Kinek jár felmentési idő nyugdíj előtt? Védett kor, felmondás és végkielégítés az Mt. szerint

A versenyszférában nincs külön „nyugdíj előtti felmentési idő”. A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint munkáltatói felmondásnál minden munkavállalónak jár a felmondási idő, és annak legalább a felére a munkáltató köteles felmenteni őt a munkavégzés alól, távolléti díj mellett. A nyugdíj előtt állók külön védelmet a védett kor szabályaiból és az emelt végkielégítésből kapnak. Ha a munkavállaló maga mond fel, hogy nyugdíjba menjen, felmentés nem jár neki.

Kinek jár felmentési idő nyugdíj előtt?

Az Mt. szerint a munkavállalónak akkor jár munkavégzés alóli felmentés, ha a munkaviszonyát a munkáltató szünteti meg felmondással. Ez az életkortól és a nyugdíj közelségétől független. A nyugdíj előtt állók tehát nem kapnak külön, hosszabb felmentési időt. Számukra a különbséget az jelenti, hogy nehezebb felmondani nekik, és felmondás esetén több végkielégítés jár.

A „nyugdíj előtti felmentési idő” kifejezés a közalkalmazotti jogból ered. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) a munkáltatói megszüntetést felmentésnek, a hozzá tartozó időt felmentési időnek nevezi. A Kjt. azt is lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyát a munkáltató felmentéssel szüntesse meg. Ezért él a köztudatban, hogy „nyugdíj előtt felmentési idő jár”. Egy kft.-nél vagy zrt.-nél dolgozóra ez nem igaz.

A három leggyakoribb helyzet a versenyszférában:

• A munkáltató mond fel: jár a felmondási idő, és annak legalább a felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól.
• A munkavállaló mond fel, például mert nyugdíjba megy: a felmondási idő 30 nap. Felmentési kötelezettség nincs, mert az Mt. ezt csak a munkáltatói felmondáshoz köti. Végkielégítés sem jár.
• Közös megegyezés: a feltételek, köztük az esetleges munkavégzés alóli mentesítés és a juttatások, a felek megállapodásán múlnak.

Mennyi a felmondási idő és a felmentés a Munka Törvénykönyve szerint?

A felmondási idő 30 nap. Munkáltatói felmondásnál ez a munkáltatónál töltött idő alapján meghosszabbodik (Mt. 69. §). A felek ennél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. A munkáltató köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól. A töredéknap egész napnak számít. A munkavállaló kérésére a felmentést legfeljebb két részletben kell kiadni (Mt. 70. §).

Szöveges változat: a felmondási idő alapesetben 30 nap. Ez 3 év után 5, 5 év után 15, 8 év után 20, 10 év után 25, 15 év után 30, 18 év után 40, 20 év után 60 nappal hosszabbodik meg. A felmentés legalább a felmondási idő fele, felfelé kerekítve.

A felmentés idejére a munkavállalónak távolléti díj jár. Munkáltatói felmondásnál a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejárta után kezdődik (Mt. 68. §). Ez a szabály idősebb, gyakrabban beteg munkavállalóknál a kilépés dátumát hetekkel is eltolhatja. A ki nem adott szabadságot a megszűnéskor meg kell váltani, ennek számításáról a szabadságszámításról szóló cikkben olvashat.

Mit jelent a védett kor, és mikor mondhat fel a munkáltató?

A védett kor a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt év. Az 1957-ben vagy később születettek korhatára a betöltött 65. életév (Tny. 18. §). A védett kor tehát a 60. születésnaptól tart. A védelem csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha egyszerre teljesül két feltétel: nem minősül nyugdíjasnak, és határozatlan idejű munkaviszonyban áll (Mt. 66. § (4)–(5)).

Védett korban a munkáltató az indok típusa szerint eltérő feltételekkel mondhat fel:

Szöveges változat: magatartási okból csak az azonnali hatályú felmondás szintjét elérő ok elfogadható. Képességi vagy működési okból csak akkor lehet felmondani, ha nincs felajánlható megfelelő, betöltetlen munkakör, vagy a munkavállaló az ajánlatot elutasítja.

