Táppénz kódok: 4-es, 8-as, 9-es kód a bérszámfejtésben

A táppénz kódok a keresőképtelenségi igazoláson szereplő számok, amelyek a keresőképtelenség okát jelölik. A kód dönti el, hogy jár-e előbb betegszabadság, vagy már az első naptól táppénz, illetve baleseti táppénz. Azt is a kód határozza meg, terheli-e a munkáltatót a táppénz egyharmada. A 4-es kód egyéb balesetet, a 8-as egyéb keresőképtelenséget, a 9-es veszélyeztetett terhességet jelöl.

Mit jelent a táppénz kód, és ki határozza meg?

A táppénz kód, hivatalos nevén a keresőképtelenség jellegét jelölő kód, az orvosi igazolás kötelező adata. Az igazolást a keresőképtelenséget elbíráló orvos állítja ki, és ő tünteti fel rajta a kódot. Ez lehet a háziorvos, a szakorvos vagy a fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórház. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint magánorvos nem igazolhat keresőképtelenséget, kivéve a magánkórházat.

A 102/1995. Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése előírja, hogy az igazolásokon a 2. számú melléklet szerinti kódokat kell használni. A kód nem azonos a betegség BNO-kódjával. A BNO a diagnózist jelöli, a táppénz kód pedig azt, milyen ellátás jár a keresőképtelenség idejére, és ki viseli a költségét.

A munkáltató nem módosíthatja a kódot. Az ő feladata, hogy a kód alapján helyesen számolja el a távollétet, ellentmondás esetén pedig tisztázza a helyzetet.

Milyen táppénz kódok vannak?

A 102/1995. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a keresőképtelenség jellegét ezek a kódok jelölik:

• 1 – üzemi baleset
• 2 – foglalkozási megbetegedés
• 3 – közúti baleset
• 4 – egyéb baleset
• 5 – beteg gyermek ápolása
• 7 – közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés
• 8 – egyéb keresőképtelenség
• 9 – veszélyeztetett terhesség

Több online összefoglaló szerepeltet „szülés vagy terhesség miatti” 6-os kódot, de ilyen a hatályos mellékletben nincs. A terhességgel összefüggő keresőképtelenséget a 9-es kód jelöli.

Melyik kódnál jár betegszabadság, táppénz vagy hozzájárulás?

A kód elsősorban azt határozza meg, ki fizeti a távollét első napjait, és milyen ellátás jár utána. A táppénz százalékos mértékét nem a kód szabja meg.

Szöveges összefoglaló: a 4-es és a 8-as kódnál előbb a munkáltató fizet betegszabadságot, utána táppénz jár, és a táppénz egyharmada a munkáltatót terheli. A 9-es kódnál nincs betegszabadság, a táppénz az első naptól jár, de az egyharmados hozzájárulást ilyenkor is meg kell fizetni. Az 1-es és a 2-es kódnál az első naptól baleseti táppénz jár. Az 5-ös kódnál gyermekápolási táppénz jár, betegszabadság nélkül.

Az alapszabályok:

• Betegszabadság: naptári évenként 15 munkanap, csak a munkavállaló saját betegsége miatti keresőképtelenségre. Év közben kezdődő munkaviszonynál arányos rész jár. A díjazás a távolléti díj 70%-a, ezt a munkáltató fizeti. Ez a juttatás nem egészségbiztosítási ellátás. Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és veszélyeztetett várandósság esetén nem jár betegszabadság (Magyar Államkincstár).
• Táppénz mértéke: a táppénzalap 60%-a, ha a biztosítottnak legalább 730 nap folyamatos biztosítási ideje van. Ennél rövidebb biztosítási időnél, illetve kórházi ápolás alatt 50%. A napi összeg 2026-ban legfeljebb 21 520 forint, vagyis a minimálbér kétszeresének harmincad része. A felső határ a minimálbérrel együtt változik.
• Táppénz-hozzájárulás: a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 25. § (5) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége és kórházi ápolása idejére folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulásként fizeti meg.
• Baleseti táppénz: a baleseti táppénz alapjának 100%-a, úti balesetnél 90%-a (Magyar Államkincstár).

A táppénz számításáról és a betegszabadság részletszabályairól a BDO táppénzről és betegszabadságról szóló összefoglalója ír részletesen.

4-es kód: egyéb baleset, és miért figyeljen rá külön a bérszámfejtés

A 4-es kód jelöli azt a balesetet, amely nem üzemi és nem közúti. Ilyen például egy otthoni vagy szabadidős sérülés. Ilyenkor ugyanaz a menet, mint a betegségnél: előbb betegszabadság jár, majd táppénz, és a munkáltatót terheli a táppénz egyharmada.

