Munkáltatói juttatások adózása: ajándék, utalvány, reprezentáció, távmunka-költségtérítés, sérelemdí

A munkáltatói juttatás adóját nem az elnevezése, hanem a minősítése határozza meg. Ugyanaz a kifizetés lehet adómentes, adózhat 28%-os vagy 33,04%-os kifizetői teherrel, vagy bérként, a legmagasabb közteherrel. Az elmúlt két évben több szabály is változott: 2025-től szigorúbbak a sérelemdíj adómentességének feltételei, 2026-tól pedig adómentes lett az éttermi reprezentáció.

Miért a minősítés dönt, és nem az elnevezés?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) a munkáltatói kifizetéseket nem a belső szabályzatban használt nevük, hanem a törvényi feltételek szerint sorolja be. Egy „karácsonyi ajándék” lehet csekély értékű ajándék, bér vagy adómentes borászati termék. Egy „költségtérítés” lehet adómentes, de bérként is adózhat. A besorolás attól függ, hogy a juttatás megfelel-e egy konkrét jogcím feltételeinek: értékhatár, gyakoriság, kedvezményezetti kör, nyilvántartás, előzetes megállapodás.

A HR- és bérvezetők szempontjából négy kategória számít:

Szöveges változat: Az adómentes juttatás után nem kell sem szja-t, sem szochót fizetni; ilyen például az éttermi reprezentáció a keretig és a távmunka-költségtérítés a határig. A béren kívüli juttatás (például a SZÉP-kártya a törvényi keretig) után a kifizető a juttatás értéke után 15% szja-t és 13% szochót fizet, összesen 28%-ot. Az egyes meghatározott juttatás (például a csekély értékű ajándék) után az adóalap a juttatás értékének 1,18-szorosa, így a teljes teher 33,04%. A bér után a munkáltató 13% szochót fizet, a munkavállalótól 15% szja-t és 18,5% tb-járulékot vonnak le.

A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások után az adó a kifizetőt terheli [Szja tv. 69. § (1)-(2)]. A szociális hozzájárulási adó alapja is ugyanígy alakul: béren kívüli juttatásnál 1-szeres, egyes meghatározott juttatásnál 1,18-szoros. A közterheket 2024. január 1-je óta főszabály szerint negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni [Szja tv. 69. § (5) a)].

Ha egy juttatás nem felel meg egyetlen kedvezményes jogcím feltételeinek sem, munkavállaló esetén jellemzően munkaviszonyból származó jövedelemként, bérként adózik. A téves minősítés így nem csak papírmunka: a különbség a teljes közteherben jelenik meg, utólag önellenőrzéssel, rosszabb esetben adóhiánnyal és bírsággal.

Ajándék a munkavállalónak: csekély értékű ajándék

A legelterjedtebb tévhit, hogy a munkavállalónak adott ajándék adómentes. A csekély értékű ajándék is adóköteles, csak kedvezményes, egyes meghatározott juttatásként adózik. A közterhet nem a magánszemély, hanem a kifizető viseli.

Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés a) pontja szerint egyes meghatározott juttatás „az évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem”. A törvény 70. § (9) bekezdés a) pontja szerint csekély értékű ajándék „a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás”.

2026-ban ez a következőket jelenti:

• értékhatár: alkalmanként legfeljebb a 322 800 forintos minimálbér 10%-a, azaz 32 280 forint;
• gyakoriság: évente legfeljebb három alkalom magánszemélyenként (2024 előtt csak egy volt);
• nyilvántartás: a juttatásokról nyilvántartást kell vezetni;
• forma: termék vagy szolgáltatás.

A 2026-os minimálbér juttatásokra gyakorolt hatásáról a BDO minimálbér 2026 összefoglalója ad részletesebb áttekintést.

Számpélda: év végi ajándékcsomag

Egy cég december elején 400 munkavállalónak ad egyenként 30 000 forint értékű ajándékcsomagot, csekély értékű ajándékként.

• Adóalap: 30 000 × 1,18 = 35 400 Ft/fő.
• Szja: 35 400 × 15% = 5 310 Ft/fő.
• Szocho: 35 400 × 13% = 4 602 Ft/fő.
• Közteher összesen: 9 912 Ft/fő, 400 főre 3 964 800 Ft.

