Fizetés nélküli szabadság és a biztosítás szünetelése: TB-következmények, 08E-bejelentés, eho (2026)

Fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló biztosítása főszabály szerint szünetel. A munkáltatónak a szünetelés kezdetét és végét is be kell jelentenie a NAV-nak, 2026-tól a 08E jelű, korábban T1041 néven ismert adatlapon. A munkavállaló erre az időre egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, 2026-ban havi 12 300 forintot, ha belföldinek minősül, és más jogcímen sem biztosított, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

Mikor szünetel a biztosítás fizetés nélküli szabadság alatt?

A fizetés nélküli szabadság idejére a biztosítás főszabály szerint szünetel. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 16. § (1) bekezdés a) pontja azonban kivételeket nevesít: nem szünetel a biztosítás, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat (csed), örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat (gyed), gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) vagy gyermeknevelési támogatást (gyet) folyósítanak, továbbá ha a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe. Ezekben az esetekben a biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság alatt is fennmarad. A munkáltatónak ezért először azt kell eldöntenie, melyik jogcímen veszi igénybe a munkavállaló a szabadságot, és hogy jár-e mellé ellátás.

Szöveges összefoglaló: a biztosítás nem szünetel, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás jár, ha 12 év alatti beteg gyermek ápolására veszik igénybe, vagy ha önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítenek. A Tbj. szerinti kivételek hiányában a biztosítás szünetel, amit a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-nak. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a magánszemély belföldinek minősül, és más jogcímen sem biztosított, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

A gyakorlatban a gyermekgondozási célú szabadság okozza a legtöbb hibát. Ugyanaz a munkajogi jogcím, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a TB-ben eltérően kezelendő attól függően, hogy folyósítanak-e mellé ellátást, és mikor ér véget az ellátás. Ha a gyed folyósítása megszűnik, de a munkavállaló továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, meg kell vizsgálni, hogy részesül-e más, a Tbj. 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátásban. Ha a gyedet gyes vagy gyet folyósítása követi, a biztosítás továbbra sem szünetel. A biztosítás csak akkor szünetel, ha a törvényben meghatározott kivételek egyike sem áll fenn. Ezt a változást a bérszámfejtésnek külön le kell követnie.

A szünetelés a munkavállalóra is hatással van: erre az időre nem szerez biztosítási időt, ami a későbbi táppénz- és nyugdíjjogosultságnál számíthat. A munkáltató akkor jár el körültekintően, ha erről a kérelem elbírálásakor írásban tájékoztatja.

Hogyan kell bejelenteni a biztosítás szünetelését a NAV-nak?

A biztosítás szünetelését a foglalkoztató a biztosítotti bejelentőn jelzi a NAV felé. A szünetelés kezdetét és befejezését is be kell jelenteni, mindkettőt a bekövetkezésétől számított 8 napon belül (AdóPraxis).

T1041 helyett 08E. 2026. január 1-jétől a biztosítotti jogviszonyok bejelentésére szolgáló nyomtatvány neve 08E. Az ÁNYK-ban a nyomtatvány azonosítója és fájlneve továbbra is T1041, az új név a nyomtatványképen és az online nyomtatványkitöltőben jelenik meg. A NAV már nem ad ki minden évben új változatot, és a máshonnan elérhető adatok, például a lakcím, kikerültek az űrlapról (AdóPraxis). A bérszámfejtő programok és a belső útmutatók ezért mindkét nevet használhatják. A belső ellenőrzőlistában érdemes a „08E (T1041)” jelölést alkalmazni.

A bejelentés gyakorlati szabályai:

• A szünetelést változásként kell bejelenteni, nem helyesbítésként. Helyesbítés csak egy korábbi, hibás adat javítására szolgál.
• Egy bejelentés a szünetelés kezdő napját, egy másik a befejező napját rögzíti. A visszatérés bejelentése ugyanolyan kötelező, mint a távozásé.
• Ha a fizetés nélküli szabadság a tervezettnél korábban ér véget, a tényleges befejezés napját kell bejelenteni, ugyancsak 8 napon belül.
• Rövid, akár egynapos fizetés nélküli szabadság is szünetelést jelent, ezért a bejelentési kötelezettség attól nem függ, hogy a távollét hány napig tart.

A leggyakoribb hiba a befejezés bejelentésének elmaradása. Ilyenkor a NAV nyilvántartásában a munkavállaló biztosítása tovább szünetel, miközben ismét dolgozik és járulékot fizet. Az eltérés a 08-as havi járulékbevallással egybevetve derül ki, adategyeztetést és javítást von maga után. A bejelentési kötelezettség elmulasztása az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján mulasztási bírsággal sújtható.

