Problémás vevőkövetelések könyvelése: értékvesztés, behajthatatlan és elengedett követelés, engedmén

A nem fizető vevő követelését a számviteli törvény szerint öt úton lehet rendezni. Lehet rá értékvesztést elszámolni, behajthatatlanként leírni, elengedni, engedményezni, és késedelmi kamatot is fel lehet számítani. Az elengedett követelés könyvelése egyéb ráfordítás, de a társasági adóban kapcsolt vállalkozás felé adóalap-növelő. Az utak mindegyike másképp hat az eredményre, a társasági adóra és az áfára, ezért a döntés előtt érdemes mindegyiket végiggondolni.

Öt út, öt elszámolás: döntési tábla

A választott út határozza meg a számviteli tételt, a Tao-korrekciót és az áfa-lehetőséget. Ugyanannál a nem fizető vevőnél több út is egymás után következhet: például először értékvesztés, majd a felszámolás lezárásakor leírás.

Szöveges összefoglaló a táblázathoz:

• Az értékvesztés egyéb ráfordítás, de a Tao-ban előbb növeli, később csökkenti az adóalapot.
• A behajthatatlan követelést bizonyítékkal le kell írni. Az áfa csak a szigorúbb áfás feltételekkel csökkenthető.
• Az elengedés kapcsolt félnél Tao-növelő.
• Engedményezésnél csak az ellenérték és a könyv szerinti érték különbözete kerül az eredménybe.
• A késedelmi kamat csak a mérlegkészítésig befolyt összegben egyéb bevétel.

Hogyan kell elszámolni a vevőkövetelések értékvesztését?

Mikor kötelező? Ha a követelés a mérlegfordulónapon fennáll, a mérlegkészítés időpontjáig nem egyenlítették ki, és a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg különbözete tartós és jelentős. Az értékvesztést ilyenkor a vevő minősítése alapján kell elszámolni [Szt. 55. § (1)]. Azt, hogy mi számít jelentősnek, a vállalkozás a számviteli politikájában rögzíti.

Kisösszegű követelések: az elkülönített csoportra az értékvesztés a nyilvántartásba vételi érték százalékában, egy összegben is elszámolható [55. § (2)]. Forintos értékhatárt a törvény nem ír elő.

Könyvelés:

• Az értékvesztés egyéb ráfordítás, amelyet elkülönítetten kell kimutatni. Jellemző tétel: T 86 Egyéb ráfordítások – K 31 Vevők (értékvesztés alszámla).
• Ha a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékvesztést vissza kell írni [55. § (3)]. A visszaírás egyéb bevétel: T 31 – K 96 Egyéb bevételek.

Társasági adó: az elszámolt értékvesztés növeli az adóalapot [Tao. 8. § (1) gy)]. Csökkenti viszont a visszaírt értékvesztés, a behajthatatlanná vált rész, valamint a kiegyenlítéskor vagy átruházáskor elszámolt bevétel, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig [7. § (1) n)].

A 365 napos szabály: a Tao. szerint behajthatatlan a fizetési határidő után 365 napon belül ki nem egyenlített követelés bekerülési értékének 20 százaléka [Tao. 4. § 4/a.]. Az erre jutó, korábban növelésként figyelembe vett értékvesztés így adóalap-csökkentő lehet.

Hogyan kell könyvelni a behajthatatlan követelést?

Leírási kötelezettség: a behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor le kell írni, az üzleti év hitelezési veszteségeként, egyéb ráfordításként [Szt. 65. § (7), 81. § (3) b)]. A leírás a követelés könyv szerinti, azaz értékvesztéssel csökkentett értékét érinti.

Mikor behajthatatlan a követelés? A számviteli törvény 3. § (4) 10. pontja hét esetet sorol fel:

• a végrehajtás során nincs fedezet; szüneteltetett végrehajtásnál nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján a behajthatatlanság vélelmezhető;
• csőd-, felszámolási vagy adósságrendezési eljárásban egyezséggel elengedték;
• a felszámoló írásban igazolja, hogy nincs fedezet;
• a vagyonfelosztási javaslat szerint átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
• a behajtás költségei nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel, vagy az adós igazoltan nem lelhető fel;
• bíróság előtt nem érvényesíthető;
• elévült.

A törvény kimondja: a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

Három fogalom, három szabály. A behajthatatlan követelés fogalma az Szt.-ben, a Tao.-ban és az Áfa tv.-ben eltér, és ez az egyik leggyakoribb hibaforrás:

• Tao.: az Szt. fogalmát a 365 napos, 20 százalékos szabály egészíti ki. Az elévült és a bíróság előtt nem érvényesíthető követelés miatti ráfordítás viszont nem vállalkozási érdekű, ezért növeli az adóalapot [Tao. 3. sz. melléklet A) 10.].
• Áfa tv.: a fogalom szűkebb [Áfa tv. 259. § 3/A.]. Az elévülés és az aránytalan behajtási költség nem tartozik bele, felszámolásnál pedig a felszámolás kezdete óta legalább két évnek el kell telnie.