Ha ugyanez a csomag 40 000 forintos lenne, átlépné a 32 280 forintos határt, és nem lehetne csekély értékű ajándékként kezelni. Munkavállalónál ilyenkor jellemzően a teljes összeg bérként adózik. Ugyanez a helyzet, ha a cég az adott munkavállalónak az évben már háromszor adott csekély értékű ajándékot.

Borászati termék ajándékként

Kivétel a bor. A NAV tájékoztatása szerint 2023. november 16-tól adómentes a közvetlenül a borászattól vásárolt, palackozott, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bor és borászati termék juttatása, ha arra reprezentáció, üzleti ajándék vagy csekély értékű ajándék keretében kerül sor (NAV). A szabály ma az Szja tv. 1. számú mellékletében szerepel.

A feltételek:

• a bort közvetlenül a borászattól kell beszerezni, a kereskedőtől (borház, üzletlánc, szaküzlet) vásárolt bor nem adómentes;
• nyilvántartást kell vezetni arról, honnan szerezték be a terméket, és mire használták fel;
• az egyes juttatások értékhatárai nem változnak: a csekély értékű ajándéknál az adómentes bor értéke is beleszámít a 32 280 forintos határba.

Egy vegyes ajándékcsomagnál tehát a borászati termékre jutó rész adómentes lehet, a többi rész után a csekély értékű ajándék szabályai szerint kell adózni.

Üzleti ajándék partnereknek

Az üzleti partnernek adott ajándék szintén egyes meghatározott juttatás az Szja tv. 70. §-a szerint, tehát az szja alapja az ajándék értékének 1,18-szorosa, és az adót a juttató fizeti. Az üzleti ajándék és a munkavállalói ajándék között a kedvezményezett körében van a különbség: a saját munkavállalónak adott ajándékra a csekély értékű ajándék szabályai vonatkoznak.

A borászati termékekre vonatkozó adómentesség az üzleti ajándékra is érvényes, a fenti beszerzési és nyilvántartási feltételekkel. Ez az év végi partnerajándékoknál gyakorlati jelentőségű: egy közvetlenül borászattól vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor adómentesen adható.

Utalvány: a jogcím dönti el, hogyan adózik

Az utalvány önmagában nem adózási kategória. Az, hogy hogyan adózik, attól függ, melyik juttatási jogcím feltételeinek felel meg.

• Béren kívüli juttatásként adózhat, ha a juttatás a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályoknak megfelel, ilyen például a SZÉP-kártya a törvényi kereten belül. Ilyenkor a teher 28%.
• Ha egyik kedvezményes jogcím feltételeinek sem felel meg, és a munkavállaló kapja, jellemzően bérként adózik.
• A csekély értékű ajándék utalvány formájában is nyújtható, ha megállapítható, hogy az utalvány mely termékre vagy szolgáltatásra váltható be, illetve milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és a csekély értékű ajándék egyéb feltételei is teljesülnek.

Utalvány adása előtt ezért a juttatás célját és jogcímét kell rögzíteni, és nem fordítva. A cafeteria-elemek közterheinek alakulásáról a BDO egészségügyi juttatásokról szóló elemzése is ad támpontot.

Béren kívüli juttatás és cafeteria: a kiszámítható alap

A béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §) a juttatási rendszerek legkiszámíthatóbb elemei. Az adó alapja a juttatás értéke, a kifizető 15% szja-t és 13% szochót fizet utána, összesen 28%-ot. A legismertebb példa a SZÉP-kártya a törvényben meghatározott kereteken belül. A keret feletti rész már nem béren kívüli juttatás, és jellemzően magasabb teherrel adózik.

Egy cafeteria-rendszer tervezésekor ezért három dolgot érdemes rögzíteni: mely elemek béren kívüli juttatások, melyek egyes meghatározott juttatások, és melyek adóznak bérként. A három kör közterhe eltér, így ugyanakkora bruttó keretből a munkavállaló számára eltérő nettó érték jön ki.

