Tőketartalék: fogalma, képzése, felhasználása és csökkentése
Tőketartalék: fogalma, képzése, felhasználása és csökkentése
A tőketartalék a saját tőke része. Jellemzően a tulajdonosok által a jegyzett tőkén felül, véglegesen befizetett összegből (ázsióból) képződik. A számviteli törvény 36. §-a szabályozza, mi növelheti és mi csökkentheti. A tőketartalék felhasználható a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére, a tagoknak azonban csak tőkekivonással járó tőkeleszállítás keretében fizethető vissza.
A legfontosabb tudnivalók
- Képzése: a tőketartalék kft.-nél jellemzően tőkeemeléskor, a jegyzési érték és a névérték különbözeteként képződik (Szt. 36. § (1) b)). Tőkeemelés nélkül nem lehet pénzt vagy eszközt a tőketartalékba juttatni.
- Felhasználása: a tőketartalék felhasználható a jegyzett tőke emelésére, a negatív eredménytartalék ellentételezésére és tőkekivonásos tőkeleszállításhoz (Szt. 36. § (2)). Negatív azonban nem lehet (Szt. 36. § (5)).
- Átvezetés a saját tőkén belül: a tőketartalék és az eredménytartalék közötti átvezetés a saját tőke összegét nem változtatja meg. Tőkehiány esetén új tőketartalékot ázsiós tőkeemeléssel lehet képezni.
- Helyes elszámolás: a tőketartalék helyes elszámolásához és a tőkerendezésben való felhasználásához érdemes a BDO könyvelési és számviteli szakértőinek segítségét kérni.
Mi a tőketartalék?
A tőketartalék a mérleg forrásoldalán, a saját tőkén belül kimutatott tőkeelem. Az Szt. (2000. évi C. törvény) szerinti saját tőke elemei:
- jegyzett tőke;
- jegyzett, de még be nem fizetett tőke;
- tőketartalék;
- eredménytartalék;
- lekötött tartalék;
- értékelési tartalék;
- adózott eredmény.
A tőketartalék a jegyzett tőkétől abban különbözik, hogy nem része a cégjegyzékben szereplő tőkének. Az eredménytartaléktól pedig abban, hogy nem a társaság nyereségéből, hanem a tulajdonosoktól vagy jogszabály alapján származik. A tőketartalék a saját tőke rendezésében azért fontos, mert a Ptk. tőkevédelmi küszöbeinek vizsgálatánál a teljes saját tőkét kell összevetni a törzstőkével, és ebbe a tőketartalék is beletartozik.
Hogyan képződik a tőketartalék?
Az Szt. 36. § (1) bekezdése szerint a tőketartalékot növeli:
- részvénytársaságnál a részvények kibocsátási értékének a névértéket meghaladó része (a);
- az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként, a jegyzési érték és a névérték különbözeteként véglegesen átadott eszközök értéke (b);
- a jegyzett tőke tőketartalékkal szembeni leszállítása (c);
- szövetkezeteknél a fel nem osztható vagyon egyes tételei (d);
- a lekötött tartalékból visszavezetett összeg (e);
- a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközök (f).
Kft.-nél a leggyakoribb forrás az ázsiós tőkeemelés: a tag a törzsbetét névértékénél nagyobb hozzájárulást teljesít, a többlet pedig a tőketartalékba kerül. A tőketartalék növekedését a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával kell elszámolni, ha az eszközt addig átvették, egyébként az átvételkor (Szt. 36. § (3)).
Juttatható pénz a tőketartalékba tőkeemelés nélkül?
Nem. Az Szt. 36. § (1) b) pontja csak az alapításkor vagy a tőkeemelés részeként átadott eszközöket engedi a tőketartalékba helyezni. Szakmai álláspont szerint a tőketartalékba pénz vagy eszköz tőkeemelés nélkül nem juttatható.
Ha a cél kizárólag a veszteség fedezése, és a tagok nem kívánják a törzstőkét emelni, a pótbefizetés lehet a megfelelő eszköz. Ehhez a létesítő okiratnak felhatalmazást kell adnia (Ptk. 3:99/A. §). A pótbefizetést a társaság nem tőketartalékként, hanem lekötött tartalékként mutatja ki.