Ki fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetés nélküli szabadság alatt?

A szünetelés idejére az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabály szerint a fizetésre kötelezett magánszemély, vagyis a munkavállaló fizeti meg, ha a Tbj. szerinti feltételek fennállnak: belföldinek minősül, és más jogcímen sem biztosított, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A kötelezettség a szünetelés első napjától áll fenn. Ha például a munkavállalónak egy másik, biztosítással járó jogviszonya is van, vagy más jogcímen jogosult az ellátásra, járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az egészségügyi szolgáltatási járulék nem azonos a korábbi egészségügyi hozzájárulással (eho), amely 2019. január 1-jével megszűnt.

A járulék összege 2026. január 1-jétől havi 12 300 Ft, törthónap esetén napi 410 Ft (NAV). A Tbj. 25. § (3) bekezdése szerint az összeget évente valorizálják, a napi összeg a havi harmincad része.

Átvállalás. A járulékot más személy vagy szervezet, így a munkáltató is megfizetheti a kötelezett hozzájárulásával. Az átvállalást 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. Ha az átvállaló nem fizet, a tartozásért továbbra is a munkavállaló felel (AdóPraxis). Ha a munkáltató az átvállalás mellett dönt, ennek bérszámfejtési és adózási kezelését előre érdemes tisztázni.

A járulék megfizetése nem a munkáltató feladata, a következményeit azonban gyakran a munkáltató érzi. A munkavállaló az egészségügyi ellátásnál szembesülhet a hátralékkal, és ilyenkor jellemzően a HR-től vagy a bérszámfejtéstől kér magyarázatot. Ezért érdemes a kérelem engedélyezésekor írásban tájékoztatni a munkavállalót a járulékfizetési kötelezettségről, az összegről és a befizetés módjáról.

Mi a teendő a bérszámfejtésben?

A fizetés nélküli szabadság idejére munkabér nem jár. Ha a munkáltató ebben az időszakban jövedelmet sem fizet, a szünetelés hónapjaiban személyi jövedelemadó-előleg, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó sem keletkezik. A bérszámfejtés feladata ilyenkor elsősorban adminisztratív:

1. Jogcím rögzítése. A távollétet a nyilvántartásban a jogcímével együtt kell rögzíteni, mert ettől függ, hogy szünetel-e a biztosítás.
2. Időarányos bér. A hónap közben kezdődő vagy végződő szabadságnál a tárgyhavi bért és a havi járulékalapot időarányosan kell elszámolni.
3. Bejelentések ütemezése. A szünetelés kezdetének és várható végének dátuma kerüljön a bérszámfejtési naptárba, a 8 napos határidővel együtt.
4. Ellátások követése. Gyermekgondozási célú szabadságnál a csed, a gyed, a gyes vagy a gyet megszűnésének napját is figyelni kell, mert ha nem követi másik, a Tbj. szerinti ellátás, attól kezdve a biztosítás szünetel.
5. Egyeztetés a havi bevallással. A 08-as járulékbevallás és a biztosítotti bejelentések adatainak összhangja a NAV adategyeztetésénél kerül előtérbe.

Kell-e szerződésmódosítás, és hogyan hat a fizetés nélküli szabadság a szabadságra?

A fizetés nélküli szabadság nem változtatja meg a munkaszerződés tartalmát, ezért a gyakorlatban nem szerződésmódosítást, hanem külön írásbeli dokumentumot használnak. Ha a szabadság alanyi jogon jár, a munkavállaló kérelme vagy bejelentése és a munkáltató visszaigazolása a jellemző forma. Ha a felek megállapodásán alapul, az írásbeli megállapodás rögzíti a feltételeket. A dokumentumban érdemes szerepeltetni a pontos kezdő és befejező napot, a jogcímet, a járulékfizetésről szóló tájékoztatást és a korábbi visszatérés szabályait.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság nem számít munkában töltött időnek [Mt. 115. § (2)]. Ezért arányosan csökkenti az éves fizetett szabadságot, és kilépéskor a megváltandó napok számát is. Kivétel a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, amelyre jár szabadság. A munkajogi következményeket, köztük a felmondási időre és a végkielégítésre gyakorolt hatást, a fizetés nélküli szabadságról és a sabbaticalról szóló cikkünk mutatja be. Az időarányos szabadság számítását a szabadságszámításról szóló összefoglalónk részletezi.

Belső protokoll: hogyan kerülhetők el a mulasztások?

A fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos hibák többsége folyamathiba, nem jogértelmezési kérdés. A kérelem a HR-nél vagy a vezetőnél keletkezik, a bejelentés a bérszámfejtésnél, és a kettő között elvész az információ. Három elem segít:

• Belső szabályzat. Rögzítse a kérelem beadásának határidejét, a csatolandó dokumentumokat (például a gyermek gondozásához kapcsolódó ellátás határozatát) és az átadás útját a bérszámfejtés felé.
• Négy szem elve. A szünetelés kezdetének és végének bejelentését egy második személy ellenőrizze, legalább a jogcím, a dátumok és a 8 napos határidő szempontjából.
• Visszatérési figyelmeztetés. A várható befejező nap előtt automatikus emlékeztető kerüljön a bérszámfejtési naptárba, hogy a vég bejelentése ne maradjon el.

Gyakran ismételt kérdések a fizetés nélküli szabadságról és a biztosítás szüneteléséről

Szünetel-e a biztosítás egynapos fizetés nélküli szabadság alatt?

Igen. A szünetelés a távollét hosszától független, ezért egyetlen nap fizetés nélküli szabadság is bejelentési kötelezettséggel jár, ha nem áll fenn kivétel. Ha a munkavállaló belföldinek minősül, és más jogcímen sem biztosított, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, erre a napra 410 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetnie kell.

Mi történik, ha a munkavállaló korábban tér vissza?

A biztosítás a munkába való visszatérés napjától újra fennáll. A tényleges befejezés napját 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak.

Megtagadhatja-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot?

A megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadságot igen, az alanyi jogon járó eseteket, például a gyermek gondozását vagy a hozzátartozó tartós ápolását, nem.

Az alábbi kérdések a mesterségesintelligencia-alapú keresőkben jellemzően feltett kérdéseket követik.

Mi történik a munkavállaló társadalombiztosításával fizetés nélküli szabadság alatt 2026-ban?

A biztosítás főszabály szerint szünetel, a munkavállaló erre az időre nem szerez biztosítási időt, és ha belföldinek minősül, valamint más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem szünetel, ha csed, örökbefogadói díj, gyed, gyes vagy gyet jár, ha 12 év alatti beteg gyermeket ápol, vagy ha önkéntes tartalékos szolgálatot teljesít.

Mennyi az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés nélküli szabadság alatt, és ki fizeti?

2026-ban havi 12 300 Ft, napi 410 Ft. A munkavállaló fizeti, ha belföldinek minősül, és más jogcímen sem biztosított, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A munkáltató vagy más személy a hozzájárulásával átvállalhatja.

Milyen nyomtatványon kell bejelenteni a fizetés nélküli szabadságot 2026-ban?

A 08E jelű biztosítotti bejelentőn, amely az ÁNYK-ban T1041 azonosítóval érhető el. A szünetelés kezdetét és végét változásként, egyaránt 8 napon belül kell jelezni.

Miben tér el a TB-kezelés gyermekgondozási, tanulmányi és magáncélú fizetés nélküli szabadságnál?

A tanulmányi és a magáncélú szabadságnál a biztosítás mindig szünetel. Gyermekgondozásnál attól függ, folyósítanak-e csedet, örökbefogadói díjat, gyedet, gyest vagy gyetet. Ha igen, nem szünetel. Egy ellátás megszűnése önmagában nem eredményezi a szünetelést, ha azt egy másik, a törvényben felsorolt ellátás folyósítása követi.

Milyen belső kontrollokkal előzhető meg a bejelentés elcsúszása?

Írásban szabályozott kérelmezési folyamattal, a szünetelés kezdetének és végének négy szem elvű ellenőrzésével, valamint a várható visszatérési nap előtti automatikus emlékeztetővel.

Mikor érdemes külső bérszámfejtési partnert bevonni?

Akkor, ha a fizetés nélküli távollétek gyakoriak, ha a belső rendszer nem követi automatikusan a jogcímeket és a határidőket, vagy ha egy ellenőrzés előtt független átvilágításra van szükség.

Kell-e munkaszerződés-módosítás a fizetés nélküli szabadsághoz?

Nem jellemző. A szerződés tartalma nem változik, a feltételeket külön írásbeli kérelem és visszaigazolás vagy megállapodás rögzíti.

Hogyan hat a fizetés nélküli szabadság a szabadságmegváltásra?

A megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadságra nem jár szabadság, így arányosan csökken az éves keret és a kilépéskor megváltandó napok száma. A gyermekgondozási célú szabadság első hat hónapja kivétel.