MRP vagy dolgozói részvényprogram? A munkavállalói tulajdonosi programok összevetése

A munkavállalói résztulajdonosi program (MRP), a dolgozói részvény és a külföldi anyavállalat részvényjuttatása (RSU, részvényopció) egyaránt tulajdonhoz juttatja a munkavállalót. Jogi formájuk, adózásuk és adminisztrációjuk azonban eltér. A választást a cégforma, a program célja és a résztvevők köre dönti el. Az MRP-kifizetések közterhe 2027-től a T/927. számú törvényjavaslat szerint emelkedhet.

A legfontosabb tudnivalók

  • Az MRP kft.-ben és zrt.-ben is működhet. A pénzügyi eszközöket egy külön jogi személy, az MRP szervezet kezeli. A javadalmazási MRP-ben a résztvevő a megszerzéskor nem szerez bevételt, csak a kifizetéskor adózik: 15% szja-t és 13% szochót fizet, 2026-ban a szocho felső határáig.
  • Dolgozói részvényt csak zrt. bocsáthat ki, alaptőke-emeléssel, ingyenesen vagy kedvezményes áron. Kft.-nél ehhez előbb át kell alakulni.
  • Az anyavállalati RSU vagy opció jellemzően munkaviszonyból származó jövedelem annál az időpontnál, amikor a munkavállaló rendelkezni tud a részvénnyel. A NAV ezeket a programokat kiemelten ellenőrzi.
  • Mielőtt programot indít vagy átalakít, érdemes a formák teljes közterhét összevetni. A BDO Magyarország SZJA tanácsadása támogatja a konstrukció adózási felmérését.

Milyen munkavállalói tulajdonosi programok közül választhat egy cég?

Magyarországon három fő forma közül lehet választani. A nemzetközi szakirodalom ezeket gyakran az ESOP (employee stock ownership plan) gyűjtőfogalommal illeti, a magyar jogban azonban mindegyiknek saját szabályai vannak.

  • Munkavállalói résztulajdonosi program (MRP): külön törvény szabályozza (1992. évi XLIV. törvény). A juttatott részvényeket vagy üzletrészeket egy MRP szervezet tartja és kezeli. Leggyakoribb változata a javadalmazási MRP, amely kulcsmunkatársak ösztönzésére szolgál.
  • Dolgozói részvény: a zrt. által a munkavállalóinak kibocsátott külön részvényfajta. A munkavállaló közvetlenül részvényes lesz.
  • Anyavállalati részvényjuttatás: a külföldi, jellemzően tőzsdén jegyzett anyavállalat saját programja. Ilyen az RSU (restricted stock unit), a részvényopció és a kedvezményes részvényvásárlási program (ESPP). A magyar leányvállalat munkavállalói a csoport részvényeit kapják.

Az első két formát a magyar társaság maga hozza létre. A harmadiknál a programot a külföldi anyavállalat működteti, a magyar munkáltatónak viszont adózási és adatszolgáltatási kérdéseket kell kezelnie.

Hogyan működik az MRP?

Az MRP-ben a résztvevők nem közvetlenül, hanem egy erre létrehozott szervezeten keresztül szereznek tulajdont. Az MRP szervezet a székhelye szerinti törvényszéki nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé (MRP tv. 4. és 6. §).

A javadalmazási MRP főbb jellemzői:

  • Javadalmazási politika: a kibocsátó társaság fogadja el. Legalább azt rögzíti, milyen pénzügyi eszköz a juttatás tárgya, és milyen feltétel teljesülésekor teheti pénzzé vagy adhatja át a szervezet a résztvevőnek [MRP tv. 24/B. § (1a)].
  • Teljesítményhez köthető: a juttatás lehet ingyenes vagy kedvezményes, és jövőbeli teljesítményhez, kockázatkezelési szemponthoz vagy tőzsdei bevezetéshez köthető [MRP tv. 1. § (7)].
  • Legalább öt résztvevő: ha a javadalmazási politika nem teszi kötelezővé legalább öt magánszemély részvételét, legalább ötnek kell vállalnia a részvételt [MRP tv. 24/B. § (3)].

