Áfa‑visszaigénylés behajthatatlan követelések esetén

Ha a vevő nem fizet, a már befizetett áfa sem veszik el feltétlenül. Az eladó az áfa alapját utólag csökkentheti, ha a követelés az áfatörvény szerint behajthatatlan, a vevőt előzetesen írásban értesítette, és az esedékesség óta legalább egy év eltelt. A csökkentés önellenőrzéssel történik, abban a bevallásban, amelyben az adót eredetileg bevallották. Ha az adómegállapításhoz való jog már elévült, 2021. június 10. óta külön kérelemmel lehet visszatérítést kérni.

 

Ha a vevő nem fizet, a már befizetett áfa sem veszik el feltétlenül. Az eladó az áfa alapját utólag csökkentheti, ha a követelés az áfatörvény szerint behajthatatlan, a vevőt előzetesen írásban értesítette, és az esedékesség óta legalább egy év eltelt. A csökkentés önellenőrzéssel történik, abban a bevallásban, amelyben az adót eredetileg bevallották. Ha az adómegállapításhoz való jog már elévült, 2021. június 10. óta külön kérelemmel lehet visszatérítést kérni.

A legfontosabb tudnivalók

  • Szűkebb fogalom: az áfa szerinti behajthatatlan követelés fogalma szűkebb a számvitelinél [Áfa tv. 259. § 3/A.]. Az elévülés és az aránytalan behajtási költség nem tartozik bele, felszámolásnál pedig legalább két évnek el kell telnie a felszámolás kezdete óta.
  • Feltételek: független felek, előzetes írásbeli értesítés, legalább egy év az esedékesség óta, és az ellenérték más módon nem térült meg [Áfa tv. 77. § (7)].
  • Elszámolás: önellenőrzéssel, a 2665A-06 (2025-ös bevallásnál 2565A-06) lapon tett nyilatkozattal, számlahelyesbítés nélkül.
  • A BDO Magyarország adótanácsadási szolgáltatása segítséget nyújt az áfaalap-csökkentés feltételeinek vizsgálatában és az önellenőrzés előkészítésében.

Mikor behajthatatlan a követelés az áfatörvény szerint?

Az áfatörvény saját fogalmat használ, és nem a számviteli törvény fogalma az irányadó. Behajthatatlan az a követelés [Áfa tv. 259. § 3/A.],

  • a) amelyre a végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet;
  • b) amelyet a hitelező csőd- vagy felszámolási eljárásban egyezséggel elengedett;
  • c) amelyre a felszámoló írásbeli igazolása szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább két év eltelt;
  • d) amelyre a vagyonfelosztási javaslat szerint átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
  • e) amelyről a természetes személyek adósságrendezésében a bíróság mentesítő döntést hozott.

A számviteli törvény szerint behajthatatlan követelés egy része tehát az áfa szempontjából nem az. Ilyen az elévült követelés, az aránytalan behajtási költség miatt le nem írt követelés, és az a felszámolás alatt álló adóssal szembeni követelés, amelynél még nem telt el két év.

Milyen feltételek mellett csökkenthető az áfa alapja?

Az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték adót nem tartalmazó összegével. A csökkentéshez az alábbi feltételeknek együtt kell teljesülniük [Áfa tv. 77. § (7)]:

  1. a felek egymástól függetlenek;
  2. az eladó a vevőt előzetesen írásban értesíti. Kivétel, ha a vevő jogutód nélkül megszűnt;
  3. az eladó a bevallás benyújtásakor nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt;
  4. az ellenérték esedékessége óta legalább egy év eltelt, kivéve, ha a követelés elévülési ideje nem haladja meg az egy évet;
  5. az ellenérték más módon nem térült és nem is térül meg.

A törvény kifejezetten utal a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére.

A követelésnek fenn kell állnia: a csökkentés időpontjában is az eladónál kell lennie. A NAV tájékoztatója szerint például a faktorált vagy eladott követelésre a csökkentés már nem érvényesíthető, és a követelés vevője sem csökkentheti az eredeti ügylet adóalapját.

Mely teljesítésekre alkalmazható? A szabály 2020. január 1. óta hatályos, a mai feltételrendszer 2021-től. Az átmeneti rendelkezések szerint a 2015. december 31. utáni teljesítésekre is alkalmazható [Áfa tv. 349. §].

Nem adóalany vevő: 2021. január 1. óta a szabály akkor is alkalmazható, ha a vevő nem adóalany, például magánszemély [Áfa tv. 77. § (11)]. A NAV tájékoztatása szerint ilyenkor az előzetes értesítés nem szükséges.

Mit kell tartalmaznia a vevő értesítésének?

Az előzetes írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell [Áfa tv. 77. § (8)]:

  • az elszámolás okát;
  • a számla sorszámát;
  • az érintett összeget, ellenérték és adó szerinti bontásban;
  • nyilatkozatot arról, hogy az eladó az adó alapját utólag csökkenti.

A NAV tájékoztatója szerint az adóalany vevő az értesítés időszakában korrigálja a levont adót [Áfa tv. 153/D. § (1) a)].

Hogyan kell elszámolni a csökkentést?

