A társadalombiztosítási törvény (Tbj.): biztosítási kötelezettség és változások 2020–2026

A társadalombiztosítási törvény, röviden Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 2020. július 1-je óta határozza meg, ki biztosított Magyarországon, milyen járulékot kell fizetni, és milyen feladatai vannak ennek kapcsán a foglalkoztatónak. A törvény egységes, 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot és járulékfizetési alsó határt vezetett be. 2026-ban a tartós megbízási jogviszony és a 08E bejelentőlap hozott újabb változást a bérszámfejtésben.

Mi a Tbj., és mit szabályoz?

A Tbj. a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról és az ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény. A törvény meghatározza:

• kik a biztosítottak;
• kik jogosultak csak egészségügyi szolgáltatásra;
• milyen járulékot és milyen alap után kell fizetni;
• milyen bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási, levonási, bevallási és fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót.

A törvény szerint a társadalombiztosításban való részvétel kötelező. A biztosítás a jogviszonnyal együtt, a törvény erejénél fogva jön létre, nem a felek döntésén múlik. Ezért a bérszámfejtés egyik legfontosabb feladata a jogviszonyok helyes besorolása. A járulékmértékek és a minimálbér jogszabály-módosítással változhatnak (a minimálbért kormányrendelet állapítja meg), de a besorolás szabályai a Tbj.-ből jönnek.

A hatályos szöveg a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.

Mit változtatott meg a Tbj. 2020. július 1-jétől?

Az új Tbj. 2020. július 1-jén lépett hatályba. Négy változás érintette leginkább a bérszámfejtést.

Szöveges összefoglaló a táblázathoz:

• Egységes járulék. A három külön biztosítotti járulékot egyetlen 18,5%-os társadalombiztosítási járulék váltotta fel. Az összesített teher nem változott. A 10%-os nyugdíjjárulék csak bizonyos ellátások után maradt meg, például gyed, gyes és ápolási díj után.
• Járulékfizetési alsó határ. Munkaviszonyban a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30%-a. A különbözet utáni járulékot a foglalkoztató fizeti. A 2020. júliusi és augusztusi különbözetet átmenetileg nem kellett megfizetni.
• Nyugdíjasok. A saját jogú nyugdíjas 2020. július 1-jétől bármilyen jogviszonyban mentes a biztosítás és a járulékfizetés alól, a megbízást és a választott tisztségviselői jogviszonyt is beleértve. A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatása főszabály szerint szociális hozzájárulási adó alól is mentes, azonban 2026-tól a többgyermekes anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjasok egyes jövedelmeire külön szochofizetési szabályok vonatkoznak.
• Egészségügyi szolgáltatási járulék. A NAV automatikusan írja elő a NEAK adatai alapján. Ha az egészségügyi szolgáltatási járuléktartozás meghaladja a havi összeg hatszorosát – 2026-ban 73 800 Ft-ot –, a TAJ-számot az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele szempontjából érvénytelenítik.

Hogyan változott a Tbj. 2020 óta?

Hatálybalépése óta a törvényt többször módosították. A bérszámfejtést leginkább az alábbi változások érintették.

Szöveges összefoglaló: 2021-ben a csed bekerült az alsó határ alóli kivételek közé, és az új szakképzési szabályozás átalakította a tanulók biztosítási jogállását. 2026-ban a legfontosabb új elem a tartós megbízási jogviszony és a 08E bejelentőlap, mellette megszűnt a papír tb-kiskönyv. Az e-TB kiskönyv bevezetéséről a BDO külön cikkben foglalta össze a tudnivalókat.

Ki biztosított a Tbj. szerint?

A Tbj. 6. §-a sorolja fel, ki biztosított. A gyakorlatban a következő jogviszonyokat kell a legtöbbször elbírálni.

Szöveges összefoglaló: a munkavállaló – a saját jogú nyugdíjas kivételével – jövedelmétől függetlenül biztosított. Az általános szabályú megbízásnál és a választott tisztségviselőnél a havi díjazásnak el kell érnie a minimálbér 30%-át. Tartós megbízásnál a bejelentés hozza létre a biztosítást. A saját jogú nyugdíjas nem biztosított.

A vezető tisztségviselőknél a NAV 2026/3. adózási kérdése részletes esetfát ad. Ha az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, munkavállalóként biztosított. Ha a nem tag ügyvezető megbízásban dolgozik, csak a jövedelmi feltétel teljesülése esetén biztosított. Ha a kft.- vagy bt.-tag ügyvezető megbízásban dolgozik, jellemzően társas vállalkozóként biztosított. A részvénytársaság nem minősül társas vállalkozásnak. A választott tisztségviselői jogviszony nem jelenthető be tartós megbízásként.

