Társasági adó 2027: 15% a nagyvállalatoknak, új kedvezménykorlát, K+F és fejlesztési adókedvezmény

A T/931 törvényjavaslat szerint, amely a parlamenti vitában még módosulhat, 2027-től a legalább 500 millió eurós bevételű nagyvállalatok társasági adója 15% lesz, minden más adózóé marad 9%. A nagyvállalatoknál új kedvezménykorlát és HIPA-beszámítás jön. A K+F-ösztönzők erősödnek, a fejlesztési adókedvezmény szigorodik, a holdingstruktúrákat a kiemelt részesedés új szabálya érinti.

A legfontosabb tudnivalók

  • 15%-os adókulcs csak a nagyvállalatoknak: a küszöb a konszolidált (ennek hiányában egyedi) bevétel alapján 500 millió euró. Ha a csoportos adóalanyban van nagyvállalat, az egész csoport 15%-kal adózik.
  • Kedvezménykorlát és HIPA: a nagyvállalat kedvezményei a bérköltséghez, az értékcsökkenéshez és az eszközértékhez kötött plafonba ütköznek, a HIPA 85%-a viszont levonható a társasági adóból.
  • K+F: a kutatók bére háromszorosan érvényesül, a K+F adókedvezmény 10%-ról 20%-ra nő, az ötéves választás megszűnik.
  • Újraszámolás 2026-ban: a BDO Magyarország társaságiadó-tanácsadása segít modellezni a 2027-es adóterhet, a kedvezményeket és az előleget.

Kire vonatkozik a 15%-os társasági adó?

A 15%-os kulcs a nagyvállalatra vonatkozik. Nagyvállalat az a cég, amelynek a legfelső szintű konszolidált beszámolója (ennek hiányában egyedi beszámolója) szerinti éves bevétele az adóévet megelőző második adóévben elérte az 500 millió eurót, az akkori év utolsó napi MNB-árfolyamon számítva (T/931 2. §). A státusz választható is. A kulcs nem sávos: egy adózóra vagy 9%, vagy 15% vonatkozik. Ha egy csoportos társasági adóalanyban van nagyvállalat, a teljes csoport 15%-kal adózik (11. §).

A nagyvállalatnak külön nyomtatványon kell bejelentenie a státuszát, 2027-re 2027. február 20-ig (3. §, indokolás 18. §). Ha a 2027. első félévi előleg nem éri el az új szabályok szerint számított összeg 50%-át, a különbözetet a 2026. adóévről szóló éves bevallásban be kell vallani, és a 2027. első félévre vonatkozó utolsó előlegfizetés esedékességéig kell megfizetni, a már megfizetett előleg levonásával. Ugyanígy jár el az a csoportos adóalany is, amely a 19. § (3) szerinti 15%-os kulccsal állapítja meg adókötelezettségét. A 2027. második és a 2028. első féléves előleget is úgy kell megállapítani, mintha a társaság 2026-ban már nagyvállalat lett volna.

Hogyan változik a nagyvállalatok adóalapja?

A nagyvállalat a meglévő adóalap-levezetésből indul, de a globális minimumadóhoz közelítő külön szabályokat is alkalmaznia kell (II/B. fejezet, 9–10. §). Ilyen a halasztott adóhoz kötött korrekció. A nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék és részesedés bevétele akkor csökkenti az adózás előtti eredményt, ha a nagyvállalat a kifizetéskor legalább 10%-os tulajdonos, vagy a részesedést legalább 12 hónapja folyamatosan tartja. Befektetési szervezetben lévő érdekeltségnél ez csak akkor érvényes, ha a nagyvállalat arra nem alkalmaz adóköteles felosztási módszert (18/E. § (4)).

Mekkora kedvezmény vehető igénybe 2027-től?

A nagyvállalat költségalapú adóalap-kedvezményeinek adótartalma és adókedvezményei (a K+F adókedvezmény kivételével) együtt legfeljebb a két érték közül az alacsonyabbig érvényesíthetők (15. §):

  • a bérköltség és az értékcsökkenés közül a magasabb 5,5%-a;
  • a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 1%-a.

Ezzel párhuzamosan a nagyvállalat a ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 85%-ával csökkentheti a fizetendő társasági adót, legfeljebb annak 25%-áig (16. §). Minden adózóra vonatkozik, hogy a K+F adókedvezmény továbbra is a számított adó 100%-áig érvényesíthető, a K+F adókedvezménnyel csökkentett adóból pedig minden más adókedvezmény legfeljebb 70%-ig; ezt a korlátot a K+F-kedvezmény nem terheli (14. §).

Mi változik a K+F-ösztönzőkben?

