Tartalomgyártók adózása II. - Hogyan alakul az adóteher a YouTube-on, TikTokon vagy más platformon szerzett jövedelem után?
Cikksorozatunk első részében áttekintettük, hogy mi minősül adóköteles bevételnek az influenszerek tevékenysége során. A második részben már konkrét számításokkal és példákkal szemléltetjük, milyen adóterhek merülhetnek fel a YouTube-, TikTok- és más online felületeken szerzett jövedelmek után. Ebben a részben minden lényeges információt összegyűjtöttünk az adózási kötelezettségekkel kapcsolatban.
Korábbi cikkünkben körbejártuk, hogy az online tartalomgyártás és az abból származó bevételszerzés mára jelentős körben elterjedt, és egyre többen tekintenek erre fő vagy kiegészítő jövedelemforrásként. Akkor arra is felhívtuk a figyelmet, hogy ezen bevételek is adókötelesek, továbbá ismertettük, milyen adózási keretek között teljesíthetik az érintettek adókötelezettségeiket. Érdemes az előző résszel kezdeni, mert abban átfogó háttér olvasható a témáról: Az influenszerek legnagyobb hibája: mikor adóköteles a bevétel? - BDO
Jelen írásunkban az egyes adózási formákhoz kapcsolódó konkrét adóterheket mutatjuk be, részletezve, hogy milyen közterhekkel kell számolniuk azoknak, akik online tartalomgyártásból származó jövedelemhez jutnak.
Megbízási díjból származó bevétel
Ha egy influenszer, magánszemélyként, magyarországi megrendelőtől bármilyen díjazást vagy termékmintát kap, akkor ez a bevétel alapesetben a személyi jövedelemadó szabályai szerint önálló tevékenységből származó bevételnek, megbízási díjnak minősül. Ebben az esetben a tartalomgyártó a tevékenységéhez kapcsolódó költségeit (ha bizonylatokkal igazolja) levonhatja ezen bevételéből, illetve, ha nem kíván költségekkel számolni (vagy nincs elszámolható költsége), akkor a megszerzett bevétel 90%-a minősül adóköteles jövedelemnek.
Ezen jövedelem után a megbízó köteles levonni:
Jelen írásunkban az egyes adózási formákhoz kapcsolódó konkrét adóterheket mutatjuk be, részletezve, hogy milyen közterhekkel kell számolniuk azoknak, akik online tartalomgyártásból származó jövedelemhez jutnak.
Megbízási díjból származó bevétel
Ha egy influenszer, magánszemélyként, magyarországi megrendelőtől bármilyen díjazást vagy termékmintát kap, akkor ez a bevétel alapesetben a személyi jövedelemadó szabályai szerint önálló tevékenységből származó bevételnek, megbízási díjnak minősül. Ebben az esetben a tartalomgyártó a tevékenységéhez kapcsolódó költségeit (ha bizonylatokkal igazolja) levonhatja ezen bevételéből, illetve, ha nem kíván költségekkel számolni (vagy nincs elszámolható költsége), akkor a megszerzett bevétel 90%-a minősül adóköteles jövedelemnek.
Ezen jövedelem után a megbízó köteles levonni:
- 15% személyi jövedelemadót
- 13% szociális hozzájárulási adót
- 18,5% társadalombiztosítási járulékot
A fentieknek megfelelően, ebben az esetben az adók és járulékok levonása és megfizetése a megbízó kötelezettsége, így ezen adózási forma a magánszemély részéről a legkényelmesebb megoldás. Fontos azonban, hogy ez az adózási forma költségesebb is lehet, a levonások utáni nettó jövedelem jelentősen alacsonyabb lehet, mint más opcióknál.
Gyakori azonban az is, hogy az influenszer nem magyar, hanem külföldi cégtől vagy platformtól (pl. YouTube, Instagram, márkák) kapja a díjazását. Ebben az esetben első körben fontos meghatározni, hogy az adózónak melyik országban keletkezik adófizetési kötelezettsége, melyik ország szabályozásának kell megfelelnie.