Milyen járulékokat kell 2026-ban fizetni?

2026-ban a biztosított 18,5% társadalombiztosítási járulékot fizet, a foglalkoztató pedig 13% szociális hozzájárulási adót. A legfontosabb értékek:

• Társadalombiztosítási járulék: 18,5% (Tbj. 25. § (1)), amelyet a foglalkoztató von le a biztosított jövedelméből.
• Nyugdíjjárulék: 10% (Tbj. 25. § (2)), bizonyos ellátások után.
• Szociális hozzájárulási adó (szocho): 13%. Ezt a foglalkoztató fizeti a saját terhére, és nem a Tbj., hanem külön törvény szabályozza.
• Járulékfizetési alsó határ: a minimálbér 30%-a, 2026-ban 96 840 Ft/hó, naptári naponként 3 228 Ft.
• Egészségügyi szolgáltatási járulék: 12 300 Ft/hó (410 Ft/nap). Ezt az fizeti, aki nem biztosított, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

Az alsó határt munkaviszonyban és tartós megbízásban kell alkalmazni. Nem kell alkalmazni például csed, gyed vagy ápolási díj mellett, illetve nappali tagozatos tanulónál és hallgatónál. Ha a jogviszony hónap közben kezdődik vagy szűnik meg, vagy a hónapban táppénz, szünetelés vagy beteg gyermek ápolása miatti fizetés nélküli szabadság van, az alsó határt napokra arányosítani kell. A részmunkaidős számításokat a BDO járulékfizetési alsó határról szóló cikke részletezi.

Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak?

A foglalkoztató feladata a bejelentés, a nyilvántartás, a járulék megállapítása és levonása, a bevallás és a befizetés. A gyakorlatban ez a következő lépéseket jelenti:

1. Besorolás és bejelentés. El kell dönteni, melyik Tbj.-kategóriába tartozik a jogviszony, és a biztosítást a 08E nyomtatványon be kell jelenteni a NAV-nak. Tartós megbízásnál ezt legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni.
2. Járulék megállapítása és levonása. A foglalkoztató levonja a 18,5% társadalombiztosítási járulékot, és ellenőrzi, hogy kell-e alkalmazni az alsó határt.
3. Különbözet megfizetése. Ha a járulékalap az alsó határ alatt marad, a különbözet utáni járulékot a foglalkoztató fizeti a saját terhére, és nem háríthatja át a munkavállalóra. Erre családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
4. Bevallás és befizetés. A járulékokat havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell bevallani és megfizetni.
5. Táppénz-hozzájárulás. A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz is hozzájárul: a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint kórházi (klinikai) ápolása idejére folyósított táppénz egyharmadát fizeti meg (Tbj. 25. § (5)).

A munkáltató teljes bérköltségét a BDO munkabér adó- és járulékterheiről szóló cikke mutatja be.

Milyen hibák fordulnak elő gyakran?

A legtöbb kockázatot a hibás besorolás és a hiányos adatkezelés okozza. Tipikus hibák:

• Megbízás biztosítás nélkül. A megbízottat nem jelentik be, pedig a havi díjazása eléri a 96 840 Ft-ot.
• Felesleges tartós megbízás. A megbízást tartósként jelentik be ott is, ahol erre nincs szükség. Így a díjtól függetlenül havonta legalább az alsó határ után kell járulékot és szochót fizetni.
• Ügyvezető rossz kategóriában. Az ügyvezetőt tévesen sorolják be, mert nem vizsgálják, hogy tag-e, és milyen jogviszonyban dolgozik.
• Elmaradt alsó határ. Részmunkaidős munkavállalónál nem számolják el az alsó határ szerinti különbözetet, vagy hónap közbeni belépésnél nem arányosítanak.
• Nyugdíjas munkavállaló. Nem jelzik időben, ha a munkavállaló saját jogú nyugdíjassá vált, ezért tovább vonják a járulékot.

Ezek a hibák önellenőrzéssel javíthatók, de pótlékfizetéssel és adminisztrációs többletmunkával járhatnak.

Mikor érdemes a bérszámfejtést kiszervezni?

A kiszervezést akkor érdemes megfontolni, ha a cég több jogviszonytípust használ, vagy a belső csapat nehezen követi a gyakori jogszabályváltozásokat. Ilyen helyzet lehet például a részmunkaidős foglalkoztatás, az általános vagy tartós megbízási jogviszony, valamint a vezető tisztségviselők eltérő jogviszonyokban történő foglalkoztatása. A BDO Magyarország azt javasolja, hogy a társadalombiztosítási és bérfizetési feladatokat, valamint a kapcsolódó HR-outsource folyamatokat szakértő kezelje.