A pénzügyi intézmények, a biztosítók, a befektetési vállalkozások és az EU-s szabályozott piacon jegyzett társaságok a különleges MRP-t (KMRP) is választhatják [MRP tv. 1. § (8)].

Az MRP tehát a kft.-k számára is elérhető tulajdonosi ösztönző. Cserébe külön szervezetet kell alapítani és fenntartani, és a javadalmazási politikát gondosan meg kell tervezni.

Hogyan adózik az MRP ma, és mi változna 2027-től?

A javadalmazási MRP adózási előnye az időzítés. A résztvevő az Szja tv. szerint nem szerez bevételt, amikor az MRP szervezet tagi részesedését és a szervezet által kezelt pénzügyi eszközzel összefüggő kedvezményt megszerzi. Az adó a kifizetéskor keletkezik: amikor a résztvevő tagi részesedését bevonják, a megszerzett bevétel vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. § (6)]. KMRP-nél ugyanez vonatkozik a vagyonfelosztáskor pénzben megszerzett bevételre [Szja tv. 68. § (6a)].

A kifizetést 2026-ban 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli. A szochót a magánszemély fizeti, de csak a felső határig. A felső határ a minimálbér 24-szerese, 2026-ban 7 747 200 forint, és ebbe a bér is beleszámít. Egy magas bérű résztvevő ezért ma gyakran nem fizet szochót az MRP-kifizetés után. A plafon működését a BDO szocho-összefoglalója mutatja be részletesen.

A 2026. október 27-én benyújtott T/927. számú törvényjavaslat ezen változtatna. A javaslat a parlamenti vitában még módosulhat:

  • a javadalmazási MRP- és KMRP-kifizetés után a 13% szochót felső határ nélkül kellene megfizetni;
  • a szochót a kifizető állapítaná meg, és havonta vallaná be és fizetné meg;
  • a 2027 előtt indított programoknál az új szabály a 2028. december 31. után juttatott bevételre vonatkozna.

Egy 20 millió forintos kifizetésnél ez a résztvevő bérétől függetlenül 2,6 millió forint szochót jelentene, amelyet a kifizető fizet meg. Ma ugyanez a kifizetés egy plafon feletti bérű résztvevőnél szochomentes.

Szocho a javaslat szerint = 20 000 000 Ft × 13% = 2 600 000 Ft

Mit kell tudni a dolgozói részvényről?

A dolgozói részvény a legközvetlenebb forma: a munkavállaló a munkáltató részvényese lesz, szavazati és osztalékjoggal. A zrt. alaptőke-emeléssel bocsátja ki, ingyenesen vagy kedvezményes áron. Kft. csak zrt.-vé alakulás után élhet vele.

A dolgozói részvény forgalomképessége korlátozott. Csak a társaság munkavállalóira, volt munkavállalóira vagy magára a társaságra ruházható át. Ha a munkaviszony megszűnik, a volt munkavállalónak, halála esetén az örökösnek határidőn belül át kell ruháznia a részvényt, különben a társaság bevonhatja vagy átalakíthatja. A részletes feltételeket az alapszabály rögzíti.

Adózási szempontból a dolgozói részvény a későbbi hozamoknál hasonlít a többi tulajdonosi befektetéshez. Az osztalék és az árfolyamnyereség után 15% szja és 13% szocho fizetendő, a szocho a felső határig. Hogy a kedvezményes vagy ingyenes megszerzés mikor és milyen jövedelmet keletkeztet, az a konstrukciótól függ. Ezt a kibocsátás előtt érdemes egyedileg megvizsgálni.

A dolgozói részvény előnye a közvetlen tulajdonosi élmény. Hátránya, hogy a jövedelem nem köthető egyéni teljesítményhez, és a cégformát is meghatározza.

Hogyan adózik a külföldi anyavállalattól kapott RSU vagy részvényopció?

A nemzetközi csoportok magyar munkavállalóinál ez a leggyakoribb helyzet. A juttatás jellemzően akkor válik adókötelessé, amikor a munkavállaló a részvénnyel ténylegesen rendelkezni tud. Az RSU-nál ez a várakozási idő (vesting) leteltekor, opciónál a lehívás (exercise) során következik be. Az ekkor szerzett jövedelem munkaviszonyból származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelem, amelynek alapja a részvény szokásos piaci értéke.