Áfa: az áfa alapja utólag csökkenthető, ha együtt teljesül, hogy:

• a felek függetlenek;
• a vevőt előzetesen írásban értesítették;
• az esedékesség óta legalább egy év eltelt;
• az ellenérték más módon nem térült meg [Áfa tv. 77. § (7)].

Részletek a BDO-nak a behajthatatlan követelések áfájáról szóló összefoglalójában találhatók.

Hogyan kell könyvelni az elengedett követelést?

Könyvelés: a behajthatatlannak nem minősülő, forgóeszközök között kimutatott elengedett követelés könyv szerinti értéke egyéb ráfordítás [Szt. 81. § (2) l)]. Jellemző tétel: T 86 Egyéb ráfordítások – K 31 Vevők.

Az adós oldala: a hitelező által elengedett kötelezettség egyéb bevétel [Szt. 77. § (3) l)]. Ha az elengedett kötelezettség beszerzett eszközhöz kapcsolódik, a bevételt el kell határolni [77. § (4) a)].

Társasági adó: a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés növeli a hitelező adóalapját. Két kivétel van:

• az elengedés magánszemély javára történik;
• a követelést olyan külföldi vagy nem magánszemély belföldi személy felé engedik el, amellyel a hitelező nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban [Tao. 8. § (1) h)].

A gyakorlatban tehát a kapcsolt vállalkozásnak elengedett követelés jár adóalap-növeléssel. A csőd- vagy felszámolási egyezségben elengedett követelés viszont az Szt. szerint eleve behajthatatlan, ezért ott ez a növelés nem merül fel.

Áfa: az elengedés önmagában nem jogosít az áfa alapjának csökkentésére. Kivétel, ha a követelés az áfa szerint is behajthatatlan, például egyezségben engedték el.

Engedményezés: csak a különbözet kerül az eredménybe

A követelés átruházható másra (Ptk. 6:193. §), és vele együtt a biztosítékok és a kamatkövetelés is átszállnak. 2021. január 1. óta az engedményező csak az engedményes által elismert érték és a könyv szerinti érték különbözetét számolja el:

• ha az ellenérték a magasabb, a különbözet egyéb bevétel [Szt. 77. § (3) d)];
• ha a könyv szerinti érték a magasabb, a különbözet egyéb ráfordítás [81. § (3) f)].

A régi, bruttó (teljes könyv szerinti érték ráfordításként, teljes ellenérték bevételként) elszámolás ma már nem alkalmazható.

Társasági adó: az átruházáskor elszámolt bevétel a nyilvántartott értékvesztés erejéig csökkenti az adóalapot [Tao. 7. § (1) n)].

Áfa: az eladott követelésre a behajthatatlanság miatti áfaalap-csökkentés már nem érvényesíthető, mert a követelés az eladónál megszűnt.

Hogyan kell könyvelni a késedelmi kamatot?

Könyvelés a jogosultnál: a kapott késedelmi kamat és behajtási költségátalány egyéb bevétel. Ha a tárgyévhez vagy korábbi évhez kapcsolódik, csak akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték [Szt. 77. § (2) b)]. A ki nem fizetett kamat így nem növeli az eredményt. Befolyáskor a jellemző tétel: T 38 Pénzeszközök – K 96 Egyéb bevételek.

Könyvelés a kötelezettnél: a fizetett vagy fizetendő késedelmi kamat egyéb ráfordítás [81. § (2) b)]. Nem pénzügyi művelet.

Mértéke: vállalkozások között a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat plusz nyolc százalékpont (Ptk. 6:155. §). Az MNB alapkamata 2026. július 1-jén 6,00 százalék volt, így 2026 második félévében a mérték évi 14,00 százalék. Emellett 40 eurónak megfelelő forintösszegű behajtási költségátalány is jár (2016. évi IX. törvény 3. §).

Áfa: a késedelmi kamat nem ellenérték. Az Európai Unió Bírósága szerint (C-222/81, BAZ Bausystem) nem része az áfa alapjának.

Számpélda: értékvesztés és Tao egy nem fizető vevőnél

Dokumentáció és évközi monitoring: így csökkenthető az adóellenőrzési kockázat

A BDO könyvelési szakértői azt javasolják, hogy a vállalkozások ne hagyják az értékvesztés elszámolását az év végi zárásra. A negyedéves zárásokkal együtt érdemes:

• korosítani a vevőállományt;
• frissíteni a vevőminősítést;
• dokumentálni, mely követelésnél milyen behajtási lépés történt.

Így az év végi értékvesztés megalapozott becslés lesz, nem utólagos rekonstrukció.

