Saját tőke helyzet rendezése

Ha egy kft. saját tőkéje veszteség miatt a törzstőke felére vagy a 3 millió forintos törvényi minimum alá csökken, az ügyvezetőnek késedelem nélkül össze kell hívnia a taggyűlést. A tagok döntését három hónapon belül végre kell hajtani. A rendezés eszköze lehet pótbefizetés, tőkeemelés (akár apporttal), a tagi kölcsön átalakítása vagy a törzstőke leszállítása. Ezek adó- és likviditási hatása jelentősen eltér.

A legfontosabb tudnivalók:

  • Gyors ütemű vagyonvesztés (Ptk. 3:189. §): ha a kft. saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére vagy a minimum alá csökken, a tagoknak pótbefizetésről, a saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról kell határozniuk. A határozatot három hónapon belül végre kell hajtani.
  • Lassú vagyonvesztés (Ptk. 3:133. § (2)): ha két egymást követő teljes üzleti évben a saját tőke nem éri el a cégformára előírt jegyzett tőkét, a második beszámoló elfogadásától számított három hónap áll rendelkezésre a rendezésre. Ennek hiányában további 60 napon belül el kell határozni az átalakulást.
  • A tagi kölcsön elengedése magánszemély tagtól 18%-os ajándékozási illetékkel jár. A 2026. január 1-jétől hatályos mentesség csak a cég törlésével záruló végelszámolásra vonatkozik, működő cég tőkerendezésére nem.
  • Egyedi tőkerendezési stratégia: a BDO Magyarország szakértői a cég pénzügyi helyzetére szabott tőkerendezési stratégiát javasolnak. Érdemes a BDO könyvelési és számviteli szakértőivel felmérni, melyik megoldás a leggyorsabb és a legkisebb adókockázatú az Ön cége számára.

Mikor kell rendezni a saját tőkét?

A saját tőkét akkor kell rendezni, ha a Polgári Törvénykönyv (Ptk., 2013. évi V. törvény) tőkevédelmi szabályainak valamelyik küszöbe teljesül. A törvény két helyzetet különböztet meg: a gyors ütemű vagyonvesztést, amely azonnali intézkedést követel, és a lassú vagyonvesztést, amelyet két egymást követő üzleti év adatai alapján kell vizsgálni.

1. táblázat

Helyzet Kft. Zrt. / Nyrt. Határidő
Saját tőke veszteség miatt jelentősen csökken a törzstőke felére az alaptőke kétharmadára kft.: taggyűlés késedelem nélkül; rt.: közgyűlés 8 napon belül; végrehajtás 3 hónap
Saját tőke a törvényi minimum alá csökken 3 000 000 Ft alá 5 000 000 Ft (zrt.) / 20 000 000 Ft (nyrt.) alá ugyanaz, mint fent
Két teljes üzleti évben a saját tőke a kötelező jegyzett tőke alatt igen igen 3 hónap a második beszámoló elfogadásától, majd 60 nap az átalakulás elhatározására

A táblázat szöveges összefoglalása: kft.-nél a törzstőke fele és a 3 millió forintos minimum a küszöb. Részvénytársaságnál az alaptőke kétharmada, valamint a zrt.-nél 5 millió, nyrt.-nél 20 millió forintos minimum. Mindkét cégformánál a döntéseket három hónapon belül végre kell hajtani. A lassú vagyonvesztésnél a második beszámoló elfogadásától számított három hónap a rendezés határideje, ezt követően 60 nap áll rendelkezésre az átalakulás elhatározására.

Gyors ütemű vagyonvesztés kft.-nél (Ptk. 3:189. §)

A Ptk. 3:189. § (1) bekezdése szerint az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, vagy ülés tartása nélküli döntéshozatalt kezdeményezni, ha tudomására jut, hogy

  • a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
  • a saját tőke a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
  • a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette;
  • a társaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

Ilyenkor a tagoknak pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról kell határozniuk. Ezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

A Ptk. 3:189. § (3) bekezdése további szigorítást tartalmaz. Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül a saját tőke még mindig nem éri el a törzstőke felét, a törzstőkét le kell szállítani. Ha erre nincs mód, a törzstőke-leszállítás meghiúsulására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Részvénytársaságnál (Ptk. 3:270. §)

Részvénytársaságnál szigorúbb a küszöb és rövidebb a reakcióidő. Az igazgatóság nyolc napon belül, a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett köteles összehívni a közgyűlést, ha a saját tőke veszteség következtében az alaptőke kétharmadára, vagy az alaptőke törvényi minimuma alá csökkent. A közgyűlésnek olyan határozatot kell hoznia, amely megszünteti az okot, vagy döntenie kell az átalakulásról, egyesülésről vagy szétválásról. Ezek hiányában a megszüntetésről kell határozni. A határozatokat itt is három hónapon belül végre kell hajtani.

