-(6)_1.png)
Mit jelent a klímakockázat az üzleti működés szempontjából, mit érdemes tenni a vállalatoknak?
A klímakockázat megfelelő kezelése üzleti folytonossági, költség és versenyképességi kérdés, ami újfajta stratégiai megközelítést igényel. Hogyan érinti ez a vállalatokat és mit lehet tenni, cikkünkben ezt mutatjuk be.
Nézzük a tényeket:
1980 és 2024 között az Európai Unióban az időjárási és éghajlati szélsőségek okozta gazdasági veszteségek mintegy 822 milliárd eurót tettek ki (2024-es árfolyamon számolva), aminek 25%-a 2021–2024 között keletkezett. Magyarországon a teljes veszteség 13 milliárd euró volt, amelynek mindössze 5%-a volt biztosítással fedezett, szemben a 15%-os uniós átlaggal.[1] A fennmaradó 95%-ot vagy az államháztartás, vagy a piaci szereplők állták.
A globális klímaváltozás elleni harc legfőbb indikátora a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Az Európai Unió 2030-ra vállalta az 1990-es értékhez képest 55%-os kibocsátás csökkentés, 2050-re pedig a nettó nulla cél elérését. Éppen a 2040-es köztes célérték meghatározása körül zajlik a vita, ahol az EU 90%-os (!) csökkenést írna elő az 1990-es kibocsátási szinthez képest.
Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentésének ára van, hiszen új beruházásokra, fejlesztésre van szükség. Hazánkban a feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás, valamint a logisztikai ágazat adja a teljes kibocsátás több, mint 74%-át, ők a leginkább érintett ágazatok. A kibocsátás ára számszerűsíthető és az elmúlt évek dinamikája jól mutatja, hogy különösen a jelentős üvegházhatású gáz kibocsátók számára rendkívül megdrágult a szennyezés költsége. Az EU ETS piacán a szennyező ágazatok által fizetett, 1 tonna karbonegyenértékes díja a 2012-18 közötti 10 EUR alatti értékről először duplázódott, jelenleg pedig 88 EUR körüli szinteken mozog. Vagyis idővel a “nem cselekvés” költséget fog jelenteni a vállalatok számára, ami akár hirtelen és jelentősen is megugorhat.
Ahhoz, hogy vállalati szinten értékelni tudjuk a klímaváltozásnak kitettségünket érdemes pár fogalmat tisztáznunk. A klímaváltozás nem egyetlen hatásként jelenik meg a vállalatoknál, hanem alapvetően két csatornán keresztül befolyásolja a működést, amit fizikai és átállási kockázati kategóriákba sorolhatunk.
A fizikai kockázatok a klímaváltozás által felerősített szélsőséges időjárásból adódnak és közvetlen időjárási és éghajlati események miatt fellépő működési, infrastrukturális- és ellátási láncra ható kockázatokat jelentik. Magyarországon az elmúlt 30 évben nagyjából 1,7 °C-kal emelkedett az éves átlaghőmérséklet, és a múlt század elejéhez képest mára már 21-gyel kevesebb a fagyos nap. A csapadék időbeli eloszlása egyre változékonyabb: inkább rövid ideig tartó, heves (20 mm feletti) záporok és zivatarok vannak, miközben a száraz időszakok is hosszabbak. Hogyan jelenhet meg egy vállalat életében ez a kockázat:
Az átállási kockázatok pedig akkor merülnek fel, amikor a szabályozás, a finanszírozók, a versenytársaink, vevőink mind arra késztetik a vállalatunkat, hogy alacsonyabb üvegházhatásúgáz kibocsátás mellett működjünk, aminek ára van. A gyakorlatban az átállási kockázatok különböző módon jelentkezhetnek a vállalatoknál:
Fizikai kockázatból adódó költségek | Átállási kockázatból adódó költségek |
Leállási idő, selejt, túlóra és kötbér, Berendezések és ingatlanok károsodása, javítási/karbantartási költségek | Az alacsony kibocsátású technológiákra való átállás beruházási és működési költséggel jár (technológiai) |
Emelkednek a biztosítási díjak és szigorodnak a fedezeti feltételek | Késői reakció miatt romlik a megítélés, a vevők inkább a fenntartható megoldások felé fordul és forgalomcsökkenés lesz (reputációs) |
Szigorodó banki forráshoz jutási feltételek a nem megfelelően kezelt kockázatok miatt | Hosszútávon növekszik a nyersanyagok ára, ami a működési bizonytalanságot okoz (piaci) |
A BDO ESG támogatja a vállalatokat a klímakockázatok feltérképezésében, és eredményekre támaszkodva segítünk üzleti megtérülés szempontjából is megalapozott döntési pontok kijelölésében, amelyek csökkentik a kitettséget, növelik az ellenállóképességet, és összhangban vannak a vonatkozó szabályozói elvárásokkal.
[1] Economic losses from weather- and climate-related extremes in Europe | Indicators | European Environment Agency (EEA)
_1.png)
