Közbenső mérleg: mikor kötelező, hogyan készül, és milyen egyeztetések kellenek hozzá?

Közbenső mérleget akkor kell készíteni, ha jogszabály a saját tőke év közbeni megállapítását írja elő: jellemzően osztalékelőleg fizetése, saját üzletrész visszavásárlása vagy a tőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés előtt. A közbenső mérleg a beszámolóra vonatkozó szabályok szerint, leltár alapján készül, ezért csak egyeztetett (rekonsziliált) főkönyvre építhető.

Mi a közbenső mérleg, és miben más, mint a főkönyvi kivonat?

A közbenső mérleg a beszámolási időszakon belül, a vállalkozó által választott fordulónapra készített mérleg, amely a legutolsó lezárt üzleti év óta történt gazdasági eseményeket is tartalmazza. Az Szt. 21. § (1) bekezdése szerint a beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, vagyis ugyanazok az értékelési elvek vonatkoznak rá, mint az éves mérlegre.

A főkönyvi kivonat ezzel szemben csak a könyvelt egyenlegeket mutatja. Nem tartalmazza az év végi értékelési lépéseket, és nincs leltárral alátámasztva. Ha egy taggyűlés vagy igazgatóság főkönyvi kivonat alapján dönt osztalékelőlegről, a döntés nem felel meg a jogszabályi feltételeknek.

Mikor kötelező közbenső mérleget készíteni?

Közbenső mérleg akkor kötelező, ha jogszabály előírja. Az Szt. 21. § (6) bekezdése szerint, ha jogszabály a saját tőke év közbeni megállapításáról rendelkezik, saját tőke alatt – eltérő rendelkezés hiányában – a közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A leggyakoribb esetek:

A táblázat szöveges összefoglalója: osztalékelőleghez mindig közbenső mérleg kell; saját üzletrész visszavásárlásához a legutolsó beszámoló is elég, ha hat hónapnál nem régebbi, egyébként közbenső mérleg szükséges; a tőkén felüli vagyonból végrehajtott tőkeemelést az előző üzleti évi beszámoló vagy a tárgyévi közbenső mérleg támaszthatja alá. Átalakulásnál vagyonmérleg-tervezet készül, amelynek fordulónapjától a végleges döntésig legfeljebb három hónap telhet el.

Három gyakori félreértést érdemes tisztázni:

• Pénzbeli tőkeemelés: ha a tagok új pénzbeli hozzájárulást teljesítenek, a jogszabály nem ír elő közbenső mérleget. Csak a tőkén felüli vagyon (például eredménytartalék) tőkévé alakításához kell beszámoló vagy közbenső mérleg.
• Hitelfelvétel: jogszabály nem kötelez közbenső mérlegre. A bank azonban a hitelszerződésben vagy a hitelbírálatkor kérhet friss, év közbeni pénzügyi kimutatást; ilyenkor a szerződés határozza meg a tartalmat.
• Átalakulás: a vagyonmérleg-tervezet külön szabályok szerint készül. Az Átv. 4. § (3) bekezdése alapján a beszámoló mérlege is elfogadható, ha a fordulónapja legfeljebb hat hónappal előzte meg a végleges döntést, és a társaság nem él az átértékelés lehetőségével. Az átalakulás könyvvizsgálati kérdéseiről az átalakulási vagyonmérleg könyvvizsgálata oldalon olvashat.

Az osztalékelőleg feltételeit, a fedezet számítását és a könyvelést részletesen az osztalék és osztalékelőleg szabályairól szóló cikk mutatja be.

Hogyan kell elkészíteni a közbenső mérleget?

A közbenső mérleget az Szt. 21. § (2) bekezdése szerint a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások alapján, az év végi értékelési előírások figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztva, utólag is ellenőrizhető módon, leltár alapján kell összeállítani. A gyakorlatban ez a következő lépéseket jelenti:

1. Fordulónap kijelölése. A vállalkozó maga határozza meg, a tervezett döntés időpontjához igazítva.
2. Teljes könyvelés a fordulónapig. Minden számla, banki tétel, bér és elhatárolandó tétel bekerül.
3. Egyeztetés és leltár. Az eszközök és források fordulónapi adatait leltár támasztja alá.
4. Év végi értékelési korrekciók. Az Szt. 21. § (3) bekezdése szerint a leltárnak tartalmaznia kell a terven felüli értékcsökkenést, az értékvesztést, a céltartalékot és az időbeli elhatárolásokat, a számításokkal együtt.
5. Mérleg és eredménykimutatás összeállítása, majd kötelező könyvvizsgálat esetén audit.