Reprezentáció: 2026-tól adómentes lehet az éttermi vendéglátás

2026 legjelentősebb juttatási változása a reprezentációt érinti. 2026. február 1-jétől adómentes az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás: nem terheli sem szja, sem szocho. A szabályt eredetileg a 10/2026. (I.) Korm. rendelet vezette be. A 2026. évi XIV. törvény alapján 2026. május 14-étől változatlan tartalommal az Szja tv. 69. § (5a)-(5b) és 70. § (4a)-(4b) bekezdésébe, valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (7) bekezdésébe került (NAV).

Az adómentesség feltételei

• Hely: a vendéglátásnak az OKNYIR-ben (az üzletek nyilvántartásában) étteremként vagy cukrászdaként nyilvántartott egységben kell történnie. A szálloda szerves részeként működő étterem a NAV szerint nem tartozik ide.
• Helyben fogyasztás: csak a helyben nyújtott vendéglátás adómentes. Az elhozott és máshol felszolgált étel és ital nem.
• Éves keret: a reprezentációs juttatás értéke nem haladhatja meg a kifizető adóévben elszámolt éves összes bevételének 1%-át, és legfeljebb 100 millió forint lehet.
• Nyilvántartás: a reprezentációs juttatásokról továbbra is nyilvántartást kell vezetni.
• Szervizdíj: a NAV álláspontja szerint a számlán feltüntetett szervizdíj az étel és ital értékéhez hasonlóan adómentes.

A keret feletti rész után negyedévente előleget kell fizetni, és a kifizetőt éves elszámolás terheli a 08-as bevallásban. Rendezvényszervezőn keresztül szervezett vendéglátásnál is érvényesíthető az adómentesség, ha a számlákból az éttermi fogyasztás és annak értéke egyértelműen megállapítható.

Az éttermi körön kívüli reprezentáció, például egy irodai rendezvény catering-ellátása vagy egy szállodai étteremben tartott vacsora, továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik. A feltételek részletes, NAV-útmutató szerinti magyarázatát a BDO reprezentációs útmutatója tartalmazza.

Távmunka-költségtérítés: havonta legfeljebb 32 280 forint igazolás nélkül

A távmunkát végző munkavállalónak a munkáltató költségtérítést adhat, amelyet a munkavállalónak nem kell igazolnia, és amely nem adóköteles jövedelem, ha megfelel a törvényi feltételeknek. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 11. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható a felek által előzetesen meghatározott összeg, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10%-a. 2026-ban ez havonta legfeljebb 32 280 forint, részhónap esetén arányosan.

A feltételek:

• távmunka: a munkavégzésnek a munka törvénykönyve szerinti távmunkának kell lennie, a munkaszerződésben vagy megállapodásban rögzítve;
• előzetes megállapodás: az összeget a feleknek előre kell rögzíteniük;
• nincs párhuzamos elszámolás: a munkavállaló az adott hónapban nem számol el az Szja tv.-ben nevesített más költséget, például internet-, rezsi- vagy bérleti díjat.

Számpélda

Egy munkavállaló a hónap 30 napjából 15 napig dolgozik távmunkában, a megállapodás szerinti költségtérítés a maximum, 32 280 forint.

• Arányos összeg: 32 280 × 15 / 30 = 16 140 Ft.
• Ha a munkáltató ennél többet fizet igazolás nélkül, a különbözet bérként adózik.

Az alkalmankénti home office nem feltétlenül minősül távmunkának. Ha a munkavégzés nem felel meg a távmunka munkajogi feltételeinek, a költségtérítés adómentessége is kérdésessé válik. Ezért a költségtérítés bevezetése előtt a munkaszerződést és a belső szabályzatot is érdemes áttekinteni.

Sérelemdíj: 2025 óta nem minden esetben adómentes

A sérelemdíj a polgári jog szerint a személyiségi jogsértés miatt fizetett kártérítés jellegű összeg. Munkajogi vitákban, például jogellenes munkaviszony-megszüntetés vagy hátrányos megkülönböztetés esetén, gyakran a megegyezés része.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 6.1. c) pontja szerint a sérelemdíj meghatározott feltételekkel adómentes, jellemzően akkor, ha azt bíróság peres eljárásban állapítja meg.

