Fordított adózás (fordított áfa): mikor és hogyan kell alkalmazni?

Fordított adózásnál az áfát nem az eladó, hanem a vevő fizeti: az eladó áthárított áfa nélkül számláz, a vevő pedig maga állapítja meg és vallja be az adót, amelyet levonási jog esetén ugyanabban az időszakban le is vonhat. Az Áfa tv. 142. §-a szerint akkor kötelező, ha az ügylet szerepel a törvény zárt listáján, és mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezhető adóalany.

A legfontosabb tudnivalók:

  • A fordított adózás nem választható. Ha az ügylettípus és a felek státusza együtt teljesül, kötelező; ha bármelyik hiányzik, egyenes adózás jár.
  • Az építőiparban csak a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött létrehozás, bővítés, átalakítás, bontás és rendeltetésváltoztatás tartozik ide, a javítás és a karbantartás nem. A NAV 2026/4. számú adózási kérdése szerint az is elég, ha csak a munka egy része engedélyköteles.
  • A számlán nem szerepelhet áthárított áfa és adómérték, de szerepelnie kell a „fordított adózás” kifejezésnek és a vevő adószámának.
  • Ha egy ügylet minősítése bizonytalan, a BDO Magyarország ÁFA tanácsadás szolgáltatása segítséget nyújt az ügylettípus, a felek státusza és a számlázás áttekintésében. Érdemes még a számla kiállítása előtt egyeztetni.

Nem biztos benne, hogy egy ügylet fordított áfás?

Mikor kötelező a fordított adózás?

A fordított adózás akkor kötelező, ha két feltételcsoport egyszerre teljesül: az ügylet szerepel az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésének listáján, és a felek megfelelnek a (3) bekezdés feltételeinek. A két vizsgálat egymástól független, ezért az egyik teljesülése önmagában nem elég.

A felek oldalán a törvény két dolgot kér: mindkét fél legyen belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és egyiküknek se legyen olyan, az Áfa tv.-ben szabályozott jogállása, amely miatt tőle nem követelhető adó. A gyakorlatban ez leggyakrabban az alanyi adómentes partnernél okoz eltérést: vele szemben fordított adózás nem alkalmazható.

Ha a partner státusza kétséges, a 142. § (5) bekezdése szerint az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon, az állami adóhatóságtól pedig azt, hogy tájékoztasson a (3) bekezdésben említett feltételek teljesüléséről. Az Áfa tv. 142. § (6) bekezdése szerint az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni.

Mely ügyletekre vonatkozik a belföldi fordított adózás?

A belföldi fordított adózás csak az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésében felsorolt ügyletekre vonatkozik. A lista zárt: ami nem szerepel rajta, arra belföldön egyenes adózás vonatkozik, akkor is, ha hasonlít egy felsorolt ügyletre.

Ügylet Feltétel, megjegyzés Áfa tv.
Ingatlanra irányuló építési-szerelési munka Létrehozás, bővítés, átalakítás, bontás, rendeltetésváltoztatás, ha hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött; előzetes írásbeli nyilatkozattal 142. § (1) b)
Építéssel létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása Akkor is, ha az anyagot a megrendelő biztosította 142. § (1) a), 10. § d)
Munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, rendelkezésre bocsátás Csak ha a fenti két ügylettípushoz kapcsolódik 142. § (1) c)
A 6. számú mellékletben felsorolt termékek (jellemzően hulladékok) A mellékletben szereplő termékkör 142. § (1) d)
Beépített és beépítetlen ingatlan értékesítése Ha az eladó a 88. § szerint adókötelessé tette az egyébként adómentes értékesítést 142. § (1) e)
Dologi biztosíték értékesítése Lejárt követelés érvényesítésére, az adós, a hitelező és az általuk kijelölt harmadik személy között 142. § (1) f)
Fizetésképtelenségi eljárás alatt álló eladó ügyletei Tárgyi eszköz, illetve 100 000 forint piaci értéket meghaladó egyéb termékértékesítés és szolgáltatás 142. § (1) g)
Üvegházhatású gáz kibocsátási egységének átruházása Nincs további feltétel 142. § (1) h)
A 6/A. számú mellékletben felsorolt mezőgazdasági termékek (főként gabona és olajos magvak) Nem alkalmazható a különleges jogállású mezőgazdasági termelő (XIV. fejezet) e körbe tartozó ügyleteire 142. § (1) i), (8)
A 6/B. számú mellékletben felsorolt vas- és acéltermékek Ha nem a XVI. fejezet különös szabályai alá tartozik 142. § (1) j)
Földgáz értékesítése adóalany-kereskedők között A vevő előzetesen és írásban nyilatkozik adóalany-kereskedői minőségéről 142. § (1) k)

A termékek pontos körét a mellékletek vámtarifaszám szerint határozzák meg, ezért új termék felvételekor érdemes a besorolást a melléklet szövegével összevetni.

Fordított áfa az építőiparban: mikor alkalmazandó?

Építőipari szolgáltatásnál akkor alkalmazandó a fordított adózás, ha a munka ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására, bontására vagy rendeltetésének megváltoztatására irányul, és ez a tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött. A javítás, a karbantartás és az olyan felújítás, amely nem jár bővítéssel, átalakítással vagy rendeltetésváltoztatással, nem tartozik ide.

A NAV 2026. március 30-án közzétett, 2026/4. számú adózási kérdése - amely nem jogszabály, és önmagában nem kötelező erejű, de a követése jóhiszeműséget támaszthat alá, az adóhiány megfizetése alól azonban nem mentesít - több gyakorlati kérdésben adott iránymutatást:

  • Nem csak az építési engedély számít: más hatósági engedély, például a településképi engedély is megalapozhatja a fordított adózást.
  • Részleges engedély is elég: ha csak egy elem, például a tűzvédelmi rendszer kiépítése engedélyköteles, a feltétel teljesül, és ennek nem kell a beruházás fő elemének lennie.
  • Kapcsolódó engedélyek nem számítanak: az építési hulladék kezelésére, a munkavédelemre vagy a szakmai képesítésre vonatkozó engedély nem keletkeztet fordított adózást, és az utólagos használatbavételi engedély sem.
  • Csak az érintett lánc fordított: az engedélyköteles munkát végző alvállalkozó feletti szerződések a fővállalkozóig fordított adózásúak, a párhuzamos alvállalkozói láncok nem.
  • Az időpont az észlelés: ha az engedély- vagy bejelentésköteles jelleg csak menet közben derül ki, és ezt jóhiszemű eljárás mellett nem lehetett előre tudni (a NAV példája a földmunka során előkerülő régészeti lelet vagy bomba, illetve az utóbb kért, eredetileg nem tervezett tűzjelző beépítése), a teljesítést (részteljesítést) az észlelés időpontjától kell fordított adózásúként kezelni. A korábban kibocsátott számlákat nem kötelező módosítani, de a felek dönthetnek úgy is, hogy a teljes ügyletre fordított adózást alkalmaznak, és ennek megfelelően korrigálják a számlákat.

A nyilatkozat iránya attól függ, hol keletkezik az engedélykötelesség. Ha a teljes tevékenység engedély- vagy bejelentésköteles, a megrendelő nyilatkozik előzetesen és írásban, a láncban felülről lefelé. Ha csak egy alvállalkozó saját munkája engedély- vagy bejelentésköteles, a láncban minden olyan szereplő, akinek a tevékenysége ezt a részt magában foglalja, nyilatkozik a saját szolgáltatása adóalany igénybevevője felé, alulról felfelé (a NAV példájában a tűzvédelmi rendszert kiépítő Alvállalkozó 6 az Alvállalkozó 2-nek, az Alvállalkozó 2 pedig a Fővállalkozónak). A teljes tevékenység engedélyköteles voltáról a megrendelő nyilatkozik előzetesen és írásban a szolgáltatás nyújtójának (142. § (1) b)).

Hogyan kell kiállítani a fordított adózású számlát?

A fordított adózású számlán nem szerepelhet áthárított adó és adómérték (142. § (7)), viszont kötelező feltüntetni a „fordított adózás” kifejezést (169. § n)) és a vevő adószámát. A számla egyéb kötelező adatai ugyanazok, mint egyenes adózásnál.

A fordított adózás nem 0%-os áfa: a számlán nem 0% szerepel, hanem adómérték nélkül, a „fordított adózás” jelöléssel. Ha az eladó tévesen áfát tüntet fel, az Áfa tv. 147. §-a szerint a számlán feltüntetett adót neki kell megfizetnie, ezért a hibát érdemes mielőbb számlamódosítással rendezni.