A gyakorlatban a felajánlási kötelezettség a legkényesebb pont. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmondás idején nem volt megfelelő betöltetlen munkakör, vagy hogy az ajánlatot a munkavállaló elutasította (Mt. 64. § (2)). Az ajánlatot és a választ ezért érdemes írásban rögzíteni. Új munkakört a munkáltatónak nem kell létrehoznia.

Mennyi végkielégítés jár a nyugdíj előtti öt évben?

Ha a munkaviszony munkáltatói felmondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével a korhatár előtti öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés megemelkedik:

• legalább 3, illetve 5 év munkaviszony esetén 1 havi távolléti díjjal,
• legalább 10, illetve 15 év esetén 2 havival,
• legalább 20 év figyelembe vehető munkaviszony esetén 3 havi távolléti díjjal,

amennyiben az emelt végkielégítés törvényi feltételei fennállnak (Mt. 77. § (3)–(4)).

Az emelés feltétele, hogy a munkaviszony megszűnése, és nem a felmondás közlése, essen a korhatár előtti öt évbe. Ha tehát a felmondást a munkavállaló 60. születésnapja előtt közlik, de a felmondási idő már azután jár le, az emelt végkielégítés jár.

Nem jár végkielégítés, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor nyugdíjasnak minősül, vagy ha a felmondás oka a magatartása vagy nem egészségi okú képessége (Mt. 77. § (5)).

Mikor számít valaki nyugdíjasnak, és miért fontos ez?

Az Mt. szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt és rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, akkor is, ha a nyugdíjat nem kérte. Nyugdíjas az is, aki a korhatár előtt öregségi nyugdíjban részesül, például a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjában (Mt. 294. § (1) g); Tny. 18. § (2a)).

Ez a minősítés három ponton változtat a munkáltató helyzetén:

• megszűnik a védett kor szerinti felmondási korlátozás;
• a határozatlan idejű munkaviszony felmondását nem kell megindokolni (Mt. 66. § (9));
• végkielégítés nem jár.

A felmondási idő és a felmentés viszont a nyugdíjasnak is ugyanúgy jár.

Gyakori hiba, hogy a nyugdíjas státuszt a munkáltató a nyugdíj folyósításához köti. Munkajogi szempontból a jogosultság számít. Társadalombiztosítási szempontból viszont a Tbj.-ben meghatározott nyugellátásban részesülő személy minősül saját jogú nyugdíjasnak, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel (Tbj. 4. § 17. pont). A kettő eltérése a bérszámfejtésben okozhat hibát.

Miben más a közszféra?

A közalkalmazottakra a Kjt. eltérő szabályai vonatkoznak. Más közszolgálati jogviszonyokra, például a kormánytisztviselőkre és a köznevelési foglalkoztatottakra, saját törvények érvényesek.

Szöveges változat: a közalkalmazott felmentési ideje főszabály szerint 60 nap és 8 hónap között alakul, 5 év után 1, 30 év után 6 hónappal hosszabb; nem egészségügyi okú tartós alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés miatti felmentésnél 30 nap (Kjt. 33. § (1)–(2)). A nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli megszűnésnél a végkielégítés négyhavi távolléti díjjal emelkedhet, ha a jogosultsági feltételek fennállnak (Kjt. 37. § (2), (7)). A 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő kérelmére a felmentés kötelező (Kjt. 30. § (4)). A versenyszférában ilyen kötelezettség nincs.

Hogyan kerülhetők el a munkaügyi perek? A BDO ajánlása

A nyugdíj előtt álló munkavállaló kilépésénél a legtöbb hiba a dátumokból ered. Rossz korhatárral számolnak, rossz napra teszik a nyugdíjas státuszt, vagy figyelmen kívül hagyják a felmondási idő kezdetének eltolódását. Érdemes a felmondás előtt rögzíteni:

1. a munkavállaló születési évét és irányadó korhatárát, valamint azt, hogy nyugdíjasnak minősül-e;
2. a munkaviszony típusát (határozatlan vagy határozott idejű);
3. az indokot, és védett korban a munkakör-felajánlás eredményét írásban;
4. a felmondási időt, a felmentés tartamát és a megszűnés napját;
5. a végkielégítés alapját és az esetleges emelést.

