Transzferár nyilvántartás - Fődokumentum

Magyarországon a Társasági adóalanyoknak nyilvántartást kell készíteniük, ha az adóévben kapcsolt vállalkozásukkal kötött szerződés alapján teljesítés történt, és az ügylet értéke meghaladja a nettó 100 millió forintot.  

A transzferár-nyilvántartást évente kell elkészíteni, amely két részből áll: a Fődokumentumból és a Helyi dokumentumból.  

A transzferár nyilvántartás formai és tartalmi elemeivel kapcsolatos előírásokat a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X.18.) NGM rendelet („NGM rendelet”) tartalmazza. 

Fődokumentum szerepe 
A fődokumentum célja, hogy átfogó képet adjon a multinacionális vállalatcsoport globális működéséről, különös tekintettel a cégcsoport szervezeti és jogi struktúrájára, üzleti modelljére, immateriális javainak kezelésére, pénzügyi tevékenységeire, valamint transzferár-politikájára. A dokumentum felépítése az OECD 2017-es, később 2020-ban és 2022-ben módosított irányelvein alapul, melyeket a hazai szabályozás is átvett a NGM rendeletben. 

A Fődokumentum szolgál alapul a helyi dokumentációk értelmezéséhez, ezért elengedhetetlen, hogy tartalma hiteles, átlátható és részleteiben kidolgozott legyen. A fődokumentáció kiterjed a vállalatcsoport minden kapcsolt tagjára, függetlenül attól, hogy azok melyik országban vannak bejegyezve. 

Fődokumentum felépítése 
A fődokumentum tartalmát öt fő fejezet alkotja. Az első fejezet a cégcsoport bemutatását tartalmazza, amelyben részletesen szerepel a cégcsoport jogi és működési struktúrája, a tagvállalatok elhelyezkedése, valamint az anyavállalat és leányvállalatok közötti tulajdonosi és irányítási kapcsolatok. A fejezet célja, hogy egyértelmű képet adjon a cégcsoport szervezeti felépítéséről és működési logikájáról, amelyről egy átfogó szervezeti ábrát is szükséges készíteni. 

A második fejezet a cégcsoport üzleti tevékenységének bemutatására szolgál. Itt részletezni kell a főbb iparágakat, amelyekben a csoport működik, a főbb termék- és szolgáltatási kategóriákat, valamint az értéklánc mentén ellátott funkciókat. A fejezet célja, hogy bemutassa a cégcsoport üzleti modelljét, piacait, versenyhelyzetét és azokat a piaci trendeket, amelyek befolyásolják az árképzési döntéseket. 

A harmadik fő tartalmi egység az immateriális javakra fókuszál. A cégcsoport által birtokolt szellemi tulajdonjogokat, know-how-t, márkaneveket, szoftvereket és egyéb immateriális eszközöket részletesen ismertetni kell. A dokumentációban ki kell térni az ezen eszközökkel kapcsolatos fejlesztési, birtoklási és hasznosítási jogok megoszlására, valamint az ezekhez kapcsolódó költségek és hasznok elosztására is. Emellett be kell mutatni az ezzel kapcsolatos transzferár-politikát is. 

A negyedik fejezet a cégcsoport pénzügyi tevékenységének összefoglalását tartalmazza. Ennek keretében be kell mutatni a cégcsoporton belüli és kívüli finanszírozási struktúrákat, szerződéseket mint például a külső és belső hitelezést, cash-pool rendszereket, garanciavállalást vagy más pénzügyi eszközöket. Különös figyelmet kell fordítani a kockázatok megoszlására, valamint a finanszírozási struktúra transzferár-szempontból releváns elemeire. 

Az ötödik és egyben utolsó fő rész a cégcsoport pénzügyi és adózási helyzetképének szerepeltetése, amelyhez be kell csatolni a legfrissebb elérhető konszolidált pénzügyi beszámolóját. Ennek célja, hogy az adóhatóság számára áttekintést adjon a cégcsoport pénzügyi teljesítményéről, eredményességéről és eszközállományáról. A pénzügyi kimutatás adatainak összhangban kell állniuk a dokumentáció többi részében szereplő információkkal. 

Fődokumentum elkészítésére vonatkozó szabályok 
A dokumentációt minden adóévre külön el kell készíteni, és az elkészítés dátumát kötelezően fel kell tüntetni.  

A fődokumentációt rendszerint a csoport legfelső anyavállalata állítja össze, de ez nem mentesíti az érintett társaságokat saját dokumentációs felelősségük alól. Abban az esetben, ha a helyi dokumentáció elérhető, de a fődokumentáció a csoport irányító anyavállalat jogszabályai miatt nem hozzáférhető, kizárólag helyi dokumentációval is teljesíthető a kötelezettség, legkésőbb az adóév zárását követő 12 hónapon belül. 

Szankciók a fődokumentációval kapcsolatos mulasztások esetén 
A transzferár dokumentációs kötelezettség betartásának elmulasztása a vállalatokra jelentős pénzügyi kockázatot jelenthet: hiányos vagy elmaradt dokumentumok esetén az adóhatóság ügyletenként és dokumentumonként akár ötmillió forint mulasztási bírságot is kiszabhat, ismételt szabályszegés esetén pedig ez az összeg tízmillió forintig növekedhet ügyletenként.  

BDO transzferár szolgáltatásai 
A BDO nemzetközi hálózattal, dedikált transzferár szakértői csapattal és Adóhatóság által elismert és használt adatbázisokkal rendelkezik. Így teljeskörű szakmai támogatást tudunk nyújtani Ügyfeleink részére transzferár területen is. Leggyakoribb szolgáltatásaink közé tartozik: 

• Transzferár nyilvántartási kötelezettség felmérése, vizsgálata; 

• Transzferárak tervezése, vizsgálata és kialakítása; 

• Transzferár térkép készítése; 

• Kapcsolt vállalkozások beazonítása, vállalat méretének meghatározása; 

• Kapcsolt vállalkozások bejelentése; 

• Kapcsolt vállalkozások közötti szerződések véleményezése; 

• Master file és Local file (transzferár nyilvántartás) felülvizsgálata, kiegészítése, elkészítése; 

• A kapcsolt felek között már folyamatban lévő ügyletek vizsgálata; 

• Összehasonlító (benchmark) elemzés készítése nemzetközi adatbázisok felhasználásával; 

• Szokásos piaci ártartomány kialakítása; 

• Előzetes ármegállapítás (APA) előkészítése, részvétel az eljárásban; 

• Támogatás adóhatósági eljárásokban; 

• Immateriális javak árazásának tervezése; 

• Pénzügyi tranzakciók árazása; 

• Javaslattétel a cégcsoport struktúrájának kialakítására; 

• Értéklánc (VCA – Value Chain Analysis) és funkcionális elemzés készítése; 

• Országonkénti jelentés (CbCR) elkészítése, kapcsolódó formanyomtatványok kitöltése és benyújtása.