Minden elengedési vagy behajthatatlansági döntést érdemes írásos dokumentummal alátámasztani. Ilyenek:

• behajthatatlanságnál: nemleges foglalási jegyzőkönyv, felszámolói igazolás, csőd- vagy felszámolási egyezség, vagyonfelosztási javaslat;
• aránytalan behajtási költségnél: költség–haszon számítás és a behajtási kísérletek nyomai;
• elengedésnél: az elengedési megállapodás és döntés, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony vizsgálata. A kapcsolt vállalkozással szembeni követelés behajthatatlanná vált részére jutó adóalap-csökkentéshez külön nyilvántartás is kell [Tao. 7. § (4)];
• engedményezésnél: a szerződés és az ellenérték piaci alapja.

Az értékvesztés szempontjait, a jelentősség határát és a kisösszegű követelések csoportos kezelését a számviteli politikában, illetve az értékelési szabályzatban érdemes rögzíteni [Szt. 14. § (4)–(5)]. Az év végi zárás és a társasági adóbevallás összefüggéseiről külön összefoglaló is olvasható.

Gyakran ismételt kérdések

Visszaírható-e az értékvesztés, ha a vevő mégis fizet?

Igen. A mérlegkészítésig kiegyenlített követelésre eleve nem kell értékvesztést elszámolni. Ha a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékvesztést vissza kell írni. Ha a vevő később, a könyv szerinti értéknél többet fizet, a többlet egyéb bevétel [Szt. 77. § (3) g)]. A Tao-ban ilyenkor a nyilvántartott értékvesztésig adóalap-csökkentés érvényesíthető.

Kell-e értékvesztést elszámolni a 365 napon túli követelésekre?

A számviteli kötelezettség nem a napok számától függ, hanem attól, hogy a várható megtérülés tartósan és jelentősen elmarad-e. A 365 napos határ a Tao.-ban játszik szerepet: a bekerülési érték 20 százaléka behajthatatlannak minősül, és az erre jutó értékvesztés csökkentheti az adóalapot.

Mi a különbség az elévült és a behajthatatlan követelés között?

Az elévült követelés az Szt. szerint behajthatatlan, ezért le kell írni. A Tao. szerint azonban az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás nem vállalkozási érdekű, így növeli az adóalapot. Áfa szempontból az elévülés nem ad alapot az adóalap csökkentésére.

A következő kérdéseket a mesterséges intelligencia-alapú keresők jellemző kérdései alapján válaszoljuk meg.

Mi a különbség a vevőkövetelés értékvesztése, a behajthatatlan követelés és az elengedett követelés között?

• Az értékvesztés a még fennálló, kétes követelés könyv szerinti értékét csökkenti [Szt. 55. §].
• A behajthatatlan követelést bizonyítottan nem lehet beszedni, ezért ki kell vezetni a könyvekből [65. § (7)].
• Az elengedett követelésről a hitelező saját döntésével vagy megállapodással mond le [81. § (2) l)].

Mindhárom egyéb ráfordítás, de a Tao-hatásuk eltér.

Milyen dokumentumok kellenek a behajthatatlan követelés leírásához?

Nemleges foglalási jegyzőkönyv vagy végrehajtói irat, a felszámoló írásbeli igazolása, a csőd- vagy felszámolási egyezség, a vagyonfelosztási javaslat, a sikertelen adósfelkutatás igazolása, vagy a behajtási költség aránytalanságát alátámasztó számítás. Az Szt. előírja, hogy a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

Melyik megoldást válassza egy kft., ha a vevője több mint egy éve nem fizet?

• Ha a behajtás még reális: értékvesztés; a Tao-ban előbb növelés, a 365 napos szabály miatt részben csökkentés.
• Ha van bizonyíték a behajthatatlanságra: leírás. Az áfa egy év után, az áfás feltételekkel csökkenthető.
• Elengedés: gazdasági döntés, kapcsolt félnél Tao-növeléssel.
• Engedményezés: azonnal pénzt hoz, de csak a különbözet kerül az eredménybe.

Milyen társasági adó-korrekcióval jár az elengedett követelés?

A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értéke növeli az adóalapot, ha nem magánszemély kapcsolt vállalkozás javára engedik el [Tao. 8. § (1) h)]. Független vállalkozásnak vagy magánszemélynek elengedett követelésnél nincs növelés.

Hogyan kell könyvelni és számlázni a késedelmi kamatot?

A kapott késedelmi kamat egyéb bevétel, ha a mérlegkészítésig befolyt; a fizetett kamat egyéb ráfordítás. A késedelmi kamat nem ellenérték, ezért nem része az áfa alapjának. A kamatkövetelést a vevővel írásban, a kamatszámítás bemutatásával érdemes közölni.

Milyen szolgáltató segíthet a problémás vevőkövetelések rendezésében?

Olyan könyvelő vagy számviteli szolgáltató, amely a számviteli tételt, a Tao-korrekciót és az áfa-lehetőséget együtt kezeli, és a dokumentációt is felkészíti egy esetleges ellenőrzésre. A BDO Magyarország könyvelési csapata évközi követelés-monitoringgal és zárási értékeléssel nyújt ebben segítséget.