Önellenőrzés: az adóalap csökkentése önellenőrzéssel történik, abban a bevallási időszakban, amelyben az érintett számlához kapcsolódó fizetendő adót eredetileg bevallották. Számlahelyesbítés vagy érvénytelenítés nem szükséges.

Nyilatkozat: a bevallással egyidejűleg nyilatkozni kell az erre rendszeresített nyomtatványon [Áfa tv. 77. § (9)]. A nyilatkozat tartalmazza:

  • a csökkentés okát;
  • a számla sorszámát;
  • a csökkentés összegét;
  • a vevő nevét és adószámát;
  • azt, hogy az ellenérték más módon nem térült meg.

A NAV kitöltési útmutatója szerint ezt a 2665A-06 lapon (a 2025-ös bevallási időszakokra a 2565A-06 lapon) kell teljesíteni.

Határidő: az önellenőrzés az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehetséges.

Mi a teendő, ha az adómegállapítási jog már elévült?

2021. június 10. óta kérelemmel kérhető vissza a megfizetett adó, ha az adómegállapításhoz való jog már elévült [Áfa tv. 257/L. §]. A feltételek:

  • a 77. § (7) bekezdésének a), c), h) és i) pontja szerinti feltételek teljesülnek;
  • a kérelem benyújtásakor a behajthatatlanná minősítés alapjául szolgáló esemény óta legfeljebb egy év telt el. Ez a határidő jogvesztő;
  • a NAV a kérelemről hat hónapon belül dönt.

Ugyanettől a naptól hatályon kívül kerültek a korábbi, a vevő helyzetére vonatkozó feltételek. Ilyen volt például, hogy a vevő nem állhat eljárás alatt, illetve nem lehet törölt adószámú. Ezeket egyes régebbi tájékoztatók még tartalmazzák.

Mi történik, ha a követelés később mégis megtérül?

Ha az ellenérték a csökkentés után részben vagy egészben megtérül, a megtérült összeg erejéig a csökkentés nem alkalmazható, és erről nyilatkozni kell [Áfa tv. 77. § (10)]. A kérelmes visszatérítés esetén a megtérülés miatt fizetendő adót a bevallásban fizetendő adót növelő tételként kell szerepeltetni [257/L. § (5)].

Milyen dokumentáció szükséges?

A csökkentés jogszerűségét adóellenőrzéskor dokumentumokkal kell alátámasztani. Javasolt iratok:

  • a behajthatatlanság alapjául szolgáló hivatalos irat, például végrehajtói jegyzőkönyv, egyezség, felszámolói igazolás a felszámolás kezdő időpontjával, vagyonfelosztási javaslat vagy bírósági döntés;
  • a vevőnek küldött előzetes értesítés és annak kézbesítési igazolása;
  • a függetlenség és az esedékesség óta eltelt idő dokumentálása;
  • annak igazolása, hogy az ellenérték más módon nem térült meg.

A számviteli leírás és a társasági adó kezelése az áfától független kérdés. Ugyanaz a követelés a számvitelben már leírandó lehet, miközben az áfa csökkentésének feltételei még nem teljesülnek.

Gyakran ismételt kérdések

Visszaigényelhető-e az áfa, ha a vevő felszámolás alatt áll?

Csak akkor, ha a felszámoló írásban igazolja, hogy a követelésre nincs fedezet, és a felszámolás kezdő időpontja óta legalább két év eltelt. Emellett a 77. § (7) bekezdés többi feltételének is teljesülnie kell.

Csökkenthető-e az áfa elévült követelésnél?

Az áfatörvény behajthatatlansági fogalmában az elévülés nem szerepel. Az elévült követelés ezért önmagában nem ad alapot az áfa alapjának csökkentésére, még ha a számvitelben le is kell írni.

Kell-e helyesbítő számlát kiállítani?

Nem. A NAV tájékoztatója szerint a csökkentés önellenőrzéssel történik, és nem igényel számlahelyesbítést vagy érvénytelenítést.

A következő kérdéseket a mesterséges intelligencia-alapú keresők jellemző kérdései alapján válaszoljuk meg.

Milyen feltételekkel csökkenthető a behajthatatlan követelés áfája 2026-ban?

  • a követelés az Áfa tv. 259. § 3/A. pontja szerint behajthatatlan;
  • a felek függetlenek;
  • a vevőt előzetesen írásban értesítették;
  • az eladó nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt;
  • az esedékesség óta legalább egy év eltelt;
  • az ellenérték más módon nem térült meg.

A csökkentés önellenőrzéssel, a 2665A-06 lapon tett nyilatkozattal történik.

Milyen adóhatással jár, ha egy kft. a nem fizető vevő követelését eladja?

Az eladott követelésnél az eladó már nem csökkentheti az áfa alapját, mert a követelés nála megszűnt. Számvitelben csak az ellenérték és a könyv szerinti érték különbözete kerül az eredménybe. A Tao-ban az átruházáskor elszámolt bevétel a nyilvántartott értékvesztésig csökkentő tétel.

Kérdése van?

Kapcsolatba lépek

Kérdése van? Forduljon bizalommal szakértőinkhez!