Transzferár nyilvántartás - Helyi dokumentum

Magyarországon a Társasági adóalanyoknak nyilvántartást kell készíteniük, ha az adóévben kapcsolt vállalkozásukkal kötött szerződés alapján teljesítés történt, és az ügylet értéke meghaladja a nettó 100 millió forintot.  

A transzferár-nyilvántartást évente kell elkészíteni, amely két részből áll: a Fődokumentumból és a Helyi dokumentumból.  

A transzferár nyilvántartás formai és tartalmi elemeivel kapcsolatos előírásokat a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X.18.) NGM rendelet („NGM rendelet”) tartalmazza. 

Helyi dokumentum szerepe 
A helyi dokumentum az adózó és a transzferár nyilvántartási kötelezettséggel érintett ügylet bemutatására, valamint az alkalmazott transzferár szokásos piaci jellegének alátámasztására szolgál. A helyi dokumentumban részletes vállalati és ügyleti szintű elemzés elkészítése szükséges. 

Helyi dokumentum felépítése 
A helyi dokumentum két fő részből, az adózószintű közös és ügyleti szintű specifikus dokumentumrészekből áll. A helyi dokumentum adózószintű része elsősorban a Társaság bemutatását tartalmazza, míg az ügyleti szintű rész az egyes ügyletek árképzésére, az árképzési módszerek kialakítására, valamint a szokásos piaci ár elvének alkalmazására fókuszál az ügyletek megvalósulása során. Jelen cikk ezen tartalmi elemek részletes bemutatásával foglalkozik. 

Adózószintű közös rész 
Az adózói szintű rész legalább a következő tartalmielemekből áll: 

• Az első fejezetnek a Társaság ügyvezetésének részletes bemutatását kell tartalmaznia, amely kiterjed azon személyekre is, akik felé az ügyvezetés jelentési kötelezettséggel tartozik – megjelölve az érintett országokat is.  

• A második kötelező tartalmi elem az adózó tevékenységének és stratégiájának részletes bemutatása.  

• Emellett szerepelnie kell az esetleges üzleti átszervezések és immateriális javak átadásának, a versenytársak felsorolásának, továbbá a hatályos szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásoknak.  
   

A helyi dokumentum ügyletspecifikus része 
Az ügyletspecifikus rész legfontosabb célja a vizsgált kapcsolt tranzakció részletes és teljeskörű ismertetése, be kell mutatni a szerződéses feltételeket, az ügyletben szereplő kapcsolt feleket és azok által ellátott funkciókat, viselt kockázatokat és felhasznált eszközöket. Az ügylet bemutatásához tartozik a gazdasági és piaci környezet elemzése is, amelyben az ügylet létrejött. Az érintett piac bemutatásának célja, hogy feltárja az adott ágazat fő értékhordozóit, alapvető kockázatait, az árképzést befolyásoló tényezőket, a verseny természetét, a trendeket, stb., amelyek hatással vannak a transzferárképzésre. Továbbá, szerepeltetni kell a dokumentumban az az ellenőrzött ügylet tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatos információkat. 

Az ügylet, funkcionális elemzés és piac megismerését követően a rendelkezésre álló információk alapján a legmegfelelőbb szokásos piaci ár-megállapítási módszer kiválasztására kerül sor. Ennek érdekében a kiválasztás folyamata során figyelembe kell venni az OECD által elismert módszerek erősségeit és gyengeségeit; a módszer alkalmasságát az ügylet(ek) jellege szempontjából, amelynek megítélése elsősorban a funkcionális elemzésen keresztül történik. Szükséges továbbá megvizsgálni a kiválasztott módszer alkalmazásához szükséges, megbízható információk elérhetőségét (különösen az összehasonlítható független ügyletek vonatkozásában); valamint a kapcsolt ügylet(ek) és független ügyletek összemérhetőségének a fokát, ideértve a közöttük fennálló lényeges különbségek kiküszöbölésére szolgáló helyesbítések megbízhatóságát is.  

Szükséges feltüntetni a választott módszert és ezt megindokolni, emellett ki kell jelölni az úgynevezett „tesztelt felet” is, vagyis azt a fél(eke)t, amely(ek) esetében a szokásos piaci ár elvének való megfelelést vizsgálják, mivel ez biztosítja a módszer gyakorlati alkalmazhatóságát és az összehasonlíthatóságot. 

A gazdasági elemzés keretén belül kerül meghatározva a szokásos piaci ár, ez többféleképpen lehet meghatározni: független összehasonlító információkkal vagy jövedelmezőséggel. Többéves összehasonlító elemzést valamint az esetleges összehasonlíthatóságot fokozó kiigazításokat szükséges megindokolni. 

A helyi dokumentum ügyletspecifikus részének eredménye annak részletes bemutatása, hogy az ellenőrzött ügyletek során a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszeren alapuló szokásos piaci árnak megfelelően alakították ki az árat vagy sem.  

Továbbá, a helyi dokumentum esetén is kötelező feltüntetni a készítés és módosítás dátumát. 

Helyi dokumentum elkészítésére vonatkozó szabályok 
A helyi dokumentum adózó szintű közös részét egyszer, az ügyletspecifikus részeket pedig ügyletenként kötelező elkészíteni minden üzleti évben a társasági adóbevallás benyújtásának napjáig. 

Szankciók a fődokumentációval kapcsolatos mulasztások esetén 
A transzferár dokumentációs kötelezettség betartásának elmulasztása a vállalatokra jelentős pénzügyi kockázatot jelenthet: hiányos vagy elmaradt dokumentumok esetén az adóhatóság ügyletenként és dokumentumonként akár ötmillió forint mulasztási bírságot is kiszabhat, ismételt szabályszegés esetén pedig ez az összeg tízmillió forintig növekedhet ügyletenként.  

BDO transzferár szolgáltatásai 
A BDO nemzetközi hálózattal, dedikált transzferár szakértői csapattal és Adóhatóság által elismert és használt adatbázisokkal rendelkezik. Így teljeskörű szakmai támogatást tudunk nyújtani Ügyfeleink részére transzferár területen is. Leggyakoribb szolgáltatásaink közé tartozik: 

• Transzferár nyilvántartási kötelezettség felmérése, vizsgálata; 

• Transzferárak tervezése, vizsgálata és kialakítása; 

• Transzferár térkép készítése; 

• Kapcsolt vállalkozások beazonítása, vállalat méretének meghatározása; 

• Kapcsolt vállalkozások bejelentése; 

• Kapcsolt vállalkozások közötti szerződések véleményezése; 

• Master file és Local file (transzferár nyilvántartás) felülvizsgálata, kiegészítése, elkészítése; 

• A kapcsolt felek között már folyamatban lévő ügyletek vizsgálata; 

• Összehasonlító (benchmark) elemzés készítése nemzetközi adatbázisok felhasználásával; 

• Szokásos piaci ártartomány kialakítása; 

• Előzetes ármegállapítás (APA) előkészítése, részvétel az eljárásban; 

• Támogatás adóhatósági eljárásokban; 

• Immateriális javak árazásának tervezése; 

• Pénzügyi tranzakciók árazása; 

• Javaslattétel a cégcsoport struktúrájának kialakítására; 

• Értéklánc (VCA – Value Chain Analysis) és funkcionális elemzés készítése; 

• Országonkénti jelentés (CbCR) elkészítése, kapcsolódó formanyomtatványok kitöltése és benyújtása.