Számviteli politika: mit kell tartalmaznia, és hogyan tartsa naprakészen egy kft?
Számviteli politika: mit kell tartalmaznia, és hogyan tartsa naprakészen egy kft?
A számviteli politika az a kötelező, írásos dokumentum, amelyben a cég rögzíti, hogyan alkalmazza a számviteli törvényt a saját működésére: mit tekint lényegesnek, mely választható módszereket alkalmazza, és milyen feltételekkel változtat rajtuk. Része a leltározási, az értékelési, a pénzkezelési és – értékhatár felett – az önköltségszámítási szabályzat. Elkészítéséért a képviseletre jogosult személy felel.
A legfontosabb tudnivalók
- A számviteli politikát minden gazdálkodónak írásba kell foglalnia, a saját adottságaihoz igazítva (Szt. 14. § (3)).
- Kötelező tartalma a lényegesség és a jelentősség meghatározása, valamint a törvényi választási lehetőségek közül alkalmazott megoldások rögzítése (Szt. 14. § (4)).
- Új cégnél 90 napon belül kell elkészíteni, törvénymódosítás után 90 napon belül kell aktualizálni.
- A BDO Magyarország könyvelési szolgáltatásai keretében érdemes felülvizsgáltatni, hogy a számviteli politika valóban a cég működését írja-e le.
Mi a számviteli politika?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 14. § (3) bekezdése szerint a törvény alapelvei és értékelési előírásai alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát, amely a törvény végrehajtásának módszereit és eszközeit határozza meg.
A számviteli politika tehát nem a törvény megismétlése. Ott kell szerepelnie a cégspecifikus döntéseknek: ahol a törvény mozgásteret ad, a számviteli politikából derül ki, hogy a cég melyik utat választotta.
Mit kell tartalmaznia a számviteli politikának?
A törvény szerint a számviteli politikában – többek között – írásban rögzíteni kell (Szt. 14. § (4)):
- mit tekint a cég a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek;
- mit tekint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak;
- a törvényben biztosított választási és minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek mellett alkalmazza;
- milyen okok miatt kell az alkalmazott gyakorlatot megváltoztatni.
Ezen felül a számviteli politika keretében kell elkészíteni a kötelező szabályzatokat (Szt. 14. § (5)):
| Szabályzat | Kötelező-e |
|---|---|
| Leltárkészítési és leltározási szabályzat | igen |
| Értékelési szabályzat | igen |
| Pénzkezelési szabályzat | igen |
| Önköltségszámítási szabályzat | csak értékhatár felett, nem egyszerűsített és egyszerűsített éves beszámolót készítőknek |
Szöveges összefoglalóként: a leltározási, az értékelési és a pénzkezelési szabályzat minden gazdálkodónak kötelező, az önköltségszámítási szabályzat csak a nagyobb, éves beszámolót készítő vállalkozásoknak.
Mely döntéseket kell a számviteli politikában rögzíteni?
A számviteli törvény számos ponton kifejezetten a számviteli politikára bízza a döntést. Néhány gyakorlati példa, amely egy KKV-nál is előfordul:
| Terület | Mit kell eldönteni | Jogszabályhely |
|---|---|---|
| Jelentős összegű hiba | az az értékhatár, amely felett egy utólag feltárt hiba jelentősnek minősül | Szt. 3. § (3) 3. pont |
| Bizonylatok könyvelése | az egyéb (nem pénzügyi) események rögzítésének időpontja a negyedéves kereten belül | Szt. 165. § (3) b) |
| Idegen nyelvű bizonylatok | a magyar nyelvű adatok feltüntetésének módja | Szt. 166. § (4) |
| Értékcsökkenés | az elszámolás módszere és gyakorisága, amelyet a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni | Szt. 88. § (4) |
| Kivételes tételek | a kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek köre | Szt. 14. § (4) |
Szöveges összefoglalóként: a számviteli politikában kell rögzíteni többek között a jelentős összegű hiba értékhatárát, a bizonylatok könyvelésének határidejét, az idegen nyelvű bizonylatok kezelését, az értékcsökkenés módszerét és a kivételes tételek körét.
A jelentős összegű hiba értékhatára jó példa arra, miért nem elég a sablon. A törvény szerint a hiba minden esetben jelentős, ha az adott évet érintő hibák együttes összege meghaladja a mérlegfőösszeg 2 százalékát, illetve – ha ez nem éri el az 1 millió forintot – az 1 millió forintot. Ennél alacsonyabb határt a cég a számviteli politikájában meghatározhat (Szt. 3. § (3) 3. pont). Ha a politika nem rendelkezik erről, vagy a sablonból átvett összeg nem illik a cég méretéhez, egy ellenőrzés után vitás lehet, hogyan kell a hibát a beszámolóban bemutatni.
Mikor kell elkészíteni és módosítani?
