Veszélyeztetett terhesség és táppénz (9-es kód)

Veszélyeztetett terhesség esetén az orvos 9-es kóddal igazolja a keresőképtelenséget. A kismamának ilyenkor nem jár betegszabadság: a keresőképtelenség első napjától táppénzt kap. A táppénz a táppénzalap 60%-a, ha legalább 730 nap folyamatos biztosítási ideje van, egyébként 50%. A táppénz a csecsemőgondozási díj (CSED) kezdetéig jár. A munkáltatót ekkor is terheli a táppénz egyharmada.

A legfontosabb tudnivalók:

  • 9-es kód = veszélyeztetett terhesség: betegszabadság nem jár, a táppénz az első naptól jár, így a kismama éves betegszabadság-kerete érintetlen marad.
  • A táppénz mértéke 60 vagy 50%: a biztosítási időtől függ, kórházi ápolás alatt 50%. A napi összeg 2026-ban legfeljebb 21 520 forint, és csak 15% személyi jövedelemadó-előleg terheli.
  • A táppénz a CSED kezdetéig jár: a két ellátás egyszerre nem folyósítható. A CSED legkorábban a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődhet.
  • A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása támogatja a munkáltatókat a 9-es kódos igazolások helyes elszámolásában és a táppénz-igények előkészítésében. Érdemes igénybe venni, ha a TB-ügyintézés nem rutinfeladat a cégnél.

Mit jelent a veszélyeztetett terhesség a táppénz szempontjából?

A veszélyeztetett terhesség társadalombiztosítási szempontból keresőképtelenségi ok. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint keresőképtelen az is, aki várandóssága vagy szülése miatt nem tudja ellátni a munkáját. Azt, hogy a terhesség veszélyeztetett-e, az orvos dönti el. Ő állítja ki az igazolást is, és azon a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti 9-es kóddal jelöli a keresőképtelenség jellegét.

A 9-es kód tehát nem diagnózis, hanem a keresőképtelenség típusa. A bérszámfejtés ebből tudja, hogy nem a betegszabadság-keretet kell terhelni, hanem az első naptól táppénz jár.

A táppénzre jogosultság feltételei ugyanazok, mint más táppénznél:

  • fennálló biztosítási jogviszony, jellemzően munkaviszony;
  • társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség (18,5%);
  • orvos által igazolt keresőképtelenség.

Két hétnél hosszabb keresőképtelenségnél az orvos legalább kéthetente új igazolást állít ki. Az igazolást elektronikusan, például e-mailben is továbbíthatja a kismamának (102/1995. Korm. r. 10. §).

Jár-e betegszabadság veszélyeztetett terhesség esetén?

Nem. A betegszabadság csak a munkavállaló saját betegsége miatti keresőképtelenségre jár. A veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség, az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés ez alól kivétel (Magyar Államkincstár). A 9-es kóddal igazolt időszakra ezért:

  • a munkáltató nem fizet betegszabadságot (a távolléti díj 70%-át);
  • a kismama 15 munkanapos éves betegszabadság-kerete nem fogy, megmarad egy későbbi, saját betegség miatti keresőképtelenségre;
  • az első naptól táppénz jár.

Gyakori bérszámfejtési hiba, hogy a 9-es kódos igazolás első napjait betegszabadságként számolják el. Ez a munkáltatónak fölösleges költség, a kismamának pedig ellátási csúszást okozhat.

Mennyi táppénz jár a 9-es kóddal?

A veszélyeztetett terhesség miatti táppénz összegét ugyanazok a szabályok határozzák meg, mint bármely más táppénzét:

  • a napi táppénzalap 60%-a, ha a kismamának legalább 730 nap folyamatos biztosítási ideje van;
  • 50%-a, ha ennél rövidebb a biztosítási ideje, illetve kórházi ápolás idejére;
  • a napi összeg felső határa a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része, 2026-ban 21 520 forint.