Lassú vagyonvesztés (Ptk. 3:133. § (2))

Lassú vagyonvesztésről akkor van szó, ha két egymást követő teljes, tizenkét hónapos üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét. Ilyenkor a tagoknak a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül gondoskodniuk kell a szükséges saját tőkéről. Ha ez elmarad, a társaság a határidő lejártát követő hatvan napon belül köteles elhatározni az átalakulását. Átalakulás helyett a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.

A gyakorlatban ezért a helyzet jellemzően az éves beszámoló elfogadásakor válik láthatóvá. A tagoknak ettől a naptól számítva kell megtervezniük a rendezés jogi és számviteli lépéseit.

Mi számít saját tőkének a vizsgálatnál?

A tőkevédelmi küszöböket a számviteli törvény (2000. évi C. törvény, Szt.) szerinti saját tőkével kell összevetni. A saját tőke elemei:

  • jegyzett tőke;
  • jegyzett, de még be nem fizetett tőke;
  • tőketartalék;
  • eredménytartalék;
  • lekötött tartalék;
  • értékelési tartalék;
  • adózott eredmény.

Két gyakori félreértést érdemes tisztázni. A tagi kölcsön kötelezettség, nem saját tőke, ezért önmagában nem javítja a tőkehelyzetet, akármekkora is az összege. A kapott pótbefizetést ezzel szemben a visszafizetésig lekötött tartalékként kell kimutatni (Szt. 38. § (4)), így az a saját tőke része.

Év közben, ha a veszteséges működés miatt felmerül a küszöb elérése, a saját tőke aktuális összegét közbenső mérleg alapján lehet megállapítani.

Milyen lépésekben zajlik a saját tőke rendezése?

A rendezés jellemzően az alábbi sorrendben halad:

  • Tudomásszerzés és helyzetfelmérés: a beszámoló vagy a közbenső mérleg alapján megállapítható, melyik küszöb teljesült, és mekkora a hiány.
  • A legfőbb szerv összehívása: kft.-nél késedelem nélkül, részvénytársaságnál nyolc napon belül.
  • Döntés a rendezés módjáról: pótbefizetés, tőkeemelés, tagi kölcsön átalakítása, törzstőke-leszállítás vagy ezek kombinációja. Ha egyik sem lehetséges, átalakulás vagy megszüntetés.
  • Végrehajtás három hónapon belül: a befizetések teljesítése, a könyvelés és a létesítő okirat szükséges módosítása.
  • Cégbírósági bejelentés, ha szükséges: a tőkeemelést vagy a tőkeleszállítást be kell jegyeztetni. A változásbejegyzési kérelmet a változástól számított 30 napon belül kell benyújtani (2006. évi V. törvény, Ctv. 50. § (5)), és ehhez kötelező a jogi képviselet.

Milyen eszközökkel rendezhető a saját tőke?

A saját tőke többféle módon rendezhető, és az eszközök kombinálhatók is. Az alábbi összevetés a legfontosabb döntési szempontokat mutatja.

2. táblázat

Eszköz Hatás a saját tőkére Likviditási teher a tagoknál Cégbírósági bejegyzés Fő adó- és illetékszempont
Pótbefizetés lekötött tartalék nő pénz vagy nem pénzbeli szolgáltatás nem szükséges, ha a létesítő okirat felhatalmazást ad a Tao. nem ír elő külön korrekciót; a felesleges összeget főszabály szerint vissza kell fizetni
Tőkeemelés pénzzel (akár ázsióval) jegyzett tőke és tőketartalék nő friss pénz szükséges igen, 30 napon belül a hozzájárulás nem jár vissza, csak tőkeleszállítással
Tőkeemelés apporttal (pl. tagi kölcsön követelés) saját tőke nő, kötelezettség csökken nincs pénzmozgás igen a követelés apportja szakmai források szerint nem illetékköteles; értékelés szükséges
Tagi kölcsön elengedése egyéb bevétel, javuló eredmény nincs pénzmozgás nem magánszemély tagnál 18% ajándékozási illeték; a bevétel a társasági adóalapot növelheti
Törzstőke-leszállítás a saját tőke nem nő, csak a követelmény csökken nincs igen negatív saját tőkénél önmagában nem elég
Értékhelyesbítés értékelési tartalék nő nincs nem csak a számviteli politika alapján, könyvvizsgálói ellenőrzéssel

