Jelentős összegű hiba és háromoszlopos beszámoló: mikor kell és hogyan készül?

A számviteli törvény szerint a lezárt évet érintő hiba akkor jelentős összegű, ha az adott évre feltárt hibák előjeltől független együttes összege meghaladja a számviteli politikában rögzített értékhatárt, de minden esetben jelentős, ha meghaladja a mérlegfőösszeg 2 százalékát, vagy ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az egy millió forintot, akkor az egy millió forintot. Jelentős hibánál a javítás nem a tárgyévi eredményt terheli, hanem háromoszlopos beszámolóban, elkülönítve jelenik meg.

Mikor beszélünk számviteli értelemben hibáról?

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény, Szt.) hibajavítási szabályai a beszámolóval már lezárt üzleti évekre vonatkoznak. Az Szt. 3. § (3) bekezdése szerint az ellenőrzés a jóváhagyott beszámolóval lezárt év adatainak utólagos ellenőrzése, amelyet a gazdálkodó önellenőrzés, az adóhatóság pedig adóhatósági ellenőrzés keretében végez.

Az ellenőrzés megállapítása minden olyan, az eszközöket, a forrásokat, az eredményt vagy a saját tőkét érintő hiba, amely a jogszabályok nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből vagy tiltott cselekményből származik. A törvény ide sorolja a lezárt évet érintő gazdasági események utólagos módosítását is, ha azt szerződésmódosítás vagy a bizonylatok módosítása dokumentálja.

A még le nem zárt tárgyév hibáit a könyvelés a szokásos módon, a tárgyévben javítja. A jelentős és nem jelentős hiba közti különbségtétel tehát a már elfogadott beszámolókat érintő hibákra vonatkozik.

Mikor jelentős összegű a hiba?

A hiba minősítése nem tételenként, hanem évenként összesítve történik. Az Szt. 3. § (3) bekezdés 3. pontja szerint a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások eredményt és saját tőkét növelő-csökkentő értékét előjeltől függetlenül, abszolút értékben kell összeadni.

Az így kapott összeg alapján:

• jelentős összegű a hiba, ha meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt;
• minden esetben jelentős, ha meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió Ft-ot, akkor az 1 millió Ft-ot;
• nem jelentős, ha nem éri el a jelentős összegű hiba értékhatárát (Szt. 3. § (3) 4.).

A számviteli politika tehát a törvényi felső korlátnál alacsonyabb értékhatárt is meghatározhat. A cég saját szabályzata ezért érdemi döntés: ettől függ, hogy egy feltárt hiba a tárgyévi eredményt módosítja-e, vagy háromoszlopos beszámolót kell készíteni.

A példa jól mutatja a leggyakoribb félreértést: a nettó hatás alapján a hiba a korlát alatt maradna, a törvény azonban az előjeltől független összeget vizsgálja.

Hogyan kell javítani a nem jelentős összegű hibát?

A nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák (Szt. 70. § (3)). A javítás tehát a feltárás évének eredményét módosítja, a beszámoló szerkezete nem változik.

A javítást a könyvelésben elkülönítetten érdemes nyilvántartani, hogy a tárgyévi és a korábbi éveket érintő tételek később is visszakereshetők legyenek, és a társasági adóalap korrekciója is alátámasztható legyen.

Hogyan kell javítani a jelentős összegű hibát?

A jelentős összegű hiba hatását nem a tárgyévi eredmény tartalmazza. A szabályok három ponton jelennek meg:

• Eredménytartalék: a feltárt hibák eredményre gyakorolt hatását (adózott eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának évében kell elszámolni (Szt. 37. § (5)).
• Eredménykimutatás: az adózott eredmény levezetése elkülönítetten mutatja be az előző év(ek) adózott eredményét módosító jelentős összegű hibák hatását (Szt. 70. § (1)).
• Kiegészítő melléklet: be kell mutatni a jelentős összegű hibák eredményre, eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását, évenkénti bontásban (Szt. 88. § (5)).