A döntésnél három szempontot érdemes mérlegelni:

• Kockázat: hány olyan jogviszony van, amelynek a besorolása nem egyértelmű?
• Kapacitás: van-e belső tudás a változások követésére és a 08E-bejelentésekre?
• Felelősség: ki képviseli a céget a NAV előtt?

Ha külső szolgáltató nyújt be bevallást vagy bejelentést, a NAV felé szóló meghatalmazás terjedelmét pontosan érdemes rögzíteni, hogy egyértelmű legyen, mely ügyekben jár el a szolgáltató. Kisebb, egyszerű létszámnál a belső bérszámfejtés is működhet, ha a szabályváltozások követése biztosított.

A BDO bérszámfejtési szolgáltatása támogatja a jogviszonyok besorolását, a havi számfejtést és a bevallásokat.

Gyakran ismételt kérdések a Tbj.-ről

Mi a különbség a régi és az új Tbj. között?

A régi Tbj. az 1997. évi LXXX. törvény volt, amely 2020. június 30-ig volt hatályban. Az új Tbj. a 2019. évi CXXII. törvény, amely 2020. július 1-jétől hatályos. Az új törvény összevonta a biztosítotti járulékokat, bevezette a járulékfizetési alsó határt, és újraszabályozta a biztosítottak körét.

Mit jelent, hogy valaki „a Tbj. 6. §-a szerint biztosított”?

A Tbj. 6. §-a sorolja fel a biztosítottakat, így például a munkavállalót, a feltételeknek megfelelő megbízottat, az egyéni és a társas vállalkozót, valamint 2026-tól a tartós megbízási jogviszonyban állót. Igazolásokon ez a megfogalmazás azt jelzi, hogy az érintett biztosítottnak minősül.

Fizet-e járulékot a dolgozó nyugdíjas?

A saját jogú nyugdíjas 2020. július 1-jétől egyik jogviszonyában sem biztosított, ezért társadalombiztosítási járulékot nem fizet. A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatása főszabály szerint szociális hozzájárulási adó alól is mentes, azonban 2026-tól a többgyermekes anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjasok egyes jövedelmeire külön szochofizetési szabályok vonatkoznak. Személyi jövedelemadót viszont fizet.

A következő kérdések a generatív keresőkben gyakran feltett kérdéseken alapulnak.

Mi az a Tbj., és milyen kötelezettségeket ír elő a foglalkoztatóknak?

A Tbj. a 2019. évi CXXII. törvény, amely 2020. július 1. óta szabályozza a biztosítottak körét és a járulékokat. A foglalkoztatónak be kell jelentenie a biztosítást a NAV-hoz a 08E nyomtatványon. Le kell vonnia a 18,5% társadalombiztosítási járulékot, és havonta be kell vallania és meg kell fizetnie a járulékokat. Ha a járulékalap az alsó határ alatt marad, a különbözetet is neki kell megfizetnie.

Mikor biztosított a megbízott vagy a választott tisztségviselő?

Általános szabályként akkor, ha a havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, ami 2026-ban 96 840 Ft. Tartós megbízásnál a bejelentéstől kezdve biztosított, a díjazás összegétől függetlenül. Választott tisztségviselő nem jelenthető be tartós megbízásként.

Részmunkaidős munkavállalónál és megbízottnál mikor kell az alsó határ szerint fizetni?

Az alsó határt munkaviszonyban és tartós megbízásban kell alkalmazni. Ha a havi járulékalap 96 840 Ft alatt van, a foglalkoztató fizeti a különbözet utáni járulékot. Általános szabályú megbízásnál nincs alsó határ: ott az dönt, hogy a jövedelem eléri-e a biztosítási küszöböt.

Érdemes-e 2026-ban tartós megbízásként bejelenteni a megbízottakat?

Akkor lehet indokolt, ha a megbízott folyamatos biztosítását szeretnék elérni, akkor is, ha a havi díja ingadozik. Ennek ára, hogy a tartós megbízási jogviszonyhoz főszabály szerint a minimálbér 30%-ához igazodó minimum járulék- és szochofizetési kötelezettség kapcsolódik, a jogszabályban meghatározott kivételek és arányosítási szabályok figyelembevételével. A döntés előtt érdemes a konkrét jogviszonyokat szakértővel átnézni.

Milyen változásokat hozott a Tbj. július 1-jétől?

2020. július 1-jétől egységes, 18,5%-os társadalombiztosítási járulék lépett a korábbi járulékok helyére, és munkaviszonyban bevezették a minimálbér 30%-ában meghatározott járulékfizetési alsó határt. A saját jogú nyugdíjasok minden jogviszonyban mentesültek a járulék alól, az egészségügyi szolgáltatási járulékot pedig azóta a NAV írja elő.