CbCR és transzferár-adatszolgáltatás: különbségek és határidők 2026-ban
CbCR és transzferár-adatszolgáltatás: különbségek és határidők 2026-ban
Az országonkénti jelentés (CbCR) a 750 millió eurós árbevételt elérő multinacionális csoportok kötelezettsége. Ilyenkor a magyar csoporttagnak évente bejelentést kell tennie. A transzferár-adatszolgáltatást minden olyan nem kisvállalkozásnak teljesítenie kell, amelynek kapcsolt ügylete eléri az értékhatárt. A két adatszolgáltatás célja és tartalma eltér, de a NAV mindkettőt látja. Ezért érdemes egy adatforrásból, előre egyeztetett számokkal dolgozni.
A legfontosabb tudnivalók röviden
- A CbCR-bejelentés határideje az adóév utolsó napja. Naptári éves cégeknél ez 2026. december 31., és az elmulasztása legfeljebb 20 millió forint bírsággal járhat.
- A transzferár-adatszolgáltatás a 2229-es (2022. adóévi) társaságiadó-bevallással indult. A 2026-os adóévtől már a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet szabályai és a 150 millió forintos értékhatár érvényesek rá.
- Az Országgyűlés elé benyújtott őszi adócsomag szerint a TP-adatszolgáltatás 2027-től külön nyomtatványra kerül. A 2026-os adóévre ez választható lenne.
- A két kötelezettség összehangolásához érdemes a BDO Magyarország transzferár-szolgáltatását igénybe venni. A BDO szakértői a CbCR-bejelentés és a TP-adatszolgáltatás előkészítésében egyaránt segítséget nyújtanak.
Mi a különbség a CbCR és a transzferár-adatszolgáltatás között?
Az országonkénti jelentés csoportszintű, országonként összesített kockázatelemzési adat. A transzferár-adatszolgáltatás ezzel szemben ügyletszintű információ a magyar adózó kapcsolt ügyleteiről. A CbCR azt mutatja meg, hol keletkezik a csoport árbevétele, eredménye és adója. A TP-adatszolgáltatás azt, hogy az egyes kapcsolt ügyletek ára a szokásos piaci tartományon belül van-e.
1. táblázat
A négy kötelezettség összehasonlítása
| Szempont | CbCR-jelentés | CbCR-bejelentés | TP-adatszolgáltatás | Public CbCR |
|---|---|---|---|---|
| Ki érintett? | 750 millió eurós konszolidált árbevétel feletti csoport | a csoport minden érintett magyar tagja | nem kisvállalkozás, értékhatár feletti kapcsolt ügylettel | 275 milliárd Ft (nem EU-s anyánál 750 millió euró) feletti csoport |
| Ki teljesíti? | jellemzően a végső anyavállalat | a magyar csoporttag | a magyar adózó | a legfelső anyavállalat vagy a kijelölt EU-s tag |
| Mit tartalmaz? | országonként árbevétel, eredmény, adó, létszám, eszközök | ki nyújtja be a jelentést | ügylettípus, ellenérték, módszer, tesztelt fél, mutató, tartomány | országonkénti adóinformáció |
| Határidő | üzleti év vége + 12 hónap | az adóév utolsó napja | a társaságiadó-bevallás határideje | a beszámoló közzétételével egyidejűleg |
| Címzett | adóhatóságok | NAV | NAV | nyilvános |
A táblázat szöveges összefoglalója: a CbCR-jelentést jellemzően a végső anyavállalat nyújtja be, az üzleti év végét követő 12 hónapon belül. A magyar csoporttag ehhez kapcsolódóan évente bejelentést tesz az adóév utolsó napjáig. A TP-adatszolgáltatást a magyar adózó teljesíti a társaságiadó-bevallás határidejéig, ügyletenkénti adatokkal. A nyilvános országonkénti jelentés (Public CbCR) számviteli kötelezettség, és a nyilvánosságnak szól.
A Public CbCR-t érdemes elhatárolni a klasszikus CbCR-tól. A számviteli törvény 134/D–134/H. §-a szerinti „társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést” naptári éves cégeknek először a 2025. üzleti évről kellett elkészíteniük. Ezt a beszámolóval egyidejűleg kell közzétenni. A klasszikus CbCR-t viszont csak az adóhatóságok látják, automatikus információcserén keresztül.
