Az influenszerek legnagyobb hibája: mikor adóköteles a bevétel?
Az influenszerek legnagyobb hibája: mikor adóköteles a bevétel?
Egyre többen keresnek pénzt YouTube-on, TikTokon – de vajon egyértelmű, mikor kell adózni utána? Ez a cikk az influenszerek adózását bemutató sorozatunk első része, ahol lerántjuk a leplet: mi számít bevételnek, mikor adóköteles, és miért nem érdemes a NAV figyelmét kockáztatni. Tartalomgyártóknak ez a cikk kötelező olvasmány.
Az elmúlt években hatalmasat nőtt az online tartalomgyártás népszerűsége és mára már teljesen mindennapos, hogy valaki influenszerként (YouTuber-ként, TikTokerként, vagy más platformon tartalmat közzétéve) keres pénzt. Magyarországon is egyre többen tesznek szert jövedelemre a közösségi média felületein keresztül. Bár a digitális kreativitás és a vele járó szabadság egyre többeknek vonzó lehetőség, nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezen tevekénységből származó bevételek is adókötelesek és az elmúlt években az adóhatóság („NAV”) fókuszába is kerültek.
Milyen bevétel számít adókötelesnek?
A magyar jogszabályi és adózási környezetben adókötelesnek számíthat minden az online térben szerzett bevétel, amelyet valaki tartalomgyártásból szerez, függetlenül attól, hogy az teljes munkaidőjű tartalomgyártásról vagy akár alkalmi, hobbiszintű pénzkeresésről van szó. Ilyen bevételek lehetnek például:
Az elmúlt években hatalmasat nőtt az online tartalomgyártás népszerűsége és mára már teljesen mindennapos, hogy valaki influenszerként (YouTuber-ként, TikTokerként, vagy más platformon tartalmat közzétéve) keres pénzt. Magyarországon is egyre többen tesznek szert jövedelemre a közösségi média felületein keresztül. Bár a digitális kreativitás és a vele járó szabadság egyre többeknek vonzó lehetőség, nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezen tevekénységből származó bevételek is adókötelesek és az elmúlt években az adóhatóság („NAV”) fókuszába is kerültek.
Milyen bevétel számít adókötelesnek?
A magyar jogszabályi és adózási környezetben adókötelesnek számíthat minden az online térben szerzett bevétel, amelyet valaki tartalomgyártásból szerez, függetlenül attól, hogy az teljes munkaidőjű tartalomgyártásról vagy akár alkalmi, hobbiszintű pénzkeresésről van szó. Ilyen bevételek lehetnek például:
- reklám- és szponzorációs díjak (YouTube, TikTok, Instagram, blogok)
- fizetett termékmegjelenítések
- előfizetéses rendszerből (Patreon, Twitch) származó jövedelmek
- digitális termékek, tanfolyamok, e-bookok eladásából származó bevétel
- támogatások, tippek, adományok (pl. PayPalon vagy más elektronikus csatornán keresztül)
- ajándékcsomagok, barter ügyletek (amelyek valódi ellenértéket képviselnek)
A bevétel adókötelességének megállapításánál, kizárólag az a döntő szempont, hogy maga a tevékenység mennyire tekinthető rendszeresnek, illetve, hogy a tevékenység végzésének célja-e a bevételszerzés.
Fontos kiemelni, hogy a NAV nemcsak a bejelentett jövedelmekre ügyel, hanem (az adó- és egyéb közterhekkel összefüggő nemzetközi közigazgatási együttműködésről szóló 2013. évi XXXVII. törvény, valamint a DAC7 irányelv alapján) a digitális platformok, fizetési szolgáltatók és bankok is kötelesek adatot szolgáltatni az adóhatóságnak, így a rejtett vagy eltitkolt bevételek is előbb-utóbb a NAV látókörébe kerülhetnek. Ezért fontos áttekinteni, hogy a magyar adójogi környezetben, az influenszer tevékenységhez kapcsolódóan, milyen adózási formák, jogi keretek állnak az egyes személyek rendelkezésére és ezekhez kapcsolódóan milyen adózási kötelezettségeknek szükséges eleget tenni.