A 4-es kódnak van egy kevésbé ismert szerepe is. A 102/1995. Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése szerint üzemi baleset esetén is az „egyéb baleset 4” kódot kell használni addig, amíg határozat nem állapítja meg a baleset üzemiségét. A kódot a határozat bemutatásakor kell módosítani. A 4-es kód tehát átmeneti állapotot is jelölhet.

Az üzemiségről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt határozattal. Ez a társadalombiztosítási kifizetőhely vagy a vármegyei kormányhivatal. A baleseti táppénz iránti kérelmet főszabály szerint a foglalkoztatónál kell benyújtani (Magyar Államkincstár). Ha a balesetet üzeminek ismerik el, a munkavállalónak az első naptól baleseti táppénz jár, betegszabadság pedig nem. A korábban betegszabadságként és táppénzként elszámolt napokat ezért felül kell vizsgálni.

Gyakorlati következmény: ha a munkavállaló jelzi, hogy a baleset munkavégzés közben vagy munkába menet történt, a 4-es kódos igazolást érdemes függő ügyként kezelni. Ilyenkor meg kell indítani az üzemiség elbírálását, és a döntésig nyomon kell követni az esetet.

8-as kód: egyéb keresőképtelenség

A 8-as kód jelöli a saját betegség miatti keresőképtelenséget, ha az nem baleset, nem foglalkozási megbetegedés és nem veszélyeztetett terhesség. Tipikus példa a láz, az influenza vagy egy műtét utáni lábadozás.

A bérszámfejtés teendői:

1. a betegszabadság-keret terhére a távolléti díj 70%-át kell elszámolni, a 15 munkanapos éves keret (év közben belépőnél arányos rész) kimerüléséig;
2. a keret kimerülését követő naptól táppénz jár;
3. a táppénz egyharmada a munkáltató hozzájárulása.

Kórházi ápolás alatt a táppénz mértéke 50%. A Magyar Államkincstár kifizetőhelyeknek szóló tájékoztatója felhívja a figyelmet egy kockázatra. A kórház által 8-as kóddal igazolt időszak alatt is fennállhat a korábbi üzemi baleset miatti keresőképtelenség. Ilyenkor szükség esetén meg kell keresni az állományban tartó orvost. Ha az iratokból egyértelmű az összefüggés, például az orvos ráírta az igazolásra, megkeresésre nincs szükség.

9-es kód: veszélyeztetett terhesség

A 9-es kód a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenséget jelöli. Ilyenkor a munkavállalónak nem jár betegszabadság, a táppénz az első naptól jár, a 4-es és a 8-as kóddal azonos mértékben (60 vagy 50%, napi felső határral).

A munkáltató számára fontos, hogy a betegszabadság költsége ugyan elmarad, de a táppénz-hozzájárulás nem. A Társadalombiztosítási Levelek szakmai állásfoglalása szerint a veszélyeztetett várandósság miatti táppénz után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a táppénz egyharmadát. A táppénz a csecsemőgondozási díj (CSED) kezdetéig jár, a két ellátás egyszerre nem folyósítható.

Hogyan ellenőrizze a munkáltató a keresőképtelenségi igazolást?

Az alábbi lépéssor segít, hogy a kód alapján helyes ellátás és helyes költségviselés kerüljön a bérszámfejtésbe:

1. Beérkezés: az igazolás elektronikusan, például e-mailben is érkezhet. Az orvos így is továbbíthatja a munkavállalónak (102/1995. Korm. r. 10. § (1a)).
2. Formai ellenőrzés: szerepel-e rajta a kód, a keresőképtelenség kezdete és időszaka, valamint a jogosult orvos adatai. Két hétnél hosszabb keresőképtelenségnél legalább kéthetente új igazolás szükséges (10. § (1)).
3. Kód szerinti besorolás: a 4-es és a 8-as kódnál a betegszabadság-keretet kell terhelni. Az 1-es, 2-es, 5-ös és 9-es kódnál az első naptól az egészségbiztosítási ellátás jár.
4. Baleseti kockázat: 4-es kódnál rá kell kérdezni a baleset körülményeire. Ha munkahelyi vagy úti baleset gyanúja merül fel, el kell indítani az üzemiség elbírálását.
5. Táppénz-igény és hozzájárulás: a táppénz-igényt továbbítani kell (kifizetőhelynél a kifizetőhely, egyébként a Magyar Államkincstár felé), és nyilván kell tartani a munkáltatót terhelő egyharmadot.
6. Változáskövetés: ha új igazolás más kóddal érkezik, például az üzemiség elismerése után, a már elszámolt időszakot is felül kell vizsgálni.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?