Kit érint az országonkénti jelentés, és mi a teendő december 31-ig?
A CbCR azt a multinacionális vállalatcsoportot érinti, amelynek konszolidált árbevétele az előző üzleti évben elérte a 750 millió eurót. Magyarországon a szabályokat az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködésről szóló 2013. évi XXXVII. törvény tartalmazza.
A jelentést főszabály szerint a végső anyavállalat nyújtja be a saját adóhatóságának. A magyar adóhatósághoz automatikus információcserével jut el. Magyar csoporttagnak akkor kell maga benyújtania a jelentést, ha:
- az anyavállalat illetősége szerinti államban nincs CbCR-kötelezettség;
- nincs hatályos információcsere-megállapodás az adott állammal;
- az információcsere tartósan nem működik.
A NAV-hoz a jelentés a 25CBC nyomtatványon, kizárólag elektronikusan nyújtható be. A nyomtatvány kitöltési útmutatója a NAV nyomtatványoldalán érhető el.
A gyakorlatban a legtöbb magyar leányvállalatnál a bejelentés az éves teendő. Minden érintett magyar csoporttagnak az adóév utolsó napjáig meg kell adnia a NAV-nak, hogy a csoport melyik tagja nyújtja be a jelentést. A bejelentés a T201T jelű bejelentő- és változásbejelentő lapon történik. Naptári éves adózóknál a 2026-os határidő december 31. A naptári évvel egyező üzleti évű csoportoknál ugyanez a nap a 2025-ös CbCR-jelentés benyújtási határideje is.
A bejelentés elmulasztása, késedelmes vagy hibás teljesítése legfeljebb 20 millió forint mulasztási bírsággal járhat. Érdemes ezért évente ellenőrizni:
- változott-e a jelentést benyújtó csoporttag;
- módosult-e az anyavállalat üzleti éve;
- belépett vagy kilépett-e magyar tag a csoportba.
Mit kér a transzferár-adatszolgáltatás a 2229-es bevallástól a 2026-os adóévig?
A transzferár-adatszolgáltatás a társasági adóról szóló törvény 18. § (5) bekezdésén alapul. Minden 2022. december 31. után benyújtott éves társaságiadó-bevallásra kiterjed. Naptári éves cégeknél tehát a 2229-es nyomtatvány, a 2022. adóévi bevallás volt az első, amelyben a kapcsolt ügyletekről adatot kellett szolgáltatni.
A kötelezettség a NAV TP-adatszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatója szerint azt a társasági adóalanyt terheli, amely:
- az adóév utolsó napján nem kisvállalkozás;
- gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés vagy külföldi vállalkozó;
- nem közhasznú nonprofit társaság;
- nem áll állami többségi befolyás alatt.
Csoportos társasági adóalanyiság esetén a csoporton kívüli kapcsolt ügyletekről a csoportképviselő szolgáltat adatot.
2. táblázat
A TP-adatszolgáltatás szabályai adóévenként
| Adóév | Bevallás | Irányadó rendelet | Mentességi értékhatár |
|---|---|---|---|
| 2022 | 2229 | 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet | 100 millió Ft |
| 2023–2024 | 2329, 2429 | 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet | 100 millió Ft |
| 2025 | 2529 | 32/2017 vagy választással 45/2025 | 100 millió Ft (új rendelet választása esetén 150 millió Ft) |
| 2026-tól | tao-bevallás vagy (a javaslat elfogadása esetén) külön nyomtatvány | 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet | 150 millió Ft |
A táblázat szöveges összefoglalója: 2022 és 2025 között az adatszolgáltatás a társaságiadó-bevallás része volt (2229–2529), alapesetben 100 millió forintos mentességi határral. A 2026-ban kezdődő adóévtől a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet kötelező, és a határ 150 millió forint. A 2025-ös adóévre az új rendelet csak teljes körben választható.