Mi a vevő teendője fordított adózásnál?

A vevő a fizetendő adót a következő három időpont közül a legkorábbiban állapítja meg (Áfa tv. 60. §): a számla kézhezvételekor, az ellenérték megfizetésekor vagy a teljesítést követő hónap 15. napján. A teljesítést követő hónap 15. napja tehát akkor is adómegállapítási időpont, ha a számla addig nem érkezett meg.

Az adólevonási jog ugyanekkor keletkezik (119. § (1)). Ha a vevő a beszerzést adóköteles tevékenységéhez használja, a fizetendő és a levonható adó ugyanabban a bevallásban jelenik meg, így az ügylet nem jár tényleges adófizetéssel. Ha a levonási jog csak részben vagy egyáltalán nem áll fenn, a különbözet valódi adóteher.

Példa: egy alvállalkozó 2026. november 10-én teljesít egy bejelentésköteles bővítési munkát 10 000 000 forint nettó díjért. A számla, amely áfa nélkül, „fordított adózás” jelöléssel készül, december 20-án érkezik meg, a fővállalkozó januárban fizet. A három időpont közül december 15. a legkorábbi, ezért a fővállalkozó a 27%-os kulccsal számított 2 700 000 forintot a decembert tartalmazó bevallási időszakban vallja be fizetendő adóként, és teljes levonási jog esetén ugyanebben a bevallásban levonja.

A mezőgazdasági termékek, az acéltermékek és a földgáz (142. § (1) i)-k)) esetében az eladónak és a vevőnek is külön nyilatkozatot kell tennie az ügyletekről a 6/C. számú melléklet szerint (142. § (9)).

Gyakori félreértések a fordított adózásnál

  • „Felújítás, tehát fordított áfás.” A javítás és a karbantartás egyenes adózású akkor is, ha építőipari vállalkozó végzi.
  • „A vevő nem vonhatja le az áfát.” A vevő a levonási jog általános szabályai szerint levonhatja az általa megállapított adót.
  • „Alanyi adómentes alvállalkozónál is fordított.” Nem, ha az alvállalkozónak olyan, az Áfa tv.-ben szabályozott jogállása van, amelynek alapján tőle adó fizetése nem követelhető: ilyenkor az Áfa tv. 142. § (3) bekezdés b) pontja nem teljesül. Ha ez kétséges, a partner nyilatkozatát vagy a NAV tájékoztatását érdemes kérni.
  • „Munkaerő-kölcsönzésnél mindig fordított.” 2021. április 1. óta csak akkor, ha a kölcsönzés ingatlanra irányuló építési munkához kapcsolódik.

Ügylet minősítése öt lépésben

  1. Szerepel-e az ügylet a 142. § (1) bekezdésében, vagy a termék a 6., 6/A. vagy 6/B. mellékletben?
  2. Mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és egyik sem alanyi adómentes vagy más olyan jogállású, amely miatt nem követelhető tőle adó?
  3. Építőipari munkánál: van-e engedély- vagy bejelentési kötelezettség, melyik láncot érinti, és megvan-e az előzetes írásbeli nyilatkozat?
  4. A számlán nincs áfa és adómérték, szerepel a „fordított adózás” kifejezés és a vevő adószáma?
  5. A vevő a 60. § szerinti legkorábbi időpontban megállapította az adót, és ahol szükséges, megtette a 6/C. melléklet szerinti nyilatkozatot?

Ha bármelyik lépésnél nem egyértelmű a válasz, érdemes a számlázás előtt szakértői véleményt kérni, mert a téves minősítés mindkét félnél bevallási hibát okoz. Az áfa általános szabályairól a BDO áfakulcsokról és adóalanyokról szóló 2026-os összefoglalója ad áttekintést, a további adókérdésekben pedig a BDO adótanácsadás szakértői nyújtanak támogatást. Egyedi ügylet minősítését ez a cikk nem helyettesíti.

Gyakran ismételt kérdések a fordított adózásról

Nem biztos benne, hogy egy ügylet fordított áfás?

Választható-e a fordított adózás?