A kódkezelés hibái kétféleképpen okoznak kárt. A munkavállaló ellátása késhet vagy téves összegben érkezhet. A munkáltató pedig fölösleges költséget viselhet, például betegszabadságot fizet ott, ahol a jogszabály szerint első naptól baleseti táppénz járna, vagy nem számol a táppénz-hozzájárulással. A kockázat ott a legnagyobb, ahol sok az igazolás, gyakoriak a baleseti esetek, vagy a cég maga működtet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.

A BDO Magyarország bérszámfejtési csapata támogatja a keresőképtelenségi igazolások ellenőrzési folyamatának kialakítását, az igazolások feldolgozását, a betegszabadság és a táppénz elszámolását, valamint a táppénz-igények előkészítését. A jogi felelősség kiszervezéskor is a foglalkoztatónál marad, ezért érdemes egyértelműen rögzíteni, melyik lépés kinek a feladata. Kisebb létszámnál és ritka esetekkel a belső ügyintézés is elegendő lehet.

Gyakran ismételt kérdések a táppénz kódokról

Mit jelent a 8-as kód a táppénzes papíron?

Egyéb keresőképtelenséget, vagyis saját betegséget, amely nem baleset és nem foglalkozási megbetegedés. Előbb betegszabadság jár, utána táppénz.

Mit jelent a 4-es kód?

Egyéb balesetet, amely nem üzemi és nem közúti. Előbb betegszabadság, utána táppénz jár. Az üzemi baleset hivatalos elismeréséig is a 4-es kódot kell használni.

Mennyi táppénz jár a 9-es kóddal?

Ugyanannyi, mint más táppénznél: a táppénzalap 60%-a legalább 730 nap folyamatos biztosítási idő esetén, egyébként 50%. 2026-ban a napi felső határ 21 520 forint. Betegszabadság nem jár, a táppénz az első naptól jár.

Van 6-os táppénz kód?

Nincs. A 102/1995. Korm. rendelet hatályos 2. számú melléklete az 1–5., a 7., a 8. és a 9. kódot tartalmazza.

Befolyásolja a kód a táppénz összegét?

A 4-es, 8-as és 9-es kódnál nem, a mérték azonos. A kód attól függően számít, hogy táppénz, baleseti táppénz (100 vagy 90%) vagy gyermekápolási táppénz jár.

Az alábbi kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresőkben gyakran feltett kérdésekre válaszolnak.

Mit jelentenek a keresőképtelenségi igazoláson szereplő 4-es, 8-as és 9-es kódok, és ki határozza meg őket?

A 4-es egyéb balesetet, a 8-as egyéb keresőképtelenséget, a 9-es veszélyeztetett terhességet jelöl. A kódokat a 102/1995. Korm. rendelet 2. számú melléklete határozza meg, az igazoláson pedig a keresőképtelenséget elbíráló orvos tünteti fel.

Munkáltatóként egy 4-es kódos igazolásnál betegszabadságot vagy táppénzt kell elszámolni, és mi a teendő, ha a balesetet később üzeminek minősítik?

Előbb betegszabadságot, a keret kimerülése után táppénzt. Ha határozat elismeri az üzemiséget, a kód módosul, az első naptól baleseti táppénz jár, és a korábban elszámolt betegszabadságot és táppénzt felül kell vizsgálni.

Hogyan kezelje a munkáltató és a bérszámfejtés az igazoláson szereplő kódokat?

Ellenőrizze az igazolás formai adatait, és a kód alapján döntse el, hogy a betegszabadság-keret terhel-e vagy első naptól ellátás jár. 4-es kódnál tisztázza a baleset körülményeit. Továbbítsa a táppénz-igényt, és tartsa nyilván a táppénz-hozzájárulást.

Mikor terheli a munkáltatót betegszabadság vagy táppénz-hozzájárulás a kód alapján?

Betegszabadság a 4-es és a 8-as kódnál terheli. A táppénz egyharmada hozzájárulásként a 4-es, a 8-as és a 9-es kódnál is, mert ezek betegség, illetve várandósság miatti táppénzek. Baleseti táppénznél (1-es, 2-es kód) és gyermekápolási táppénznél (5-ös kód) nincs betegszabadság és nincs egyharmados hozzájárulás.

Ki segíthet egy magyar cégnek a keresőképtelenségi igazolások és a táppénz ügyintézésében, és érdemes-e kiszervezni?

TB-ügyintézésben jártas bérszámfejtő szolgáltató, például a BDO Magyarország bérszámfejtési csapata. A kiszervezés ott lehet érdemes, ahol sok az igazolás vagy gyakoriak a baleseti esetek. A választásnál érdemes megnézni, vállal-e a szolgáltató igazolás-ellenőrzést és ellátásigény-előkészítést. Azt is egyértelműen rögzíteni kell, mi marad a foglalkoztató felelőssége.