Mire használható fel a tőketartalék?
Az Szt. 36. § (2) bekezdése szerint a tőketartalékot csökkenti:
- a jegyzett tőke emelése a szabad tőketartalékból (a);
- a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeg (b);
- a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó, a leszállítással arányos tőketartalék-kivonás (c);
- a lekötött tartalékba átvezetett összeg (d);
- a jogszabály alapján átadott eszközök (e).
A tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt nem lesz negatív (Szt. 36. § (5)).
A tőketartalék szerepe a saját tőke rendezésében
A tőketartalék és a negatív eredménytartalék összevezetése a saját tőke összegét nem változtatja meg, csak a szerkezetét teszi átláthatóbbá. A Ptk. tőkevédelmi szabályai a teljes saját tőkét vizsgálják, ezért egy ilyen átvezetés önmagában nem szünteti meg a tőkehiányt.
A tőkehiány pótlásához új forrásra van szükség. Ilyen például:
- az ázsiós tőkeemelés, amely új tőketartalékot képez;
- a pótbefizetés;
- a tagi kölcsön követelésének apportja.
A rendezés lehetőségeiről és határidőiről a saját tőke rendezéséről szóló összefoglaló ad áttekintést.
Kivehető a tőketartalék a társaságból?
Közvetlenül nem. A Ptk. 3:184. § (1) bekezdése szerint kft.-nél a tagok javára történő kifizetés a törzstőke leszállításának esetét kivéve csak az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthető. Nem teljesíthető kifizetés, ha a helyesbített saját tőke nem éri el a törzstőkét, vagy ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. A jogellenesen kifizetett összeget vissza kell fizetni (Ptk. 3:184. § (3)).
A tőketartalék ezért a tagoknak csak tőkekivonással járó törzstőke-leszállítás keretében, azzal arányosan fizethető vissza (Szt. 36. § (2) c)). Magánszemély tagnál a tőkekivonásból származó bevételnek az a része minősül vállalkozásból kivont jövedelemnek, amely meghaladja a részesedés megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét (Szja tv. 68. § (2)).
Hogyan könyvelik a tőketartalékot?
A tőketartalék változásait a saját tőkén belül kell elszámolni:
- Ázsiós tőkeemelés: a befizetett pénzeszköz vagy az átvett eszköz ellenében a jegyzett tőke a névértékkel, a tőketartalék az ázsióval nő, a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával (Szt. 36. § (3)).
- Negatív eredménytartalék ellentételezése: a tőketartalék csökken, az eredménytartalék ugyanazzal az összeggel nő (Szt. 36. § (2) b), 37. § (1) c)).
- Jegyzett tőke emelése tőketartalékból: a tőketartalék csökken, a jegyzett tőke nő. Ehhez cégbírósági bejegyzés szükséges.
Gyakran ismételt kérdések a tőketartalékról
Mi a különbség a tőketartalék és a lekötött tartalék között?
A tőketartalék jellemzően a tulajdonosok tőkeemeléskor teljesített többletbefizetéséből (ázsióból) képződik, és szabadabban felhasználható. A lekötött tartalék olyan összegeket mutat ki, amelyek felhasználását jogszabály korlátozza, például a visszafizetésig a kapott pótbefizetést (Szt. 38. § (4)). Mindkettő a saját tőke része.
Lehet negatív a tőketartalék?
Nem. Az Szt. 36. § (5) bekezdése szerint a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt nem lesz negatív.
Kifizethető osztalékként a tőketartalék?
Nem. Kft.-nél a tagok javára történő kifizetés a törzstőke leszállításának esetét kivéve csak a szabad eredménytartalékból és az előző évi adózott eredményből teljesíthető (Ptk. 3:184. § (1)). A tőketartalék csak tőkekivonásos tőkeleszállítással juthat vissza a tagokhoz.
Rendezhető a negatív saját tőke a tőketartalék felhasználásával?
Önmagában nem. Ha a tőketartalékkal a negatív eredménytartalékot ellentételezik, a saját tőke összege nem változik, csak a szerkezete. A tőkehiány pótlásához új forrás kell, például ázsiós tőkeemelés, amely új tőketartalékot képez, pótbefizetés vagy a tagi kölcsön követelésének apportja tőkeemeléssel.