Főszabály szerint a magyar adózási illetőség az irányadó, így magyarországi központú szolgáltatásnyújtás és tartózkodás mellett, a magyar szabályozásnak szükséges megfelelni (a fentebb kifejtettek szerint).
Sok esetben részletesebben kell megvizsgálni, hogy az adott tevékenység alapján melyik országban keletkezik adófizetési kötelezettség. Ez a cikk nem tér ki az ilyen részletes vizsgálatra.
Külföldi kifizető esetén az adók és járulékok levonása és befizetése az adózót terheli, ami jelentős adminisztratív feladatot is jelenthet
Egyéni vállalkozás
A fentiekben kifejtett adózási formánál jóval előnyösebb megoldás lehet a magánszemélyek számára, ha egyéni vállalkozást alapítanak. Ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla, egyéni vállalkozókként az influenszer tevékenységből származó jövedelem kapcsán, a magánszemélyek két különböző adózási forma közül választhatnak.
1. Kisadózó vállalkozások tételes adója
Az online tartalomgyártásból származó bevételhez kapcsolódó adózási kötelezettségek rendezése érdekében, az egyéni vállalkozó magánszemély választhatja a KATA alá való bejelentkezés lehetőségét is. A Kata hatálya alá tartozó adózók egy havi 50 000 Ft-os (főállás mellett, nappali tagozatos tanulmányok mellett vagy nyugdíjasként csak 25 000 Ft) fix összeg befizetéssel szinte minden közterhet letudhatnak. A magánszemélyek számára rendelkezésre álló adózási formák közül ez az adózási forma, amely alacsony adminisztrációs terhek mellett nyújthatja a legkedvezőbb adózási mértéket.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a Kata szerinti kedvező adózási mértéknek van egy felső határa. Abban az esetben, ha a magánszemély éves bevétele átlépi a 12 millió forintos értékhatárt, vagy egyazon megbízótól származó bevétele meghaladja a 3 millió forintos értékhatárt, akkor az ezen összegek feletti jövedelmekre már 40%-os extra Kata fizetési kötelezettsége is keletkezik. Ez akkora adóterhet jelenthet az adózó számára, amely mellett már más adózási formák jóval kedvezőbbnek bizonyulhatnak.
Mindezek mellett kulcsfontosságú, hogy az adózó kiesik a KATA adóalanyi körből, ha olyan személytől szerez bevételt (állít ki számlát), aki nem magánszemély (pl. gazdasági társaság). Emiatt a KATA csak egy jóval szűkebb réteg számára lehet opció.
Gyakori azonban az is, hogy az influenszer nem magyar, hanem külföldi cégtől vagy platformtól (pl. YouTube, Instagram, márkák) kapja a díjazását. Ebben az esetben első körben fontos meghatározni, hogy az adózónak melyik országban keletkezik adófizetési kötelezettsége, melyik ország szabályozásának kell megfelelnie.
Főszabály szerint a magyar adózási illetőség az irányadó, így magyarországi központú szolgáltatásnyújtás és tartózkodás mellett, a magyar szabályozásnak szükséges megfelelni (a fentebb kifejtettek szerint).
Sok esetben részletesebben kell megvizsgálni, hogy az adott tevékenység alapján melyik országban keletkezik adófizetési kötelezettség. Ez a cikk nem tér ki az ilyen részletes vizsgálatra.
Külföldi kifizető esetén az adók és járulékok levonása és befizetése az adózót terheli, ami jelentős adminisztratív feladatot is jelenthet
Egyéni vállalkozás
A fentiekben kifejtett adózási formánál jóval előnyösebb megoldás lehet a magánszemélyek számára, ha egyéni vállalkozást alapítanak. Ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla, egyéni vállalkozókként az influenszer tevékenységből származó jövedelem kapcsán, a magánszemélyek két különböző adózási forma közül választhatnak.