A táblázat szöveges összefoglalása:

  • A pótbefizetés és a pénzbeli tőkeemelés valódi forrást hoz a társaságba, de a tagok likviditását terheli.
  • Az apport és a tagi kölcsön átalakítása pénzmozgás nélkül javítja a tőkehelyzetet.
  • A tagi kölcsön elengedése magánszemély tagnál illetékfizetéssel jár.
  • A törzstőke-leszállítás csak akkor segít, ha a saját tőke pozitív, de a jegyzett tőke magasabb a szükségesnél.

Pótbefizetés

A pótbefizetés veszteségek fedezésére szolgál. 2022. január 1-je óta a Ptk. 3:99/A. §-a szabályozza, a korábbi 3:183. § helyett. Elrendeléséhez a létesítő okiratnak fel kell jogosítania a legfőbb szervet, és meg kell határoznia a pótbefizetés legmagasabb összegét és gyakoriságát. Egyszemélyes kft.-nél ilyen rendelkezés nem szükséges, nyilvánosan működő részvénytársaságnál viszont pótbefizetés nem írható elő.

A pótbefizetést a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában teljesítik, pénzben vagy nem pénzbeli szolgáltatással. Az összeg a tag vagyoni hozzájárulását nem növeli. A legfőbb szerv eltérő határozata hiányában a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetést vissza kell fizetni. Ha a tagok lemondanak a visszafizetésről, az összeget az eredménytartalék javára kell átvezetni (Szt. 38. § (11)).

A bírói gyakorlat szerint pótbefizetést csak akkor lehet jogszerűen elrendelni, ha a saját tőke nem fedezi a veszteséget. A tárgyévi veszteség önmagában ehhez nem elég (ÍH 2024.69).

Tőkeemelés pénzbeli hozzájárulással vagy ázsióval

Kft.-nél új vagyoni hozzájárulással akkor emelhető a törzstőke, ha valamennyi tag teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét. A döntéshez a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbsége szükséges (Ptk. 3:198. § (1)). Ázsiós tőkeemelésnél a hozzájárulás egy része a jegyzett tőkébe, a jegyzési érték és a névérték különbözete pedig a tőketartalékba kerül (Szt. 36. § (1) b)). A tőketartalék a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére is felhasználható.

Fontos korlát: a törzstőkén felüli vagyonból, például tőketartalékból vagy eredménytartalékból végrehajtott tőkeemelés csak átrendezi a saját tőke elemeit, az összegét nem növeli. Tőkehiány esetén ezért a társaságon kívülről érkező forrásra van szükség.

Tőkeemelés apporttal

Apporttal, vagyis nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruház át a társaságra (Ptk. 3:10. § (2)). Követelés, például tagi kölcsönből eredő követelés is apportálható, ha azt az adós elismerte, vagy jogerős bírósági határozaton alapul (Ptk. 3:99. § (1)). A tőkerendezésben ez az egyik leghatékonyabb megoldás: a társaság kötelezettsége megszűnik, a saját tőkéje pedig ugyanakkora összeggel nő, pénzmozgás nélkül.

Kft.-nél az apport értékét a tagok határozzák meg. Ha a tagok tudomásuk ellenére túlértékelt apportot fogadnak el, a kárért a hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek (Ptk. 3:99. § (2)). Az értékhiány megfizetését a társaság az átruházástól számított öt éven belül követelheti (Ptk. 3:10. § (3)). Zrt.-nél főszabály szerint kötelező a könyvvizsgálói vagy szakértői jelentés (Ptk. 3:251. §). A megalapozott értékelést a BDO apportértékelési szolgáltatása támogatja.

Törzstőke-leszállítás

A törzstőke leszállítása a saját tőke összegét nem növeli, csak a vele szemben támasztott követelményt csökkenti. Ezért akkor lehet megoldás, ha a saját tőke pozitív, de nem éri el a jegyzett tőke felét. Negatív saját tőkénél önmagában nem elegendő. A törzstőke a 3 millió forintos minimum alá csak akkor szállítható le, ha egyidejűleg olyan tőkeemelést is elhatároznak és végrehajtanak, amellyel a törzstőke ismét eléri a minimumot.

