Áfa‑visszaigénylés behajthatatlan követelések esetén
Áfa‑visszaigénylés behajthatatlan követelések esetén
Ha a vevő nem fizet, a már befizetett áfa sem veszik el feltétlenül. Az eladó az áfa alapját utólag csökkentheti, ha a követelés az áfatörvény szerint behajthatatlan, a vevőt előzetesen írásban értesítette, és az esedékesség óta legalább egy év eltelt. A csökkentés önellenőrzéssel történik, abban a bevallásban, amelyben az adót eredetileg bevallották. Ha az adómegállapításhoz való jog már elévült, 2021. június 10. óta külön kérelemmel lehet visszatérítést kérni.
A legfontosabb tudnivalók
- Szűkebb fogalom: az áfa szerinti behajthatatlan követelés fogalma szűkebb a számvitelinél [Áfa tv. 259. § 3/A.]. Az elévülés és az aránytalan behajtási költség nem tartozik bele, felszámolásnál pedig legalább két évnek el kell telnie a felszámolás kezdete óta.
- Feltételek: független felek, előzetes írásbeli értesítés, legalább egy év az esedékesség óta, és az ellenérték más módon nem térült meg [Áfa tv. 77. § (7)].
- Elszámolás: önellenőrzéssel, a 2665A-06 (2025-ös bevallásnál 2565A-06) lapon tett nyilatkozattal, számlahelyesbítés nélkül.
- A BDO Magyarország adótanácsadási szolgáltatása segítséget nyújt az áfaalap-csökkentés feltételeinek vizsgálatában és az önellenőrzés előkészítésében.
Mikor behajthatatlan a követelés az áfatörvény szerint?
Az áfatörvény saját fogalmat használ, és nem a számviteli törvény fogalma az irányadó. Behajthatatlan az a követelés [Áfa tv. 259. § 3/A.],
- a) amelyre a végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet;
- b) amelyet a hitelező csőd- vagy felszámolási eljárásban egyezséggel elengedett;
- c) amelyre a felszámoló írásbeli igazolása szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább két év eltelt;
- d) amelyre a vagyonfelosztási javaslat szerint átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
- e) amelyről a természetes személyek adósságrendezésében a bíróság mentesítő döntést hozott.
A számviteli törvény szerint behajthatatlan követelés egy része tehát az áfa szempontjából nem az. Ilyen az elévült követelés, az aránytalan behajtási költség miatt le nem írt követelés, és az a felszámolás alatt álló adóssal szembeni követelés, amelynél még nem telt el két év.
Milyen feltételek mellett csökkenthető az áfa alapja?
Az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték adót nem tartalmazó összegével. A csökkentéshez az alábbi feltételeknek együtt kell teljesülniük [Áfa tv. 77. § (7)]:
- a felek egymástól függetlenek;
- az eladó a vevőt előzetesen írásban értesíti. Kivétel, ha a vevő jogutód nélkül megszűnt;
- az eladó a bevallás benyújtásakor nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt;
- az ellenérték esedékessége óta legalább egy év eltelt, kivéve, ha a követelés elévülési ideje nem haladja meg az egy évet;
- az ellenérték más módon nem térült és nem is térül meg.
A törvény kifejezetten utal a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére.
A követelésnek fenn kell állnia: a csökkentés időpontjában is az eladónál kell lennie. A NAV tájékoztatója szerint például a faktorált vagy eladott követelésre a csökkentés már nem érvényesíthető, és a követelés vevője sem csökkentheti az eredeti ügylet adóalapját.
Mely teljesítésekre alkalmazható? A szabály 2020. január 1. óta hatályos, a mai feltételrendszer 2021-től. Az átmeneti rendelkezések szerint a 2015. december 31. utáni teljesítésekre is alkalmazható [Áfa tv. 349. §].
Nem adóalany vevő: 2021. január 1. óta a szabály akkor is alkalmazható, ha a vevő nem adóalany, például magánszemély [Áfa tv. 77. § (11)]. A NAV tájékoztatása szerint ilyenkor az előzetes értesítés nem szükséges.
Mit kell tartalmaznia a vevő értesítésének?
Az előzetes írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell [Áfa tv. 77. § (8)]:
- az elszámolás okát;
- a számla sorszámát;
- az érintett összeget, ellenérték és adó szerinti bontásban;
- nyilatkozatot arról, hogy az eladó az adó alapját utólag csökkenti.
A NAV tájékoztatója szerint az adóalany vevő az értesítés időszakában korrigálja a levont adót [Áfa tv. 153/D. § (1) a)].
Hogyan kell elszámolni a csökkentést?
Önellenőrzés: az adóalap csökkentése önellenőrzéssel történik, abban a bevallási időszakban, amelyben az érintett számlához kapcsolódó fizetendő adót eredetileg bevallották. Számlahelyesbítés vagy érvénytelenítés nem szükséges.