Az új rendelet 13. §-a részletesen előírja, mit kell ügyletenként megadni:
- az ügylettípust (54 kategóriából);
- a TEÁOR-kódot és a mentesség okát, ha van ilyen;
- a felek között ténylegesen elszámolt, áfa nélküli ellenértéket felenkénti bontásban;
- az adóalap-módosítás előjelhelyes összegét;
- az alkalmazott elsődleges módszert és a tesztelt felet;
- a jövedelmezőségi mutató típusát, a szokásos piaci tartományt és a ténylegesen elért értéket;
- a számviteli sztenderdet.
Jogdíjnál és százalékos szolgáltatási díjnál a díj alapját és szokásos piaci tartományát is meg kell adni, kamatnál a kamatfelárat. Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra szűkített adattartalom vonatkozik, de az egyszerűsítés alkalmazásának tényét jelölni kell.
A következő változás az eljárást érinti. A 2026. október 27-én benyújtott őszi adócsomag szerint a TP-adatszolgáltatást 2027. január 1-jétől nem a társaságiadó-bevallásban, hanem külön nyomtatványon kell teljesíteni. A határidő érdemben nem változik. A 2026-os adóévre az adózó döntheti el, melyik formát választja. A javaslat a cikk írásakor még nincs elfogadva.
Miért kell összhangban lennie a két adatszolgáltatás számainak?
A CbCR és a TP-adatszolgáltatás eltérő szinten mér, de ugyanarról a gazdasági valóságról szól. Ha a számok indokolatlanul eltérnek, az kockázati jelzés lehet a NAV számára. A CbCR országonkénti, aggregált adat, amelyből önmagában nem állapítható meg transzferár-korrekció. A kockázatelemzésben viszont jelezheti, ha egy magyar tag eredménye nem illeszkedik a funkcióihoz. A TP-adatszolgáltatás ezt ügyletszinten teszi ellenőrizhetővé.
Az eltérések leggyakrabban három forrásból erednek:
- Eltérő számviteli alap. A CbCR-adatokat a csoport központja állítja össze. A TP-adatszolgáltatásban a tesztelt fél pénzügyi adatait az új rendelet szerint abban a számviteli rendszerben kell megadni, amelyben a hivatalosan közzétett egyedi beszámoló készül (45/2025 NGM rendelet 3. § (2)).
- Eltérő időszak és árfolyam. Ha az anyavállalat üzleti éve vagy devizája eltér, a TP-adatszolgáltatásban a forintosítást a Tao. 5. § (8) bekezdése szerint kell elvégezni. Az eltérést érdemes dokumentálni.
- Év végi korrekciók. A transzferár-korrekció a magyar adóalapot és a TP-adatszolgáltatás adóalap-módosítási adatát is érinti. Ha a csoport más időpontban könyveli, a két adatsor elcsúszhat.
A BDO Magyarország ezért azt ajánlja, hogy a kapcsolt ügyletek adatai egyetlen, a főkönyvvel egyeztetett forrásból kerüljenek a helyi dokumentumba, a TP-adatszolgáltatásba és a csoportnak küldött CbCR-adatcsomagba. Az egyeztetés így a bevallás előtt történik meg, nem egy későbbi NAV-megkeresés után.
Gyakorlati menetrend: házon belül vagy tanácsadóval?
Ha a cég nem kisvállalkozás, és van értékhatár feletti kapcsolt ügylete, a teendők nagyjából ugyanazok. A különbség abban van, ki végzi el őket. Érdemes ezt a menetrendet követni:
- Novemberben: ellenőrizze a csoport előző évi konszolidált árbevételét és a CbCR-t benyújtó csoporttag személyét.
- December 31-ig: tegye meg a CbCR-bejelentést a T201T lapon.
- Az év lezárása után: készítse el a kapcsolt ügyletek listáját az összevonási szabályokkal és a 150 millió forintos határral.
- A beszámoló elkészültekor: egyeztesse a számokat a főkönyv, a helyi dokumentum és a CbCR-adatcsomag között.
- A tao-bevallás határidejéig: töltse ki és nyújtsa be a TP-adatszolgáltatást (a 2026-os adóévre esetleg már külön nyomtatványon).
