Saját tőke helyzet rendezése
Saját tőke helyzet rendezése
A társas vállalkozások működése során kiemelten fontos a tőkeszerkezet szabályossága és stabilitása. A saját tőke nem csupán a társaság pénzügyi egészségét tükrözi, hanem jogszabályi követelmények teljesítésének is alapfeltétele. Jelen összefoglaló célja, hogy a saját tőke rendezésének jogszabályi kereteit és lehetséges megoldásait bemutassa a számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről, továbbiakban: Szt.) és a kapcsolódó jogszabályok alapján.
A saját tőke jelentősége és jogszabályi minimumkövetelmények
A saját tőke a vállalkozások azon forrása,
- amelyet a tulajdonosok, tagok vagy befektetők végleges jelleggel, időbeli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, és amely felett a társaság a működése során szabadon rendelkezhet,
- a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak,
- amely eszközök könyv szerinti értékének felülvizsgálata, jellemzően felértékelése útján jött létre (értékhelyesbítés),
- amelyet a vonatkozó jogszabályok a saját tőke körébe sorolnak, függetlenül annak eredetétől vagy képződésének módjától
Gyors ütemű vagyonvesztés
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírja, hogy az ügyvvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy
- a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent
- a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent (pl. ez Kft. esetében 3 millió Ft),
akkor a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról. Mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.
Lassú vagyonvesztés
Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását.
Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.
A saját tőke helyzet rendezésének lehetőséges módjai
Amennyiben a társaság saját tőkéje nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a következő megoldások alkalmazhatók önállóan vagy kombináltan:
1) Tőkeemelés
- Történhet pénzbeli vagy nem pénzbeli (apport) hozzájárulással.
- Lehetőség van kizárólag a jegyzett tőke, vagy a jegyzett tőke és a tőketartalék megemelésére is (ázsiós tőkeemelés)
- Mindkét esetben cégbírósági bejegyzés szükséges
2) Tőkeleszállítás
- A jegyzett tőke törvényes minimumra csökkentése az eredménytartalékkal szemben
- Ebben az esetben más tőkeelemeket is figyelembe kell venni, mégpedig a jegyzett tőke és a saját tőke egymáshoz viszonyított arányában.
- Feltételes tőkeleszállítás: A társaság határozhat a törzstőkének a Ptk-ban meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról is, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg döntenek a törzstőke emelésről is, úgy, hogy a tőkeemlelés eredményeként a törzstőke mértéke legalább a törzstőkének a törvényben meghatározott minimális összegét ismét eléri.
3) Pótbefizetés elrendelése (Kft. esetén)
• A pótbefizetési kötelezettségeket a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni, ugyanakkor a befizetett összeg a tagok törzsbetétjét nem növeli, kizárólag a veszteségek fedezésére szolgál.
• A veszteséges gazdálkodás megszűntekor a pótlólagosan befizetett összeget vissza kell fizetni a tagok részére.
• Amennyiben a tagok lemondanak a pótbefizetésből származó követeléseikről, akkor a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kell elszámolni.
4) Átalakulás, megszűnés
• A pótbefizetési kötelezettségeket a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni, ugyanakkor a befizetett összeg a tagok törzsbetétjét nem növeli, kizárólag a veszteségek fedezésére szolgál.
• A veszteséges gazdálkodás megszűntekor a pótlólagosan befizetett összeget vissza kell fizetni a tagok részére.
• Amennyiben a tagok lemondanak a pótbefizetésből származó követeléseikről, akkor a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kell elszámolni.
4) Átalakulás, megszűnés
- Olyan társasági forma választása szükséges, amely tőkekövetelményeinek a társaság eleget tud tenni.
- Ha nem várható, hogy a társaság a tőkehelyzetet rendezni tudja, a tulajdonosnak el kell határoznia a társaság jogutód nélküli megszűnését.
Kérdése van?
KAPCSOLATBA LÉPEK