A táppénzből csak 15% személyi jövedelemadó-előleget vonnak le, járulékot nem. Két egyszerűsített példa, 30 napos időszakkal:

1. táblázat

Példák a 9-es kódos táppénz összegére (30 nap)

Napi táppénzalap Biztosítási idő Napi táppénz 30 napra (bruttó) 15% SZJA-előleg után
15 000 Ft legalább 730 nap 9 000 Ft 270 000 Ft 229 500 Ft
40 000 Ft legalább 730 nap 21 520 Ft (felső határ; a 60% 24 000 Ft lenne) 645 600 Ft 548 760 Ft

Szöveges összefoglaló: napi 15 000 forintos táppénzalapnál a 60%-os táppénz napi 9 000 forint, ez 30 napra bruttó 270 000, nettó 229 500 forint. Napi 40 000 forintos alapnál a 60% (24 000 forint) meghaladná a felső határt, ezért napi 21 520 forint jár. Ez 30 napra bruttó 645 600, nettó 548 760 forint.

A táppénzalap számításának részletszabályairól a BDO táppénzről és betegszabadságról szóló összefoglalója ír.

Meddig jár a táppénz, és hogyan kapcsolódik a CSED-hez?

A táppénz az igazolt keresőképtelenség idejére jár, legfeljebb egy évig. Veszélyeztetett terhességnél a gyakorlatban a csecsemőgondozási díj kezdete zárja le. A táppénz és a CSED egyidejűleg nem folyósítható. A szülési szabadság, és vele a CSED, legkorábban a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődhet. A táppénz tehát legfeljebb a CSED kezdetéig jár.

A CSED és a későbbi GYED összegét is érinti a táppénzes időszak. A táppénz nem képez járulékalapot, ezért a CSED és a GYED alapjába nem számít bele. A csalad.hu tájékoztatása szerint szülés előtti táppénz esetén a CSED-alap számításakor a táppénz kezdete előtti naptól visszafelé vizsgálják a jövedelmet. A számítás egyedi, ezért a CSED-igény előtt érdemes ellenőrizni a figyelembe vett időszakot és jövedelmeket.

A CSED és a GYED folyósítási napjairól a BDO családtámogatások kifizetéséről szóló cikke ad áttekintést.

Mi a különbség, ha a kismama más ok miatt keresőképtelen?

A várandósság alatt sem minden keresőképtelenség 9-es kódos. A kódot mindig a keresőképtelenség oka határozza meg, nem az, hogy a munkavállaló várandós:

  • 9-es kód: a keresőképtelenség oka a terhesség veszélyeztetettsége. Betegszabadság nem jár, a táppénz az első naptól jár.
  • 8-as kód: a kismama a terhességtől független betegség, például influenza miatt keresőképtelen. Ilyenkor a betegszabadság szabályai érvényesek: előbb a távolléti díj 70%-a jár a munkáltatótól, a keret kimerülése után táppénz.
  • 4-es kód: a kismamát egyéb baleset érte. Ilyenkor szintén előbb betegszabadság jár, majd táppénz.

A különbség a bérszámfejtésben és a kismama betegszabadság-keretében is megjelenik. Ezért érdemes minden új igazolásnál újra ellenőrizni a kódot, akkor is, ha az előző igazolás 9-es kódos volt. A táppénz-hozzájárulás mindhárom esetben a munkáltatót terheli, a táppénz mértéke pedig azonos (60 vagy 50%).

Hogyan igényelhető a táppénz?

Munkaviszonyban álló kismama a táppénzt a munkáltatóján keresztül igényli. Az orvosi igazolást a munkáltatónak adja át, aki az igényt továbbítja, vagy kifizetőhelyként maga bírálja el. Egyéni vállalkozó az orvosi vagy kórházi igazolással közvetlenül az illetékes kormányhivatalhoz fordul.

Mi a munkáltató teendője 9-es kódos igazolásnál?

A munkáltatónak négy dologra kell figyelnie: a helyes besorolásra, az igény továbbítására, a költségviselésre és a CSED-re való átmenetre.

