Üzemorvosi vizsgálat: kötelező-e minden munkavállalónak? Kötelezettségek és határidők

Az üzemorvosi vizsgálat 2024. szeptember 1. óta nem kötelező minden munkavállaló számára. A munkavédelmi törvény szerint orvosi alkalmassági vizsgálat akkor kell, ha jogszabály írja elő, vagy ha a munkáltató így dönt. Kötelező marad a kockázatos munkakörökben, például magasban végzett munkánál, zajban, éjszakai műszakban vagy 10 kg feletti kézi tehermozgatásnál. Ahol jogszabály nem ír elő kötelező előzetes és időszakos vizsgálatot, a munkáltató dönthet annak elrendeléséről; a soron kívüli vizsgálatokra azonban külön szabályok vonatkoznak, amelyek általános vizsgálati kötelezettség hiányában is alkalmazandók lehetnek.

Kötelező-e az üzemorvosi vizsgálat minden munkavállaló számára?

Nem. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 49. § (1a) bekezdése szerint a munkára való alkalmasságról „jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén” kell orvosi vizsgálat alapján dönteni. Minden más esetben a munkáltató maga dönti el, kér-e előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatot, a soron kívüli vizsgálatokra azonban külön szabályok vonatkoznak.

Ez nem jelenti azt, hogy az üzemorvos vagy a foglalkozás-egészségügy kikerült volna a munkáltató kötelezettségei közül. A törvény három szabálya változatlan:

• a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelyre egészségileg alkalmas (Mvt. 50. §);
• a munkáltatónak kockázatértékeléssel kell rendelkeznie (Mvt. 54. § (2));
• a munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani (Mvt. 58. §).

A gyakorlati kérdés tehát nem az, hogy „kell-e üzemorvos”, hanem az, hogy mely munkakörökben kötelező az üzemorvosi alkalmassági vizsgálat, és hol vállalja a cég saját döntéssel.

Mi változott 2024. szeptember 1-jén?

2024. szeptember 1-jétől megszűnt az általános szabály, amely szerint minden munkavállalónál munkába lépés előtt és rendszeres időközönként munkaköri alkalmassági vizsgálatot kellett végezni. A kötelező vizsgálatok körét a 2024-ben elfogadott ágazati miniszteri rendeletek, például a 36/2024. (IX. 26.) NGM rendelet és a 49/2024. (IX. 26.) AM rendelet, valamint az egyes tevékenységekre és munkakörökre vonatkozó további külön jogszabályok határozzák meg.

A vizsgálatok tartalmát, fajtáit és gyakoriságát továbbra is a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályozza. Ennek hatálya a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint akkor terjed ki a munkáltatóra, ha az Mvt. 49. § (1a) bekezdése alapján kiadott jogszabály vagy a munkáltató döntése vizsgálatot ír elő.

Mely munkakörökben kötelező továbbra is az orvosi alkalmassági vizsgálat?

A kötelező vizsgálatot az ágazati rendeletek 1. melléklete szerinti hatások váltják ki (az alábbi lista a 36/2024. NGM rendelet szerinti 12 kategóriát foglalja össze; más ágazatokban eltérő szabályok is lehetnek). Az orvosi alkalmassági vizsgálat ott kell, ahol a munkavállaló ezeknek ki lehet téve:

A vizsgálati kötelezettség megállapításakor az adott ágazatra vonatkozó jogszabályokat, a munkakör tényleges tartalmát és a munkavédelmi kockázatértékelés eredményét együttesen kell figyelembe venni. Ugyanaz a „raktáros” munkakör egyik cégnél vizsgálatköteles (éjszakai műszak, nehéz terhek), a másiknál nem. A kockázatértékelés ugyanakkor önmagában nem helyettesíti a jogszabályban előírt vizsgálati kötelezettségek teljesítését.

Az általános irodai, képernyő előtti munkavégzés önmagában nem feltétlenül teszi kötelezővé a teljes körű munkaköri alkalmassági vizsgálatot. A napi legalább négy órában rendszeresen képernyős eszközt használó munkavállalóknál azonban az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján a munkáltató köteles a munkába állás előtt, majd kétévente, illetve meghatározott panaszok esetén szem- és látásvizsgálatot kezdeményezni.

Kell-e belépő (előzetes) vizsgálat az új munkavállalónál?