Nem. Ha az ügylet szerepel a 142. § (1) bekezdésében, és a felek megfelelnek a (3) bekezdés feltételeinek, a fordított adózás kötelező. Ha bármelyik feltétel hiányzik, egyenes adózással kell számlázni.

Mi a különbség a fordított adózás és az adómentesség között?

Adómentes ügyletnél nem keletkezik fizetendő adó. Fordított adózásnál keletkezik, csak a vevő fizeti meg, és levonási jog esetén ugyanabban a bevallásban levonja.

Fordított adózás alá esik-e az EU-s beszerzés?

Az EU-ból történő termékbeszerzésnél is a beszerző adóalany fizeti az adót, de nem a 142. §, hanem a Közösségen belüli beszerzés szabályai szerint (143. §). A 142. § a belföldi ügyletekről szól.

Mi a fordított áfa lényege, és mely termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik a gyakorlatban?

A fordított áfa lényege, hogy az adót nem az eladó, hanem a vevő fizeti: az eladó áfa nélkül számláz, a vevő megállapítja és bevallja az adót, levonási jog esetén pedig ugyanabban a bevallásban levonja. 2026-ban a 142. § (1) bekezdése szerint a következőkre vonatkozik: engedély- vagy bejelentésköteles, ingatlanra irányuló építési munkák és a kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés, az építéssel létrehozott ingatlan átadása, a hulladékok (6. melléklet), egyes gabona- és olajosmag-termékek (6/A. melléklet), egyes vas- és acéltermékek (6/B. melléklet), az adókötelessé tett ingatlan-értékesítés, a biztosíték-érvényesítés, a fizetésképtelenségi eljárás alatti értékesítés, a kibocsátási egységek és a földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése.

Mikor kell fordított áfát alkalmazni az áfatörvény szabályai szerint?

Az Áfa tv. 142. §-a szerint akkor, ha két feltétel együtt teljesül: az ügylet szerepel a 142. § (1) bekezdésének zárt listáján, és mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany, amelynek nincs olyan jogállása (például alanyi adómentessége), amely miatt tőle nem követelhető adó. Ha bármelyik feltétel hiányzik, egyenes adózással kell számlázni. Építőipari munkánál ezen felül az is feltétel, hogy a tevékenység hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött legyen, és erről előzetes írásbeli nyilatkozat szülessen.

Mikor kell a vevőnek megállapítania a fordított áfát?

A számla kézhezvétele, az ellenérték megfizetése és a teljesítést követő hónap 15. napja közül a legkorábbi időpontban (60. §). Feltétel, hogy mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, és egyiknek se legyen olyan jogállása, amely miatt tőle nem követelhető adó.

Fordított áfás-e a felújítás, ha csak egy részéhez kell engedély vagy bejelentés?

Igen, ha a munka bővítésre, átalakításra, bontásra vagy rendeltetésváltoztatásra irányul. A NAV 2026/4. számú adózási kérdése szerint a részleges engedélykötelesség is elég, de csak az érintett alvállalkozói láncban. A tisztán javító vagy karbantartó munka egyenes adózású.

Egyenes vagy fordított áfás számlát kell kiállítani alanyi adómentes partnernek?

Egyenes adózásút, mert vele szemben nem teljesül a 142. § (3) bekezdése. Bizonytalan státusz esetén a fél nyilatkozatot kérhet a partnertől, és tájékoztatást a NAV-tól, amelynek írásbeli válaszát az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni.

Milyen áfatanácsadót válasszon egy középvállalat a fordított adózáshoz?

Érdemes olyan tanácsadót választani, amelynek szakértői szerepelnek a Magyar Államkincstár adótanácsadói, adószakértői nyilvántartásában, és ismerik az építőipari láncokat és a mezőgazdasági termékkört. A BDO Magyarország ÁFA tanácsadás szolgáltatása ügyletminősítésben és a kapcsolódó számlázási kérdésekben nyújt támogatást.

Hogyan ellenőrizhető, hogy a számlázó- és ERP-rendszer helyesen kezeli a fordított áfát?

Érdemes ellenőrizni, hogy az áfakódok ügylettípushoz kötöttek-e, a partnerek és projektek nyilatkozatai nyilvántartásban vannak-e, és a kiállított és befogadott számlák egyeznek-e a NAV Online Számla rendszerében szereplő adatokkal. A beállítások rendszeres áttekintése segít kiszűrni a téves kódolást.