Végkielégítés 2026: mikor jár, mennyi, hogyan adózik – útmutató munkáltatóknak

Végkielégítés főszabály szerint akkor jár, ha a munkaviszony munkáltatói felmondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével vagy az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból szűnik meg, és a munkavállaló rendelkezik a szükséges, legalább hároméves jogosultsági idővel. A szabályokat a munkavállaló Mt. 78. § szerinti jogszerű azonnali hatályú felmondása esetén is megfelelően alkalmazni kell. Összege a munkáltatónál töltött időtől függően egy- és hathavi távolléti díj közötti, nyugdíj előtt ennél több. A végkielégítést 15% szja és 18,5% tb-járulék terheli, a munkáltatónak pedig 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

Mikor jár végkielégítés?

Az Mt. 77. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszonya

• a munkáltató felmondásával,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, vagy
• az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból

szűnik meg. Az Mt. 78. § (3) bekezdése alapján a végkielégítési szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a munkavállaló jogszerűen, azonnali hatállyal mond fel.

A jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésekor (vagy a munkáltató megszűnésekor) legalább három éve fennálljon. A szolgálati időbe nem számít bele az egybefüggően 30 napot meghaladó időszak, amelyre a munkavállalónak nem járt munkabér. Teljes időtartamában beszámít viszont a szülési szabadság, a szülői szabadság, valamint a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságból pedig legfeljebb három hónapot kell figyelembe venni (Mt. 77. § (2)). Egy hosszabb, egyéb okból kivett fizetés nélküli szabadság tehát csúsztathatja a jogosultsági küszöböt.

Az egészségügyi alkalmatlanság miatti munkáltatói felmondás nem zárja ki a végkielégítést: a törvény csak a nem egészségi okkal összefüggő képességre alapított felmondásnál tagadja meg.

Mikor nem jár végkielégítés?

Az Mt. 77. § (5) bekezdése szerint nem jár végkielégítés, ha a munkavállaló

• a felmondás közlésekor vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor nyugdíjasnak minősül, vagy
• a munkáltatói felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, illetve nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Törvényi végkielégítés nem jár akkor sem, ha a munkaviszony a felsorolt jogcímeken kívül szűnik meg: például a munkavállaló rendes felmondásával, közös megegyezéssel, a határozott idő lejártával vagy munkáltatói azonnali hatályú felmondással. Közös megegyezésnél a felek szabadon megállapodhatnak pénzbeli juttatásban, de ez nem a törvényi végkielégítés, és adózási szempontból is eltérhet tőle (lásd lent).

Mennyi végkielégítés jár?

A végkielégítés összegét a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő határozza meg, a mérték a havi távolléti díj többszöröse (Mt. 77. § (3)–(4)).

Szöveges összefoglalás: 3 év után 1, 5 év után 2, 10 év után 3, 15 év után 4, 20 év után 5, 25 év után 6 havi távolléti díj jár. Ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a 3–9 éves sávban egy-, a 10–19 éves sávban két-, a 20 év feletti sávban háromhavi távolléti díjjal több jár.

A munkaszerződés vagy a kollektív szerződés a munkavállaló javára a törvényinél magasabb összeget is megállapíthat. Ezt a költségtervezésnél és az adózásnál is külön kell kezelni.

Hogyan kell kiszámítani a végkielégítést?

A végkielégítés alapja a távolléti díj, nem a havi alapbér. A távolléti díj két részből áll: a felmondás közlésekor érvényes alapbérből (és pótlékátalányból), valamint az irányadó időszakban – főszabály szerint az előző hat naptári hónapban – kifizetett teljesítménybér és a feltételeknek megfelelő bérpótlékok arányos részéből (Mt. 148–152. §). A számítás lépéseit és a pótlékok beszámításának küszöbeit a távolléti díj számításáról szóló cikkünk részletezi. A hibák tipikusan itt keletkeznek: ha a rendszeres műszak- vagy éjszakai pótlékot kihagyják, a végkielégítés minden hónapjában ugyanannyival kevesebb jut.