A K+F-kedvezmények 2027-től bővülnek, de célzottabbá válnak:

  • Háromszoros levonás: a kutató-fejlesztő személyi jellegű ráfordítása és az általa használt eszköz értékcsökkenése kétszeresen vonható le, így az adóalapban háromszorosan érvényesül (5. §).
  • Szolgáltatás csak meghatározott körből: igénybe vett K+F-szolgáltatás csak KKV-tól, egyetemi klinikától, felsőoktatási intézménytől vagy a felsorolt kutatóhelyektől számolható el, a szolgáltató nyilatkozata alapján (5., 13. §).
  • K+F adókedvezmény: mértéke az elszámolható költség 10%-áról 20%-ára nő, és megszűnik az ötéves választás. Egy adóévben az adóalap- és az adókedvezmény is alkalmazható, de ugyanarra a költségre csak az egyik (13. §).
  • Járulékoldal: a kutatók utáni szochokedvezmény 100%-ra, a KIVA-kedvezmény a bérköltség 200%-ára nő (22–23. §). Az innovációs járulék viszont 0,3%-ról 0,5%-ra emelkedik (24–25. §).

A módosított 22/G. §-t először a 2027. adóévre, valamint a 2027. január 1-jétől megkezdett K+F projektre és felmerült elszámolható költségre kell alkalmazni. A módosított 22/B. §-t a 2027. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra kell alkalmazni (29/B. § (8)–(9)). A választásról bővebben a K+F adóalap-kedvezmény vagy adókedvezmény témájú cikkünk szól.

Hogyan szigorodik a fejlesztési adókedvezmény?

A 2027. január 1. után megkezdett beruházásoknál a fejlesztési adókedvezmény több ponton változik (12. §):

  • a nagyvállalatok leggyakoribb jogcímének értékhatára jelenértéken 3-ról 5 milliárd forintra nő;
  • a kedvezmény 13 helyett 10 adóévig hívható le, legfeljebb a bejelentéstől számított 12 adóévig;
  • a nagyvállalkozásnak (minden nem KKV-nak) a K+F közvetlen költségét az első három évben évente legalább 5%-kal növelnie kell, majd fenntartania;
  • megszűnik az élelmiszer-higiéniai, a film- és videógyártási és a tőzsdére lépési jogcím;
  • munkavédelmi feltétel jön, a KKV-knál megszűnik a létszámtartási feltétel.

Mit jelent mindez a holdingstruktúrákra?

A bejelentett részesedés helyére a kiemelt részesedés lép: a legalább 10%-os, legalább egy évig tartott részesedés árfolyamnyeresége bejelentés nélkül mentes, a kapcsolódó veszteség és értékvesztés pedig növeli az adóalapot (5–6. §). A korábban bejelentett, 10% alatti részesedés kivezetésekor a régi szabály alkalmazandó. Megszűnik a jogdíj- és a bejelentett immateriális jószág kedvezménye (21. §). A szellemi tulajdonhoz kötött megoldásokat ezért érdemes újraértékelni; az eddigi lehetőségekről a K+F és szellemi tulajdon adómegtakarításairól szóló cikkünk szól. Új csoportos adóalanyt 2027-től a konszolidációba bevont cégek hozhatnak létre; a meglévő csoportok a régi feltételekkel működhetnek tovább (1., 18. §).

Gyakran ismételt kérdések a 2027-es társasági adóról

Sávos lesz a társasági adó 2027-ben?

Nem. A nagyvállalat a teljes adóalapja után 15%-ot, minden más adózó 9%-ot fizet (T/931 11. §). A javaslat a parlamenti vitában még módosulhat.

A KKV-kat is érinti a 2027-es társaságiadó-reform?

Igen, a kulcson kívül. A K+F-kedvezmények bővülése, a kiemelt részesedés, a jogdíjkedvezmény megszűnése, a 70%-os adókedvezmény-korlát és a fejlesztési adókedvezmény új szabályai minden adózóra vonatkoznak.

Egy 600 millió eurós bevételű csoport magyar leányvállalata 15%-ot fizet 2027-től?

Igen, ha a legfelső szintű konszolidált beszámoló szerinti bevétel az adóévet megelőző második adóévben elérte az 500 millió eurót. A leányvállalat saját bevételétől függetlenül nagyvállalatnak minősül, és a státuszt 2027. február 20-ig be kell jelentenie (T/931 2–3. §).

K+F adóalap-kedvezmény vagy adókedvezmény: melyiket érdemes választani 2027-től?

Mivel megszűnik az ötéves választás, egy adóévben mindkettő alkalmazható, de ugyanarra a költségre csak az egyik. A döntés a számított adótól, a 70%-os korláttól és nagyvállalatnál az új kedvezménykorláttól függ, ezért költségtételenként érdemes modellezni.

Milyen tanácsadó segíthet a 2027-es társaságiadó-tervezésben?

Olyan, amely a nagyvállalati adóalapot, a kedvezményeket, a transzferárat és a globális minimumadót együtt látja. A BDO Magyarország adótanácsadási csapata ebben nyújt támogatást.

Forrás: T/931 számú törvényjavaslat (benyújtva 2026. október 27.), 1–25. § és indokolás. A cikk általános tájékoztatás, nem minősül egyedi adótanácsnak.