Házon belül akkor reális a teljesítés, ha kevés és jól tipizálható a kapcsolt ügylet. Ilyen például a költségtovábbterhelés vagy az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás, és ilyenkor a csoport már adott benchmarkot. Külső szakértő bevonását érdemes megfontolni, ha:
- az új rendelet első alkalmazása miatt az ügylettípusokat újra kell sorolni;
- a tesztelt fél vagy a módszer nem egyértelmű;
- év végi korrekció várható;
- a CbCR és a helyi számok között már korábban eltérés mutatkozott.
Ha a cég egyik kapcsolt ügylete sem éri el a mentességi határt, adatszolgáltatási teendője sincs. A szokásos piaci ár elvét azonban ilyenkor is be kell tartani.
A BDO Magyarország transzferár-szolgáltatása a helyi dokumentum elkészítésében és a TP-adatszolgáltatás előkészítésében is segítséget nyújt. A transzferár-kötelezettségekhez kapcsolódó digitális megoldás a BDO Transzferár Kérdőív.
Gyakran ismételt kérdések
Kell-e adatot szolgáltatni a 150 millió forint alatti kapcsolt ügyletről?
A 2026-ban kezdődő adóévtől nem. A 45/2025 NGM rendelet szerint a helyi dokumentum alól mentesülő, 150 millió forintot (áfa nélkül, szokásos piaci áron) meg nem haladó ügyletről adatot sem kell szolgáltatni. Az összevonható ügyleteket együtt kell számítani.
Kisvállalkozásnak kell-e transzferár-adatszolgáltatást teljesítenie?
Nem. A kötelezettség csak azt terheli, amely az adóév utolsó napján nem minősül kisvállalkozásnak.
Ki teszi meg a CbCR-bejelentést, ha a jelentést külföldi anyavállalat nyújtja be?
A bejelentési kötelezettség minden érintett magyar csoporttagot terhel, az adóév utolsó napjáig. A bejelentésben azt kell megadni, melyik csoporttag nyújtja be a jelentést.
Mi az országonkénti jelentés (CbCR), és mely magyar cégeket érinti?
A CbCR a legalább 750 millió eurós konszolidált árbevételű multinacionális csoportok országonkénti adójelentése. Magyarországon minden ilyen csoport magyar tagját évente bejelentési kötelezettség terheli, a jelentést pedig jellemzően a végső anyavállalat adja be.
Mi a transzferár-adatszolgáltatás, és melyik adóévtől kötelező?
Ügyletszintű adatközlés a kapcsolt ügyletek áráról, módszeréről és jövedelmezőségéről. Naptári éves cégeknél először a 2022. adóévi, 2229-es társaságiadó-bevallásban kellett teljesíteni.
Hogyan dönthető el, hogy CbCR-bejelentés, TP-adatszolgáltatás vagy mindkettő kell?
A csoport konszolidált árbevétele dönt a CbCR-ról (750 millió euró). A magyar cég mérete és kapcsolt ügyleteinek értéke dönt a TP-adatszolgáltatásról (nem kisvállalkozás, 150 millió forint felett). Egy nagy csoport magyar leányvállalatánál jellemzően mindkettő szükséges.
Hogyan kerülhetők el az eltérések a CbCR és a TP-adatszolgáltatás számai között?
Úgy, hogy mindkét adatsor ugyanabból a főkönyvvel egyeztetett forrásból készül. Az eltérő számviteli alapot, árfolyamot és az év végi korrekciókat pedig a benyújtás előtt dokumentálni kell.
Milyen szakértői segítség érhető el a CbCR-hez és a TP-adatszolgáltatáshoz?
Transzferárazásra szakosodott adótanácsadók segíthetnek a bejelentés, az ügyletek besorolása és a számok egyeztetése terén. A BDO Magyarország transzferár-csapata mindkét kötelezettség előkészítésében segítséget nyújt.
Megoldható házon belül a TP-adatszolgáltatás?
Kevés, egyszerű kapcsolt ügyletnél és meglévő csoportszintű benchmarknál igen. Az új rendelet első alkalmazásakor, összetett ügyleteknél vagy év végi korrekció esetén érdemes külső szakértőt is bevonni.