A számviteli javítás nem helyettesíti az adózási önellenőrzést. Ha a hiba az adóalapot is érinti, az adókötelezettséget külön, az adózási szabályok szerint kell rendezni. Ennek menetéről az önellenőrzésről szóló cikkünk ad áttekintést.

Mi a háromoszlopos beszámoló, és mikor kötelező?

Háromoszlopos beszámolót akkor kell készíteni, ha az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) beszámolójában jelentős összegű hibát állapított meg. Ilyenkor az Szt. 19. § (3) bekezdése szerint a mérlegben és az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek:

Szöveges összefoglaló a táblázathoz: a háromoszlopos mérlegben és eredménykimutatásban az előző év eredeti adatai, a lezárt évekre vonatkozó módosítások és a tárgyévi adatok külön oszlopban jelennek meg.

A módosítások nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Így az olvasó egyszerre látja az eredetileg közölt számokat, a javítás hatását és a tárgyév tényleges teljesítményét.

Két feltételt érdemes kiemelni:

• Csak a mérlegkészítés napjáig ismert megállapítások számítanak, és közülük is csak a nem vitatott, nem fellebbezett vagy jogerős megállapítások.
• Ha a hatóság később megváltoztatja a megállapítást: ha egy már elszámolt adóhatósági megállapítást a következő év(ek)ben, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig a hatóság vagy a bíróság jogerősen megváltoztat, ennek hatását a tárgyévre kell elszámolni (Szt. 19. § (3a)).

A háromoszlopos forma tehát nem büntetés, hanem átláthatósági eszköz. A bank, a befektető vagy a tulajdonos ebből látja, hogy a korábbi beszámoló milyen mértékben és milyen irányban módosult.

Lépésről lépésre: a feltárt hiba kezelése

1. Dokumentálás: rögzítse a hiba tárgyát, az érintett évet, az eredmény- és saját tőke hatását, valamint a feltárás módját (önellenőrzés vagy hatósági ellenőrzés).
2. Évenkénti összesítés: érintett évenként adja össze a hibák abszolút értékét.
3. Minősítés: vesse össze az összeget a számviteli politika értékhatárával és a törvényi 2 százalékos korláttal, illetve ha a mérlegfőösszeg két százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintos korláttal.
4. Könyvelés: a nem jelentős hiba a tárgyévi eredményt, a jelentős hiba elkülönítetten az eredménytartalékot módosítja.
5. Beszámoló: jelentős hibánál készítse el a háromoszlopos mérleget és eredménykimutatást, és töltse ki a kiegészítő melléklet kapcsolódó részét.
6. Adó: vizsgálja meg, hogy a hiba érinti-e az adóalapot, és ha igen, gondoskodjon az adózási önellenőrzésről.

Milyen üzleti következményei lehetnek a jelentős hibának?

A jelentős összegű hiba hatása túlmutat a könyvelésen. Mivel a javítás az eredménytartalékot módosítja, közvetlenül befolyásolja az osztalékfizetés lehetőségét is: az Szt. 39. § (3) bekezdése szerint osztalék csak az előző év adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalékból fizethető, és csak akkor, ha a saját tőke a kifizetés után sem csökken a jegyzett tőke alá. Egy negatív irányú hibajavítás így csökkentheti a kifizethető összeget. A részletszabályokat az osztalékról és az osztalékelőlegről szóló cikkünk mutatja be.

A háromoszlopos beszámoló a külső felhasználók számára is láthatóvá teszi a korrekciót. A finanszírozó bank, a befektető vagy egy tranzakció során a vevő ebből következtet a pénzügyi folyamatok megbízhatóságára. Ezért érdemes a módosítás okait és a megtett lépéseket a kiegészítő mellékletben világosan bemutatni, és a jelentős hibákra vezető folyamatokat a következő zárás előtt felülvizsgálni.