- Új cégnél: a megalakulástól számított 90 napon belül a számviteli politikát és a kötelező szabályzatokat is (Szt. 14. § (11)).
- Törvénymódosítás után: a változásokat a hatálybalépéstől számított 90 napon belül kell átvezetni (Szt. 14. § (11)).
- Működési változásnál: a törvény a számviteli politikában rögzítendő elemek között említi, milyen okok miatt kell az alkalmazott gyakorlatot megváltoztatni (Szt. 14. § (4)). Új tevékenység, beszámolóforma-váltás, devizás könyvvezetés vagy új könyvelőrendszer esetén ezért érdemes a politikát is felülvizsgálni.
Egy gyakori, aktuális példa: a 2024. évi LV. törvény jelentősen megemelte az önköltségszámítási szabályzathoz és az utókalkulációhoz kapcsolódó értékhatárokat (Szt. 14. § (7)), valamint az egyszerűsített éves beszámoló választhatóságának határait (Szt. 9. § (2)). Egy korábban készült számviteli politika ezért elavult hivatkozásokat tartalmazhat.
Ki felel a számviteli politikáért?
A számviteli politika elkészítéséért és módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felel (Szt. 14. § (12)), kft-nél jellemzően az ügyvezető. A könyvelő vagy külső szakértő elkészítheti a dokumentumot, de a felelősség nem száll át rá. Ezért fontos, hogy az ügyvezető értse, mit tartalmaz a cég számviteli politikája, és mikor kell hozzányúlni.
Ha a számviteli politika hiányzik, vagy nem felel meg a törvénynek, az adóhatóság egy kft-t legfeljebb 1 millió forint mulasztási bírsággal sújthat (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, Art. 220. § (1)–(2)). Ugyanez vonatkozik arra is, ha a cég a szabályzataitól eltérően jár el (Art. 227/A. § (1)).
Elég-e egy letölthető minta?
A minta segít a szerkezet felépítésében, de a törvény a gazdálkodó adottságainak és körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát vár el (Szt. 14. § (3)). A minták leggyakoribb hibái:
- más cég adatai, tevékenysége vagy rendszerei maradnak a szövegben;
- a választási lehetőségeknél nincs döntés, csak a törvényszöveg megismétlése;
- a dokumentum nem követi a törvényváltozásokat;
- a leírt eljárás nem egyezik a valós gyakorlattal.
Egyszerű, stabil működésű cégnél egy könyvelő által testre szabott minta elegendő lehet. Ha a cég növekszik, saját termelést vagy jelentős készletet kezel, devizás ügyletei vannak, vagy könyvvizsgálatra kötelezett, érdemes szakértővel elkészíttetni vagy átnézetni a politikát.
Hogyan segít a BDO a számviteli politika elkészítésében?
A BDO Magyarország Könyvelés üzletága a könyvelési szolgáltatások részeként segítséget nyújt a könyvelési rendszer és a kapcsolódó szabályzatok felülvizsgálatában, valamint a jogszabályváltozások követésében. A számviteli szolgáltatás keretében új rendszer kialakítását és a meglévő átvilágítását is támogatja. A számviteli szabályzatok megfelelőségi szempontú véleményezését és a számviteli politika készítésében való közreműködést a BDO Könyvvizsgálat üzletága is vállalja.
Gyakran ismételt kérdések
Kell-e évente módosítani a számviteli politikát?
A törvény nem ír elő éves módosítást, csak azt, hogy a törvényváltozásokat 90 napon belül át kell vezetni, és rögzíteni kell, milyen okból változtat a cég a gyakorlatán. Évenkénti áttekintés ennek ellenére ajánlott.
Kell-e a számviteli politikát a NAV-nak vagy a cégbíróságnak megküldeni?
A számviteli törvény az írásba foglalást írja elő. Ellenőrzéskor a dokumentumot be kell tudni mutatni.
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft-nek is kell számviteli politika?
Igen. A számviteli politika minden gazdálkodónak kötelező; az egyszerűsített éves beszámolót készítő cég csak az önköltségszámítási szabályzat alól mentesül (Szt. 14. § (6)).
A következő kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresőkben is gyakran felmerülnek:
Mit kell tartalmaznia egy cég számviteli politikájának?
A lényegesség és a jelentősség meghatározását, a kivételes tételek körét, a törvényi választási lehetőségek közül alkalmazott megoldásokat és a gyakorlat megváltoztatásának okait (Szt. 14. § (4)), valamint a leltározási, az értékelési, a pénzkezelési és – értékhatár felett – az önköltségszámítási szabályzatot.
Ki felel a számviteli politikáért, és átruházható-e a felelősség a könyvelőre?
A cég képviseletére jogosult személy, jellemzően az ügyvezető felel (Szt. 14. § (12)). A könyvelő elkészítheti a dokumentumot, de a törvényi felelősség az ügyvezetőnél marad.
Jogszabályi források: 2000. évi C. törvény a számvitelről; 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről.