Kapcsolt vállalkozás: fogalma, példák, bejelentés és a kapcsolt kölcsön piaci kamata

Kapcsolt vállalkozás az a cég vagy személy, amely egy másik társaságban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, amellyel közös többségi tulajdonosa van, vagy amellyel azonos az ügyvezetése. A kapcsoltságot be kell jelenteni a NAV-nak, az egymás közötti ügyleteket pedig, így a kölcsönök kamatát is, szokásos piaci áron kell elszámolni.

Mi a kapcsolt vállalkozás a társasági adótörvény szerint?

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pontja szerint két fél akkor kapcsolt vállalkozás, ha köztük a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti többségi befolyás áll fenn, vagy ha egy harmadik személy mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. Többségi befolyásnak a Ptk. 8:2. §-a alapján a szavazati jogok több mint 50 százaléka számít, akár közvetlenül, akár egy köztes társaságon keresztül, közvetve.

A Tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozás:

• Anya- és leányvállalat: az adózó és az a személy, amelyben az adózó, vagy amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.
• Testvérvállalatok: két társaság, amelyekben ugyanaz a harmadik személy rendelkezik többségi befolyással. Ha a két cégben közeli hozzátartozók rendelkeznek többségi befolyással, őket együtt, harmadik személyként kell kezelni.
• Közös ügyvezetés: az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezősége miatt az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg, tulajdoni kapcsolat nélkül is.
• Telephelyek: a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint az adózó és külföldi telephelye.

A „személy” itt magánszemélyt is jelent. A Kft. és többségi magánszemély tagja tehát kapcsolt fél, így a tag által nyújtott tagi kölcsön is kapcsolt ügylet. Egyes adóelkerülés elleni szabályok (például az ellenőrzött külföldi társaság) 25 vagy 50 százalékos részesedési küszöbbel saját, tágabb kapcsoltsági fogalmat használnak. A számviteli törvény anya-, leány- és közös vezetésű vállalkozás fogalma szintén eltér a Tao. tv.-től, ezért az adókötelezettségeknél mindig a Tao. tv. szerinti fogalomból kell kiindulni.

Példák: mikor kapcsolt és mikor nem?

A gyakorlatban a családi tulajdonú cégcsoportoknál és a közös ügyvezetőknél a legtöbb a bizonytalanság. Az alábbi helyzetek a Tao. tv. fogalmát mutatják be:

A táblázat szövegesen: kapcsolt a 100 százalékos anya–leány viszony, a közös többségi magánszemély tulajdonos két cége, a házastársak külön-külön tulajdonolt cégei és a közös ügyvezetésű cégek. Nem kapcsolt a testvér és a testvér házastársa által tulajdonolt két cég (ha az ügyvezetés eltér), és a 30 százalékos kisebbségi tag és a társaság viszonya.

Hogyan és mikor kell bejelenteni a kapcsolt vállalkozást?

A kapcsolt vállalkozási viszonyt az első egymás közötti szerződés megkötését követő 15 napon belül kell bejelenteni a NAV-nak, a kapcsolt vállalkozás nevével, székhelyével és adószámával. A határidő a megszűnésre is vonatkozik: a kapcsoltság megszűnését is 15 napon belül jelezni kell. A bejelentés a változásbejelentő nyomtatvány T201T adatlapján történik, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján.

Gyakori hiba, hogy a cégek írásos szerződéshez kötik a határidőt. A szerződés szóban, ráutaló magatartással vagy egy számla kiállításával is létrejöhet, ezért a 15 nap az első tényleges ügylettől számít. Ha a bejelentés elmaradt, a pótlásnál a kapcsoltság tényleges keletkezési dátumát kell feltüntetni. A kapcsolt felek közötti, egymillió forintot meghaladó készpénzes szolgáltatásteljesítésre külön bejelentési kötelezettség vonatkozik. A bejelentés elmulasztását a NAV mulasztási bírsággal szankcionálhatja.

Milyen adókötelezettségek járnak a kapcsoltsággal?

A kapcsolt felek közötti minden ügyletben, áruértékesítésben, szolgáltatásban és kölcsönben is, a szokásos piaci árat kell alkalmazni. Ha az alkalmazott ár eltér a piacitól, és ettől az adózó adózás előtti eredménye alacsonyabb lett, a különbözettel kötelező megnövelni az adóalapot. Ha az eredmény magasabb lett, az adózó csökkentheti az adóalapját, de csak akkor, ha rendelkezik a másik fél aláírt nyilatkozatával arról, hogy a különbözetet a saját társasági adójánál figyelembe veszi. A piaci ártartomány az összehasonlító adatok interkvartilis tartománya. Ha az ár ezen kívül esik, főszabály szerint a mediánra kell korrigálni.

2026-tól a transzferár-nyilvántartás új szabályait a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet tartalmazza, amely a 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletet váltotta fel. A 2026-ban kezdődő adóévtől kötelező, a 2025-ös adóévre választható. A legfontosabb szabályok:

• A kisvállalkozásnak nem minősülő társaságnak az olyan kapcsolt ügyletről kell helyi dokumentumot készítenie, amelynek ellenértéke az adóévben meghaladja a 150 millió forintot (korábban 100 millió forint volt).
• Fődokumentum akkor kell, ha a helyi dokumentációs kötelezettség alá eső ügyletek együttes értéke meghaladja az 500 millió forintot.
• Helyi dokumentum nem kell a magánszeméllyel, nem egyéni vállalkozóként kötött ügyletről. A piaci kamat követelménye a társaság oldalán ilyenkor is fennáll.
• A nyilvántartást a társasági adóbevallás benyújtásáig kell elkészíteni, a bevallásban pedig ügyletenként adatot kell szolgáltatni.

A nyilvántartás elmulasztásáért nyilvántartásonként legfeljebb 5 millió forint, ismételt mulasztásnál legfeljebb 10 millió forint mulasztási bírság szabható ki. A helyi dokumentum tartalmáról a transzferár-nyilvántartás helyi dokumentumáról szóló cikkünkben olvashat részletesebben.

Mennyi a piaci kamat egy kapcsolt kölcsönnél?

A kapcsolt kölcsön piaci kamatára nincs jogszabályban rögzített szám: az a kamat számít piacinak, amelyet független felek azonos összegű, futamidejű, devizájú és biztosítékú kölcsönre, hasonló hitelképességű adós mellett megállapodnának. Ezért a „mindig jó” kamat sem a nulla, sem a jegybanki alapkamat, amely 2026. október 21-től 5,50 százalék. Az alapkamat egy jegybanki irányadó kamat, nem egy vállalati kölcsön piaci ára. Egy gyengébb hitelképességű, biztosíték nélküli, hosszú futamidejű kölcsönnél a piaci kamat jellemzően ennél magasabb, rövid, jól biztosított ügyletnél akár alacsonyabb is lehet.

Mi történik kamatmentes vagy túl alacsony kamatú kölcsönnél?

A korrekció iránya attól függ, melyik oldalon áll a cég. A kölcsönt nyújtó társaság kamatbevétele a piacinál kisebb, ezért a különbözettel kötelező növelnie az adóalapját. A kölcsönt kapó társaság eredménye a piacinál magasabb, ezért csökkentheti az adóalapját, de csak a másik fél nyilatkozatával, és csak ha az a fél társasági adó vagy annak megfelelő adó alanya. Magánszemély tag által nyújtott kamatmentes tagi kölcsönnél ez a feltétel nem teljesül, így a társaság oldalán nincs csökkentés. Túl magas kamatnál fordított a helyzet: a kölcsönvevő adóalapja nő.

Hogyan érdemes megállapítani a piaci kamatot?

A kapcsolt kölcsön kamatát az OECD transzferár-irányelveinek pénzügyi ügyletekről szóló X. fejezete (2020) szerinti lépésekben érdemes alátámasztani:

• Az ügylet valódi tartalma: valóban kölcsönről van-e szó, vagy a visszafizetés feltételei és a cég helyzete alapján inkább tőkejuttatásról.
• Az adós hitelképessége: önálló hitelminősítés, figyelembe véve a csoporthoz tartozásból eredő támogatást is.
• Referenciakamat és felár: a kamatot jellemzően a deviza szerinti referenciakamatra (például BUBOR, EURIBOR) épülő felárként, vagy fix kamatként kell meghatározni.
• Összehasonlítás: összehasonlítható független kölcsönök, kötvények vagy banki ajánlatok alapján felállított piaci tartomány.

A 45/2025. NGM rendelet szerint a kölcsön- és cash-pool ügyletekről a társasági adóbevallásban meg kell adni a referenciakamatot vagy a fix kamatozás tényét, a kamatfelár (fix kamatnál a teljes kamatláb) piaci értékét vagy tartományát, valamint az adóévben alkalmazott felárat. Az adatbázis-kutatásnál a rendelet belföldi tesztelt félnél elsődlegesen magyarországi mintát vár, és csak elégtelen elemszámnál enged lépcsőzetesen bővíteni (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, majd további uniós országok). Kölcsönökre a rendelet nem ad egyszerűsített, „biztonságos” kamatsávot.