Hogyan kezeli a hibákat az IFRS?

Az IFRS szerint beszámoló cégek a hibákat az IAS 8 standard alapján javítják. Az Szt. az IFRS-t alkalmazókra a lényeges hiba fogalmát is az IAS 8-ra utalja (Szt. 114/A. § 10.). Az IAS 8 szerint a lényeges korábbi időszaki hibákat – ha a hatás meghatározása nem kivitelezhetetlen – visszamenőleg kell javítani, az érintett korábbi időszakok összehasonlító adatainak módosításával.

A különbség lényeges: a magyar szabály egy külön módosítási oszlopot és törvényi összeghatárt alkalmaz, az IFRS a lényegességet szakmai megítélés alapján vizsgálja, és az összehasonlító adatokat korrigálja. Csoportszintű IFRS-jelentésnél ezért ugyanaz a hiba a két beszámolóban eltérően jelenhet meg. A BDO IFRS-könyvelési szolgáltatása a két szabályrendszer összehangolásában is támogatást nyújt.

Gyakran ismételt kérdések a jelentős összegű hibáról

Összevonhatók a különböző évekre vonatkozó hibák?

Nem. A törvény évenként külön-külön vizsgálja a hibákat: minden érintett évre külön kell összesíteni az abszolút értékeket, és azokat az adott év mérlegfőösszegéhez kell mérni.

Milyen értékhatárt rögzítsünk a számviteli politikában?

A számviteli politika a törvényi korlátnál alacsonyabb értékhatárt is megállapíthat. Magasabb értékhatárnak nincs gyakorlati hatása, mert a mérlegfőösszeg 2 százalékát – illetve ha a mérlegfőösszeg két százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot – meghaladó hiba minden esetben jelentős. Az értékhatárt érdemes a cég méretéhez és a beszámoló felhasználóinak igényeihez igazítani. A BDO a számviteli szabályzatok véleményezésében is segítséget nyújt.

A nettó hatás vagy az abszolút összeg számít?

Az abszolút összeg. Egy +3 és egy –6 millió Ft-os hiba együttes értéke a minősítésnél 9 millió Ft, akkor is, ha a nettó hatás csak –3 millió Ft.

Az alábbi kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresőkben gyakran feltett kérdésekre adnak tömör választ.

Az önellenőrzés során előző évi könyvelési hibát találtunk. Mikor jelentős összegű a hiba, és mikor kell háromoszlopos beszámolót készíteni?

Jelentős összegű a hiba, ha az adott évet érintő hibák abszolút értékeinek összege meghaladja a számviteli politika értékhatárát, de minden esetben jelentős, ha meghaladja az előző év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg két százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot. Ilyenkor háromoszlopos beszámoló kell: az előző év adatai, a módosítások és a tárgyévi adatok külön oszlopba kerülnek (Szt. 3. § (3), 19. § (3)).

Mi a különbség a jelentős és a nem jelentős összegű hiba kezelése között?

A nem jelentős hiba hatása a tárgyévi eredménykimutatás soraiba kerül. A jelentős hiba hatását elkülönítetten, az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, és a beszámolóban háromoszlopos formában, a kiegészítő mellékletben évenkénti bontásban kell bemutatni.

Kihez érdemes fordulni, ha előző évek számviteli hibáit kell javítani?

Olyan szakértőhöz, aki a hiba minősítését, a könyvelést, a háromoszlopos beszámolót és az adózási önellenőrzést egységesen tudja kezelni, mert ezek egymásra épülnek. A BDO Magyarország könyvelési, beszámolókészítési és adótanácsadási szakértői ebben a folyamatban nyújthatnak segítséget.

Ez a cikk általános tájékoztatás, és nem helyettesíti az adott cég helyzetére szabott szakmai tanácsot.

Forrás: 2000. évi C. törvény a számvitelről (Nemzeti Jogszabálytár)