Járulékfizetési alsó határ 2026: mikor fizet többet a munkáltató a részmunkaidős munkavállalóért?

A járulékfizetési alsó határ 2026-ban havi 96 840 forint, a minimálbér 30%-a. Munkaviszonyban a TB-járulékot és a szochót legalább ennyi után kell megfizetni, akkor is, ha a munkavállaló bére kevesebb. A különbözet utáni TB-járulékot a munkáltató fizeti. Minimálbéren ez heti 12 óránál rövidebb foglalkoztatást érint.

A legfontosabb tudnivalók:

  • Az alsó határ 96 840 forint havonta, naptári naponként 3 228 forint. Részmunkaidős és teljes munkaidős munkaviszonyra egyaránt vonatkozik (Tbj. 27. § (2) bekezdés).
  • A különbözet a munkáltatót terheli. A tényleges bér és az alsó határ közötti különbözet utáni 18,5%-os TB-járulékot a foglalkoztató fizeti (Tbj. 23. § (3) bekezdés), és a szocho alapja is legalább 96 840 forint.
  • Kivételek vannak. Nem kell alkalmazni például gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőknél, illetve nappali tagozatos tanulóknál és hallgatóknál.
  • Az alacsony óraszámú szerződések rendszeres ellenőrzése megelőzi a hiányos bevallást. A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a járulékkockázatok felmérésében is segítséget nyújt.

Mi a járulékfizetési alsó határ, és mennyi 2026-ban?

A járulékfizetési alsó határ az a havi minimális járulékalap, amely után munkaviszonyban akkor is meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha a munkavállaló jövedelme ennél kevesebb. Mértéke a minimálbér 30%-a (a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény, Tbj. 27. § (2) bekezdés).

2026-ban a minimálbér 322 800 forint (426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet), így:

  • a havi alsó határ: 96 840 Ft;
  • a napi összeg (a havi összeg harmincad része): 3 228 Ft.

A Tbj. az alsó határt a minimálbérhez köti, így garantált bérminimumos munkakörben is 96 840 forinttal kell számolni.

Kire vonatkozik, és kire nem?

Az alsó határ a munkaviszonyban állókra vonatkozik, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgoznak. Ugyanez érvényes a tartós megbízási jogviszonyban munkát végzőkre (Tbj. 6. § (1) bekezdés a) és l) pont).

Nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló (Tbj. 27. § (3) bekezdés):

  • gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy más, a törvényben felsorolt gyermekneveléshez kötött ellátásban részesül;
  • ápolási díjban részesül;
  • köznevelési, szakképző vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzésben tanul.

A kivételhez a jogosultságot igazolni kell. Érdemes a felvételkor bekérni, és a jogosultság végét (például a gyermekgondozási ellátás megszűnését vagy a tanulói jogviszony végét) nyomon követni, mert attól a hónaptól az alsó határt újra alkalmazni kell.

Hány órás foglalkoztatásnál lép be az alsó határ?

Minimálbéren napi 2,4 óra, azaz heti 12 óra alatt, garantált bérminimumon napi kb. 2,1 óra, azaz heti kb. 10,4 óra alatt. Ennél hosszabb munkaidőnél az arányos bér meghaladja a 96 840 forintot, így az alsó határ nem okoz többletterhet.

Munkaidő Minimálbér: bruttó bér Érinti az alsó határ? Garantált bérminimum: bruttó bér Érinti az alsó határ?
napi 8 óra 322 800 Ft nem 373 200 Ft nem
napi 4 óra 161 400 Ft nem 186 600 Ft nem
napi 3 óra 121 050 Ft nem 139 950 Ft nem
napi 2 óra 80 700 Ft igen 93 300 Ft igen

Ugyanez szövegesen: minimálbéren napi 2 órában a bruttó bér 80 700 forint, ez az alsó határ alatt van. Napi 3 órától (121 050 forint) már felette. Garantált bérminimumon napi 2 órában 93 300 forint, szintén az alsó határ alatt. Órabéres foglalkoztatásnál a tényleges havi kereset dönt, ezért ingadozó óraszámnál havonta kell vizsgálni.