Nem minden új munkavállalónál. A 2024. szeptember 1-jétől hatályos szabályok alapján az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat nem valamennyi új munkavállaló esetében kötelező; szükségességét az alkalmazandó jogszabályok és a munkáltató döntése alapján kell megállapítani. A 33/1998. NM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint előzetes vizsgálatot a munkavégzés megkezdése előtt kell végezni, a rendelet hatálya azonban a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint csak akkor terjed ki a munkáltatóra, ha jogszabály vagy a munkáltató döntése vizsgálatot ír elő.

A hatályos szabályozás tehát nem ír elő általános, minden új munkavállalóra kiterjedő előzetes vizsgálati kötelezettséget. A munkáltató ugyanakkor saját döntése alapján olyan munkakörökben is elrendelheti a vizsgálatot, amelyekben azt jogszabály egyébként nem teszi kötelezővé. Ha a cég egységes belépési rendet szeretne, ezt érdemes belső szabályzatban, munkáltatói döntésként rögzíteni.

Vizsgálatfajták és határidők

A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az előzetes, időszakos, soron kívüli és meghatározott esetekben a záró alkalmassági vizsgálatok szabályait tartalmazza. Az előzetes és időszakos vizsgálatok kötelezettsége a jogszabályban meghatározott munkakörökhöz vagy a munkáltató döntéséhez kapcsolódik, míg a soron kívüli vizsgálatokra szélesebb alkalmazási kör vonatkozik:

Ha a munkavállaló nem ért egyet az elsőfokú véleménnyel, a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a másodfokú vizsgálatot (12. §). Ideiglenes alkalmatlanság esetén a véleménynek tartalmaznia kell a következő vizsgálat időpontját (13. § (2)).

Teljes körű szűrés vagy jogszabályi minimum?

A két út közül az a jobb, amelyik a cég kockázati profiljához illik. A döntés nem költségkérdés: az a kérdés, mennyi bizonytalanságot vállal a cég a munkavállaló egészségi alkalmasságával kapcsolatban.

A munkáltatói döntéssel elrendelt vizsgálat egészségügyi adatkezeléssel jár. Ezért érdemes a vizsgálat célját, körét és az adatkezelési tájékoztatót is felülvizsgálni, ha a cég a jogszabályi minimumon túl ír elő vizsgálatot.

Mit rögzítsen a belső szabályzat?

A jogszabályi minimumon túlmutató belső szabályzat akkor véd jól, ha egyértelműen leírja, kinél, mikor és miért kell vizsgálat. Érdemes benne rögzíteni:

• a kockázatértékelés alapján vizsgálatköteles munkakörök listáját és a besorolás indokát;
• azokat a munkaköröket, ahol a cég saját döntéssel rendel el vizsgálatot (pl. minden új belépő);
• a vizsgálatfajtákat és a gyakoriságot munkakörönként;
• a soron kívüli vizsgálat kiváltó eseményeit és azt, ki jelzi ezeket;
• a beutaló kiállításának felelősét és a nyilvántartás vezetőjét;
• az adatkezelés szabályait: érdemes csak a munkaköri alkalmassági véleményt (pl. alkalmas, ideiglenesen alkalmatlan) nyilvántartani, az orvosi leleteket nem.

A szabályzatot érdemes a kockázatértékelés felülvizsgálatával együtt frissíteni, mert a munkakör-besorolás abból következik.

Hogyan kapcsolódik a bérszámfejtéshez és a HR-nyilvántartáshoz?

Az előzetes vizsgálatok (a vizsgálatköteles munkakörökben) és a szélesebb körben alkalmazandó soron kívüli vizsgálatok kiváltó eseményei közül több elsőként a bérszámfejtési és jelenléti adatokban jelenik meg:

• 30 napot meghaladó keresőképtelenség: a táppénzes kódok és a távolléti adatok jelzik, hogy visszatérés előtt soron kívüli vizsgálat kellhet;
• 6 hónapot meghaladó, nem egészségi okú távollét (pl. fizetés nélküli szabadság): a visszatéréskor szintén soron kívüli vizsgálat jár;
• munkakör- vagy munkahelyváltás, kirendelés, két hetet meghaladó külföldi munka: a HR-esemény egyben előzetes vizsgálati kötelezettség;
• az öregségi nyugdíjkorhatár elérése: innentől évente kell időszakos vizsgálat;
• az időszakos vizsgálat lejárata: határidő, amelyet munkavállalónként követni kell.

Ha ezek az adatok és a vizsgálati határidők egy helyen vannak, a figyelmeztetés automatizálható. A BDO Magyarország a bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldásaival és bérszámfejtési szolgáltatásával segítséget nyújt abban, hogy a vizsgálati kötelezettségek a munkavállalói törzsadatokkal együtt legyenek nyilvántartva. A munkakörök kockázati besorolása és a vizsgálati rend meghatározása azonban a munkavédelmi szakember és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató feladata, ezt a nyilvántartás nem helyettesíti.