1. Kisadózó vállalkozások tételes adója
Az online tartalomgyártásból származó bevételhez kapcsolódó adózási kötelezettségek rendezése érdekében, az egyéni vállalkozó magánszemély választhatja a KATA alá való bejelentkezés lehetőségét is. A Kata hatálya alá tartozó adózók egy havi 50 000 Ft-os (főállás mellett, nappali tagozatos tanulmányok mellett vagy nyugdíjasként csak 25 000 Ft) fix összeg befizetéssel szinte minden közterhet letudhatnak. A magánszemélyek számára rendelkezésre álló adózási formák közül ez az adózási forma, amely alacsony adminisztrációs terhek mellett nyújthatja a legkedvezőbb adózási mértéket.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a Kata szerinti kedvező adózási mértéknek van egy felső határa. Abban az esetben, ha a magánszemély éves bevétele átlépi a 12 millió forintos értékhatárt, vagy egyazon megbízótól származó bevétele meghaladja a 3 millió forintos értékhatárt, akkor az ezen összegek feletti jövedelmekre már 40%-os extra Kata fizetési kötelezettsége is keletkezik. Ez akkora adóterhet jelenthet az adózó számára, amely mellett már más adózási formák jóval kedvezőbbnek bizonyulhatnak.
Mindezek mellett kulcsfontosságú, hogy az adózó kiesik a KATA adóalanyi körből, ha olyan személytől szerez bevételt (állít ki számlát), aki nem magánszemély (pl. gazdasági társaság). Emiatt a KATA csak egy jóval szűkebb réteg számára lehet opció.
2. Átalányadózás
Egyéni vállalkozó magánszemélyként alternatívát nyújthat az átalányadózás, amely az elmúlt évek szabályváltozásai miatt még többek számára elérhető. Ez az adózási forma abban az esetben választható, ha egyéni vállalkozóként az éves bevétel nem haladja meg a 24 millió forintos összeghatárt. Az átalányadózás keretében ugyanazon adóterhek terhelik az adózót, mint a megbízási díjból származó bevétel kapcsán: 15%-os személyi jövedelemadót, a 13%-os szociális hozzájárulási adót, valamint a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék.
Azonban az átalány adózás keretében az online tartalomgyártásból származó bevétel 40%-a automatikusan (bizonylattal való igazolás nélkül) költségként elszámolható, így csak a fennmaradó 60% után szükséges adót fizetni, sőt, 1,2 millió forintos jövedelemig személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem is keletkezik. Ennek az adózási formának további előnye, hogy a 25. életévüket be nem töltöttek számára járó adómentesség is érvényesíthető a megszerzett jövedelmek kapcsán.
Fontos megjegyezni, hogy átalányadózás esetében, az adózási és adminisztratív kötelezettségek az adózót, azaz a magánszemélyt terhelik. Ennek megfelelően a bevallások elkészítésére, beadására és az adó megfizetésére az adózó kötelezett. Emiatt az átalányadózók esetében javasolt könyvelő megbízása, aki segíteni tudja az adózót a kötelezettségek megfelelő teljesítésében.
Gazdasági társaság
Mint előző cikkünkben említettük, az adózóknak lehetőségük van gazdasági társaság alapítására is a tevékenységük végzése érdekében. Ebben az esetben az influenszer szolgáltatásokat a magánszemély helyett a gazdasági társaság végzi és ennek megfelelően az elért bevételt nem személyi jövedelemként szükséges kezelni, hanem a társaság bevételeként. A társaság bevételének adózási szabályait a társasági adóról szóló törvény szabályozza, így ebben az esetben nem személyi jövedelemadó és járulék, hanem társasági adó kötelezettség keletkezik.
Egy gazdasági társaság alapítása jelentős adminisztratív és pénzügyi teherrel jár (társaság bejegyzése, saját tőkebefektetés). Ennek megfelelően, ezt az adózási formát a komplexebb és akár több magánszemély munkáját egybefogó tevékenység esetében érdemes választani, így a hétköznapi tartalomgyártók szempontjából kevésbé kedvező opció.