2025. január 2-től szűkült a sérelemdíj adómentessége. Az Szja tv. alapján nem tartozik az adómentes körbe a nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíj. Így például a munkáltató és munkavállaló között ilyen módon megállapított sérelemdíj munkaviszonyból származó jövedelemként válhat adókötelessé. Ugyanakkor ebből nem következik, hogy valamennyi peren kívül megállapított sérelemdíj adóköteles lenne: a független felek közötti megállapodás eltérően ítélendő meg.

A HR számára ennek két következménye van:

• A megállapodás formája számít. Egy peren kívüli egyezségben „sérelemdíjként” megjelölt összeg nem lesz automatikusan adómentes. Ha a feltételek nem teljesülnek, munkaviszonyból származó jövedelemként adózhat.
• Az elnevezés itt sem dönt. A munkaviszony megszüntetésekor kifizetett összegek (végkielégítés, felmentési időre járó bér, kártérítés, sérelemdíj) jogcímét külön-külön kell megvizsgálni.

Mielőtt egy munkaügyi egyezségben sérelemdíjat rögzítenek, a jogcímet és az adózási következményeket adótanácsadóval és munkajogásszal együtt érdemes áttekinteni.

Öt kérdés minden juttatás előtt

Mivel a minősítés dönt, minden új juttatási elemnél, és az év végi juttatások előtt is, ugyanazt az öt kérdést érdemes végigvenni.

1. Ki a kedvezményezett? Saját munkavállaló, üzleti partner vagy vendég? A munkavállalónak adott juttatásra a csekély értékű ajándék vagy a béren kívüli juttatás szabályai, a partnernek adottra az üzleti ajándék és a reprezentáció szabályai vonatkoznak.
2. Mi a juttatás formája? Termék, szolgáltatás, vendéglátás, utalvány vagy pénz? A pénzben vagy pénzhelyettesítő formában adott juttatás munkavállalónál ritkán kap kedvezményes elbánást.
3. Belefér-e az értékhatárba és a gyakoriságba? A 2026-os határok a minimálbérhez kötöttek: a csekély értékű ajándéknál alkalmanként 32 280 forint, évente háromszor, a távmunka-költségtérítésnél havonta 32 280 forint.
4. Teljesülnek-e a formai feltételek? Van-e nyilvántartás, előzetes megállapodás, a jogszabálynak megfelelő beszerzési forrás (bor), OKNYIR szerinti hely (éttermi reprezentáció)?
5. Ki és mikor vallja be? A kifizetői közterhet negyedévente kell bevallani, a bérként adózó részt a havi bérszámfejtésben.

Ha bármelyik kérdésre bizonytalan a válasz, a juttatás minősítése nem egyértelmű. Ilyenkor a kifizetés előtt célszerű tisztázni a jogcímet, mert utólag a hibás minősítés javítása már önellenőrzést igényel.

Gyakori minősítési hibák

A juttatások adózásában néhány hiba visszatérően előfordul:

• „Az ajándék adómentes.” A csekély értékű ajándék is adóköteles, 33,04%-os teherrel. Csak a feltételeknek megfelelő borászati termék és a keretbe férő éttermi reprezentáció mentes.
• „A karácsonyi csomag értéke nem számít, ha egyszer adjuk.” A határ alkalmanként 32 280 forint. Egy 40 000 forintos csomag munkavállalónál jellemzően bérként adózik, akkor is, ha az évben ez az egyetlen ajándék.
• „A home office-ra fizetett átalány automatikusan adómentes.” Csak a munkajogi értelemben vett távmunkára, előzetes megállapodással, a havi határig.
• „A sérelemdíj mindig adómentes.” 2025 óta a peren kívüli, munkáltató és munkavállaló közötti megállapodásban fizetett sérelemdíj adómentessége szűkült.
• „Az utalvány olyan, mint a csekély értékű ajándék.” Az utalvány adózása a jogcímtől függ, és külön vizsgálatot igényel.
• „A szabályzat tavaly is jó volt.” Az értékhatárok a minimálbérrel együtt évente változnak, és 2026-ban új adómentes jogcím is megjelent.

