Tőketartalék: fogalma, képzése, felhasználása és csökkentése

A tőketartalék a saját tőke része. Jellemzően a tulajdonosok által a jegyzett tőkén felül, véglegesen befizetett összegből (ázsióból) képződik. A számviteli törvény 36. §-a szabályozza, mi növelheti és mi csökkentheti. A tőketartalék felhasználható a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére, a tagoknak azonban csak tőkekivonással járó tőkeleszállítás keretében fizethető vissza.

A legfontosabb tudnivalók

  • Képzése: a tőketartalék kft.-nél jellemzően tőkeemeléskor, a jegyzési érték és a névérték különbözeteként képződik (Szt. 36. § (1) b)). Tőkeemelés nélkül nem lehet pénzt vagy eszközt a tőketartalékba juttatni.
  • Felhasználása: a tőketartalék felhasználható a jegyzett tőke emelésére, a negatív eredménytartalék ellentételezésére és tőkekivonásos tőkeleszállításhoz (Szt. 36. § (2)). Negatív azonban nem lehet (Szt. 36. § (5)).
  • Átvezetés a saját tőkén belül: a tőketartalék és az eredménytartalék közötti átvezetés a saját tőke összegét nem változtatja meg. Tőkehiány esetén új tőketartalékot ázsiós tőkeemeléssel lehet képezni.
  • Helyes elszámolás: a tőketartalék helyes elszámolásához és a tőkerendezésben való felhasználásához érdemes a BDO könyvelési és számviteli szakértőinek segítségét kérni.

Mi a tőketartalék?

A tőketartalék a mérleg forrásoldalán, a saját tőkén belül kimutatott tőkeelem. Az Szt. (2000. évi C. törvény) szerinti saját tőke elemei:

  • jegyzett tőke;
  • jegyzett, de még be nem fizetett tőke;
  • tőketartalék;
  • eredménytartalék;
  • lekötött tartalék;
  • értékelési tartalék;
  • adózott eredmény.

A tőketartalék a jegyzett tőkétől abban különbözik, hogy nem része a cégjegyzékben szereplő tőkének. Az eredménytartaléktól pedig abban, hogy nem a társaság nyereségéből, hanem a tulajdonosoktól vagy jogszabály alapján származik. A tőketartalék a saját tőke rendezésében azért fontos, mert a Ptk. tőkevédelmi küszöbeinek vizsgálatánál a teljes saját tőkét kell összevetni a törzstőkével, és ebbe a tőketartalék is beletartozik.

Hogyan képződik a tőketartalék?

Az Szt. 36. § (1) bekezdése szerint a tőketartalékot növeli:

  • részvénytársaságnál a részvények kibocsátási értékének a névértéket meghaladó része (a);
  • az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként, a jegyzési érték és a névérték különbözeteként véglegesen átadott eszközök értéke (b);
  • a jegyzett tőke tőketartalékkal szembeni leszállítása (c);
  • szövetkezeteknél a fel nem osztható vagyon egyes tételei (d);
  • a lekötött tartalékból visszavezetett összeg (e);
  • a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközök (f).

Kft.-nél a leggyakoribb forrás az ázsiós tőkeemelés: a tag a törzsbetét névértékénél nagyobb hozzájárulást teljesít, a többlet pedig a tőketartalékba kerül. A tőketartalék növekedését a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával kell elszámolni, ha az eszközt addig átvették, egyébként az átvételkor (Szt. 36. § (3)).

Juttatható pénz a tőketartalékba tőkeemelés nélkül?

Nem. Az Szt. 36. § (1) b) pontja csak az alapításkor vagy a tőkeemelés részeként átadott eszközöket engedi a tőketartalékba helyezni. Szakmai álláspont szerint a tőketartalékba pénz vagy eszköz tőkeemelés nélkül nem juttatható.

Ha a cél kizárólag a veszteség fedezése, és a tagok nem kívánják a törzstőkét emelni, a pótbefizetés lehet a megfelelő eszköz. Ehhez a létesítő okiratnak felhatalmazást kell adnia (Ptk. 3:99/A. §). A pótbefizetést a társaság nem tőketartalékként, hanem lekötött tartalékként mutatja ki.

Mire használható fel a tőketartalék?

Az Szt. 36. § (2) bekezdése szerint a tőketartalékot csökkenti:

  • a jegyzett tőke emelése a szabad tőketartalékból (a);
  • a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeg (b);
  • a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó, a leszállítással arányos tőketartalék-kivonás (c);
  • a lekötött tartalékba átvezetett összeg (d);
  • a jogszabály alapján átadott eszközök (e).

A tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt nem lesz negatív (Szt. 36. § (5)).

A tőketartalék szerepe a saját tőke rendezésében

A tőketartalék és a negatív eredménytartalék összevezetése a saját tőke összegét nem változtatja meg, csak a szerkezetét teszi átláthatóbbá. A Ptk. tőkevédelmi szabályai a teljes saját tőkét vizsgálják, ezért egy ilyen átvezetés önmagában nem szünteti meg a tőkehiányt.

A tőkehiány pótlásához új forrásra van szükség. Ilyen például:

  • az ázsiós tőkeemelés, amely új tőketartalékot képez;
  • a pótbefizetés;
  • a tagi kölcsön követelésének apportja.

A rendezés lehetőségeiről és határidőiről a saját tőke rendezéséről szóló összefoglaló ad áttekintést.

Kivehető a tőketartalék a társaságból?

Közvetlenül nem. A Ptk. 3:184. § (1) bekezdése szerint kft.-nél a tagok javára történő kifizetés a törzstőke leszállításának esetét kivéve csak az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthető. Nem teljesíthető kifizetés, ha a helyesbített saját tőke nem éri el a törzstőkét, vagy ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. A jogellenesen kifizetett összeget vissza kell fizetni (Ptk. 3:184. § (3)).

A tőketartalék ezért a tagoknak csak tőkekivonással járó törzstőke-leszállítás keretében, azzal arányosan fizethető vissza (Szt. 36. § (2) c)). Magánszemély tagnál a tőkekivonásból származó bevételnek az a része minősül vállalkozásból kivont jövedelemnek, amely meghaladja a részesedés megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét (Szja tv. 68. § (2)).

Hogyan könyvelik a tőketartalékot?

A tőketartalék változásait a saját tőkén belül kell elszámolni:

  • Ázsiós tőkeemelés: a befizetett pénzeszköz vagy az átvett eszköz ellenében a jegyzett tőke a névértékkel, a tőketartalék az ázsióval nő, a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával (Szt. 36. § (3)).
  • Negatív eredménytartalék ellentételezése: a tőketartalék csökken, az eredménytartalék ugyanazzal az összeggel nő (Szt. 36. § (2) b), 37. § (1) c)).
  • Jegyzett tőke emelése tőketartalékból: a tőketartalék csökken, a jegyzett tőke nő. Ehhez cégbírósági bejegyzés szükséges.

Gyakran ismételt kérdések a tőketartalékról

Mi a különbség a tőketartalék és a lekötött tartalék között?

A tőketartalék jellemzően a tulajdonosok tőkeemeléskor teljesített többletbefizetéséből (ázsióból) képződik, és szabadabban felhasználható. A lekötött tartalék olyan összegeket mutat ki, amelyek felhasználását jogszabály korlátozza, például a visszafizetésig a kapott pótbefizetést (Szt. 38. § (4)). Mindkettő a saját tőke része.

Lehet negatív a tőketartalék?

Nem. Az Szt. 36. § (5) bekezdése szerint a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt nem lesz negatív.

Kifizethető osztalékként a tőketartalék?

Nem. Kft.-nél a tagok javára történő kifizetés a törzstőke leszállításának esetét kivéve csak a szabad eredménytartalékból és az előző évi adózott eredményből teljesíthető (Ptk. 3:184. § (1)). A tőketartalék csak tőkekivonásos tőkeleszállítással juthat vissza a tagokhoz.

Rendezhető a negatív saját tőke a tőketartalék felhasználásával?

Önmagában nem. Ha a tőketartalékkal a negatív eredménytartalékot ellentételezik, a saját tőke összege nem változik, csak a szerkezete. A tőkehiány pótlásához új forrás kell, például ázsiós tőkeemelés, amely új tőketartalékot képez, pótbefizetés vagy a tagi kölcsön követelésének apportja tőkeemeléssel.