A gyakorlati kérdés az, hogy ki teljesíti a kötelezettséget:

  • ha a magyar munkáltató kifizetőként jár el, ő vonja le és vallja be a közterheket;
  • ha a juttatást a külföldi anyavállalat adja, főszabály szerint a magánszemély állapítja meg és fizeti meg az adóelőleget, negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig.

A NAV ezeket a programokat kiemelten vizsgálja. A magyar társaság adóellenőrzésén a programhoz kapcsolódó költségátterhelésekből azonosítja őket, és több évre visszamenőleg kérhet adatot a résztvevőkről. Mivel a programot az anyavállalat kezeli, a magyar munkáltatónak sokszor nincs teljes rálátása arra, ki mit kapott. A később eladott részvények árfolyamnyeresége külön adózik.

Melyik formát érdemes választani?

A három forma főbb különbségeit az alábbi táblázat foglalja össze, a 2026-os szabályok és a T/927 javaslat alapján.

1. táblázat

A három tulajdonosi forma összehasonlítása

Szempont Javadalmazási MRP Dolgozói részvény Anyavállalati RSU / opció
Cégforma kft. és zrt. csak zrt. a külföldi anyavállalat programja
Ki tartja a részvényt? az MRP szervezet a munkavállaló a munkavállaló (brókernél)
Adó a megszerzéskor nincs bevétel a konstrukciótól függ munkaviszonyból származó jövedelem
Adó a kifizetéskor 15% szja + 13% szocho a plafonig osztalék, árfolyamnyereség: 15% szja + 13% szocho a plafonig értékesítéskor az árfolyamnyereség külön adózik
2027-es változás (javaslat) szocho plafon nélkül, a kifizetőnél nincs érintve nincs érintve
Fő teendő szervezet és javadalmazási politika alapszabály, alaptőke-emelés kifizetői szerep tisztázása, munkavállalói tájékoztatás

Szöveges változat: A javadalmazási MRP kft.-ben és zrt.-ben is működhet, a részvényt az MRP szervezet tartja. A megszerzéskor nincs bevétel, a kifizetéskor 15% szja és a plafonig 13% szocho fizetendő. A T/927 javaslat szerint 2027-től a szocho plafon nélkül, a kifizetőt terhelné. Dolgozói részvényt csak zrt. bocsáthat ki. A munkavállaló közvetlenül részvényes, a megszerzés adózása a konstrukciótól függ, az osztalék és az árfolyamnyereség 15% szja-t és a plafonig 13% szochót visel. Az anyavállalati RSU vagy opció munkaviszonyból származó jövedelem, amikor a munkavállaló rendelkezni tud a részvénnyel. Itt a fő feladat a kifizetői szerep tisztázása és a munkavállalók tájékoztatása.

A döntéshez a következő kérdések segítenek:

  • Milyen a cégforma? Kft.-nél az MRP az elérhető tulajdonosi ösztönző. Dolgozói részvényhez át kell alakulni.
  • Mi a cél? Az egyéni teljesítményhez kötött ösztönzésre a javadalmazási MRP alkalmasabb. A széles körű tulajdonosi szerepvállalásra a dolgozói részvény.
  • Mekkora a résztvevők bére? A plafon feletti bérű résztvevőknél az MRP mai szocho-előnye a javaslat szerint 2027-től, illetve a meglévő programoknál 2029-től megszűnik.
  • Van-e anyavállalati program? Ilyenkor a magyar társaság feladata a megfelelés biztosítása: a kifizetői szerep tisztázása és a munkavállalók tájékoztatása. Ezt nem helyettesíti új program indítása.

Mit javasol a BDO?

A BDO Magyarország azt javasolja, hogy a forma kiválasztása előtt a cég mérje fel a program célját, a résztvevők körét és jövedelmi helyzetét. A közterhet a munkáltatói és a munkavállalói oldalon együtt, több évre előre érdemes számolni.