Ki fizeti a különbözetet, és mennyi?

A különbözetet a munkáltató fizeti. A munkavállaló béréből csak a tényleges bér 18,5%-át lehet levonni. Az alsó határ és a tényleges bér közötti különbözet utáni TB-járulékot a foglalkoztató viseli (Tbj. 23. § (3) bekezdés), és nem háríthatja át a munkavállalóra. A munkavállaló ellátásai szempontjából ezt úgy kell tekinteni, mintha ő fizette volna.

A szochót is az alsó határ után kell megfizetni. A NAV 2026-os tájékoztatója szerint munkaviszonyban a szocho alapja megegyezik a TB-járulék alapjával, így ha a járulékalap az alsó határ, a szocho alapja is az.

Számpélda: heti 10 órás, minimálbéres munkavállaló

  • Bruttó bér: 80 700 Ft
  • A munkavállalótól levont TB-járulék (18,5%): 14 930 Ft
  • A munkáltató által fizetett TB-járulék a 16 140 forintos különbözet után: 2 986 Ft
  • Szocho 96 840 forint után (13%): 12 589 Ft
  • A munkáltató havi költsége: 96 275 Ft, a tisztán arányos 91 191 forint helyett

A többletteher havi 5 084, évente 61 008 forint munkavállalónként. Ez a ledolgozott órára vetítve kb. 5,6%-kal magasabb költség, mint napi 4 vagy 8 órás foglalkoztatásnál.

Számpélda: heti 10 órás, garantált bérminimumos munkavállaló

  • Bruttó bér: 93 300 Ft
  • A munkáltató által fizetett TB-járulék a 3 540 forintos különbözet után: 655 Ft
  • Szocho 96 840 forint után: 12 589 Ft
  • A munkáltató havi költsége: 106 544 Ft, az arányos 105 429 forint helyett (havi 1 115 forint többlet)

Hogyan kell számolni hónap közben kezdődő munkaviszonynál vagy táppénz idején?

Ezekben az esetekben az alsó határt napi összeggel kell arányosítani. Az alsó határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a naptári napokat (Tbj. 27. § (2) bekezdés):

  • amelyeken a biztosítási jogviszony a hónap közben kezdődik vagy megszűnik (a jogviszonyon kívüli napok);
  • amelyeken a biztosítás szünetel;
  • amelyeken a munkavállaló táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül;
  • amelyeken 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt fizetés nélküli szabadságon van.

Ha ezek csak a hónap egy részét érintik, a fennmaradó napokra naponta 3 228 forinttal kell számolni. Példa: ha a munkaviszony a hónap 20. napján kezdődik egy 30 napos hónapban, 11 napra jár az alsó határ, ami 11 × 3 228 = 35 508 forint.

Mi a helyzet több munkaviszony esetén?

Az alsó határt munkaviszonyonként kell vizsgálni. A NAV tájékoztatója szerint a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a munkavállaló egy másik munkaviszonyában már az alsó határ feletti jövedelem után fizet járulékot. Egy heti 10 órás mellékállás tehát akkor is többletterhet jelent az adott munkáltatónak, ha a munkavállalónak máshol teljes munkaidős állása van.

A NAV azt is rögzíti, hogy a különbözetre eső járulékra családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető, és a munkáltató a különbözet megtérítését nem kérheti a munkavállalótól.

Hol hibáznak leggyakrabban a munkáltatók?

Az alsó határ körüli hibák jellemzően nem a mértéknél, hanem a változó helyzeteknél keletkeznek:

  • Órabéres, ingadozó óraszám: egy hónapban a kereset az alsó határ felett, a következőben alatta lehet. Ezért havonta kell ellenőrizni, nem elég a szerződéskötéskor.
  • Kivételek nyomon követése: ha a gyermekgondozási ellátás vagy a tanulói jogviszony megszűnik, az alsó határt a következő időszaktól újra alkalmazni kell.
  • Töredékhónapok: belépésnél, kilépésnél és táppénznél a napi arányosítás elmaradhat, vagy rossz napokra számolják.
  • Szocho alapja: előfordul, hogy a TB-járulék különbözetét elszámolják, de a szochót a tényleges bér után vallják be.
  • Minimálbér-változás: januárban az alsó határ összege is változik, ezért a bérszámfejtési paramétert a minimálbérrel együtt kell frissíteni.