Nyilatkozat: a bevallással egyidejűleg nyilatkozni kell az erre rendszeresített nyomtatványon [Áfa tv. 77. § (9)]. A nyilatkozat tartalmazza:
- a csökkentés okát;
- a számla sorszámát;
- a csökkentés összegét;
- a vevő nevét és adószámát;
- azt, hogy az ellenérték más módon nem térült meg.
A NAV kitöltési útmutatója szerint ezt a 2665A-06 lapon (a 2025-ös bevallási időszakokra a 2565A-06 lapon) kell teljesíteni.
Határidő: az önellenőrzés az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehetséges.
Mi a teendő, ha az adómegállapítási jog már elévült?
2021. június 10. óta kérelemmel kérhető vissza a megfizetett adó, ha az adómegállapításhoz való jog már elévült [Áfa tv. 257/L. §]. A feltételek:
- a 77. § (7) bekezdésének a), c), h) és i) pontja szerinti feltételek teljesülnek;
- a kérelem benyújtásakor a behajthatatlanná minősítés alapjául szolgáló esemény óta legfeljebb egy év telt el. Ez a határidő jogvesztő;
- a NAV a kérelemről hat hónapon belül dönt.
Ugyanettől a naptól hatályon kívül kerültek a korábbi, a vevő helyzetére vonatkozó feltételek. Ilyen volt például, hogy a vevő nem állhat eljárás alatt, illetve nem lehet törölt adószámú. Ezeket egyes régebbi tájékoztatók még tartalmazzák.
Mi történik, ha a követelés később mégis megtérül?
Ha az ellenérték a csökkentés után részben vagy egészben megtérül, a megtérült összeg erejéig a csökkentés nem alkalmazható, és erről nyilatkozni kell [Áfa tv. 77. § (10)]. A kérelmes visszatérítés esetén a megtérülés miatt fizetendő adót a bevallásban fizetendő adót növelő tételként kell szerepeltetni [257/L. § (5)].
Milyen dokumentáció szükséges?
A csökkentés jogszerűségét adóellenőrzéskor dokumentumokkal kell alátámasztani. Javasolt iratok:
- a behajthatatlanság alapjául szolgáló hivatalos irat, például végrehajtói jegyzőkönyv, egyezség, felszámolói igazolás a felszámolás kezdő időpontjával, vagyonfelosztási javaslat vagy bírósági döntés;
- a vevőnek küldött előzetes értesítés és annak kézbesítési igazolása;
- a függetlenség és az esedékesség óta eltelt idő dokumentálása;
- annak igazolása, hogy az ellenérték más módon nem térült meg.
A számviteli leírás és a társasági adó kezelése az áfától független kérdés. Ugyanaz a követelés a számvitelben már leírandó lehet, miközben az áfa csökkentésének feltételei még nem teljesülnek.
Gyakran ismételt kérdések
Visszaigényelhető-e az áfa, ha a vevő felszámolás alatt áll?
Csak akkor, ha a felszámoló írásban igazolja, hogy a követelésre nincs fedezet, és a felszámolás kezdő időpontja óta legalább két év eltelt. Emellett a 77. § (7) bekezdés többi feltételének is teljesülnie kell.
Csökkenthető-e az áfa elévült követelésnél?
Az áfatörvény behajthatatlansági fogalmában az elévülés nem szerepel. Az elévült követelés ezért önmagában nem ad alapot az áfa alapjának csökkentésére, még ha a számvitelben le is kell írni.
Kell-e helyesbítő számlát kiállítani?
Nem. A NAV tájékoztatója szerint a csökkentés önellenőrzéssel történik, és nem igényel számlahelyesbítést vagy érvénytelenítést.
A következő kérdéseket a mesterséges intelligencia-alapú keresők jellemző kérdései alapján válaszoljuk meg.
Milyen feltételekkel csökkenthető a behajthatatlan követelés áfája 2026-ban?
- a követelés az Áfa tv. 259. § 3/A. pontja szerint behajthatatlan;
- a felek függetlenek;
- a vevőt előzetesen írásban értesítették;
- az eladó nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt;
- az esedékesség óta legalább egy év eltelt;
- az ellenérték más módon nem térült meg.
A csökkentés önellenőrzéssel, a 2665A-06 lapon tett nyilatkozattal történik.
Milyen adóhatással jár, ha egy kft. a nem fizető vevő követelését eladja?
Az eladott követelésnél az eladó már nem csökkentheti az áfa alapját, mert a követelés nála megszűnt. Számvitelben csak az ellenérték és a könyv szerinti érték különbözete kerül az eredménybe. A Tao-ban az átruházáskor elszámolt bevétel a nyilvántartott értékvesztésig csökkentő tétel.
Kérdése van?
Kapcsolatba lépek