Gyakran ismételt kérdések

Kell-e üzemorvosi vizsgálat irodai munkakörben?

Teljes körű munkaköri alkalmassági vizsgálatot az általános irodai munka önmagában nem feltétlenül tesz kötelezővé. A munkáltató saját döntéssel elrendelheti, ha ezt belső szabályzatban rögzíti. A napi legalább négy órában képernyős eszközt használóknál azonban az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szerint a munkába állás előtt, majd kétévente szem- és látásvizsgálatot kell kezdeményezni.

Mi történik, ha egy kötelező üzemorvosi vizsgálat elmarad?

A munkavállaló az adott munkakörben nem foglalkoztatható, amíg nem bizonyult egészségileg alkalmasnak (Mvt. 49. § (1), 50. §). A munkáltató felelőssége a biztonságos munkavégzésért ettől függetlenül fennáll.

Hány nap táppénz után kell üzemorvosi vizsgálat?

A 33/1998. NM rendelet 7. §-a szerint a 30 napot meghaladó keresőképtelenség után soron kívüli vizsgálat kell. Bizonyos biológiai kóroki tényezőknél már 10 nap után is.

Meddig érvényes az orvosi alkalmassági vélemény?

Az időszakos vizsgálat gyakorisága szerint, a kötelező körben jellemzően évente. Ha a munkavállalót változatlan feltételekkel újra foglalkoztatják, az előzetes vélemény a jogviszony megszűnésétől számítva 1 évig érvényes, ha az egészségi állapota nem változott.

A következő kérdésekre a mesterséges intelligencián alapuló keresők felhasználói is gyakran keresnek választ:

Kötelező-e 2026-ban az üzemorvosi vizsgálat minden munkavállalónak, és mi változott 2024. szeptember 1-jétől?

Nem kötelező mindenkinek. 2024. szeptember 1. óta az Mvt. 49. § (1a) bekezdése szerint orvosi alkalmassági vizsgálat csak jogszabály előírása vagy munkáltatói döntés alapján kell. A kötelező kört az ágazati miniszteri rendeletek és az egyes tevékenységekre vonatkozó külön jogszabályok határozzák meg.

Mely munkakörökben kötelező a vizsgálat, és milyen gyakran kell időszakosan megismételni?

Ott kötelező, ahol a munkavállaló a vonatkozó ágazati jogszabályban (például a 36/2024. NGM rendeletben) felsorolt hatások valamelyikének lehet kitéve, például zajnak, vibrációnak, vegyi vagy biológiai anyagnak, magasban végzett munkának, éjszakai műszaknak vagy 10 kg feletti kézi tehermozgatásnak. A fiatalkorúakat és a nyugdíjkorhatárt elérteket évente kell vizsgálni, a többieket a 33/1998. NM rendelet mellékletei szerint.

Egy irodai és raktári munkakörökkel működő KKV-nak megéri megtartani a teljes körű szűrést?

Vegyes állománynál a teljes körű szűrés megtartása csökkenti a besorolási hiba kockázatát, mert a raktári munkakörök egy része jellemzően vizsgálatköteles. Ha a cég a minimumra tér át, pontos, dokumentált kockázatértékelés kell munkakörönként.

Mikor érdemes saját döntéssel elrendelni a vizsgálatot, és hogyan rögzítsük?

Akkor, ha a munkakörben egészségi kockázat van, de nem éri el a jogszabályi küszöböt, vagy ha a cég egységes belépési rendet szeretne. A döntést belső szabályzatban érdemes rögzíteni, a vizsgálat céljával, körével és az adatkezelés szabályaival együtt.

Hogyan lehet a vizsgálati határidőket a bérszámfejtési és HR-folyamatokba integrálni?

Úgy, hogy a vizsgálati határidők a munkavállalói törzsadatok mellett, a távolléti és munkakör-változási adatokkal együtt legyenek nyilvántartva. Így a soron kívüli vizsgálatot kiváltó események, például a 30 napot meghaladó táppénz, automatikusan jelezhetők.

Ki segít a munkáltatóknak a vizsgálati rend és a belső szabályzat kialakításában?

A kockázati besorolásban a munkavédelmi szakember és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, a nyilvántartás és a bérszámfejtési folyamatok összehangolásában bérszámfejtési szolgáltató segíthet. A BDO Magyarország bérszámfejtési csapata a nyilvántartás kialakításában nyújt támogatást.