Mit javasol a BDO? Éves juttatási szabályzat-átvilágítás

A juttatások minősítési hibái ritkán egyedi döntésekből adódnak. Többnyire a juttatási szabályzat avul el: az értékhatárok a minimálbérrel együtt évente változnak, a jogcímek feltételei módosulnak, és új adómentes lehetőségek jelennek meg. 2026-ban például a csekély értékű ajándék határa 32 280 forintra nőtt, a reprezentációban pedig új adómentes kör nyílt.

Ezért közép- és nagyvállalatnál célszerű a juttatási szabályzatot évente, az év végi juttatások előtt átvilágítani. Egy ilyen átvilágítás jellemzően a következőkre terjed ki:

1. Jogcímtérkép: minden juttatási elemhez a jogcím, az értékhatár, a gyakoriság és a nyilvántartási követelmény rögzítése.
2. Értékhatárok frissítése: a minimálbérhez kötött határok (csekély értékű ajándék, távmunka-költségtérítés) aktualizálása.
3. Új lehetőségek: az adómentes éttermi reprezentáció és a borászati termékek alkalmazhatósága.
4. Kockázatos tételek: utalványok, munkaügyi egyezségekben szereplő sérelemdíj, home office-költségtérítés távmunka-megállapodás nélkül.
5. Folyamat és dokumentáció: a nyilvántartások és a negyedéves bevallás rendje.

A BDO SZJA tanácsadása a juttatási jogcímek megítélésében és a szabályzat átvilágításában tud segíteni.

Mikor kisebb a kockázat?

Nem minden juttatási rendszer igényel mélyebb vizsgálatot. Ha a cég csak a béren kívüli juttatások szokásos elemeit adja (például SZÉP-kártyát a törvényi kereten belül), nem ad rendszeresen ajándékot, utalványt vagy költségtérítést, és nem köt munkaügyi egyezséget, a minősítési kockázat kisebb. Ilyenkor elég évente ellenőrizni, hogy a kereteket nem lépik-e túl.

Mélyebb átvilágítás akkor indokolt, ha az alábbiak közül legalább egy igaz:

• a cég rendszeresen ad ajándékot vagy utalványt munkavállalóknak vagy partnereknek;
• jelentős a reprezentációs költség, vagy rendezvényeket szervez;
• távmunkában vagy hibrid munkarendben dolgozók részére költségtérítést fizet;
• az elmúlt időszakban munkaügyi egyezségek születtek;
• a juttatási szabályzat 2024 előtt készült.

Ellenőrzőlista az év végi juttatásokhoz

• Ajándék: a munkavállalói ajándék értéke legfeljebb 32 280 forint-e alkalmanként, és az évi három alkalom nem merült-e ki? Vezetik-e a nyilvántartást?
• Bor: ha bort adnak, közvetlenül borászattól, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel szerezték-e be, és dokumentálták-e a felhasználást?
• Utalvány: rögzítették-e a jogcímet, és nem pénzhelyettesítő juttatás-e?
• Reprezentáció: OKNYIR szerinti étteremben vagy cukrászdában, helyben történik-e a vendéglátás? Követik-e az éves keret (bevétel 1%-a, legfeljebb 100 millió Ft) felhasználását?
• Távmunka: van-e előzetes megállapodás, és a munkavégzés valóban távmunka-e? A havi összeg legfeljebb 32 280 forint-e?
• Sérelemdíj: a munkaügyi egyezségek kifizetéseinek jogcímét adószempontból is ellenőrizték-e?
• Bevallás: a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások közterhét negyedévente vallják-e be?

Gyakori kérdések

Mennyi lehet a csekély értékű ajándék 2026-ban?

Alkalmanként legfeljebb a minimálbér 10%-a, azaz 32 280 forint, magánszemélyenként évente legfeljebb háromszor. Egyes meghatározott juttatásként adózik, a teljes közteher a juttatás értékének 33,04%-a.

Adómentes-e a reprezentáció 2026-ban?

2026. február 1-jétől az étteremben vagy cukrászdában helyben nyújtott vendéglátás formájában adott reprezentáció adómentes, ha belefér az éves keretbe (a bevétel 1%-a, legfeljebb 100 millió forint). Az ezen kívüli reprezentáció egyes meghatározott juttatásként adózik.

Mennyi távmunka-költségtérítés adható adómentesen 2026-ban?