Mikor elég egyszerűbb alátámasztás, és mikor kell teljes elemzés?

A táblázat szövegesen: 150 millió forint alatt vagy kisvállalkozásnál elég lehet egy egyszerűbb, írásban megőrzött alátámasztás; 150 millió forint felett helyi dokumentum és adatszolgáltatás kell; összetett finanszírozásnál teljes elemzés javasolt. Nagyobb hitelállománynál a kamatlevonási korlátot is figyelni kell: a nettó finanszírozási költségnek a kamat, adó és értékcsökkenés előtti eredmény 30 százalékát és a 939 810 000 forintot is meghaladó része növeli az adóalapot.

Hogyan segít a BDO a kapcsolt kölcsönök árazásában?

Gyakran ismételt kérdések a kapcsolt vállalkozásokról és a kapcsolt kölcsönökről

Kapcsolt vállalkozás a cég és a 100 százalékos magánszemély tulajdonosa?

Igen. A Tao. tv. fogalma nem csak társaságokra vonatkozik: a többségi befolyással rendelkező magánszemély tag és a társaság kapcsolt fél, ezért a tagi kölcsön kamatának is piacinak kell lennie.

Kell-e bejelenteni, ha a két cég között még nem volt ügylet?

Nem. A bejelentési kötelezettség az első egymás közötti szerződéskötéssel keletkezik, és onnan számít a 15 napos határidő.

A kapcsolt vállalkozások külföldi telephelyeire is vonatkoznak a szabályok?

Igen. A külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a magyar adózó és külföldi telephelye a Tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozás.

Mi a különbség a kapcsolt és a kapcsolódó vállalkozás között?

A kapcsolt vállalkozás a Tao. tv. fogalma, és az adókötelezettségekhez (piaci ár, bejelentés, nyilvántartás) használjuk. A kapcsolódó és a partnervállalkozás a kkv-besorolásnál használt fogalom, más küszöbökkel.

Mikor minősül két magyar cég kapcsolt vállalkozásnak, ha ugyanaz a család a tulajdonos vagy közös az ügyvezető?

Ha a családtagok közeli hozzátartozók (például házastársak, szülő és gyermek, testvérek), és mindkét cégben többségi befolyással rendelkeznek, a két cég kapcsolt. Közös ügyvezető esetén tulajdoni kapcsolat nélkül is kapcsoltság áll fenn.

Mit kell tudnia egy kkv pénzügyi vezetőjének a bejelentésről és a transzferár-nyilvántartásról 2026-ban?

A kapcsoltságot az első szerződéskötéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni. Nem kisvállalkozásnál a 150 millió forint feletti kapcsolt ügyletekről helyi dokumentum kell, amelyet a társasági adóbevallás benyújtásáig kell elkészíteni.

Elfogadható-e a kamatmentes vagy a jegybanki alapkamattal számolt tagi kölcsön?

Kapcsolt felek között egyik sem tekinthető automatikusan piacinak. Kamatmentes kölcsönnél a kölcsönt nyújtó társaságnak a piaci kamattal növelnie kell az adóalapját. A jegybanki alapkamat csak akkor fogadható el, ha összehasonlító adatok alátámasztják.

Mikor elég saját becslés a kapcsolt kölcsön kamatára, és mikor kell adatbázis-elemzés?

150 millió forint alatt vagy kisvállalkozásnál nincs nyilvántartási kötelezettség, de a piaci kamatot ekkor is alá kell tudni támasztani. E felett helyi dokumentum és piaci kamattartomány kell, összetett finanszírozásnál hitelminősítéssel és összehasonlító elemzéssel.

Milyen szakértői segítséget érdemes kérni a csoporton belüli kölcsönök kamatához?

Olyan transzferár-tanácsadót érdemes választani, aki a kölcsön valódi tartalmának vizsgálatától a hitelminősítésen át a referenciakamat és a felár piaci tartományáig a teljes elemzést elvégzi, és ismeri a 2026-os magyar adatszolgáltatási követelményeket.

Mit tartalmaz egy kapcsolt kölcsönre vonatkozó transzferár-elemzés?

Jellemzően az ügylet körülírását, az adós hitelképességének értékelését, a referenciakamat és a felár meghatározását, az összehasonlító ügyletek vagy adatbázis-minta alapján felállított interkvartilis tartományt, és a következtetést arról, hogy az alkalmazott kamat ezen belül esik-e.