Hogyan segít a BDO Magyarország?

A BDO Magyarország azt javasolja, hogy az alacsony óraszámú szerződéseket a megkötés előtt modellezzék, a meglévőket pedig évente, a minimálbér-változáskor tekintsék át. A BDO bérszámfejtési szolgáltatása ebben a következő területeken nyújt támogatást:

  • a heti 12 óránál rövidebb munkaidejű és órabéres munkaviszonyok átvilágítása az alsó határ szempontjából;
  • a kivételek és a töredékhónapok helyes kezelése a havi bérszámfejtésben;
  • óraszám-forgatókönyvek összevetése, ha a munkáltató azt mérlegeli, hogy hány órában foglalkoztasson;
  • a minimálbérhez kötött paraméterek hatálydátumhoz kötött frissítése a bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldásokkal.

Ha a cég csak heti 20 óránál hosszabb munkaidőben foglalkoztat, az alsó határ jellemzően nem érinti. Ilyenkor ennek külön vizsgálata nem indokolt.

A 4, 6 és 8 órás minimálbér nettó összegeiről és a minimálbérhez kötött további értékhatárokról a 2026-os minimálbérről és garantált bérminimumról szóló összefoglalónkban olvashat.

Gyakran ismételt kérdések a járulékfizetési alsó határról

Mennyi a járulékfizetési alsó határ 2026-ban?

A minimálbér 30%-a, havi 96 840 forint, naptári naponként 3 228 forint. Az összeg minden évben a minimálbérrel együtt változik.

Vonatkozik-e az alsó határ a teljes munkaidős munkavállalókra?

Igen, de teljes munkaidőben a bér mindig meghaladja, ezért gyakorlati jelentősége csak a nagyon alacsony óraszámú részmunkaidőnél, órabéres foglalkoztatásnál és töredékhónapoknál van.

Hány órás bejelentés után kell a munkáltatónak többet fizetnie?

Minimálbéren heti 12 óránál, vagyis napi 2,4 óránál rövidebb munkaidő esetén. Garantált bérminimumon kb. heti 10,4 óra alatt.

Vonatkozik-e az alsó határ a megbízási jogviszonyra?

A tartós megbízási jogviszonyra igen (Tbj. 6. § (1) bekezdés l) pont, 27. § (2) bekezdés). Más megbízási jogviszonyoknál a biztosítási kötelezettség feltételeit kell külön vizsgálni.

Az alábbi kérdésekre mesterségesintelligencia-alapú keresőkben is gyakran keresnek választ.

Mi a járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkaviszonyban 2026-ban, mennyi az összege, és ki fizeti a különbözet utáni járulékot?

Részmunkaidőben is a minimálbér 30%-a, 2026-ban havi 96 840 forint. Ha a bér ennél kevesebb, a munkavállalótól csak a tényleges bér 18,5%-a vonható le. A különbözet utáni TB-járulékot a munkáltató fizeti, és a szochót is 96 840 forint után kell megfizetni.

Heti 10 órás részmunkaidős munkavállalónál mennyi többletköltséggel kell számolni a 4 órás foglalkoztatáshoz képest?

Minimálbéren a heti 10 órás munkavállaló havi költsége 96 275 forint, ami óránként kb. 2 213 forint. Napi 4 órás foglalkoztatásnál az óraköltség kb. 2 096 forint. A többlet havi 5 084 forint (kb. 5,6%), amely a különbözet utáni TB-járulékból és a magasabb szochóalapból adódik.

Források: 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) – Nemzeti Jogszabálytár · 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet – Nemzeti Jogszabálytár · NAV: A szociális hozzájárulási adó, 2026 (információs füzet) · NAV: Munkáltatóknak! A munkaviszonyban foglalkoztatott járulékfizetési alsó határa