Igazolás nélkül havonta legfeljebb 32 280 forint, részhónapra arányosan, előzetes megállapodás alapján, ha a munkavállaló az adott hónapban más nevesített költséget nem számol el.

Adózik-e a karácsonyi ajándék?

Igen. A csekély értékű ajándék is adóköteles, kedvezményesen. A határ feletti ajándék munkavállalónál jellemzően bérként adózik. Kivétel a közvetlenül borászattól vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor, amely a feltételek teljesülése esetén adómentes.

Mikor kell bevallani a juttatások közterheit?

A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások közterheit 2024 óta főszabály szerint negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni.

A következő kérdések konkrét vállalati döntési helyzetekből származnak:

Hogyan adózik 2026-ban a munkavállalóknak adott ajándék, a csekély értékű ajándék és az utalvány?

A csekély értékű ajándék (legfeljebb 32 280 forint, évente háromszor) egyes meghatározott juttatásként, 33,04%-os teherrel adózik. Az ennél nagyobb ajándék jellemzően bérként adózik. Az utalvány adózása attól függ, melyik jogcím feltételeinek felel meg: béren kívüli juttatásként 28%-os teherrel, egyéb esetben jellemzően bérként.

Mi a különbség a reprezentáció, az üzleti ajándék és a béren kívüli juttatás adózása között?

Az éttermi és cukrászdai reprezentáció 2026. február 1-jétől a keretig adómentes, az egyéb reprezentáció és az üzleti ajándék egyes meghatározott juttatásként 1,18-szoros alappal adózik. A béren kívüli juttatás a munkavállalóknak szól, 1-szeres alappal, 15% szja-val és 13% szochóval, összesen 28%-os teherrel.

Adhat-e adómentesen távmunka- vagy home office-költségtérítést egy munkáltató 2026-ban?

Igen, ha a munkavégzés a munka törvénykönyve szerinti távmunka, az összeget előre rögzítették, az nem haladja meg a havi 32 280 forintot, és a munkavállaló más nevesített költséget nem számol el. Az alkalmankénti home office nem feltétlenül felel meg ezeknek a feltételeknek.

Adómentes-e a munkáltató által fizetett sérelemdíj, ha peren kívüli megállapodás alapján fizetik?

2025. január 2-től nem minden esetben. A szakmai források szerint a peren kívüli megállapodással, munkáltató és munkavállaló között fizetett sérelemdíj adómentessége szűkült, és az összeg munkaviszonyból származó jövedelemként adózhat. Az egyezség megkötése előtt a jogcímet adószempontból is érdemes ellenőrizni.

Mikor érdemes adótanácsadóval átvilágíttatni egy cég juttatási szabályzatát?

Évente, az év végi juttatások előtt, illetve ha a szabályzat 2024 előtt készült, ha a cég rendszeresen ad ajándékot, utalványt vagy költségtérítést, vagy ha munkaügyi egyezségek születtek. Egyszerű, csak béren kívüli juttatásokból álló rendszerben elég a keretek éves ellenőrzése.

Mely tanácsadó cégek segítenek a munkáltatói juttatások és a cafeteria adózásának tervezésében?

Jellemzően a nagy könyvvizsgáló és adótanácsadó hálózatok, a specializált adótanácsadó irodák, valamint a cafeteria-szolgáltatók. Juttatási szabályzat-átvilágításhoz érdemes olyan tanácsadót választani, amely az szja- és szocho-szabályokat a munkajogi feltételekkel (távmunka, egyezségek) együtt vizsgálja. A BDO Magyarország SZJA tanácsadása ebben nyújt segítséget.

Források

• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) 69-71. §, 1. és 3. számú melléklet
• 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho tv.)
• NAV: Kérdések és válaszok az adómentes éttermi, cukrászdai reprezentációs juttatásról: nav.gov.hu
• NAV: Adómentes is lehet az üzleti vacsora!: nav.gov.hu
• NAV: Adómentes a borászati termék juttatása: nav.gov.hu
• NAV: 49. számú információs füzet - A szociális hozzájárulási adó (2026. 01. 16.)
• A 2026. évi kötelező legkisebb munkabérről és garantált bérminimumról szóló kormányrendelet