A leépítési költségvetésbe a felmondási idő is beletartozik. Munkáltatói felmondásnál a 30 napos felmondási idő 10 év után 25 nappal hosszabb, vagyis ebben a példában 55 nap (Mt. 69. §). Legalább a felére, 28 napra a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól, és erre az időre is távolléti díj jár (Mt. 70. §).

Hogyan adózik a végkielégítés?

A végkielégítés a munkaviszonyból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem, ezért

• a munkavállalónál 15% személyi jövedelemadót és 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell levonni;
• a munkáltató 13% szociális hozzájárulási adót fizet utána.

A 12 éves példánál (1 950 000 Ft):

Szöveges összefoglalás: 1 950 000 Ft bruttó végkielégítésből kedvezmények nélkül 1 296 750 Ft a nettó, a munkáltató teljes költsége a szochóval együtt 2 203 500 Ft.

Két részletre a bérszámfejtésben külön figyelni kell:

• Adókedvezmények: az Szja-törvény „bér” fogalma kifejezetten kizárja a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést (Szja tv. 3. § 21. a) pont). A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a 25 év alatti fiatalok, a 30 év alatti anyák, valamint a két-, három- és négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye a végkielégítésre csak a törvényben meghatározott mértékig érvényesíthető, az azt meghaladó rész nem képezi a kedvezmény alapját. A törvényes mértéket meghaladó részre ezek a kedvezmények nem érvényesíthetők, az egyéb, jogszabály alapján alkalmazható szja- és járulékkedvezményeket azonban erre az összegre is vizsgálni kell. A fiatalok kedvezményéről külön cikkünkben olvashat.
• Ekho: a NAV álláspontja szerint a végkielégítés nem a munka ellenértéke, ezért rá ekho nem alkalmazható, a közterheket az általános szabályok szerint kell megfizetni.

Mikor kell kifizetni a végkielégítést?

Az Mt. 80. § (2) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor felmondás esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként a megszűnéstől számított ötödik munkanapon kell kifizetni a munkabért és az egyéb járandóságokat, és ekkor kell kiadni az igazolásokat is. A végkielégítés ezek közé tartozik. A gyakorlatban a felmentési idő miatt az utolsó munkában töltött nap jóval megelőzheti a munkaviszony megszűnését, ezért a kifizetés dátumát érdemes a felmondással egy időben rögzíteni a bérszámfejtési naptárban.

Közös megegyezés vagy munkáltatói felmondás?

Közös megegyezésnél nincs törvényi végkielégítés, felmondási idő és felmentési kötelezettség. Mindezekről a felek szabadon állapodnak meg. Munkáltatói felmondásnál viszont a végkielégítés, a felmondási idő és a felmentés a törvény szerint jár, a felmondás indokát pedig a munkavállaló bíróság előtt vitathatja.

A döntés előtt három szempontot érdemes mérlegelni:

• Költség: közös megegyezés esetén a felek szabadon meghatározhatják a munkaviszony megszüntetésére tekintettel fizetendő juttatás összegét. A juttatás adózását a kifizetés jogcíme és a vonatkozó adójogszabályok alapján kell meghatározni. A végkielégítés törvényes mértékét meghaladó összegre egyes szja-kedvezmények nem alkalmazhatók, más adókedvezmények érvényesíthetősége azonban külön vizsgálandó.
• Kockázat: a munkavállaló aláírt megállapodása kisebb vitakockázatot jelent, mint egy vitatható indokolású felmondás.
• Létszámszámítás: a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezés a csoportos létszámcsökkentés küszöbének számításakor felmondásnak számít (Mt. 73. § (4) b) pont). Több megállapodás 30 napon belül tehát csoportos létszámcsökkentési eljárást tehet kötelezővé.

Jár-e több végkielégítés csoportos létszámleépítésnél?

Nem. Csoportos létszámleépítésnél a végkielégítés jogcíme és mértéke ugyanaz, mint egyéni munkáltatói felmondásnál. A különbség az eljárásban van. A munkáltatónak tárgyalnia kell az üzemi tanáccsal, értesítenie kell az állami foglalkoztatási szervet, és az érintett munkavállalót legalább 30 nappal a felmondás közlése előtt írásban tájékoztatnia kell (Mt. 71–75. §). A munkavállaló tájékoztatása nélkül közölt felmondás jogellenes (Mt. 75. § (3)). Az üzemi tanáccsal kötött megállapodás a törvényinél kedvezőbb juttatásokat is tartalmazhat.