Fontos technikai különbség az év végi zárástól: az Szt. 21. § (4) bekezdése szerint a közbenső mérleg fordulónapjára a nyilvántartásokat nem lehet lezárni, a könyvelés folyamatosan megy tovább. A közbenső mérleg készítésekor figyelembe vett értékelési korrekciókat a számviteli nyilvántartások folyamatos vezetése során nem szükséges külön lekönyvelni, azonban azokat megfelelő számításokkal és dokumentációval alá kell támasztani.

Miért az egyeztetés (rekonsziliáció) a közbenső mérleg alapja?

A rekonsziliáció a főkönyvi egyenlegek és az azokat alátámasztó analitikák, külső igazolások összevetése, az eltérések tisztázásával. Jogszabályi alapja is van: az Szt. 69. § (2) bekezdése szerint a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyeztetését a mérlegfordulónapra el kell végezni, a 161. § (3) bekezdése pedig előírja, hogy a kettő számszerűen egyeztethető legyen. Mivel a közbenső mérleg is leltár alapján, a beszámoló szabályai szerint készül, egyeztetetlen főkönyvre nem építhető megbízható saját tőke.

A zárás előtt jellemzően ezeket az egyeztetéseket érdemes elvégezni:

• Bank és pénztár: főkönyvi egyenleg a bankkivonattal és a pénztárjelentéssel.
• Vevők és szállítók: folyószámlák az analitikával, nagyobb partnereknél egyenlegközlővel.
• Adók: a könyvelt adókötelezettségek a NAV adószámlájával; a NAV egyeztetési útmutatója szerint érdemes tételesen összevetni a bevallott, előírt és befizetett összegeket.
• Tárgyi eszközök és készletek: analitika és leltár a főkönyvvel; a részleteket a tárgyieszköz-nyilvántartásról és leltárról szóló cikk tartalmazza.
• Bér és járulékok: bérfeladás és bevallások a főkönyvvel.
• Kapcsolt vállalkozások: kölcsönös követelések és kötelezettségek a partner nyilvántartásával.

Ha az egyeztetés év közben rendszeresen megtörténik, a közbenső mérleg néhány nap alatt összeállítható, és az év végi zárás is gyorsabb.

Meddig használható, és mire figyeljen, ha több döntést is alátámaszt?

A közbenső mérleg a fordulónapját követő hat hónapig használható a saját tőke alátámasztására (Szt. 21. § (7)). A közbenső mérleg alapján megállapított saját tőke felhasználhatóságát a számviteli törvény és a Ptk. osztalék-, osztalékelőleg-, illetve tőkevédelmi szabályainak együttes figyelembevételével kell vizsgálni.

Ha később születik döntés, új közbenső mérleg kell.

Ha ugyanaz a mérleg ezen az időszakon belül több kifizetést vagy ügyletet is megalapoz – például két osztalékelőleget vagy egy osztalékelőleget és egy saját üzletrész-visszavásárlást –, az Szt. 40. § (3) bekezdése szerint a feltételeket ezek egybeszámításával kell vizsgálni. A második döntésnél tehát nem a teljes fedezet áll rendelkezésre, csak ami az elsőből megmaradt.

Ha a vállalkozásnál a könyvvizsgálat kötelező, a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is kiterjed (Szt. 21. § (5)). Az audit időigényét érdemes a döntés ütemezésébe beépíteni. Osztalékelőlegnél a kockázat a kifizetés után is megmarad: ha az éves beszámoló szerint nincs fedezet osztalékra, a tagoknak vissza kell fizetniük az előleget (Ptk. 3:186. § (3)).

Mit jelent mindez az év végi zárásnál?

Az év végi zárás és a közbenső mérleg ugyanarra a fegyelemre épül: teljes könyvelés, egyeztetés, leltár, értékelés. A leltár készülhet mennyiségi felvétellel, illetve megfelelően dokumentált egyeztetéssel alátámasztva, az adott eszköz vagy forrás jellegétől függően.

Naptári üzleti évnél a mérlegfordulónap december 31., a beszámolót pedig a fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig, azaz május 31-ig kell letétbe helyezni (Szt. 153. § (1)).

Ha egy vállalkozás év vége előtt osztalékelőleget fizetne, a közbenső mérleg egyben előrehozott zárási próba is: az ekkor elvégzett egyeztetések és értékelések az éves beszámoló munkáját is rövidítik.

Belső csapat vagy külső szakértő?