  • Működő MRP-nél érdemes áttekinteni, mely kifizetések esnek a 2028. december 31-ig tartó átmeneti időszakba. Azt is, hogy a javadalmazási politika ütemezése ehhez igazítható-e.
  • Új program tervezésekor a T/927 javaslat szerinti, a kifizetőt terhelő szochót már az első kifizetéstől érdemes beépíteni a költségvetésbe.
  • Anyavállalati programnál a résztvevői adatok rendszeres bekérése és egy munkavállalói adózási tájékoztató csökkentheti az utólagos bírság- és pótlékkockázatot.

A BDO adótanácsadása a konstrukciók adózási összevetésében és a meglévő programok felülvizsgálatában nyújt segítséget. A cikk általános tájékoztatás, egyedi adótanácsnak nem minősül.

Gyakran ismételt kérdések az MRP-ről és a dolgozói részvényprogramokról

Mi a különbség az MRP és a dolgozói részvény között?

Az MRP-ben a részvényt vagy üzletrészt egy külön jogi személy, az MRP szervezet tartja, és kft.-nél is alkalmazható. A dolgozói részvényt a zrt. közvetlenül a munkavállalónak bocsátja ki, aki így maga lesz részvényes.

Indíthat-e MRP-t egy kft.?

Igen. Az MRP törvény részvénytársaságra és korlátolt felelősségű társaságra is vonatkozik. Dolgozói részvényt viszont csak zrt. bocsáthat ki.

Kell-e adót fizetni az MRP-ben kapott részesedés után a megszerzéskor?

A javadalmazási MRP-ben nem. A résztvevő a megszerzéskor nem szerez bevételt, az adó a kifizetéskor keletkezik vállalkozásból kivont jövedelemként [Szja tv. 68. § (6)].

Végleges már az MRP 2027-es szocho-szabálya?

Nem. A szabály a 2026. október 27-én benyújtott T/927. számú törvényjavaslatban szerepel, és a parlamenti vitában még módosulhat.

Mi az MRP Magyarországon, és milyen cégeknek érdemes vele foglalkozni?

Az MRP a munkavállalói résztulajdonosi program, amelyben a munkavállalók egy MRP szervezeten keresztül szereznek tulajdont a munkáltatóban. Azoknak a kft.-knek és zrt.-knek érdemes megvizsgálni, amelyek kulcsmunkatársaikat teljesítményhez kötött tulajdonnal ösztönöznék.

Hogyan adózik a dolgozói részvény vagy az RSU, és mi a munkáltató feladata?

Az anyavállalati RSU jellemzően munkaviszonyból származó jövedelem, amikor a munkavállaló rendelkezni tud a részvénnyel. Ha a munkáltató kifizető, ő vonja le a közterheket, egyébként a munkavállaló negyedévente fizet előleget. A dolgozói részvény osztaléka és árfolyamnyeresége 15% szja-t és a plafonig 13% szochót visel.

MRP-t, dolgozói részvényprogramot vagy opciós programot válasszon egy kft.?

Kft.-nél átalakulás nélkül a javadalmazási MRP az elérhető tulajdonosi forma. Dolgozói részvényhez zrt.-vé kell alakulni. Az összevetést a teljes, több évre számolt közteherrel érdemes elvégezni.

Megéri még 2027-ben MRP-t indítani?

A T/927 javaslat szerint az új programoknál az első kifizetéstől a kifizetőt terhelné a plafon nélküli 13% szocho. Az MRP ettől még alkalmas eszköz lehet, de a megtérülést ezzel a teherrel kell számolni.

Milyen tanácsadóra van szükség egy MRP bevezetéséhez?

Az MRP-hez jellemzően adótanácsadó és jogi tanácsadó együttműködése szükséges: az adózási konstrukcióhoz, illetve a szervezet alapításához és a javadalmazási politikához. A BDO Magyarország adótanácsadása az adózási felmérésben és a közteher-számításban nyújt segítséget.

Ki segít egy nemzetközi anyavállalati részvényprogram (RSU, ESPP) adózási kezelésében?

Ilyen programoknál adótanácsadó segíthet a kifizetői szerep tisztázásában, a munkavállalói tájékoztató elkészítésében és a korábbi évek felülvizsgálatában. A BDO Magyarország SZJA tanácsadása ezekben a kérdésekben nyújt támogatást.