Az elmúlt években számos olyan jogszabály, bírósági döntés született – jellemzően uniós szinten –, amelyek a digitális piacok szereplőinek fogyasztóvédelmi, versenyjogi megfelelőségét befolyásolja.
Az új fogyasztóvédelmi szabályok[1] egyik talán legfontosabb jellemzője, hogy azon fogyasztók részére is konkrét, kikényszeríthető jogokat hoz létre, akik nem pénzzel, hanem személyes adatok átadásával „fizettek” a digitális szolgáltatónak. Könnyű tehát belátni, hogy a regisztrált felhasználói profilokra és az azokból kinyert adatokra épülő platformok szempontjából az új jogi környezet új kihívásokat támaszt, hiszen a megfelelőséggel összefüggésben szükséges felülvizsgálni a korábbi felhasználási feltételeket, ÁSZF-eket.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hazai joggyakorlata alapján ráadásul olyan további fogyasztóvédelmi kötelezettségek azonosíthatók a digitális szolgáltatók működésével összefüggésben, amelyek a törvény szövegéből egyértelműen csak nehezen olvashatók ki, és a jogon túli szaktudást igényelnek, például a viselkedés közgazdaságtan területéről.
A digitális piacok új gazdasági és versenyjogi megközelítést igényelnek. Számos digitális szolgáltatást extrém méretgazdaságosság, „zéró-áras” üzleti modell és minden korábbinál erősebb hálózati hatások jellemeznek. A platformok jellegéből adódik az is, hogy egyszerre több üzletfél részére nyújtanak szolgáltatásokat: a legegyszerűbb weblap például egyszerre biztosít médiatartalmat a fogyasztóknak, és hirdetési lehetőséget az üzleti felhasználóknak.
A versenyhatóságok az elmúlt években felfigyeltek ezekre a jellegzetességekre, két digitális vállalkozás fúziója esetén szinte bizonyos, hogy különös figyelmet kell szentelni a dinamikus piaci jellegzetességekre. Mindemellett az erőfölényes digitális szereplőknek új szemszögből kell megvizsgálniuk a B2B kontextusban alkalmazott felhasználási feltételeket, valamint a szolgáltatás nyújtásának tényleges körülményeit, elkerülendő az esetleges visszaélésszerű gyakorlatból eredő komoly bírságkockázatokat, amelyek akár a vállalkozás éves bevételének 10%-át is elérhetik.
Szakértőink a területen több éves gazdasági jogi szakértelemmel rendelkeznek, melyet számos kirívóan jelentős összegértékű, sikeresen lezárt ügy igazol. Kollégáink mindemellett igen aktívan vesznek részt a digitális piacok fogyasztóvédelmi és versenyjogi kutatásaiban, számos tudományos publikációt biztosítva a joggyakorlat számára.
[1] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól és