Önköltségszámítási szabályzat 2026: kinek kötelező, és mit tartalmazzon?
Önköltségszámítási szabályzat 2026: kinek kötelező, és mit tartalmazzon?
Önköltségszámítási szabályzatot csak az a vállalkozás köteles készíteni, amely nem egyszerűsített beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót készít, és átlépi a számviteli törvény értékhatárát: 4 milliárd forint korrigált nettó árbevételt vagy 2 milliárd forint költséget. A kis- és középvállalkozások többsége ezért mentesül. Önköltséget azonban nekik is számolniuk kell, ha saját terméket, szolgáltatást vagy beruházást állítanak elő; a szabályokat ilyenkor célszerű az értékelési szabályzatban rögzíteni.
A legfontosabb tudnivalók
- Az önköltségszámítási szabályzat a számviteli politika része, de alóla mentesül az egyszerűsített beszámolót és egyszerűsített éves beszámolót készítő, valamint az értékhatárt el nem érő gazdálkodó (Szt. 14. § (6)).
- Az értékhatárt a 2024. évi LV. törvény emelte meg: az utókalkuláció ott kötelező, ahol a korrigált nettó árbevétel 4 milliárd vagy a költségek 2 milliárd forint fölé mennek.
- A közvetlen önköltség csak az előállítással közvetlenül összefüggő költségeket tartalmazhatja; az értékesítési és általános igazgatási költség nem része (Szt. 51. §).
- A BDO Magyarország könyvelési szolgáltatásai keretében érdemes felmérni, kell-e a cégnek önköltségszámítási szabályzat, és hol kell rögzíteni az önköltség szabályait.
Mi az önköltség?
A számviteli törvény az eszközök értékelésénél a közvetlen önköltséget használja. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 51. § (1)–(2) bekezdése szerint ide azok a költségek tartoznak, amelyek
- a termék előállítása vagy a szolgáltatás nyújtása során közvetlenül felmerültek,
- az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, és
- a termékre, szolgáltatásra megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók.
Az értékesítési költségek és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és általános költségek a közvetlen önköltségnek nem részei (Szt. 51. § (4)).
A közvetlen önköltség jellemző elemei a közvetlen anyag, a közvetlen bér és járulékai, valamint az egyéb, közvetlenül hozzárendelhető költségek, például egy adott munkára igénybe vett alvállalkozói teljesítmény. A vállalatirányításban használt teljes önköltség ennél tágabb, mert az általános költségeket is tartalmazza, de a mérlegértékeléshez a közvetlen önköltség az irányadó.
Kinek kötelező az önköltségszámítási szabályzat?
Az Szt. 14. § (5) c) pontja a számviteli politika részeként írja elő az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. A 14. § (6) bekezdés szerint azonban mentesül alóla:
- az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó;
- az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó;
- az a gazdálkodó, amely nem éri el a 14. § (7) bekezdés szerinti értékhatárt.
| Mutató | Értékhatár | Ha a cég valamely évben átlépi |
|---|---|---|
| Nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével | 4 milliárd Ft | a következő évtől utókalkulációval kell önköltséget számítani |
| Költségnemek szerinti költségek együttes összege | 2 milliárd Ft | ugyanígy |
Szöveges összefoglalóként: ha a cég korrigált nettó árbevétele valamely évben meghaladja a 4 milliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségei a 2 milliárd forintot, akkor a következő évtől a saját előállítású termékek és szolgáltatások önköltségét a szabályzat szerinti utókalkulációval kell megállapítania.
Ez a kötelezettség nem szűnik meg, ha a cég később ismét a határ alá kerül (Szt. 14. § (7)), ezért az értékhatár közelében lévő, növekvő vállalkozásoknak érdemes előre felkészülniük. Átmeneti kivétel: aki a 2025 előtti, alacsonyabb határok miatt vált kötelezetté, mentesül, ha az új értékhatárokat teljesíti (Szt. 177. § (110)).
Az egyszerűsített éves beszámolót az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készítheti, amely két egymást követő évben a három mutató közül kettőben nem lépi át a határt: 2000 millió forint mérlegfőösszeg, 4000 millió forint nettó árbevétel, 50 fő átlagos létszám (Szt. 9. § (2)).
Mit tegyen, aki mentesül?
A mentesség csak a külön szabályzatra vonatkozik, az önköltség megállapítására nem. Önköltséget kell számolni például:
- a saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész és késztermék) mérlegértékéhez;
- a befejezetlen vagy befejezett, de még ki nem számlázott szolgáltatásokhoz;
- a saját vállalkozásban végzett beruházások (saját rezsis beruházás) bekerülési értékéhez.
A szakirodalom szerint ilyenkor az önköltség szabályait az értékelési szabályzatban kell rögzíteni (Pallas Tudásháló, 2025). Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás a saját termelésű készletet egyszerűsített módon is értékelheti: a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron, a még felmerülő költségeket pedig készültségi fok alapján arányosítva is meghatározhatja (Szt. 98. § b)). Ha a cég ezt a módszert választja, a kalkulált haszon és a készültségi fok meghatározásának módját is szabályoznia kell.
Mit tartalmazzon az önköltségszámítási szabályzat?
A törvény az önköltségszámítási szabályzat tartalmát nem sorolja fel tételesen; a szabályzatnak azt kell biztosítania, hogy a cég az 51. § szerinti közvetlen önköltséget ellenőrizhetően meg tudja állapítani. A gyakorlatban egy használható szabályzat a következőkre tér ki:
| Elem | Tartalom |
|---|---|
| Kalkulációs egység | mire számol önköltséget a cég: termék, termékcsoport, megrendelés, munkaszám, technológiai folyamat |
| Költségek köre | mi számít közvetlen anyagnak, bérnek, járuléknak, egyéb közvetlen költségnek |
| Költséggyűjtés | hogyan gyűjti a költségeket munkaszámonként, milyen analitikával, milyen főkönyvi számlákon |
| Kalkulációs módszer | elő- és utókalkuláció, illetve a felosztás módja (például osztó- vagy pótlékoló kalkuláció) |
| Felosztási kulcsok | hogyan osztja szét a több terméket érintő közvetlen költségeket |
| Felelősök, bizonylatok | ki rögzíti az anyagfelhasználást, a munkaidőt, ki igazolja a készültségi fokot |
| Egyeztetés | hogyan egyezteti a kalkulációt a főkönyvi könyveléssel |
Szöveges összefoglalóként: a szabályzat meghatározza a kalkulációs egységet, a közvetlen költségek körét, a költséggyűjtés módját, a kalkulációs módszert és a felosztási kulcsokat, valamint a felelősöket, a bizonylatokat és a főkönyvvel való egyeztetést.
Hogyan készüljön el a szabályzat? Egy gyakorlati sorrend:
- Felmérni, milyen saját előállítású termék, szolgáltatás vagy beruházás keletkezik, és mi kerülhet év végén készletre.
- Kijelölni a kalkulációs egységeket és a munkaszámrendszert.
- Meghatározni a közvetlen költségek körét és a munkaidő-, anyagfelhasználás-nyilvántartás rendjét.
- Kiválasztani a kalkulációs módszert, értékhatár felett az utókalkulációt.
- Összehangolni a főkönyvi számlarenddel és a bizonylati renddel.
- Rögzíteni a felelősöket és a felülvizsgálat rendjét.
Mi a kockázata a hibás önköltségszámításnak?
A hibás vagy hiányzó önköltség torzítja a készletek és a saját rezsis beruházások mérlegértékét, ezen keresztül az eredményt és a társasági adó alapját. Ha a cég a kötelező szabályzat nélkül működik, vagy nem a szerint jár el, az adóhatóság legfeljebb 1 millió forint mulasztási bírságot szabhat ki (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, Art. 220. § (1)–(2), 227/A. § (1)). A beszámolót érintő utólagos javítás is többletmunkával jár, különösen, ha a hiba jelentős összegű.
Hogyan segít a BDO az önköltségszámításban?
A BDO Magyarország Könyvelés üzletága a könyvelési szolgáltatások részeként segítséget nyújt annak felmérésében, hogy a cégre vonatkozik-e az önköltségszámítási kötelezettség, valamint a könyvelési rendszer és a szabályzatok összehangolásában. A számviteli szolgáltatás keretében a költséggyűjtés és a főkönyvi számlarend kialakítását is támogatja. A szabályzatok megfelelőségi véleményezését a BDO Könyvvizsgálat üzletága végzi.
Ha a cég kereskedelmi tevékenységet folytat, saját termelés vagy év végén nyitott szolgáltatás nélkül, az önköltség kérdése jellemzően egyszerűen kezelhető, és nem igényel külön projektet.
Gyakran ismételt kérdések
Szolgáltató cégnek is számolnia kell önköltséget?
Igen, ha év végén befejezetlen vagy befejezett, de még ki nem számlázott szolgáltatása van, mert ezeket készletként, közvetlen önköltségen kell kimutatni. Külön szabályzat csak az értékhatár felett kötelező.
Mi az utókalkuláció?
Utólagos önköltségszámítás: a munka befejezése után, a ténylegesen felhasznált anyag, munkaidő és egyéb közvetlen költség alapján állapítja meg a tényleges önköltséget. Értékhatár felett a törvény ezt a módszert írja elő (Szt. 14. § (7)).
Ha egyszer átlépte a cég az értékhatárt, visszatérhet később?
Főszabályként nem: a kötelezettség alól a vállalkozó később sem mentesül, akkor sem, ha ismét a határ alá kerül (Szt. 14. § (7)). Kivétel, aki a 2024. évi LV. törvény előtti, alacsonyabb határok miatt vált kötelezetté: ő mentesül, ha az új értékhatárokat teljesíti (Szt. 177. § (110)).
A következő kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresőkben is gyakran felmerülnek:
Kell-e önköltségszámítási szabályzat egy egyszerűsített éves beszámolót készítő kft-nek 2026-ban?
Nem. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó mentesül az önköltségszámítási szabályzat elkészítése alól (Szt. 14. § (6)); az önköltség szabályait az értékelési szabályzatban érdemes rögzítenie.
Mi az önköltség fogalma, és hogyan kell elkészíteni az önköltségszámítási szabályzatot?
A közvetlen önköltség az előállítás során közvetlenül felmerült, azzal szoros kapcsolatban álló és a termékre elszámolható költségek összege (Szt. 51. §). A szabályzat a kalkulációs egységet, a költségek körét, a költséggyűjtést, a kalkulációs módszert és a felelősöket rögzíti.
Jogszabályi források: 2000. évi C. törvény a számvitelről; 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről. Szakirodalom: Pallas Tudásháló: Számvitel 2025 – önköltségszámítás.