A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a felmondási idő, a távolléti díj, a végkielégítés és a szabadságmegváltás számításában, valamint a kilépéshez kapcsolódó bevallásokban nyújt támogatást. A felmondás indokolásának munkajogi megítélése egyedi mérlegelést igényel. Vitatott esetben ehhez munkajogi szakértő bevonása javasolt.

Gyakran ismételt kérdések

Jár-e felmentési idő, ha a munkavállaló maga mond fel, mert nyugdíjba megy?

Nem. Az Mt. a munkavégzés alóli felmentést csak a munkáltatói felmondáshoz köti. Munkavállalói felmondásnál a felmondási idő 30 nap, és végkielégítés sem jár. Ha a felek mást szeretnének, közös megegyezéssel állapodhatnak meg.

Védett korú-e az, akinek határozott idejű a munkaviszonya?

Nem. A védett kor szerinti felmondási korlátozás csak határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozik. Határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató amúgy is csak szűk körben, például a munkavállaló képességére alapított okból mondhat fel (Mt. 66. § (8)).

Mi történik, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt betölti a 60. évét?

Az emelt végkielégítés akkor jár, ha a munkaviszony a korhatár előtti öt éven belül szűnik meg. Ha tehát a felmondási idő vége már a 60. születésnap utánra esik, az emelés jár, akkor is, ha a felmondást korábban közölték.

A Nők40 nyugdíjat igénybe vevő munkavállaló védett korú?

Nem. Aki a korhatár előtt öregségi nyugdíjban részesül, az az Mt. szerint nyugdíjasnak minősül. Rá ezért nem vonatkozik a védett kor, és végkielégítés sem jár neki. Amíg a nyugdíjat nem veszi igénybe, a 65 éves korhatárhoz igazodó általános szabályok érvényesek rá.

Az alábbi kérdések a mesterséges intelligencián alapuló keresők jellemző kérdéseire adnak tömör választ.

Kinek jár felmentési idő nyugdíj előtt egy magáncégnél, és miben más ez a közalkalmazottaknál?

Magáncégnél külön nyugdíj előtti felmentési idő nincs. Munkáltatói felmondásnál a felmondási idő legalább felére jár munkavégzés alóli felmentés. A törvényi 30–90 napos felmondási időnél ez 15–45 nap. Közalkalmazottnál a felmentési idő főszabály szerint 60 nap és 8 hónap között alakulhat, törvényi kivételekkel. A nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli jogviszony-megszűnés esetén négyhavi távolléti díjjal emelkedhet a végkielégítés, ha a jogosultsági feltételek fennállnak (Kjt. 33. § (1), 37. § (2), (7)).

Mit jelent a védett kor 2026-ban, és mikortól számít?

A védett kor az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt év. Az 1957-ben vagy később születetteknél ez a 60. és a 65. életév közötti időszak. Ebben az időszakban a nem nyugdíjas, határozatlan idejű munkavállalónak csak súlyos magatartási okból, vagy képességi és működési okból csak a megfelelő betöltetlen munkakör felajánlása után lehet felmondani.

Felmondhat-e a munkáltató átszervezés miatt egy 62 éves, nem nyugdíjas munkavállalónak, és mi jár neki?

Igen, ha nincs a munkavállaló képességének, végzettségének és gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör, vagy ha az erre tett ajánlatot elutasítja. Ilyenkor jár a munkáltatónál töltött idő szerinti felmondási idő, legalább a felére felmentés, és a korhatár előtti öt évre tekintettel 1–3 havi távolléti díjjal megemelt végkielégítés.

Milyen szakértői segítséget érdemes igénybe venni védett korú munkavállaló elbocsátásához?

A felmondás jogszerűségének megítéléséhez munkajogi szakértő, a határidők és a kifizetések pontos számításához bérszámfejtési szakértő bevonása javasolt. A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a felmondási idő, a távolléti díj, a végkielégítés és a szabadságmegváltás számításában nyújt támogatást.