Hol csúszhat el a végkielégítés elszámolása?

• A végkielégítést a havi alapbérből számolják, a pótlékok és a teljesítménybér nélkül.
• Kimarad a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évhez kapcsolódó emelés, mert a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem vetik össze a munkaviszony megszűnésének időpontjával (Mt. 77. § (4)).
• A 30 napot meghaladó, munkabér nélküli időszakokat nem vonják le a szolgálati időből, vagy a gyermekgondozási időt tévesen levonják.
• A kifizetést a megszűnés napjához kötik, és nem az utolsó munkában töltött naphoz.
• A fiatalok vagy az anyák kedvezményét a szerződés szerinti teljes összegre érvényesítik.

Gyakran ismételt kérdések a végkielégítésről

Bruttó vagy nettó a végkielégítés?

A törvényben meghatározott összeg bruttó. Ebből a munkáltató levonja a 15% szja-t és a 18,5% tb-járulékot. Kedvezmény nélkül a bruttó összeg 66,5%-a marad nettóban.

Beleszámít-e a GYED vagy a GYES ideje a végkielégítésbe?

A végkielégítésre jogosító időbe a szülési szabadság, a szülői szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság beszámít. A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságból legfeljebb három hónapot szintén figyelembe kell venni. Az egyéb, egybefüggően 30 napot meghaladó, munkabérre nem jogosító időszakok főszabály szerint nem számítanak bele (Mt. 77. § (2)).

Jár-e végkielégítés egészségügyi alkalmatlanság miatt?

Igen. Ha a munkáltató egészségi okból mond fel, és a munkavállaló legalább három éve áll munkaviszonyban, a végkielégítés jár.

Lehet-e dolgozni a végkielégítés után?

Igen. A végkielégítés nem köti a munkavállalót: a kifizetés után új munkaviszonyt létesíthet, ennek az Mt. végkielégítési szabályai nem szabnak korlátot.

Az alábbi kérdések azt tükrözik, amit a döntéshozók a mesterséges intelligencián alapuló keresőkben is gyakran megkérdeznek.

Mikor jár és mikor nem jár végkielégítés munkáltatói felmondás esetén 2026-ban?

Munkáltatói felmondásnál legalább három év munkaviszony után jár végkielégítés, kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjas, vagy ha a felmondás oka a magatartása vagy nem egészségi okú képessége (Mt. 77. §).

Mennyi végkielégítés jár a munkáltatónál töltött évek alapján?

3, 5, 10, 15, 20 és 25 év után 1, 2, 3, 4, 5, illetve 6 havi távolléti díj jár. A nyugdíjkorhatár előtti öt évben ez 1–3 havi távolléti díjjal nő.

Hogyan adózik a végkielégítés 2026-ban?

15% szja és 18,5% tb-járulék terheli, a munkáltató 13% szochót fizet. A fiatalok és az anyák kedvezménye csak a törvényes mértékű végkielégítésre érvényesíthető, ekho nem választható.

Közös megegyezést vagy munkáltatói felmondást érdemes választani létszámcsökkentésnél?

Közös megegyezésnél a juttatás szabadon megállapodható, és kisebb a vitakockázat. Munkáltatói felmondásnál a törvényes végkielégítés kötelező. A munkáltató által kezdeményezett közös megegyezések is beszámítanak a csoportos létszámcsökkentés küszöbébe.

Jár-e végkielégítés csoportos létszámleépítés esetén?

Igen, ugyanolyan feltételekkel és mértékben, mint egyéni munkáltatói felmondásnál. A csoportos eljárás az időzítést és a tájékoztatási kötelezettségeket változtatja meg, a végkielégítés összegét nem.

Milyen szakértői segítség kell a végkielégítés helyes kiszámításához?

Bérszámfejtési szakértő, aki a távolléti díjat, a nyugdíj előtti emelést, a kedvezményeket és a kifizetési határidőt ellenőrzi. Vitatható felmondási indok vagy csoportos létszámcsökkentés esetén ezt munkajogi tanácsadás egészítheti ki.