  1. Besorolás: a 9-es kódos időszakra nem kell betegszabadságot elszámolni, az első naptól táppénz jár.
  2. Táppénz-igény: a táppénz-igényt és az igazolást továbbítani kell. Ha a cég társadalombiztosítási kifizetőhely, maga bírálja el és fizeti ki az ellátást. Ha nem, az igény a Magyar Államkincstárhoz, illetve a kormányhivatalhoz kerül, a táppénzt pedig a Kincstár folyósítja.
  3. Táppénz-hozzájárulás: a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 25. § (5) bekezdése szerint a foglalkoztató a betegség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulásként fizeti meg. A Társadalombiztosítási Levelek szakmai állásfoglalása szerint ez a veszélyeztetett várandósság miatti táppénzre is vonatkozik. A munkáltatót tehát ekkor sem terheli betegszabadság, de a táppénz egyharmada igen.
  4. Folyamatos igazolások és átmenet: két hétnél hosszabb állománynál kéthetente érkezik új igazolás. A CSED kezdetével a táppénz megszűnik, ezt a bérszámfejtésben is le kell zárni.

Mit tegyen a kismama?

  • Az orvosi igazolást (papíron vagy e-mailben) mielőbb juttassa el a munkáltatónak, és ellenőrizze, hogy 9-es kód szerepel-e rajta.
  • Ha a terhesség veszélyeztetettsége kórházi ápolással jár, számítson arra, hogy arra az időszakra 50%-os táppénz jár.
  • A szülési szabadság kezdő napját időben egyeztesse a munkáltatóval, mert ettől függ, mikor zárul a táppénz és indul a CSED.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?

A veszélyeztetett terhesség mindig több ellátás összehangolását jelenti: táppénz, majd CSED, majd GYED. Egy rosszul besorolt igazolás vagy egy hibásan meghatározott CSED-kezdet a kismama ellátását késleltetheti, a munkáltatónak pedig fölösleges költséget okozhat. A BDO Magyarország bérszámfejtési csapata segítséget nyújt a 9-es kódos igazolások feldolgozásában, a táppénz és a táppénz-hozzájárulás elszámolásában, valamint a családtámogatási ellátásokra való átmenet előkészítésében. Ha a cégnél ritka az ilyen eset, és a bérszámfejtés rendszeresen kezel TB-ügyeket, a belső ügyintézés is elegendő lehet.

Gyakran ismételt kérdések a veszélyeztetett terhesség miatti táppénzről

Ki fizeti a táppénzt veszélyeztetett terhesség esetén?

Ha a cég társadalombiztosítási kifizetőhely, a táppénzt a munkáltató fizeti ki az egészségbiztosítás terhére. Egyébként a Magyar Államkincstár folyósítja. A táppénz egyharmadát a munkáltató hozzájárulásként megfizeti.

Hány százalék a 9-es kódos táppénz?

A táppénzalap 60%-a legalább 730 nap folyamatos biztosítási idő esetén, egyébként, illetve kórházi ápolás alatt 50%. 2026-ban a napi felső határ 21 520 forint.

Meddig lehet táppénzen veszélyeztetett terhességgel?

Az igazolt keresőképtelenség idejére, legfeljebb a csecsemőgondozási díj kezdetéig. A CSED legkorábban a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődhet.

Csökkenti a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz a CSED összegét?

A táppénz nem számít bele a CSED alapjába. Szülés előtti táppénznél a CSED-alapot a táppénz kezdete előtti időszak jövedelméből határozzák meg.

Az alábbi kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresőkben gyakran feltett kérdésekre válaszolnak.

Mit jelent a 9-es kód (veszélyeztetett terhesség) a táppénzes papíron, mennyi táppénz jár ilyenkor és meddig?

A 9-es kód veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenséget jelöl. Betegszabadság nem jár, az első naptól a táppénzalap 60 vagy 50%-a jár, 2026-ban legfeljebb napi 21 520 forint, a CSED kezdetéig.

Veszélyeztetett terhes munkavállalónknál jár-e betegszabadság, és kell-e a cégnek táppénz-hozzájárulást fizetnie?

Betegszabadság nem jár, a táppénz az első naptól jár. A Tbj. 25. § (5) bekezdése és a Társadalombiztosítási Levelek szakmai állásfoglalása szerint a munkáltatónak a táppénz egyharmadát hozzájárulásként ilyenkor is meg kell fizetnie.