Értékhelyesbítés

Az értékhelyesbítéssel bizonyos befektetett eszközök könyv szerinti értéke a jelentősen magasabb piaci értékhez igazítható, az ellentétel pedig a saját tőkébe tartozó értékelési tartalék. Feltételei:

  • a számviteli politika lehetővé teszi;
  • az érintett eszköz alkalmazható rá (például tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog, tartós részesedés);
  • az értéket könyvvizsgáló ellenőrzi;
  • az értéket évente felül kell vizsgálni.

Mikrogazdálkodói beszámolóban nem alkalmazható.

Mire figyeljen a tagi kölcsön rendezésénél?

A tagi kölcsön átalakításánál a legnagyobb az adó- és illetékkockázat, mert ugyanaz a gazdasági cél eltérő jogi formában nagyon eltérő terhet okozhat.

  • Elengedés magánszemély tagtól: a követelés elengedése ajándékozásnak minősül (1990. évi XCIII. törvény, Itv. 11. § (1) c)). A társaság 18%-os ajándékozási illetéket fizet (Itv. 12. § (1)), és az ügyletet 30 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak. Az elengedett kötelezettség a társaságnál egyéb bevétel (Szt. 77. § (3) l)), amely javítja az eredményt, de a társasági adóalapot is növelheti.
  • A 2026-os mentesség korlátja: 2026. január 1-jétől nem kell megfizetni az illetéket, ha a tulajdonos a kölcsönt végelszámolás keretében engedi el, és a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be (Itv. 17. § (1a) e)). A NAV ajándékozási illetékről szóló tájékoztatója szerint a NAV ilyenkor megállapítja az illetéket, de a megfizetését a végelszámolás végéig felfüggeszti. Ha a cég nem szűnik meg törléssel, az illetéket késedelmi pótlékkal kell megfizetni. Működő cég tőkerendezésére ez a mentesség nem alkalmazható.
  • Elengedés gazdálkodó szervezet tagtól: gazdálkodó szervezetek között a követelés elengedése a törvényi feltételek teljesülése esetén illetékmentes (Itv. 17. § (1) n)). Kapcsolt vállalkozás javára történő elengedésnél azonban az elengedő társaság adóalapja nő (1996. évi LXXXI. törvény, Tao. 8. § (1) h)).
  • Apport tőkeemeléssel: a tag a követelését apportálja, és helyette üzletrészt kap. Szakmai források szerint a követelés apportja nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek, és a társaságnál nem keletkezik bevétel. A feltétel az, hogy a követelést az adós elismerje.
  • Pótbefizetés teljesítése követeléssel: a pótbefizetés nem pénzbeli szolgáltatással is teljesíthető (Ptk. 3:99/A. § (2)), de az ügylet adójogi megítélése kockázatos lehet. Érdemes előzetesen egyedileg megvizsgáltatni.

A BDO Magyarország álláspontja szerint a rosszul strukturált tagikölcsön-elengedés jelentős társaságiadó- vagy illetékfizetési kockázatot szülhet. Ezért a tagi kölcsön sorsáról a teljes tőkerendezési terv részeként érdemes dönteni, nem önálló könyvelési lépésként.

Mi történik, ha a társaság nem rendezi a tőkehelyzetet?

A tőkehelyzet rendezésének elmulasztása végső soron a társaság megszűnéséhez vezethet. A Ptk. szerint ha a tagok nem biztosítják a szükséges saját tőkét, a társaságnak átalakulást, egyesülést, szétválást vagy jogutód nélküli megszüntetést kell elhatároznia. Ha ezt is elmulasztja, a jogszabálysértő működés miatt a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat. Ennek végén a céget megszűntnek nyilváníthatja, és felszámolást kezdeményezhet vagy kényszertörlést rendelhet el.

A tőkehelyzet és a beszámolási kötelezettség szorosan összefügg: az elfogadott beszámoló teszi láthatóvá a vagyonvesztést. Erről bővebben a beszámoló közzétételének elmulasztásáról és következményeiről szóló cikk ír.

Hogyan válasszon a rendezési módok közül?

A rendezési mód kiválasztása nem pusztán technikai könyvelési lépés, hanem összetett jogi, adózási és számviteli feladat. A döntés előtt érdemes az alábbi szempontokat végiggondolni:

  • Gyorsaság: a pótbefizetéshez nem kell cégbírósági eljárás, ha a létesítő okirat felhatalmazást ad. A tőkeemelést és a tőkeleszállítást be kell jegyeztetni.
  • Likviditás: az apport és a tagi kölcsön átalakítása nem igényel friss pénzt, a pótbefizetés és a pénzbeli tőkeemelés igen.
  • Adó- és illetékteher: a tagi kölcsön elengedése magánszemély tagnál illetékköteles, az elengedett összeg pedig társasági adóalapot képezhet.
  • Visszafizethetőség: a pótbefizetés a veszteség megszűnése után visszajárhat, a tőkeemelés összege csak tőkeleszállítással vonható ki.
  • A veszteség jellege: ha a veszteséges működés tartós, és nem várható fordulat, a tőkepótlás csak időt nyer. Ilyenkor az átalakulás vagy a végelszámolás lehet a reális út, és ebben a helyzetben a 2026-os illetékmentesség is szerepet kaphat.

A BDO Magyarország szakértői ezért a cég egyedi pénzügyi helyzetére szabott, komplex tőkerendezési stratégiát javasolnak. Ez a jogi, a számviteli és az adózási szempontokat együtt kezeli, és figyelembe veszi a tagok likviditását is.

Gyakran ismételt kérdések a saját tőke rendezéséről

Mit jelent a negatív saját tőke?

Negatív a saját tőke, ha a felhalmozott veszteségek meghaladják a jegyzett tőke, a tőketartalék és a többi tőkeelem együttes összegét. Ilyenkor a társaság vagyona nem fedezi a kötelezettségeit, ezért a Ptk. 3:189. §-a szerint a taggyűlést késedelem nélkül össze kell hívni.

Elég a törzstőke leszállítása, ha negatív a saját tőke?

Nem. A törzstőke leszállítása a saját tőke összegét nem növeli, és a törzstőke kft.-nél nem lehet kevesebb 3 millió forintnál. Negatív saját tőkénél a társaságnak külső forrásra van szüksége, például pótbefizetésre, tőkeemelésre vagy a tagi kölcsön apportjára.

Elrendelhető pótbefizetés, ha a létesítő okirat nem rendelkezik róla?

Főszabály szerint nem: a létesítő okiratnak fel kell jogosítania a legfőbb szervet, és meg kell határoznia a legmagasabb összeget és a gyakoriságot (Ptk. 3:99/A. § (1)). Egyszemélyes kft.-nél ilyen rendelkezés nem szükséges. Más esetben előbb a létesítő okiratot kell módosítani.

Az alábbi kérdésekre a generatív keresőkben is gyakran keresnek választ:

Mi a teendő, ha egy kft. saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, és milyen határidők vonatkoznak erre a Ptk. szerint?

Ha a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére vagy a 3 millió forintos minimum alá csökken, az ügyvezető késedelem nélkül összehívja a taggyűlést. A tagok döntését három hónapon belül végre kell hajtani (Ptk. 3:189. §). Ha a saját tőke két egymást követő teljes üzleti évben a kötelező jegyzett tőke alatt marad, a második beszámoló elfogadásától számított három hónap áll rendelkezésre a rendezésre. Ennek elmulasztása esetén 60 napon belül el kell határozni az átalakulást (Ptk. 3:133. § (2)).

Pótbefizetéssel, tagi kölcsön elengedésével vagy tőkeemeléssel érdemes rendezni a negatív saját tőkét?

A választás a tagok likviditásán és a cég adóhelyzetén múlik.

  • Pótbefizetés: gyors, és nem kell hozzá cégbírósági eljárás, de friss forrást igényel.
  • Tagi kölcsön elengedése: magánszemély tagnál 18%-os ajándékozási illetékkel jár, és a társasági adóalapot is növelheti.
  • Tőkeemelés a tagi kölcsön követelésének apportjával: pénzmozgás nélkül és szakmai források szerint illeték nélkül javítja a tőkehelyzetet, de cégbírósági bejegyzést igényel.

Milyen szakértőhöz forduljon egy kft. ügyvezetője, ha a saját tőke a törvényi minimum alá csökkent?

A tőkerendezéshez számviteli, adózási és cégjogi szakértelem együtt szükséges. A könyvelő vagy számviteli szakértő megállapítja a hiány mértékét és a könyvelési következményeket. Az adótanácsadó felméri az illeték- és társaságiadó-hatást. Tőkeemelésnél kötelező a jogi képviselet, apportnál pedig érdemes független értékelést kérni. A BDO Magyarország könyvelési, adótanácsadási és apportértékelési szakértői mindhárom területen segítséget nyújtanak.

Kérdése van?

KAPCSOLATBA LÉPEK

Kérdése van?

Forduljon szakértőinkhez!