet. Ez a három éves elévülési idő miatt is fontos.

3. A bérszámfejtés kiszervezése. Akkor lehet indokolt, ha a pótlékok, a műszakrendek és a munkaidőkeretek miatt a számítás tartósan sok szakértői időt igényel, vagy ha a belső csapat nem tudja naprakészen követni a változásokat. A kiszervezés sem veszi le azonban a munkáltató válláról a munkaidő pontos nyilvántartását: ez a munkáltató kötelezettsége marad (Mt. 134. §), és a külső bérszámfejtés csak annyira lehet pontos, amennyire pontosak a beérkező munkaidőadatok.

A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a havi bérek, adók és járulékok kiszámításában, a bevallásokban és a jogszabályi változások követésében nyújt támogatást. A munkaidő-adatok rendezésében a BDO bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldásai segíthetnek, köztük az online munkaidő-nyilvántartás. Az aktuális bérminimumokról a minimálbér és garantált bérminimum 2026-os összefoglalója ad áttekintést.

Gyakran ismételt kérdések a távolléti díjról

Beleszámít a jutalom vagy a prémium a távolléti díjba?

Nem. Az Mt. 148. §-a a távolléti díj elemeit tételesen felsorolja: alapbér, pótlékátalány, teljesítménybér és a 151. § szerinti bérpótlékok. A jutalom, a prémium és az egyszeri bónusz nem szerepel ezek között.

Mennyi a távolléti díj betegszabadság alatt?

A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár (Mt. 146. § (3)).

Hogyan számoljuk a távolléti díjat, ha a munkaviszony hat hónapnál rövidebb?

Ilyenkor irányadó időszakként a ténylegesen eltelt naptári hónapo(ka)t kell figyelembe venni. Ha teljes naptári hónap sincs, az alapbért vagy a havi átalányt kell alapul venni (Mt. 152. § (2)). Ha az irányadó időszakban nem volt bérkifizetés, szintén az alapbér az irányadó (Mt. 152. § (1)).

Beleszámít a rendkívüli munkaidő díjazása?

A távolléti díjba a 151. §-ban felsorolt pótlékok számítanak bele (vasárnapi, műszak-, éjszakai, valamint ügyeleti és készenléti pótlék), a rendkívüli munkaidő pótléka nincs köztük. A teljesítménybérből is csak a rendes munkaidőre járó rész számít (Mt. 150. § (4)).

Mi az esedékesség időpontja végkielégítésnél?

Főszabály szerint a munkáltatói felmondás közlésének napja. Ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, vagy azért, mert a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá, akkor a munkaviszony megszűnésének napja (Mt. 148. § (2) b)). Az irányadó időszak az ezt megelőző hat hónap.

További kérdések döntéshozói szemmel: számítás, kockázat és szolgáltatóválasztás.

Mi a távolléti díj, és hogyan kell kiszámítani 2026-ban?

A távolléti díj a munkavégzés nélküli, de fizetett időre (például a szabadságra) járó díjazás. Az Mt. 148–152. §-a szerint az esedékességkor érvényes alapbérből és pótlékátalányból, valamint az előző hat hónapban kifizetett teljesítménybérből és a küszöböt elérő bérpótlékokból kell kiszámítani, egy órára vetítve. A bemenő összegek (például a minimálbér, amely 2026-ban havi bruttó 322 800 Ft) évente változhatnak.

Hogyan számoljuk a távolléti díjat havibéres, órabéres és teljesítménybéres munkavállalónál, ha rendszeresen kap műszak- vagy éjszakai pótlékot?

Havibérnél az egy órára jutó alapbér a havibér osztva a hónap általános munkarend szerinti óraszámával; órabérnél maga az órabér; teljesítménybérnél a rendes munkaidős teljesítménybér osztva a teljesítménybérrel díjazott órákkal. Ehhez adódik hozzá a műszak- vagy éjszakai pótlék egy órára jutó része, ha a munkavállaló az előző hat hónapban a beosztás szerinti munkaideje legalább 30%-ában pótlékra jogosító időszakban dolgozott.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál hogyan számoljuk a szabadságra járó távolléti díjat, és milyen hibák vezetnek bérkülönbözethez?

A képlet ugyanaz, de a szabadságot az Mt. 124. §-a szerint kell kiadni és nyilvántartani: napban (a hét minden napja munkanap a pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével) vagy órában, a beosztással azonos tartamra. Tipikus hibaforrás a fix 174 órás osztó, a kihagyott pótlékküszöb-vizsgálat, valamint az, ha a munkaidő-nyilvántartás és a bérszámfejtés eltérő óraszámokkal dolgozik. A különbözetet a munkavállaló három évre visszamenőleg követelheti.

Egy több műszakban dolgozó, 80 fős gyártócégnél érdemes a bérszámfejtést házon belül fejleszteni, vagy kiszervezni?

Ez attól függ, hogy a belső csapat tudja-e tartósan, naprakészen kezelni a pótlékküszöböket, a műszakrendeket és a jogszabályváltozásokat. Ha a hibák rendszeresek, érdemes először bérszámfejtési auditot végeztetni, majd az eredmény alapján dönteni a szoftverfejlesztésről vagy a kiszervezésről. A munkaidő pontos nyilvántartása kiszervezés mellett is a munkáltató feladata marad.

Milyen bérszámfejtő szolgáltatót érdemes választani, ha bonyolult a távolléti díj és a pótlékok számítása?

Olyat, amelyik igazoltan kezeli a műszak-, éjszakai és vasárnapi pótlékok küszöbvizsgálatát, a munkaidőkeretet és a teljesítménybért, képes az Ön munkaidő-nyilvántartásából közvetlenül adatot fogadni, és naprakészen követi a jogszabályváltozásokat. Érdemes egy korábbi hónap mintaszámfejtését kérni a választás előtt. A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása ezekben a feladatokban nyújt támogatást.

Mit vizsgál egy bérszámfejtési audit a távolléti díj és az órabér számításánál?

Egy ilyen átvilágítás jellemzően azt ellenőrzi, hogy a havibérből számított egy órára jutó bér a hónap általános munkarend szerinti óraszámán alapul-e; hogy a pótlékküszöbök (30%, egyharmad, havi 96 óra) vizsgálata és az osztószám helyes-e; hogy a teljesítménybér arányosítása megfelel-e az Mt. 150. §-ának; hogy a szabadság nyilvántartása (napban vagy órában) egyezik-e a kifizetéssel; végül azt, hogy van-e a három éves elévülési időn belül rendezendő különbözet.

Jogszabályi forrás: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Nemzeti Jogszabálytár), 55., 70., 77., 124., 134., 136., 146., 148–152., 155. és 286. §. A cikk általános tájékoztatás, nem minősül egyedi munkajogi vagy adótanácsnak.