Milyen jogi keretek között lehet a tartalomgyártásból származó bevétel után az adófizetési kötelezettségeket teljesíteni?
Az aktuális magyar szabályozás többféle lehetőséget kínál az online tartalomgyártásból származó jövedelmeinkhez kapcsolódó adó kötelezettségek teljesítésére. A megfelelő jogi és adózási forma kiválasztása több tényezőtől függ: a bevételek rendszerességétől, összegétől, a tevékenység volumenétől és attól, hogy magánszemélyként vagy vállalkozóként kívánjuk folytatni. A következőkben összegyűjtöttük, milyen adózási formák állnak az influenszerek rendelkezésére az adózási kötelezettségeik teljesítésére.
Megbízás díj:
Fontos kiemelni, hogy a NAV nemcsak a bejelentett jövedelmekre ügyel, hanem (az adó- és egyéb közterhekkel összefüggő nemzetközi közigazgatási együttműködésről szóló 2013. évi XXXVII. törvény, valamint a DAC7 irányelv alapján) a digitális platformok, fizetési szolgáltatók és bankok is kötelesek adatot szolgáltatni az adóhatóságnak, így a rejtett vagy eltitkolt bevételek is előbb-utóbb a NAV látókörébe kerülhetnek. Ezért fontos áttekinteni, hogy a magyar adójogi környezetben, az influenszer tevékenységhez kapcsolódóan, milyen adózási formák, jogi keretek állnak az egyes személyek rendelkezésére és ezekhez kapcsolódóan milyen adózási kötelezettségeknek szükséges eleget tenni.
Milyen jogi keretek között lehet a tartalomgyártásból származó bevétel után az adófizetési kötelezettségeket teljesíteni?
Az aktuális magyar szabályozás többféle lehetőséget kínál az online tartalomgyártásból származó jövedelmeinkhez kapcsolódó adó kötelezettségek teljesítésére. A megfelelő jogi és adózási forma kiválasztása több tényezőtől függ: a bevételek rendszerességétől, összegétől, a tevékenység volumenétől és attól, hogy magánszemélyként vagy vállalkozóként kívánjuk folytatni. A következőkben összegyűjtöttük, milyen adózási formák állnak az influenszerek rendelkezésére az adózási kötelezettségeik teljesítésére.
Megbízás díj:
- Amennyiben egy influenszer belföldi megrendelőtől magánszemélyként díjazást vagy termékmintát kap, ezek a bevételek általában a személyi jövedelemadó törvény értelmében önálló tevékenységből származó bevételnek minősülnek, és megbízási díjként adóznak.
Egyéni vállalkozóként:
- Az előzőnél jóval előnyösebb koncepció lehet egyes személyek számára, ha egyéni vállalkozást alapítanak és a kisadózó vállalkozások tételes adója („Kata”) hatálya alá jelentkeznek be.
- Egyéni vállalkozóként egyébként a Kata rendelkezései alá való bejelentkezés mellett, alternatív megoldást nyújthat a magánszemélyek részére az átalányadózás intézménye.
Gazdasági társaság:
- Abban az esetben, ha az online térben folytatott tevékenység mértéke megkívánja (egyre több, komplexebb és akár több magánszemély munkáját egybe fogó tevékenység), akkor érdemes lehet elgondolkodni gazdasági társaság alapításán is.
A fenti lehetőségekhez kapcsolódó szabályozásokat és adózási kötelezettséget szükséges egyesével részleteiben megvizsgálni, a lehető legkedvezőbb opció kiválasztása érdekében. Az egyes opciókhoz kapcsolódó adókötelezettségekre a következő cikkünkben térünk ki részletesen.