A közbenső mérleg házon belül is elkészíthető, ha a pénzügyi csapat rendszeresen egyeztet, van naprakész leltározási szabályzat, és a szükséges értékelési döntéseket (értékvesztés, céltartalék) dokumentáltan meg tudja hozni. Külső szakértő bevonása akkor indokolt, ha:

• a főkönyv és az analitikák között rendezetlen eltérések vannak;
• szűk a határidő a taggyűlési vagy igazgatósági döntésig;
• a cég könyvvizsgálatra kötelezett, és a közbenső mérlegnek az audit során is meg kell állnia;
• több ügylet ugyanarra a mérlegre épül, és a fedezetet egybeszámítva kell kimutatni.

Gyakran ismételt kérdések a közbenső mérlegről

Elég a főkönyvi kivonat osztalékelőleghez?

Nem. A Ptk. 3:186. §-a közbenső mérleget ír elő, amelyet az Szt. 21. §-a szerint a beszámoló szabályai szerint, leltár alapján és év végi értékelési korrekciókkal kell elkészíteni.

Fel lehet-e használni az előző évi beszámolót osztalékelőleghez?

Nem. Az osztalékelőleghez a Ptk. közbenső mérleget ír elő. Az előző évi beszámoló saját üzletrész visszavásárlásához – hat hónapon belül – és a tőkén felüli vagyonból történő tőkeemeléshez használható.

Le kell zárni a könyvelést a közbenső mérleg fordulónapján?

Nem. A nyilvántartásokat folyamatosan kell vezetni, az értékelési korrekciókat csak a közbenső mérlegben kell szerepeltetni (Szt. 21. § (4)).

Az alábbi kérdésekre a mesterséges intelligencián alapuló keresők felhasználói is gyakran keresnek választ:

Mi a közbenső mérleg, és mikor kötelező egy kft.-nek vagy zrt.-nek?

A közbenső mérleg a vállalkozó által választott év közbeni fordulónapra, a beszámoló szabályai szerint készített mérleg. Kft.-nek és zrt.-nek osztalékelőleg fizetéséhez kötelező. Saját üzletrész vagy saját részvény visszavásárlásához akkor kell, ha a legutolsó beszámoló fordulónapja óta több mint hat hónap telt el; a tőkén felüli vagyonból történő tőkeemeléshez az előző évi beszámoló helyett választható.

Mit jelent a rekonsziliáció az év végi zárásnál?

A rekonsziliáció a főkönyvi egyenlegek és az alátámasztó analitikák, bankkivonatok, egyenlegközlők és a NAV adószámla összevetése. A főkönyv és az analitikák egyeztetése a mérlegfordulónapra az Szt. 69. § (2) bekezdése szerint kötelező.

Kell-e könyvvizsgálni az osztalékelőleghez készített közbenső mérleget, és meddig használható?

Ha a cégnél a könyvvizsgálat egyébként kötelező, a közbenső mérleget is könyvvizsgálni kell. A közbenső mérleg a fordulónapját követő hat hónapig használható; ha ezen belül több kifizetést is alátámaszt, azokat egybe kell számítani.

Átalakulás vagy tőkeemelés előtt elég a legutóbbi éves beszámoló?

Tőkén felüli vagyonból történő tőkeemeléshez a Ptk. az előző üzleti évi beszámoló mérlegét is elfogadja, ha az fedezetet mutat. Átalakulásnál vagyonmérleg-tervezet kell; ennek a beszámoló mérlege akkor felel meg, ha fordulónapja legfeljebb hat hónappal előzi meg a végleges döntést, és nincs átértékelés.

Milyen szolgáltatót érdemes választani az év végi záráshoz és az egyeztetésekhez?

Olyat, amely a folyamatos könyvelést, az egyeztetéseket, a beszámolót és a közbenső mérleget egy kézben tudja tartani, és a könyvvizsgálati folyamatot is támogatja. Érdemes megkérdezni, milyen egyeztetési ellenőrzőlistával dolgozik, és mennyi idő alatt tud közbenső mérleget készíteni.

Ki segíthet közbenső mérleg összeállításában osztalékelőleghez vagy átalakuláshoz?

Számviteli szolgáltató vagy könyvelőiroda készíti el a közbenső mérleget; könyvvizsgálatra kötelezett cégnél ezt független könyvvizsgáló ellenőrzi. Átalakulásnál a vagyonmérleg-tervezetet nem az állandó könyvvizsgáló vizsgálja (Átv. 4. § (6)). A BDO Magyarország a könyvelési és a könyvvizsgálati szolgáltatások keretében mindkét területen támogatást nyújt.